Ez megint helytelen lehet. A részvény ugyanis nevesítve van (mint értékpapír) az SZJA trv-ben. Vétel és eladás napján külön-külön kell forintosítani, nem elég csak az eladáskor! Viszont a többi kereskedés tehát pl. opció, CFD, forex, futures esetén csak a lezárás napján kell forintosítani, mert ezek nincsenek nevesítve, egyéb kategóriába tartoznak d) értékpapír átruházása esetén a szerzési érték tekintetében az értékpapír tulajdonjogának megszerzése, a dematerializált értékpapír értékpapírszámlán történő jóváírása napján, e) a d) pontban nem említett pénzügyi eszközre kötött ügylet esetén - az a)-b) pont rendelkezésétől függetlenül - az ügylet teljesítésének (lezárásának) időpontjában,
És egyébként őszintén szólva semmit nem jelent, hogy a NAV támogatói eljárásban nem kifogásoltak. 1. Legtöbb NAV munkatársnak fingja sincs a tőzsdéről, még a részvényeket fel tudják fogni, de az ennél bonyolultabb eszközöket nem. Legalábbis nekem ez a tapasztalatom: nekem kellett elmagyarázni, hogy mi az a CFD, opció stb. 3. Ha adtál nekik egy többezer tételes listát, xls táblát ami vegyesen tartalmazott részvényeket és opciókat, akkor bizonyára nem fognak nekiállni tételenként vizsgálni a helyességet, hanem 1-2 sort szúrópróbából.
Ha nyaralás előtt váltasz EUR-t készpénzben, vagy Revoluton, és hazaérkezés után visszaváltod a maradékot HUF-ra, az nem adóköteles. Viszont úgy tudom, hogy ha az oda-vissza váltás értékpapírszámlán történik, az már itt üzletszerűnek számít - hiszen nem az a cél, hogy nyaralás alatt elköltsd a devizát, hanem hogy nyereséget érjél el a befektetett tőkén. Adótörvény viszotn nem ismer bázisdevizát, az csak az IB házi kimutatása, ami még a váltás nélkül be-ki utalt HUF-ra is P&L-t számol. De egy HUF-USD váltás is egy nyitott pozíció csak, a zárásáig nem értelmezhető adóalap.
Csak hogy ne kelljen feleslegesen végighallgatnom ezt a közel 1 órás beszélgetést. Te már végig hallgattad? Lesz benne szó ETÜ-ről? A leírásban "az Egyesült Államokból származó kamatot, jogdíjat és osztalékot" említenek.
Ezt mondjuk a NAV-nak elég könnyű lesz tisztába rakni (egy iránymutatás és nincs kérdés). A megfogalmazás jelenleg inkább a brókercégre helyezi a hangsúlyt (A szabályozottság és információcsere miatt inkább ez a valószínűbb). ( Az IBCE egyébként szerintem nem folytat tevékenységet az USA-ban, az anyavállalaton keresztül, mint elszámolóház "kereskedik"). Ha ezt írták volna, akkor már egyértelműbb lenne a helyzet:
amelyet bármely EGT-államban vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon kötöttek (befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével) amely állammal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye. de persze még így sem egyértelmű, hiszen ha EGT tőzsdére bevezetésre került USA részvény, akkor ?? Szóval szerintem ezt a NAV tisztázni fogja (illetve kellene is).
Nem vetném el az e) pontot. 67. § (1) Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása (ide nem értve a kölcsönbe adást) ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Azonban nem minősül árfolyamnyereségnek az ETÜ eredménye (amit a 67/A§ szabályoz), ami érdekes helyzetet teremt, mert a törvény ezzel kvázi kiveszi többek közt a tőzsdei részvényeket az értékpapír átruházása fogalomból (így a d) bekezdést sem kell alkalmazni rá!?), és egy külön kategóriába helyezi ezzel, amibe más pénzügyi termékek is beletartoznak. Az ETÜ lényege, hogy a keletkező nyereségek és veszteségek összevonhatóak (ellentétben a 67.§ árfolyamnyereség esetével, ahol nem!), sőt ebben az esetben a részvények, más pénzügyi termékek (opciók, stb.) eredményével is összevonhatóak, és e tekintetben a vonatkozó szabályozás kategorikusan az ügylet fogalmat használja (az e) bekezdésben alkalmazott fogalmat) Az eredménymegállapítása az alábbiak szerint, kell, hogy történjen: (3b) Értékpapírügylet és más, nem pénzügyi elszámolással lezárt (lejárt) ügylet esetén az ügylet eredménye (nyereség, veszteség) megegyezik az eladási árfolyamérték járulékos költségekkel csökkentett összegének (ügylet bevétele) a vételi árfolyamérték annak járulékos költségeivel növelt összegével (ügyleti ráfordítás) csökkentett értékével. (3c) Pénzügyi elszámolással lezárt ügylet esetén az ügylet eredménye (nyereség, veszteség) megegyezik a lezárt pozíció eredményének az ügyletkötéshez közvetlenül kapcsolódó költséggel csökkentett értékével. És itt van azaz érdekes megfogalmazás, ami miatt az e) bekezdésből nem lehet kategorikusan kizárni az ETÜ-t: árfolyamértékekről van itt szó, már pedig ezek az adott (külföldi) devizában értendők (hiszen abban történik a kereskedés), és ha ez így van, akkor az eladási árfolyamértékből le kell vonni a vételi árfolyamértéket, és ez adja az ügylet eredményét. Az eredmény külföldi devizában képződik, melynek átszámolása így az e) alapján végezhető csak el.
Valóban, ebben a beszélgetésben nem biztosak az ETÜ meghatározásában, azt mondják amit te is írtál, de olvastam olyan adószakértőt, aki egyértelműnek látja, hogy a befektetési szolgáltató székhelye ami számít. Ezenkívül az opciógurus NAV tájékoztató level is befektetési szolgáltató felől közeliti az ETÜ-t. Hamarosan úgy is meg fogjuk tudni.
kis kutatás után szerintem ez egyértelművé vált: idézet a K86-os kitöltési útmutatóból: (K86-A kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató adatszolgáltatása a magánszemély (ideértve az Szja tv. szerint a társasházat is) részére az adóévben megvalósult ellenőrzött tőkepiaci ügyletről kiállított bizonylat tartalmáról) "Az előzőekben meghatározott ügyletek közül is csak az minősülhet ellenőrzött tőkepiaci
ügyletnek, mely a belföldi befektetési szolgáltatóval vagy befektetési szolgáltató
közreműködésével kötött ügylet esetén a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv (a
továbbiakban: Felügyelet) által felügyelt tevékenység tárgyát képezi, ide nem értve az olyan
ügyletet, amelynek teljesítése a befektetési szolgáltatót megbízó, és/vagy az általa képviselt felek
által meghatározott – a szokásos piaci értéktől eltérő – ár alkalmazásával történik. Külföldi befektetési szolgáltatóval kötött ügylet esetén pedig az ügylet csak abban az esetben
minősül ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek, ha
- a befektetési szolgáltató bármely EGT-államban vagy egyébként olyan államban működő
pénzpiacon folytat tevékenységet, amely állammal Magyarországnak van a kettős adóztatás
elkerüléséről szóló egyezménye, és
- az adott állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága az adott tevékenységet felügyeli,
és
- ha adott állam nem EGT-állam, akkor az említett felügyeleti hatóság és a Felügyelet közötti
információcsere biztosított.
A külföldi befektetési szolgáltatóval kötött ügylet elismerésének további feltétele, hogy a
magánszemély rendelkezzen az adókötelezettség megállapításához szükséges, az adóévben
megkötött valamennyi ügylet minden adatát tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére
kiállított igazolással." Vagyis belföld-külföld a döntő, azaz a brókercég "székhelye".
Én sem látom a logikát a tőzsde helyszinénén való rúgózáson. Ha a tranzakció ellenőrizhető, akkor ellenőrzött az ügylet. Márpedig IBCE-t, az MNB felügyli, így minden ügylet ellenőrizhető, független attól, hogy hol kötik. De ha ilyen kétségek vannak erről, reagálni fog a NAV és IBCE is fog nyilatkozni erről előbb vagy utóbb.
Sziasztok! Ha valaki kereskedik Tesla részvénnyel, nem járt úgy mint én? Szerintem teljesen hibásan vezették át a 2022.08.24-i részvényharmadolást. Elszámolták úgy, hogy vétel -eladás közt kb 12x-es különbség jött ki. Mintha pont ellenkező irányba számolták volna. Ezért van nálam irreálisan nagy nyereség elszámolva. És most irány a NAV-kormányablak, ők mit ajánlanak ez esetben.
Nincs IB számlám (még), és Tesla részvényt sem tartok, de másik brókernél az volt a magyarázat, hogy a harmadolás idején rekord gyenge volt a forint, és az eladásnál hiába számolták el bekerülési árfolyamon a régi részvényeket (azaz USD-ben nullás az ügylet zárása), a forintosított összegen már jókora nyereség mutatkozott, amire jön az adó. Cserébe a visszavásárolt (harmadolt) részvények bekerülési forintosított árfolyamát is ilyen magasan kellett rögzíteni, így majd lehet olyan, hogy eladáskor USD-ben nyereséges lesz az ügylet, forintban meg veszteséges, és majd nem kell adót fizetni.
Mai infó IBCE-től: " Vételi ár forintban: megvásárolt részvények száma * végrehajtáskori részvényárfolyam a denomináció devizájában * elszámoláskori devizaárfolyamEladási ár forintban: eladott részvények száma * végrehajtáskori részvényárfolyam a denomináció devizájában * elszámoláskori devizaárfolyamRealizált nyereség vagy veszteség: eladási ár forintban – vételi ár forintban – jutalék (commission) és egyéb kereskedéssel kapcsolatos költségek A nyereségeket és veszteséget tartalmazó részletes kimutatás készítése folyamatban van, azonban probléma adódott bizonyos adatok megjelenítésével az opciós, a marginon lévő pozíciók, illetve a Futures pozíciók kapcsán, melynek elhárításán kollégáink jelenleg is dolgoznak, jelenlegi információink alapján a dokumentum a héten kerül megküldésre az érintett Ügyfelek részére (természetesen az adóbevallás határidejéről tájékoztattuk az illetékes kollégákat). A dokumentum a Performance & Reports --> Tax Documents fül alá fog feltöltésre kerülni, a feltöltésről rendszerünk egy automata e-mailt fog küldeni. "
Sziasztok! tegnap utaltam be usd-t, meglepetésre 1 nap alatt ott volt, swift ellenére, de kaptam infót hogy a jóváírás csak 6 nap múlva lesz elérhető. vki tud erről infót hogy miért, mert ez még T+2-nél is több. ez azért jó kis kamat tud lenni nagy tételben.
Interactive Brokers
Megköszönném, ha olyasvalaki(k) aki itt kereskedik, megosztaná tapasztalatait. (költség, felület, helpdesk, utalások- pénztranszfer, ilyesmi..)
köszi,
eF