csak hogy ne legyen egyszerű az IBCE-nek: 7. Egyéb indokkal adómentes: 7.4. a valuta, a deviza forintra, a forint devizára, valutára, valamint a devizának, a valutának más devizára, valutára való átváltásakor keletkezett árfolyamnyereség, feltéve, hogy az átváltás nem üzletszerű tevékenység keretében történik;
Tavaly beutaltam 500.000 HUF-ot. Mire átváltottam volna, valamelyik kormányfasz nyilatkotott valamit, amire napokon át zuhant a forint. Így aztán pár nap múlva visszautaltam, és vettem belőle DKJ-t. IB ezt veszteségként mutatta ki - ha a HUF erősötldött volna, azt meg nyilván nyereségként mutatta volna ki az IB. De ezt miért is kellene leadózni? Semmilyen kereskedés nem történt, saját számlák között mozgattam 500.000 HUF-ot. A tiéd meg ezem a ponton egy nyitott devizapozíciónak tűnik. Ha visszaváltod HUF-ra, akár évek múlva, azzal zárod majd csak a pozíciót és keletkezik magyar jog szerinti adóalapod - szerintem.
Én nem számolok T+2 nappal, de szerintem itt nem lehet nagy különbség. Csak záráskor forintosítok, eddig ezzel nem volt probléma, de hozzáteszem, hogy USD margin számlán kereskedek. Hogy miért lehet ez érdekes a forintosítás szempontjából, egy példával megpróbálom leírni. Tegyük fel van 10 000 USD a számlámon, amikor beutalok 1 000 000 HUF-ot rá. A beérkezés napján az USDHUF árfolyam 400. Így a számlámon lesz 10 000 USD és 1 000 000 HUF cash, amit 12 500 USD fedezet. Én nem akarom 400-on leváltani a forintomat, ezért marad így a számlám. Egy hónap elteltével az USDHUF árfolyama 350-re változik, az 1 00 000 HUF most 2857 USD, tehát ha közben nem volt változás a cash-ben, akkor most 12 875 USD a fedezetem, de ezen az árfolyamon átváltom a forintot a bázisdevizára. Az IB ilyenkor betesz egy 375 USD nyereséget realizáló ügyletet az FX részre, ami után a 15% adót be kell majd fizetnem. Tehát nem úszom meg a forint erősödéséből származó nyereség adóját.
Szia! T+2 nappal szoktad számolni a tranzakcióknál a forintosítást(részvények esetében)? Illetve nyitáskor is és záráskor is forintosítasz,vagy csak záráskor? Ezekkel kapcsolatban is megoszlanak a vélemények,és ha volt 2 támogatóid,érdekelne,hogy ott mit fogadtak el neked ezekkel összefüggésben. Köszi előre is a segítő válaszod! Üdv! T.
"olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval vagy befektetési szolgáltató közreműködésével kötötte, amely állammal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye." Csak ez már nem lesz igaz rá.
Pont ezért távozik sok magyar az USA brókerektől. Ezekre már semmi rálátása nem lesz az MNB-nek. Az ETÜ szempontjából az ellenőrzés a lényeges. Az IBCE az MNB felügyelete alá tartozik. Minden tevékenységüket ellenőrizni tudják, függetlenűl attól, hogy melyik tőzsdén vásárolnak egy részvényből. Tehát ellenőrzött tőkepiaci ügylet a megbízásom.
Ez mind rendben volt, amíg volt USA-val kettős adó egyezmény. 2024-től nem lesz. Tehát pl. hiába hivatkozol arra, hogy idén minden ügyletedet ETÜ-ként ismerték el, mert jövőre már alapvetően mások a feltételek.
Mivel te nem tudsz a NYSE-n közvetlenül vásárolni, közvetítőre van szükséged, ezért megbízod a befektetési szolgáltatódat (IBCE és Erste), hogy vásároljon részedre részvényt. Mivel ezeket a szolgáltatókat a hazai pénzügyi felügyelet ellenőrzi, ezért ETÜ-nek minősül az ügylet. Az ETÜ adója 15%. Én ezt mindig így értelmeztem, de meggyőzhető vagyok az ellenkezőjéről. Szinte csak USA részvényekkel és azok opcióival kereskedek. Évek óta az IB, majd brexit után IBCE a brókerem. Volt 2 támogatói eljárásom a NAV felé és senki nem problémázott azon, hogy az USA részvény és opciós ügyletek nyereségét/veszteségét a bevallás 172. sorában ETÜ-nek írtam be. Tettem mindezt azért mert... "Amennyiben a belföldi illetőségű magánszemély az Szja tv. 67/A. § (3) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet szerez, azt a személyijövedelemadó-bevallásban ezen a jogcímen kell szerepeltetnie a 22SZJA-04-es lapjának 172. sorában, függetlenül attól, hogy a jövedelem alapját képező ügyletet magyarországi befektetési szolgáltatóval, vagy valamely EGT-államban működő vagy EGTállamon kívüli, olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval vagy befektetési szolgáltató közreműködésével kötötte, amely állammal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye."
"vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval" Az a gond, hogy ezt lehet többféleképpen érteni. A probléma abból ered, hogy a bróker székhelye lehet ETÜ-nek megfelelő államban (IBCE-Budapest), de a tevékenységét már olyan pénzpiacon végzi, ami nem megfelelő adó szempontból (USA piac).Vagy mi van akkor, ha több helyen végzi a tevékenységét (IBCE), ahol egyik megfelelő adó szempontból (EU), másik viszont nem (USA)? Akkor mégis kénytelen vagy az ügylet helyét nézni, hogy az " olyan államban működő pénzpiacon"-e ?
Te el is olvasod amire hivatkozol? Mert ebben sehol nem szerepel a problémát okozó bekezdésre hivatkozás, annak értelmezése... Ettől nem lett senki okosabb... Nagyon ragaszkodsz a magad igazához, és ezért nem vagy hajlandó megpróbálni értelmezni a törvényt egészében. Én itt ennyiben hagyom, mert így nehéz eszmét cseréléni. Remélem neked lesz igazad.
Elveszíttem a fonalat. Az NYSE-n vásároltam BRK részvényt (IBCE és Erste), akkor ha ezt eladom 2024 január 01. után akkor csak 15 %-os magyar SZJA-t kell majd fizetnem az eladás után vagy mellette még az USA is megadóztat?
Interactive Brokers
Megköszönném, ha olyasvalaki(k) aki itt kereskedik, megosztaná tapasztalatait. (költség, felület, helpdesk, utalások- pénztranszfer, ilyesmi..)
köszi,
eF