... hanem az adósság a mumus
A fenti gondolatmenet alapján a kormánynak nem a forint költségvetési egyenlegre gyakorolt hatása miatt kell aggódnia. Ahogyan arra Varga Mihály is utalt, ez a történet egyenlegsemleges lehet.
Sokkal inkább az államadósság miatt fájhat a kormány feje. A Stabilitási törvény ugyan kiköti, hogy változatlan árfolyamon kell számolni minden következő év GDP-arányos államadósság-mutatóját, azonban az uniós szabályok esetében nincs ilyen mentesülés. Ez esetben az árfolyam gyengülésének hatása lehet a maastrichti adósságszámokra.
Az államadósságra gyakorolt hatást alapvetően három tényező befolyásolja:
Induljunk ki abból, hogy 2018 végére a GDP-arányos adósságrátát 73,2%-ra tervezi csökkenteni a kormány az Eximbank adósságainak figyelembevételével, a 2017 végi 73,6%-ról. Elfogadva a kormány idei év végi adósságprognózisát (ami egyúttal azt is jelenti, hogy elfogadjuk a kormány makrogazdasági feltevéseit és finanszírozási igényét), számításaink alapján az adódott, hogy a központi költségvetés devizaadósságának átértékelődése 1,04 százalékponttal emeli meg a GDP-arányos adósságrátát. Azt is tudjuk, hogy az Eximbank 1,9 százalékponttal növelte az adósságrátát tavaly és ha ez a mérték fennmarad 2018-ban, akkor az Eximbank devizaadósságának átértékelődése 0,13 százalékponttal dobja meg a teljes adósságrátát (abból indultunk ki, hogy 2018-ban sem változik az Eximbank adósságának devizaaránya, a 2017-es jelentése szerint ez az arány 96% felett volt).
Vagyis a forint leértékelődése 1,04 (0,91+0,13) százalékponttal 74,24%-ra emeli meg a GDP-arányos adósságárát, amennyiben a devizaárfolyamok a jelenleg érvényes szinteken maradnak (az euró esetében 328-as, a dollár esetében 281-es szinttel számoltunk). Ez pedig magasabb lenne a 2017 végi 73,6%-os szintnél a maastrichti adósságmutató tekintetében.
Ha tehát minden így marad, akkor számításaink szerint a kormány nem fogja tudni csökkenteni az uniós módszertan szerint számolt adósságrátát idén. Fontos megjegyezni ahogyan fentebb jeleztük, hogy a Stabilitási törvény szerint változatlan árfolyamon kell számolni az államadósság összegét. Itt két szempontból lehet érzékeny az államadósság várható emelkedése:
A fenti gondolatmenet alapján a kormánynak nem a forint költségvetési egyenlegre gyakorolt hatása miatt kell aggódnia. Ahogyan arra Varga Mihály is utalt, ez a történet egyenlegsemleges lehet.
Sokkal inkább az államadósság miatt fájhat a kormány feje. A Stabilitási törvény ugyan kiköti, hogy változatlan árfolyamon kell számolni minden következő év GDP-arányos államadósság-mutatóját, azonban az uniós szabályok esetében nincs ilyen mentesülés. Ez esetben az árfolyam gyengülésének hatása lehet a maastrichti adósságszámokra.
Az államadósságra gyakorolt hatást alapvetően három tényező befolyásolja:
- A központi költségvetés devizaaránya. Ez most júniusban 20% alá csökkent, ami kedvező fejlemény az államháztartás sérülékenysége szempontjából.
- Az államháztartásba sorolt szervek és társaságok devizaadóssága. A legnagyobb tételt itt az Eximbank adóssága jelenti, melynek túlnyomó része devizában áll fent.
- A forint (euróval és dollárral szembeni) gyengülésének mértéke.
Induljunk ki abból, hogy 2018 végére a GDP-arányos adósságrátát 73,2%-ra tervezi csökkenteni a kormány az Eximbank adósságainak figyelembevételével, a 2017 végi 73,6%-ról. Elfogadva a kormány idei év végi adósságprognózisát (ami egyúttal azt is jelenti, hogy elfogadjuk a kormány makrogazdasági feltevéseit és finanszírozási igényét), számításaink alapján az adódott, hogy a központi költségvetés devizaadósságának átértékelődése 1,04 százalékponttal emeli meg a GDP-arányos adósságrátát. Azt is tudjuk, hogy az Eximbank 1,9 százalékponttal növelte az adósságrátát tavaly és ha ez a mérték fennmarad 2018-ban, akkor az Eximbank devizaadósságának átértékelődése 0,13 százalékponttal dobja meg a teljes adósságrátát (abból indultunk ki, hogy 2018-ban sem változik az Eximbank adósságának devizaaránya, a 2017-es jelentése szerint ez az arány 96% felett volt).
Vagyis a forint leértékelődése 1,04 (0,91+0,13) százalékponttal 74,24%-ra emeli meg a GDP-arányos adósságárát, amennyiben a devizaárfolyamok a jelenleg érvényes szinteken maradnak (az euró esetében 328-as, a dollár esetében 281-es szinttel számoltunk). Ez pedig magasabb lenne a 2017 végi 73,6%-os szintnél a maastrichti adósságmutató tekintetében.
Ha tehát minden így marad, akkor számításaink szerint a kormány nem fogja tudni csökkenteni az uniós módszertan szerint számolt adósságrátát idén. Fontos megjegyezni ahogyan fentebb jeleztük, hogy a Stabilitási törvény szerint változatlan árfolyamon kell számolni az államadósság összegét. Itt két szempontból lehet érzékeny az államadósság várható emelkedése:
- A kormány számára politikai presztízskérdés a csökkenő adósságpálya, a kormányfő saját maga is kiemelten fontos célként tartja számon. Az eddigi kedvező trend akadhat most el, ha a gyenge forint fennmarad. (Emelkedő adósságpályára egyébként volt példa: nemrég derült ki, hogy az Eximbankkal együtt számolt államadósság 2014-ről 2015-re növekedett.)
- Felmerül az Európai Unió által elvárt 1/20-os adósságszabály teljesítésének kérdése. Ennek azért van jelentősége, mivel ennek megsértése esetén túlzottdeficit-eljárás indul az adott uniós tagállammal szemben.
EUR/HUF
Sokszor foglalkozunk vele, gondoltam legyen egy ilyen topic is.
Szóval EUR/HUF.
308 átütésével szépen feljött már többször 314ig, de úgy fest itt mindig elakad, pedig a következő ellenállás 318 környéke lenne csak, mint történelmi csúcs.
Real:313 (ma volt 314,7 is)