A jogszabályhoz kötöttségtől elszabadult, szakmaiatlan ítélkezési gyakorlat már kezd agyrémmé válni.
A fóti bírósági végzések (kapásból kettő) a következők:
link
és
link
A Ve. 41. § továbbra is így szól:
"A kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a jelölt vagy a jelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás (szavazásra történő szervezett szállítás, étel-ital adása), pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát (a továbbiakban: plakát) elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton."
Tehát a kampánycsend megsértése akkor állapítható meg, ha:
- a választói akaratot befolyásolják
- ennek keretében különösen a választók szállítása történik
- mely szállítás ingyenes
- és mely szállítás egy jelölt, vagy jelölőszervezet által történik
A Ve. 105/A. § (2) bekezdés f) pontja értelmében:
"A helyi választási bizottság: ... megsemmisíti a polgármester-, illetőleg a képviselő-választás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt ÉRDEMBEN BEFOLYÁSOLTA,"
Már Baján is rossz volt a bíróság végzés, mert a választók szállítása megtörtént ugyan, azonban:
- A szervezettséget csak belemagyarázta a bíróság azzal, hogy ha ugyanaz az ember a személyautójával legalább 2-szer fordul az már szervezettség
- Az ingyenességet csak feltételezte a bíróság, azon az alapon, hogy az autó nem taxi, mert nem sárga a rendszáma.
- A választói akarat befolyásolását úgy értelmezte félre a bíróság hogy nem a választó szavazatának befolyásolásáról van szó (pedig ez volt a jogalkotói szándék), hanem a választási részvételi hajlandóságáról. Befolyásolásnak pedig az is elég, ha az egyébként meglévő részvételi hajlandóság megvalósulását a szavazókörhöz való szállítással elősegítésével valaki.
- Azzal egyszerűen nem is foglalkozott a bíróság, hogy a cselekmény jelölt, vagy jelölő szervezet által történt-e.
- Azt sem vette figyelembe a bíróság hogy a szállított személyek száma vajon elégséges volt-e az eredmény érdemi befolyásolására, azaz megfordítására.
Na de a bajai esetnél a bíróság legalább arra vette a fáradságot, hogy a törvényi tényállási elemek közül az egyik tényét megállapítsa, másik kettőt pedig belemagyarázzon.
A fóti ügy annyiban más, hogy a jogszabály által megkövetelt tényállási elemek nagyobb számban vannak meg, mint Baján:
- A szállítás ténye nem vitatható
- Az ingyenességet nem kell feltételezni, hiszen a szállításhoz kapcsolódóan megjelent egy plakát, mely szerint: „Mivel a szavazó helyiség nem Sikátorpusztán lesz. Hanem a Fótliget- Lakópark Porta épületében és ezért sokan nem tudnak elmenni szavazni, INGYENES buszjáratot indítunk (pártoktól függetlenül), de. 10 és du. 14 órakor. A busz visszafelé is mindenkit megvár. Szeretettel várunk mindenkit! Tisztelettel: a szervezők.”
- A szervezettséget sem kell belemagyarázni, hiszen nem véletlenszerűen az út széléről vettek fel a szavazókör felé igyekvő stopposokat az út széléről, hanem előre kiplakátolták a „SZERVEZŐK”
- A jelölő szervezethez való kötöttség már sántít. Tény, hogy a buszon utazott az MSZP szavazatszámláló bizottsági delegáltjának felesége. A kisbuszról először állították, hogy a Dunakeszin MSZP-s képviselő és egyben az MSZP roma tagozatának alelnöke Ábri Ferenc tulajdonában áll. Ábri ezt cáfolta. A gépjármű valós tulajdonosa R.GY., aki az Ábri mellett, Dunakeszi Fő úton lakó P.B. házában vizsgálta át a kérdéses időben a ház vízvezeték rendszerét. Meg persze átugrott Fótra szavazókat szállítani. A szavazókörben a szavazószállításról felvet jegyzőkönyvvel a 8 tagból egyedül az MSZP delegált nem értett egyet, aki ezt rá is vezette a jegyzőkönyvre. Ez ahhoz elég, hogy gyanítani lehessen az MSZP szerepét, de ahhoz nem, hogy bizonyított legyen a jelölő szervezet általiság.
- Viszont a választói akarat befolyásolására Fóton sincs egyenlőre bizonyíték.
Abban megegyezik a két eset, hogy a szállított személyek száma elenyésző a jelöltek közti különbséghez képest, tehát még ha megállapítható lenne is a kampánycsend sértés, akkor sem lett volna érdemi befolyással az eredményre, így nem olyan súlyú, hogy amiatt meg kelljen ismételni a választást.
A fóti esetben a bíróság a könnyebb utat választotta és a kampánycsend sértés tényállási elemeinek fennállását egyáltalán nem is vizsgálta. Kizárólag formai okokat vizsgált. A helyi választási bizottság (megalapozottabban, mint a bajai esetnél, de még mindig nem elég megalapozottsággal) megállapította a szavazó szállítással történő kampánycsend sértést. A fellebbezés e ténymegállapítást nem támadta csupán az alkalmazott szankciót. Tehát más fellebbezés hiányában a ténymegállapítás jogerőre emelkedett. A területi választási bizottság valóban tartalmilag indokoltan, de formailag helytelenül döntött arról, hogy a szállítással nem történt kampánycsend sértés. E tekintetben a bíróság ítélete indokolt.
A TVB formailag helytelenül a kampánycsend sértés tényét vitatta, így a fellebbezésben felvetett szankció kérdésével nem foglalkozott. A bíróság akkor járt volna el megfelelően, ha a TVB helyett megvizsgálja a szankció kérdését és mivel az (egyébként meglapozatlanul megállapított) jogsértés nem volt olyan mértékű, amely a választás eredményét érdemben befolyásolta volna, a TVB határozatát indoklásában megváltoztatja, de a fellebbezést elutasító rendelkező részében helyben hagyja.
Ehelyett a bíróság felrója a TVB-nek hogy nem alkalmazta a 78. § (1) bekezdés c.) pontja szerinti szankciót. Erre hivatkozva az eredményt megsemmisítette és új választási eljárást írt elő.
Na de könyörgöm tisztelettel a 78. § a helyi választási bizottság első fokú eljárásáról, a kifogásról szól. A TVB másodfokú eljárására, azaz a fellebbezésre a 79-81 §-ok vonatkoznak. Érdekes dolog felróni a TVB, hogy nem alkalmazta a 78 §-t.
Nem gondolta végig a bíróság, hogy mennyire életszerű az 78. § olyan értelmezés, mely szerint bármilyen jogsértés megállapítása esetén - függetlenül annak mértékétől és eredményre gyakorolt hatásától - meg kell semmisíteni a választási eljárás eredményét és meg kell azt ismételtetni?
Vajon hogyan magyarázza a bíróság, mi célból írta bele a jogszabályba a jogalkotó a 105/A § következő pontjait, sormintának?:
(1) A szavazatszámláló bizottság ... d) indítványozza az illetékes választási bizottságnak a szavazás szavazóköri eredményének megsemmisítését, ha olyan törvénysértést észlel, amely azt ÉRDEMBEN BEFOLYÁSOLTA.
"(2) A helyi választási bizottság: ... f) megsemmisíti a polgármester-, illetőleg a képviselő-választás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt ÉRDEMBEN BEFOLYÁSOLTA,"
"(3) A területi választási bizottság ... g) megsemmisíti megyei/fővárosi listás választás, illetőleg a főpolgármester-választás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt ÉRDEMBEN BEFOLYÁSOLTA,"
A vicc az, hogy a szórólap osztogatással megvalósított kampánycsend sértés teljes mértékben kimeríti a 41 §-ban foglalt tényállást, bár az sem elegendő súlyú a választás megismétléséhez. A szórólap kizárólagos célja a választói akarat befolyásolása és egyértelműen jelölthöz kötődik. A szórólapos kérdésben legalább a HVB határozata megalapozott volt. A bíróság viszont a kevésbé megalapozott ügy miatt ismételteti a választást.
Fenntartom a korábbi álláspontomat hogy a kampánycsend és kampánycsend sértés intézményének semmi értelme. Mindig csak arra volt jó, hogy a pártok feljelentgessék egymást. Most hogy a bíróságok elkezdték a jogszabályban foglalt tényállási elemek vizsgálatát és az esetleges jogsértés mértékének, eredményt befolyásoló hatásának vizsgálatát mellőzni, arra jó, hogy képtelen ürügyekkel választást ismételtessenek a pártok.
Ha komolyan venném a bajai és a fóti ügyben született végzéseket, akkor már lassan azért is ismételni kellene, ha egy választóban felmerül a gondolat, hogy egy családtagját kocsival elvigye a szavazókörig.
Ez nevetséges!
A fóti bírósági végzések (kapásból kettő) a következők:
link
és
link
A Ve. 41. § továbbra is így szól:
"A kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a jelölt vagy a jelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás (szavazásra történő szervezett szállítás, étel-ital adása), pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát (a továbbiakban: plakát) elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton."
Tehát a kampánycsend megsértése akkor állapítható meg, ha:
- a választói akaratot befolyásolják
- ennek keretében különösen a választók szállítása történik
- mely szállítás ingyenes
- és mely szállítás egy jelölt, vagy jelölőszervezet által történik
A Ve. 105/A. § (2) bekezdés f) pontja értelmében:
"A helyi választási bizottság: ... megsemmisíti a polgármester-, illetőleg a képviselő-választás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt ÉRDEMBEN BEFOLYÁSOLTA,"
Már Baján is rossz volt a bíróság végzés, mert a választók szállítása megtörtént ugyan, azonban:
- A szervezettséget csak belemagyarázta a bíróság azzal, hogy ha ugyanaz az ember a személyautójával legalább 2-szer fordul az már szervezettség
- Az ingyenességet csak feltételezte a bíróság, azon az alapon, hogy az autó nem taxi, mert nem sárga a rendszáma.
- A választói akarat befolyásolását úgy értelmezte félre a bíróság hogy nem a választó szavazatának befolyásolásáról van szó (pedig ez volt a jogalkotói szándék), hanem a választási részvételi hajlandóságáról. Befolyásolásnak pedig az is elég, ha az egyébként meglévő részvételi hajlandóság megvalósulását a szavazókörhöz való szállítással elősegítésével valaki.
- Azzal egyszerűen nem is foglalkozott a bíróság, hogy a cselekmény jelölt, vagy jelölő szervezet által történt-e.
- Azt sem vette figyelembe a bíróság hogy a szállított személyek száma vajon elégséges volt-e az eredmény érdemi befolyásolására, azaz megfordítására.
Na de a bajai esetnél a bíróság legalább arra vette a fáradságot, hogy a törvényi tényállási elemek közül az egyik tényét megállapítsa, másik kettőt pedig belemagyarázzon.
A fóti ügy annyiban más, hogy a jogszabály által megkövetelt tényállási elemek nagyobb számban vannak meg, mint Baján:
- A szállítás ténye nem vitatható
- Az ingyenességet nem kell feltételezni, hiszen a szállításhoz kapcsolódóan megjelent egy plakát, mely szerint: „Mivel a szavazó helyiség nem Sikátorpusztán lesz. Hanem a Fótliget- Lakópark Porta épületében és ezért sokan nem tudnak elmenni szavazni, INGYENES buszjáratot indítunk (pártoktól függetlenül), de. 10 és du. 14 órakor. A busz visszafelé is mindenkit megvár. Szeretettel várunk mindenkit! Tisztelettel: a szervezők.”
- A szervezettséget sem kell belemagyarázni, hiszen nem véletlenszerűen az út széléről vettek fel a szavazókör felé igyekvő stopposokat az út széléről, hanem előre kiplakátolták a „SZERVEZŐK”
- A jelölő szervezethez való kötöttség már sántít. Tény, hogy a buszon utazott az MSZP szavazatszámláló bizottsági delegáltjának felesége. A kisbuszról először állították, hogy a Dunakeszin MSZP-s képviselő és egyben az MSZP roma tagozatának alelnöke Ábri Ferenc tulajdonában áll. Ábri ezt cáfolta. A gépjármű valós tulajdonosa R.GY., aki az Ábri mellett, Dunakeszi Fő úton lakó P.B. házában vizsgálta át a kérdéses időben a ház vízvezeték rendszerét. Meg persze átugrott Fótra szavazókat szállítani. A szavazókörben a szavazószállításról felvet jegyzőkönyvvel a 8 tagból egyedül az MSZP delegált nem értett egyet, aki ezt rá is vezette a jegyzőkönyvre. Ez ahhoz elég, hogy gyanítani lehessen az MSZP szerepét, de ahhoz nem, hogy bizonyított legyen a jelölő szervezet általiság.
- Viszont a választói akarat befolyásolására Fóton sincs egyenlőre bizonyíték.
Abban megegyezik a két eset, hogy a szállított személyek száma elenyésző a jelöltek közti különbséghez képest, tehát még ha megállapítható lenne is a kampánycsend sértés, akkor sem lett volna érdemi befolyással az eredményre, így nem olyan súlyú, hogy amiatt meg kelljen ismételni a választást.
A fóti esetben a bíróság a könnyebb utat választotta és a kampánycsend sértés tényállási elemeinek fennállását egyáltalán nem is vizsgálta. Kizárólag formai okokat vizsgált. A helyi választási bizottság (megalapozottabban, mint a bajai esetnél, de még mindig nem elég megalapozottsággal) megállapította a szavazó szállítással történő kampánycsend sértést. A fellebbezés e ténymegállapítást nem támadta csupán az alkalmazott szankciót. Tehát más fellebbezés hiányában a ténymegállapítás jogerőre emelkedett. A területi választási bizottság valóban tartalmilag indokoltan, de formailag helytelenül döntött arról, hogy a szállítással nem történt kampánycsend sértés. E tekintetben a bíróság ítélete indokolt.
A TVB formailag helytelenül a kampánycsend sértés tényét vitatta, így a fellebbezésben felvetett szankció kérdésével nem foglalkozott. A bíróság akkor járt volna el megfelelően, ha a TVB helyett megvizsgálja a szankció kérdését és mivel az (egyébként meglapozatlanul megállapított) jogsértés nem volt olyan mértékű, amely a választás eredményét érdemben befolyásolta volna, a TVB határozatát indoklásában megváltoztatja, de a fellebbezést elutasító rendelkező részében helyben hagyja.
Ehelyett a bíróság felrója a TVB-nek hogy nem alkalmazta a 78. § (1) bekezdés c.) pontja szerinti szankciót. Erre hivatkozva az eredményt megsemmisítette és új választási eljárást írt elő.
Na de könyörgöm tisztelettel a 78. § a helyi választási bizottság első fokú eljárásáról, a kifogásról szól. A TVB másodfokú eljárására, azaz a fellebbezésre a 79-81 §-ok vonatkoznak. Érdekes dolog felróni a TVB, hogy nem alkalmazta a 78 §-t.
Nem gondolta végig a bíróság, hogy mennyire életszerű az 78. § olyan értelmezés, mely szerint bármilyen jogsértés megállapítása esetén - függetlenül annak mértékétől és eredményre gyakorolt hatásától - meg kell semmisíteni a választási eljárás eredményét és meg kell azt ismételtetni?
Vajon hogyan magyarázza a bíróság, mi célból írta bele a jogszabályba a jogalkotó a 105/A § következő pontjait, sormintának?:
(1) A szavazatszámláló bizottság ... d) indítványozza az illetékes választási bizottságnak a szavazás szavazóköri eredményének megsemmisítését, ha olyan törvénysértést észlel, amely azt ÉRDEMBEN BEFOLYÁSOLTA.
"(2) A helyi választási bizottság: ... f) megsemmisíti a polgármester-, illetőleg a képviselő-választás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt ÉRDEMBEN BEFOLYÁSOLTA,"
"(3) A területi választási bizottság ... g) megsemmisíti megyei/fővárosi listás választás, illetőleg a főpolgármester-választás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt ÉRDEMBEN BEFOLYÁSOLTA,"
A vicc az, hogy a szórólap osztogatással megvalósított kampánycsend sértés teljes mértékben kimeríti a 41 §-ban foglalt tényállást, bár az sem elegendő súlyú a választás megismétléséhez. A szórólap kizárólagos célja a választói akarat befolyásolása és egyértelműen jelölthöz kötődik. A szórólapos kérdésben legalább a HVB határozata megalapozott volt. A bíróság viszont a kevésbé megalapozott ügy miatt ismételteti a választást.
Fenntartom a korábbi álláspontomat hogy a kampánycsend és kampánycsend sértés intézményének semmi értelme. Mindig csak arra volt jó, hogy a pártok feljelentgessék egymást. Most hogy a bíróságok elkezdték a jogszabályban foglalt tényállási elemek vizsgálatát és az esetleges jogsértés mértékének, eredményt befolyásoló hatásának vizsgálatát mellőzni, arra jó, hogy képtelen ürügyekkel választást ismételtessenek a pártok.
Ha komolyan venném a bajai és a fóti ügyben született végzéseket, akkor már lassan azért is ismételni kellene, ha egy választóban felmerül a gondolat, hogy egy családtagját kocsival elvigye a szavazókörig.
Ez nevetséges!
Így csaltok ti
..."
A magyar demokráciában példanélküli, bíróság által is bizonyítottnak talált választási csalás.
Mi lesz itt 2014-ben...