Látom erősen válogatsz a választások között. Így is lehet. Ezzel meggyőzheted magad. De én inkább azt javasolnám, hogy az összes adatot vedd figyelembe.
Idén eddig közel 100 időközi választást tartottak. Több, mint 200 polgármestert és egyéni képviselőt választottak meg. Ezek túlnyomó többsége független volt. 23 településen indult el egyáltalán párt jelölt, vagy olyan független illetve nem párt támogatott, aki mögött köztudottan egy párt állt.
16 helyen nyert a Fidesz, vagy Fidesz támogatott jelölt (7 polgármesteri és 9 képviselői: Baja, Vác, Solymár, Komló, Szakonyfalu, Barcs, Szendrő, Regöly, Monor, Túristvándi, Dunakeszi, Szentendre, Tiszasziget, Harkány és Tiszabő 2-szer, mert egy polgármester és egy képviselő is nyert Fidesz támogatással). 2 helyet baloldali, vagy baloldali támogatású jelölt volt sikeres (Szigetszentmiklós és Nyírbátor, mindkettő képviselő). 1 helyen, Monorierdőn Jobbikos támogatású polgármestert választottak.
Az összes párttámogatott jelöltre leadott szavazatok közül 10.131, azaz 67 % esett Fideszre, 3.286, azaz 22 % baloldalra, 1.563, azaz 10 % Jobbikra és 95, azaz 0,6 % LMP-re.
Ha csak azokat a választásokat vesszük, ahol párt jelöltje nyert, akkor 61 % Fidesz, 26 % baloldal, 12 % Jobbik, 0,9 % LMP az arány.
Ha csak azokat a választásokat számoljuk, ahol több pártjelölt versenyzett egymással szemben, akkor 51 % Fidesz, 38 % baloldal, 10 % Jobbik és 1,3 % LMP arány jön ki.
A fenti arányok különbségét az adja, hogy a Fidesz 19 településen 30 jelöltet indított. A Jobbik 12 jelöltet állított. Az LMP 3-at. E pártok jelöltállítási aránya hozzávetőleg megegyezik a közvélemény-kutatók által mért támogatottságuk arányával. A baloldal viszont csak 10 helyen állt rajthoz, ami a Fidesszel összehasonlítva 2-szer, a Jobikkal összevetve 2,5-szer, az LMP-hez képest 3-szor kevesebb, mint amennyi az adott párthoz képest mért országos támogatottság arányaiból következne. A baloldal tehát csak ott indít jelöltet ahol az átlagosnál érdemben jobb eredményre számít.
A baloldal idén csak Pusztaszabolcson, Szentendrén, Dunakeszin, Monoron, Szendrőn, Komlón, Nyírbátorban, Szigetszentmiklóson, Vácon és Baján indult. Ez kivétel nélkül mind város. A 10-ből 8 db 10.000 fő feletti lakosságú. Átlagos lakosságszámuk 24 ezer. Közismert, hogy a baloldal, balliberális oldal mindig a fővárosban, nagyobb és közepes városokban volt erősebb, míg falvakban és kisvárosokban gyengébb. Ugyanakkor Magyarország lakosságának 35 %-a falvakban, 41 % pedig 10 ezer fő alatti településeken él. A magyar települések átlagos lakossága 3100 fő.
A sokkal több Fidesz jelölt miatt az összes pártjelöltre adott szavazat aránya a Fidesz irányába torzít és leginkább a baloldalt és az LMP-t méri alul. Viszont a csak pártjelöltek versenyére szűkített összesítés pedig a baloldal irányított indulása miatt a baloldalnak kedvez irreálisan. Ezt figyelembe véve a Fidesz támogatottsága az idei időközi választások alapján valahol 51 és 67 % között lehet, míg az egyesült baloldalé valahol 22 és 38 % között. Ez nem mond ellent a közvélemény-kutatók által MSZP-E14-PM-DK-ra együttesen mért 31 %-nak. A Fidesz az időköziken még a legszűkebb összesítésben is kicsit jobban szerepelt, mint a kutatók által mért 49 %. Ami a te elképzeléseddel pont ellentétes. A Jobbik az országosan mértnél gyengébben szerepelt. Ha az LMP 95 szavazatát csak annak a 3 db, 26 és 38 ezer fő közti lakosságú városnak az összes pártjelöltre eset szavazatához hasonlítjuk, ahol az LMP egyáltalán elindult, akkor 4 % jön ki. Az LMP is irányítottan indult. De ha az LMP a 10 ezer fő feletti városokban 4 %.-ot ér el, a 10 ezer fő alattiakban pedig betlizik, akkor az országos támogatottsága pont arra a 3 %-ra jön ki, amit a kutatók neki mérnek.
Az időközik eredménye nagyjából igazolja a kutatók által mért támogatottságot.
Ha a valóságra vagy kíváncsi, akkor inkább az ilyen, egy időszakra minden rendelkezésre álló adatot figyelembe vevő elemzést javaslom. Persze ha csak önmagad áltatása a cél, akkor összeválogathatod a neked tetsző időközi eredményeket is.
Idén eddig közel 100 időközi választást tartottak. Több, mint 200 polgármestert és egyéni képviselőt választottak meg. Ezek túlnyomó többsége független volt. 23 településen indult el egyáltalán párt jelölt, vagy olyan független illetve nem párt támogatott, aki mögött köztudottan egy párt állt.
16 helyen nyert a Fidesz, vagy Fidesz támogatott jelölt (7 polgármesteri és 9 képviselői: Baja, Vác, Solymár, Komló, Szakonyfalu, Barcs, Szendrő, Regöly, Monor, Túristvándi, Dunakeszi, Szentendre, Tiszasziget, Harkány és Tiszabő 2-szer, mert egy polgármester és egy képviselő is nyert Fidesz támogatással). 2 helyet baloldali, vagy baloldali támogatású jelölt volt sikeres (Szigetszentmiklós és Nyírbátor, mindkettő képviselő). 1 helyen, Monorierdőn Jobbikos támogatású polgármestert választottak.
Az összes párttámogatott jelöltre leadott szavazatok közül 10.131, azaz 67 % esett Fideszre, 3.286, azaz 22 % baloldalra, 1.563, azaz 10 % Jobbikra és 95, azaz 0,6 % LMP-re.
Ha csak azokat a választásokat vesszük, ahol párt jelöltje nyert, akkor 61 % Fidesz, 26 % baloldal, 12 % Jobbik, 0,9 % LMP az arány.
Ha csak azokat a választásokat számoljuk, ahol több pártjelölt versenyzett egymással szemben, akkor 51 % Fidesz, 38 % baloldal, 10 % Jobbik és 1,3 % LMP arány jön ki.
A fenti arányok különbségét az adja, hogy a Fidesz 19 településen 30 jelöltet indított. A Jobbik 12 jelöltet állított. Az LMP 3-at. E pártok jelöltállítási aránya hozzávetőleg megegyezik a közvélemény-kutatók által mért támogatottságuk arányával. A baloldal viszont csak 10 helyen állt rajthoz, ami a Fidesszel összehasonlítva 2-szer, a Jobikkal összevetve 2,5-szer, az LMP-hez képest 3-szor kevesebb, mint amennyi az adott párthoz képest mért országos támogatottság arányaiból következne. A baloldal tehát csak ott indít jelöltet ahol az átlagosnál érdemben jobb eredményre számít.
A baloldal idén csak Pusztaszabolcson, Szentendrén, Dunakeszin, Monoron, Szendrőn, Komlón, Nyírbátorban, Szigetszentmiklóson, Vácon és Baján indult. Ez kivétel nélkül mind város. A 10-ből 8 db 10.000 fő feletti lakosságú. Átlagos lakosságszámuk 24 ezer. Közismert, hogy a baloldal, balliberális oldal mindig a fővárosban, nagyobb és közepes városokban volt erősebb, míg falvakban és kisvárosokban gyengébb. Ugyanakkor Magyarország lakosságának 35 %-a falvakban, 41 % pedig 10 ezer fő alatti településeken él. A magyar települések átlagos lakossága 3100 fő.
A sokkal több Fidesz jelölt miatt az összes pártjelöltre adott szavazat aránya a Fidesz irányába torzít és leginkább a baloldalt és az LMP-t méri alul. Viszont a csak pártjelöltek versenyére szűkített összesítés pedig a baloldal irányított indulása miatt a baloldalnak kedvez irreálisan. Ezt figyelembe véve a Fidesz támogatottsága az idei időközi választások alapján valahol 51 és 67 % között lehet, míg az egyesült baloldalé valahol 22 és 38 % között. Ez nem mond ellent a közvélemény-kutatók által MSZP-E14-PM-DK-ra együttesen mért 31 %-nak. A Fidesz az időköziken még a legszűkebb összesítésben is kicsit jobban szerepelt, mint a kutatók által mért 49 %. Ami a te elképzeléseddel pont ellentétes. A Jobbik az országosan mértnél gyengébben szerepelt. Ha az LMP 95 szavazatát csak annak a 3 db, 26 és 38 ezer fő közti lakosságú városnak az összes pártjelöltre eset szavazatához hasonlítjuk, ahol az LMP egyáltalán elindult, akkor 4 % jön ki. Az LMP is irányítottan indult. De ha az LMP a 10 ezer fő feletti városokban 4 %.-ot ér el, a 10 ezer fő alattiakban pedig betlizik, akkor az országos támogatottsága pont arra a 3 %-ra jön ki, amit a kutatók neki mérnek.
Az időközik eredménye nagyjából igazolja a kutatók által mért támogatottságot.
Ha a valóságra vagy kíváncsi, akkor inkább az ilyen, egy időszakra minden rendelkezésre álló adatot figyelembe vevő elemzést javaslom. Persze ha csak önmagad áltatása a cél, akkor összeválogathatod a neked tetsző időközi eredményeket is.
Így csaltok ti
..."
A magyar demokráciában példanélküli, bíróság által is bizonyítottnak talált választási csalás.
Mi lesz itt 2014-ben...