A kormány 92 ezer forintos minimálbérre valamint 108 000 forintos garantált minimálbérre tesz majd ajánlást, a versenyszférában 5 százalékos béremelést ajánl, továbbá a szociális partnerekkel közösen elfogadott béremelési ajánlás feletti béremelés...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=155657
Büssüre nem fog jönni, ilyen alapon a Holdat is hozhatod példának. szimplán életszerűtlen, minek küldenék ide. de pl. angliába simán kiteszik őket 1-2 évre, és egy pennyvel se fog többet keresni, mint az angol kollegája.
A kérdés, odaállsz a német elé, apám, a jövő héttől irány Büssü.
A családdal csinálsz, amit akarsz, vagy itt hagyod őket fél évre, és utazgatsz kedvedre 3000 km-t ha egy-két napra látni akarod őket, vagy viszed magaddal, a kölkök tanulnak magyarul, vagy lovári nyelven a büssüi iskolában, és viszed anyát is, gy ismerkedjen az indiai kultúrával.
Szerinted erre 100-ból 100-émet azt mondja, hogy OK, holnap indulok is?
egyébként jó példa erre, hogy annó valamelyik francia autóipari cég hogy szabadult meg az alkalmazottaitól. nem tudott nekik felmondani a törvényi szabályozás miatt, ezért élt egy másik, törvényben rögzített jogával: a cég egy másik telephelyére küldte volna őket külszolgálatba. a telephely a távol keleten volt, és az ottani átlagbért (pár száz euró / hó) ajánlották nekik a külszolgálat idejére. :)
csak küldte volna őket, mivel mindenki felmondott.
történet vége.
németek Büssüre? talán ezért nem tolonganak itt a németek?
erősen kétlem, hogy a Büssübe átugró német egy centtel is többet keresne, mint otthon. :)
ahogy pl. az angliába kiugró német se fog többet keresni, ha külszolgálatba kerül a cég angol részlegéhez.
ilyen az élet.
Törölt felhasználó2011. 09. 20. 23:01
#135
Miért is van milliós számban gazdasági társaság, egyéni vállalkozás, alapítvány, egyéb gazdálkodó egy 5 milliós munkaerő piaccal rendelkező országban a multi cégek által uralt világban?
Nem vállalkozókból van sok, hanem adó- és járulékoptimalizálókból, akik a jelenléti ív helyett számlát állítanak ki. Ezek közül persze vannak tömegével szerényebb, szegényebb emberek, viszont százezres számban vannak "tanácsadók", "informatikusok", "gazdasági szakemberek" is havi többszázezres, milliós jövedelmekkel (az igazi gazdagok kiszolgáló kliantúrája) és ehhez képest nevetséges mértékű közterhekkel a becsületes utat választókkal szemben.
Persze a valós kis- és nagyvállalkozók adófizetési morálját sem kell félteni, mert minnél többed van, annál kevesebbet fizetsz, legalább is hazánkban. Természetesen ezek az emberek elmagyarázzák, hogy mindegyikük egy zseni, iszonyú sokat dolgozó egyén, aki a közösbe a politikusok miatt nem fizet és amúgy ők a teljesítményük alapján érdemesek a 100x-os, 1000x-es többlet jövedelemre, vagyonra egy átlag emberhez képest, mert hát a kapitalizmus - ami nagyon igazságos - erről szól.
Megoldási javaslatok a fenti igazságtalan helyzet és irracionális működés megszüntetésére:
1.) Vagyonadó, melynek egy része a személyi jövedelemadóból jóváírható, így a becsülesekre nem rakódna ezzel akkora teher. Ez lenne az egyik fő fedezete a munkára rakódó közterhek csökkentésének.
2.) Mindenkinek (azaz munkavállalók esetében is) a jelenleginél valamivel magasabb minimál TB fizetési kötelezettség + azon felül pedig csak egy-két százalék jövedelemarányos járulék + önrész + biztosítási szemlélet az egészségügyet illetően és a minimál járulékon felül önkéntes megtakarítás a nyugdíjas évekre. (Na persze a mostani nyugdíjakra és az átmeneti évekre más adó jellegű bevételekből kell átcsoportosítani.)
3.) Magas fogyasztási és jövedék adók az alacsonyabb mértékű szja és tb terhekből adódó költségvetési hiányok kompenzálására.
4.) Alacsony szja kulcs + extra magas jövedelemnél egy-két százalék további adó és ezzel összhangban álló társasági adó szint.
5.) Minimális (egy-két százalék) osztalékadó, hogy a valós nyereség kivétele transzparensebb legyen (sok kicsi sokra megy alapon).
6.) Radikálisan lecsökkentendő segély és támogatási rendszer, sok esetben létszükségleket biztosító eszközök a közvetlen pénzeszközökkel megvalósított támogatások helyett.
6.) Számos költség elszámolási módok behatárolása, maximalizálása (gépjármű, reprezentáció, tanácsadás, stb.) a gazdálkodók esetében.
7.) Költségvetési forrásokból megvalósuló pályázati támogatások, nagy beruházások volumenének jelentős csökkentése egy jobb gazdasági helyzet eléréséig (na persze, ez a motorja a pártbéli kifizető gépezetnek).
8.)Csökkenő állami gépezeti méret és felesleges szolgáltatások lefaragása vagy részben fizetőssé tétele.
Azt már le sem merem írni, hogy a "becsületesek" kárpótlása (mert nincs miből és már az is csoda lenna, ha nem kéne állandóan szopóágon lenni) és a hirtelen meggazdagodók (papíron viszont szegények) számonkérése.
Ja értem, akkor közben váltottál már nem Németországba küldöd, csak Győrbe.
És ezzel párhuzamosan nem Büssübe jön a német, csak Kielbe megy.
Nem ezzel a résszel vitatkoztam, és nem azzal, hogy mennyiért megy, hanem azon, mindenféle ellentételezés nélkül bármelyik német átugrik fél évre Büssübe dolgozni.
nos, a német se kap több pénzt, ha külszolgálatba kell menjen Hamburga, ahogy az angol se keres ott többet, és a magyar se.
kicsit furának tartom, hogy ezt egyesek nem fogják fel. lehet túl régóta benne vagyok az életben, én nem kívülről találgatom, hogy mi folyhat ott.
Egyszerűen,nem értem ezt az egészet.
Különadò a 202 ezer bruttò felett keresőknek ideiglenesen amíg meglátják mennyi pénzt igényelnek azok akik nem kapnak zsebbe pénzt a szürkegazdaságból?
Komolyan mondom már azt is megkérdőjelezhető,hogy ez a Matolcsy majom egyáltalán tanulta a közgazdaságtant...
Lassan ideje lesz utcára menni az embereknek megint mert ezek teljesen elszáltak a 2/3- tól...
Törölt felhasználó2011. 09. 20. 22:33
#128
az igazi kihívás az, hogy ha van egy rahedli pénzed elégedj meg vele ne harácsoljál tovább és inkább élj valami jó és hasznos szolgálatnak pl. szabadítsál ki kalitkába zárt papagájokat, vidd vissza őket az élőhelyükre és szoktasd őket vissza az eredeti környezetükbe
ha én Győrbe küldök valakit külszolgálatba, akkor munkavégzésének helye Győr, egy peták se jár azért, mert neki Győrbe kell utaznia (pl. se szállást nem fizetek, se utazást, stb., csak a törvényben rögzítetteket). ha kiküldetésbe megy Győrbe, akkor az egy teljesen más történet, fizetni kell az utazást, szállását, és kiküldetési díjat is kap.
ugyanez érvényes külföld fele is.
kiküldetés és külszolgálat két külön fogalom. a németeknél is :)
te leírtad, hogy a magyar külszolgálatra megy, Németországba, és hozzátettél egy olyan párhuzamot, hogy a német is hajlandó elmenni Németországba a pénzéért. Nem érzed, hogy sántít? Nem érzed, hogy a németnek a német munka nem külszolgálat?
Mondtam, az az analógia, hogy a német jön ide Büssübe külszolgálatra. Megmondják neki, hogy kezdjen a családjával amit akar, járassa a kölkeit a büssüi általános iskolába, stb.
külszolgálat esetében a munkavégzés helye külföld, munkaszerződés szerint. ettől válik külszolgálattá. ilyen szempontból olyan, mintha egy német cég venné őt fel.
kiküldetés esetében a munkavégzés helye Magyarország, és csak ideiglenesen van valaki külföldön.
"Fogalmak A külföldi kiküldetés magában foglal minden olyan külföldi tartózkodást, amely a kiküldő vállalkozás tevékenységével összefüggésben van. Ebbe bele tartozik a külszolgálat is, amelynek fogalma az előbbihez képest szűkebb: külszolgálat a munkáltató által elrendelt, külföldön történő munkavégzést jelent. "
Hát igen, de azt ugye nem akarod nekem megmagyarázni, hogy a németnek az, hogy Münchenből Stuttgartba költözik, az külföldi munkavégzést jelent?
Jön a 92 ezer forintos minimálbér és az átlagbér feletti adó
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=155657