A szakszervezet közzétett több, az Audi Hungária Zrt. (AH) árbevételéhez és a hozzáadott értékéhez kapcsolódó számot korábban. A vállalat erre reagálva közzétette most "Pénzügyi beszámolók elemzésének csapdái" című
Az Audi vezetősége finoman azt akarja jelezni, hogy a szakszervezetek különböző érvei a semmivel egyenértékűek.
Pl. ha a MOL és a KulcsSoft számait hasonlítod össze, akkor abból is kb. ugyanannyira semmi következtetést lehet levonni, mint amit az audis szakszervezetek csinálnak. A KulcsSoftnál a hozzá adott érték közel 100%, míg a MOL-nál talán elérik a 20%-ot. Ez azt jelenti, hogy a KulcsSoftnál dolgozók sokkal okosabbak, mint a MOL-osok? Azt jelenti, hogy 5x akkora bért kellene kapjanak? Nem, egyszerűen ez egy cégre jellemző adottság. Az, hogy mennyi a hozzá adott érték. Ugyanez érvényes az egyes audi leányok esetében is. Kb. semmi jelentősége egy ilyen összehasonlításnak. A szakszervezetek mégis ilyeneken lovagolnak.
"Bár a társasági adó kulcsa egységesen 9 százalék lett tavaly (a nagy cégeknek ez 10, míg a többieknek 1 százalékos csökkenést jelentett), de ez nem jelent egyenlőséget. Ugyanis a további társasági adóhoz kapcsolodó kedvezményeket leginkább a nagy multik tudják igénybe venni az MFOR cikke szerint, így ők versenyelőnybe kerülnek a kis és közepes vállalkozásokkal
szemben. A legnagyobb Magyarországon működő cégek körülbelül 5 százalék
körüli társasági adót fizethetnek. Már a 9 százalék is a
legalacsonyabbnak számít az Európai Unióban,az 5 százalékos effektív
adószint viszont világszerte a nagyon kedvező adózási környezetet
biztosító adóparadicsomok közé sorolja Magyarországot.Ebben az átlagosan
5 százalékos adózásban pedig még nincsenek is benne a direkt állami támogatások. Ami azt jelenti, lehet olyan nagy cég is Magyarországon (akár a korrupciós „juttatásokon” túl is), amely több pénzt kap a magyar államtól, mint amit befizet " Magyarul,
ha a magyar dolgozó ugyanannyit keresne mint a német, az Audinak még
akkor is vastagon megérné itt termelni, annyival kevesebb adót fizet.
a szakszervezet számára ezek igazából részletkérdések. . ők 18% béremelést akarnak. az audi ezt vagy megadja, vagy nem. a sztrájk egy darabig még eltarthat, de ha a dolgozók vereségével végződik, az mindenféle másodlagos veszteségeket jelent majd az audinak (lojalitás csökken, fluktuáció növekszik). szóval a magas lóról érvelésnek megvannak a költségei.
Ebből az audi már jól nem jöhet ki: ha enged a nyomásnak,akkor azrét; ha nem akkor azért. Sokkal célravezetőbb lett volna a szakszervezetekkel olyan kompromisszumot találni,amit mind a két fél emelt fővel tudott volna kommentálni. Ez a hajó,már elúszott...
Na de pont ezert neztek azonos AUDI gyarakat es nem a kutato kozpontot gondolom. Oke hogy egyikben motor masikban alvaz keszul de a lenyegen azert olyan sokat nemvaltoztat. Nem egy kereskedo ceget vetettek ossze egy informatikai es egy szolgaltato ceggel. En nem latom mi lenne az a tulzottan nagy kulonbseg a lengyel es a magyar gyar kozott. Biztos vannak kissebb elteresek de a lenyegi resz ugyanaz szvsz.
"az Audi belga gyárában pedig az átlagbér a győri 3,6-szerese." Itt mekkora is a hozzáadott érték? "Belgium
Brüsszel Modellek: Audi A1, A1 Sportback, S1, S1 Sportback" ???
Csakhogy a közel azonos is lehet, hogy csak nagyon messziről nézve közel azonos. Ha a magyar audi sok beszállítóval dolgozik, míg a szlovák kevéssel, akkor már teljesen mások a két leány arányszámai. Még akkor is, ha két motorgyárat hasonlítasz össze.
Pl. van két mérnökiroda. Mindkettőben terveznek. De az egyik szoftvereket is árul, mint egy szoftverfejlesztő képviselete. Az egyik mérnökirodában akár a bevétel 100%-a hozzáadott érték lehet, míg a másikban lehet, hogy csak 50%, mindez azért, mert ott van egy titkárnő, aki munkaidejének 7%-ban intézi a szoftvereladásokat (válaszol az érdeklődő levelekre, küld ki árlistát, majd ha jön megrendelés, akkor kiállítja a számlát - a szoftvereken meg van mondjuk 6% árrés). Most akkor az egyes számú mérnökiroda mérnökei lázadjanak fel, mert kevesebbet keresnek, mint a kettes cég mérnökei, ráadásul ott van feketén fehéren, hogy a bevételhez arányosított hozzá adott érték náluk 100%, míg a konkurensnél 50%. Holott majdnem ugyanazt csinálják, csak kis különbség van a két cég között.
Ilyen összehasonlításnak nincs sok értelme. Ahhoz pontosan ismerni kellene az egyes audi leányok bevételi és költségszerkezetét, abból kiszűrni az eltéréseket, utána lehetne ezeket összehasonlítani.
De, ha a két mérnöki irodának egy a tulajdonosa, miért tenné meg azt, hogy csak az egyikben árul szoftvereket? Ha megpróbáltam és működik, van kereslet, van haszon a másikban is alkalmazni fogom ezt az üzleti fogást nem? Másrészt szerencsésebb lenne az autógyárakból hozni a példát a konkrét estben. Azt a magyarázatot mondjuk jobban el tudnám fogadni, hogy a profitot megpróbálnám ott kimutatni, ahol kedvezőbb utána az adózás. Ilyenkor mondhatnám a nagyobb költséghányadú helyen, hogy bocs, de te kevesebb hasznot hozol a cégnek, ezért is nem tudok neked annyit fizetni.
Nem a két szép szemünkért hozták ide. Vigyék haza! És ki fog dolgozni benne? Akik akartak már kimentek külföldre, már azokra a munkáskezekre van szükségük, akik itt maradtak.
Ez így van. Ha megadja a kért bérfejlesztést még akkor is megéri majd neki. Lásd a Belga gyár béreit. Ott még háromszoros bérrel is megéri. Hiszen nem vitte el onnan. A robotok meg a kinti gyárait is érinti majd nem csak az ittenit. Az abból következő problémája, a ki veszi meg az autóimat kérdés lesz. De ez másik topik témája lehet majd.
Khm, kár azon moralizálni, hogy mennyit kell akarniuk fizetni, ez ugyanis teljesen piaci kérdés. Majd kialakul. A cégnek az a dolga hogy lefelé alkudjon, mert ezt várják el a befektetők. A munkavállalók dolga meg hogy felfelé alkudjanak. A piaci helyzet meg meghatározza, hogy mennyit kell kifizetniük a végén. A többi bullshit.
Itt a kijózanító pofon az Auditól - Ezt nem teszik zsebre a dolgozók
Ugrás a cikkhez