A sors jóvoltából úgy alakult az életem, hogy egy ideje a családi háztartást, így a konyhát is nekem kell vezetnem…. , s ez így is marad az idők végezetéig…..
A lényeg: Segítsetek főzni!
Olyan recepteket várok Tőletek, amit saját kezűleg el is készítettetek!
Az én mai keverésem: Tárkonyos csirkemell
A csíkokra/kockára vágott kb fél kg filézett csirkemellet 1 db apróra vágott, dinsztelt vöröshagymán pirítom, párolom. Majd megszórom 1 ek szárított/friss morzsolt tárkonnyal, ízlés szerint só, bors. Rá egy ek mustár, egy kis doboz tejföl, egy ek méz, összeforralom, a végén egy ek 6% almaecet. A mustárral, ecettel óvatosan, ne legyen nagyon savanyú. Verzió: a tejfölözés előtt be lehet staubolni 1-3 ek liszttel, s mehet rá 0,5-1 dl víz. Így több és kevésbé folyós lesz a szaftja, nem csorog le a köretről.
Tálalni főtt tésztával, vagy nokedlivel, reszelt sajttal meg lehet szórni.
"....A bitcoin körüli hype eloszlott, de a blockchain technológia szép csendben az üzleti élet egyre több területére betört Magyarországon is... ...az állam is hamarosan élesben vezethet be blokkláncra épülő rendszereket: első körben a jogosítványok kiállítását terelhetik blokkláncra. A jegybank a blockchaines megoldások közül a digitális jegybankpénzzel kacérkodik, és a hitelfedezeti biztosítási rendszert szeretnék blockchain alapokra helyezni. ...."
ez meglehetősen ászgyanús szerva egy friss elnökjelölttől...:))... nem tom Trumpapi elég friss-e már így kora délután egy jó kis twitter-riposzthoz...;)
Egy kis kripta: "....Az interjú apropóját Pázmány Krisztina, a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Pénzügy és számvitel szakos hallgatójának a megkeresése adta.Ő utolsó éves hallgatóként a szakdolgozatát a kriptovalutákról, azon belül elsősorban azoknak az európai gazdaságban és Magyarországon elfoglalt hely(zet)éről írja.Krisztina több vonatkozó munkánkat is olvasta és úgy gondolta, hogy egy velünk készített interjú nagyban hozzájárulna a szakdolgozata sikerességéhez. Lássuk hát az interjút:Dr. Varsányi Károly, ügyvéd, blokklánc jogász és a digitalcash.hu weboldal fejlesztője megkeresésemre vállalta, hogy válaszol néhány kriptovalutákkal kapcsolatos kérdésre és felvilágosítást ad a legaktuálisabb témákról.Ön régóta foglalkozik a blokklánc technológiával és a kriptovaluták világával. >> Mi keltette fel a figyelmét először ezzel a témával kapcsolatban? Mely részeit tartja a legérdekesebbnek? --2012-ben kezdtem el követni a blokklánc technológiát. Először, mint a legtöbb érdeklődőnek nekem is a kriptopénzek ragadták meg a figyelmemet. Tetszett, hogy az országok fizetőeszközeinek mintájára új fizetőeszközök jönnek létre, hiszen izgalmas a találgatás, hogy mi lesz az új „dollár” vagy „euro”, „rubel” a kibertérben? Aztán idővel figyelmem a blokklánc technológia jogi aspektusai (bizonyító erő, okiratiság, stb.) felé fordult. Az ún. okos szerződések, vagyis a digitális vagy programozott kontraktuális jogviszonyok problematikája kétségtelenül a legizgalmasabbak közé tartozik. >> Ön hogyan definiálná, mi az a kriptovaluta? Milyen előnyei vannak? Milyen veszélyeket rejt magában? -- Nem kell messzire mennem, mert a digitalcash.hu-n a „Blokklánc jogi alapfogalmak” szekciójában már igyekeztem meghatározni a fenti fogalmat, igaz „digitális pénzügyi eszközként” definiálva. Előnyei között mondanám az államoktól való függetlenségét, cenzúramentességét. Veszélyei között pedig a társadalmakra gyakorolt és általunk még nem ismert hatását mondanám. A pénz és annak eloszlása maga is egy piac, ahol az államok is csak szereplők, a kriptopénzeknek a pénzpiacra gyakorolt hatása pedig nem felderített még. >> A kriptopénzek nagy növekedésnek indultak az elmúlt években. Ön mit gondol, miért ilyen sikeresek? --Több oka is van. Egyfelől a hagyományos pénzek (ún. fiat) pénzek „sikertelensége”, a feltörekvő új (kripto) pénzek sikere. Ezek az új pénzek általában közvetítő nélküliek, ezért gyorsabban tudnak reagálni a társadalomban meglévő a pénzzel, annak funkcióival szembeni igényekre. A kriptopénzeknek még idejük sem volt korrumpálódni, míg a régi pénzügyi rendszer már korrumpálódott és ezer sebből vérzik. Ráadásul a legtöbb kripto pénz nem ismeri az infláció fogalmát, ami kimondottan vonzó tud lenni a hétköznapi emberek számára. Másfelől pedig kétségtelenül vonzó a „Te pénzed, a Te értéked” felfogás és az az ígéret, amit az új programozható gazdaság ígér: majd a rendszer megoldja helyetted vagy veled az értékeid védelmét. >> A kriptovaluták világa sok kockázatot rejt. Ön szerint mik a legnagyobb veszélyek és volna-e javaslata a problémák kezelésére? -- Nem a kriptopénzek, hanem az azokat rosszul használó emberek a veszélyesek. Embereket jogkövetőkké tenni, pedig nem kimondottan a jog feladata, bár segítséget nyújthat hozzá a jog. Ha elkezdem keményen szankcionálni a szemetelést és ennek híre széles körben elterjed, az visszatarthatja az elkövetőt, de ez a visszatartó erő nem belülről fakad. Talán furának hathat, de én nem a nyilvánvaló és könnyen beazonosítható problémákat (KYC/AML) tartom a legnagyobbaknak, mert arra van a jognak válasza (JÜB, stb.) Még csak nem is a területen kétségtelenül meglévő csalásokat mondanám, mert amíg a csalásokra van igény, addig nyilván lesznek csalók is. Számomra a legnagyobb veszély: a társadalmakra gyakorolt és jelenleg fel nem derített hatás. >> Bitcoin-buborék, ICO-buborék, kriptopénz-buborék; a kritikusok szerint mindezek léteznek és csak az a kérdés, mikor durrannak ki. Ön erről hogyan vélekedik? Valóban léteznek ezek vagy csak túlzott aggodalmaskodás? Amennyiben léteznek és ténylegesen kipukkadnak, véleménye szerint milyen hatása lehet ennek a gazdaságra? -- Nem osztom ezeket az aggodalmakat. A Bitcoin piaci kapitalizációja a globális gazdaság értékéhez képest is igen halovány összeg. Ha a Bitcoin ára holnap nullára zuhanna, a gazdasági hatása ennek elhanyagolható lenne. Nyilvánvalóan más lenne a helyzet egy 1 millió dolláros Bitcoin árfolyamnál, de ott meg még nem tartunk. Véleményem szerint a gazdaság és a a jogrendszer van átalakulóban, köszönhetően a technikai fejlődésnek. Az átalakuló gazdaság pedig ki fogja kényszeríteni a jogrendszer átalakulását is. Ezt fogjuk látni a jövőben. >> Napjainkban egyre inkább jelentkezik az igény a kriptopénzek szabályozására a sorozatos visszaélések miatt. Véleménye szerint van-e erre tényleges lehetőség? Egy ilyen szabályozási kísérlet nem csökkentené-e ezen digitális fizetési eszközök keresettségét? --Muszáj, hogy legyen lehetőség a szabályozásra. Ugyanis, ha nem kezdjük el azt legalább az 1.0-ás verzióban, akkor nagyon nehéz lesz, amikor a felgyorsult gazdasági átalakulás kellős közepén (ha nem vagyunk már ott) kell majd. Ez jogi szükségszerűség is, ha csak azt nézem, hogy, amit nem tudsz megakadályozni, annak állj az élére! A digitális fizetőeszközök keresettségét pedig az irántuk való társadalmi igény dönti el. Amire igény van, arra kereslet is lesz. Egy infláció mentes, közvetítő nélküli, határokon átívelő, lefoglalhatatlan és gyors átutalási és fizetőeszköz rendszerre pedig úgy tűnik, hogy igény van. >> Ön milyen téren szabályozná a kriptovalutákat? Mik azok a fő aspektusok, amiken változtatna? --Én először is felmérném a piacot, a piaci szereplőket, próbálnám beazonosítani a társadalom felől érkező társadalmi igényeket. Egy a jelenleginél kedvezőbb adózás ösztönző lehetne akár az iparági szereplők regisztrációjára, vagy adatszolgáltatására nézve is. Romániában ez évtől 10%-ban határozták meg bizonyos kriptoból származó jövedelem adórátáját. Egy önálló, a digitális vagy programozható gazdaságról szóló törvény szintén pozitív üzenet tudna lenni. Ennek alapjait már lehet olvasni a digitalcash.hu-n. Ez egyébként nem olyan terület, ahol csak az egyik félnek, jelesül az állampolgároknak vannak igényei, de a másiknak (állam) nincs. Gondoljunk csak az MNB műhelytanulmányára az ún. digitális jegybankpénz fogalmára, ami a digitalcash-en is megjelent. Ha az állam szeretné a saját elképzeléseit érvényesíteni, akkor hasznos, ha megismerkedik a területen meglévő más szereplők elképzeléseivel is. >> Jelenleg hogy áll a kriptopénzek szabályozása az Egyesült Államokban és Európában? Tudna néhány szót mondani a legújabb fejleményekről? -- Európában és az U.S.A-ban is főleg a pénzmosás elleni és adózási tematika határozza meg a kriptopénzek szabályozását. Az EU-ban az 5. Pénzmosás elleni irányelve virtuális fizetőeszközként határozza meg a kriptopénzeket, míg az Államokban inkább a digitális pénzügyi eszközök értékpapírjogi megítélése és a szövetségi és tagállami adóztatás kérdése jellemzi a szabályozást. Számomra izgalmasabb Kína, ahol a Tencent, WeChat, Alipay féle bankszámlás/mobiltelefonos/QR kódos integrációk kétségtelenül nem működhetnének a kínai állam jóváhagyása nélkül. A digitálisan tárolt számlatörténet és a személyi azonosítóval összekötött internetes tevékenység jó alapot adott az ottani kiberbiztonsági törvénynek. Ha valamit, akkor azt biztosan érdemes lenne tanulmányozni. Abból Európa is tudna profitálni. Figyelem! Tanulmányozást és nem alkalmazást mondtam. >> Míg egyes országok veszélyként, mások lehetőségként tekintenek a blokklánc technológiára. A JP Morgan, az Egyesült Államok legnagyobb bankja idén saját digitális tokent bocsájtott ki. Mit tud mondani a JPM Coin-ról? -- Amit akartam már elmondtam róla a blogomon, meg lehet találni a “JP Morgan: szerva itt, csere ott?” c. cikkben. A banki tokenek és egyáltalán az ún. tokenizáció pénzügyi kidolgozása és ezek beillesztése a vagyoni értékű jogok közé még várat magára a pénzügyjogon belül. Én a magam részéről nem tekintem a JPM Coint a Bitcoin vagy más kriptopénz riválisának, szerintem nem is egy pályán versenyeznek. >> Egy tradicionális bank saját digitális pénzt bocsájt ki. Lehet-e ezt tekinteni a hagyományos bankok és pénzügyi közvetítők szerepének átalakulásaként? A centralizált szervezetek hozhatják meg az áttörést a kriptopénzek számára? -- Semmi másnak nem lehet ezt tekinteni, csakis a hagyományos bankok és pénzügyi közvetítők szerepének átalakulásaként. Az IMF ajánlásai (amik az oldalamon is megtalálhatóak) is aláhúzzák ezt. Az a helyzet, hogy egyes gazdasági körök sokkal gyorsabban kapcsoltak a pénzügyi/gazdasági átalakulás kapcsán, mint a jogalkotás vagy a jogászok. Ironikus módon könnyen lehet, hogy pont a centralizált szervezetek (bankok, biztosítók, stb.) fogják elhozni a várt áttörést, egész egyszerűen azért, mert keresztül fogják vinni a szabályozásra irányuló akaratukat a törvényhozás képviselőin. >> Nemcsak az Egyesül Államokban, de Európában is változások következtek be a blokklánc technológia és a virtuális valuták kapcsán. Az Európai Bizottság 2018. április 10-ei közleményében bejelentette a 22 európai ország részvételével megalakuló Európai Blokklánc Szövetséget. Véleménye szerint ennek milyen hatása lesz a blokklánc technológia helyzetére Európában? -- Nézze, nem akarok ünneprontó lenne, de a fenti esemény sokaknak nem jelent mást, mint a számukra lehívható EU-s pénzek lehívásának a lehetőségét. Ugyanakkor, ahol mozog a pénz, ott meg van a lehetőség a fejlődésre, fejlesztésre is. Az uniós államoknak pedig kicsit komolyabban kellene vennie az olyan „versenytársak” szerepét, mint a Google és a Facebook, stb. Most még van/lehet beleszólásuk az események menetébe, ez a lehetőség később már nem biztos, hogy meglesz. Ahogy az oldalamon is többször írtam, verseny folyik a digitális bizalmi körök kialakításáért és a digitális bizalom megszerzéséért. Ezt az EU-nak is tudomásul kell vennie. >> Magyarország nem tagja az újonnan megalakult Európai Blokklánc Szövetségnek, és hazánkban még mindig meglehetősen ismeretlenek a kriptovaluták. Véleménye szerint mi lehet ennek az oka? Hogyan lehetne ezen változtatni? -- Idén már sikerült pótolni ezt a mulasztásunkat és csatlakoztunk az EBP-hez, ha jól tudom. Ami a kriptovaluták népszerűsítését illeti: még az állam sem határozta meg a saját prioritásait a téma kapcsán és amíg ez nem történik meg addig az ismeretterjesztés kapcsán sem kell csodákat várni. Maradnak a magán és piaci kezdeményezések. >> Magyarországon meglehetősen szigorúan állnak a kriptovalutákhoz. A Pénzügyminisztérium 2018-as állásfoglalása szerint „a kriptovaluták nem minősülnek sem fizetőeszköznek, sem elektronikus pénznek, sem pénzügyi eszköznek, sem pedig készpénz helyettesítő eszköznek”. Mint kriptovaluta szakértő, hogyan látja a kriptovaluták jövőjét Magyarországon? -- Az államnak meg kell értenie, hogy amire társadalami igény van, arra vele is és nélküle is társadalmi igény van. Szerintem jobb, ha vele, és nem nélküle. Az nem jó, ha homokba dugjuk a fejünket és az sem, ha csak egyoldalúan kérünk (adók formájában). Ha felmérjük a piaci igényeket (egészségesebb adózás, szabályozás) és teszünk is értük, akkor rögtön megalapozottabban kérhetünk mi is az állami oldalról. >> Hogyan látja a kriptopénzek jövőjét Európában és a világon? Lehetségesnek tartja-e, hogy a kriptovaluták idővel felváltják a hagyományos fizetési eszközöket? -- Igen, erre jó esélyt látok. Azt, hogy ez milyen kripto vagy más technológiára épülő digitális pénz lesz és mikor következik be nem tudom, de a tendencia – szerintem – egyértelmű. A kérdés inkább az, hogy az általuk ígért „szép új világ”, valóban szép, új világ lesz-e? >> Van-e olyan kérdéskör, amiről a témán belül még nem beszéltünk, de fontosnak érez és amiről szívesen kifejtené a véleményét? -- Talán sokaknak úgy tűnhet, hogy ezzel a saját trombitámat fújom, de valóban azt gondolom, hogy ideje a jogi kodifikátori tevékenységnek is megújulnia és nemcsak utána menni, hanem követni is a technológia alakulását. Minden tiszteletem a korábban jelentős teljesítményt nyújtó kodifikátor professzoroké, de tudomásul kell venni, hogy a XXI. században XXI.századi kodifikátorokra van szükség. Belátható időn belül úgyis együtt kell dolgozniuk a programozóknak a jogászokkal. Akkor miért ne lehetne ez előbb, mint később? ...."
Miért nem keresel olyan cégeket, akik fejlesztenek bloklánc technológiára és bevételeik egy részét ebből szerzik? Pár példa: IBM, MSFT, ORCL, RHT, VMW, CRM, MA, BR, HIT, HIVE, WMT, BAC. Ezek a cégek értéket teremtenek a technológiából, míg a magánkibocsátású coinok inkább belőled akarnak pénzt kiszedni.
Aahh... bátorság? Ha lett volna, s nem vok vérnyúl, akkor 2017. dec. közepén lett volna a kiszállóm a btc-ből, de nem volt, mert benne sem voltam. Nincs okom felturbózott profit hajszolásra, ....csak, ...hát ...a köldöknézés még nyuggerkorban sem egészséges. Mert a fx profitrealizálás egyhangúsága mellett tenni kéne valami izgalmasat.... :) ...gondoltam a bungee jump-ra, vagy az ejtőernyőzésre, de ezeknél ismét előjött a vérnyúlságom, ...az éves Balcsiátúszás pedig már szintén rutinná alacsonyult,... ... még lenne itt ez a falusi kocsma, de ehhez meg nincs kedvem.... ... viszont ez a blokklánc és kripta buli érdekel, legalább is ismeretterjesztői szinten.... ... csak annyira, hogy ne égesse ki az agyamat és a zsebemet... :)
Igényed támadt esetleg, hogy valamiért gyorsan felturbózd a profitodat?... és amellett úgy véled, hogy erre épp a kriptopiac volna a megfelelő a legendásan alacsony kockázatok miatt??...:)... ez esetben irigykedve bámulom eltökélt bátorságodat.
Ezt hogyan igyekszel kivitelezni, amúgy? Direktben csencselsz a kutyagumival valamelyik garázstőzsdén, vagy inkább 50-100+ dodós (eurós) spread-ek mellett hizlalod a virtuális kutyagumi szagát viszonteladó cfd-broki máját??...:))
Igaz, hogy nem tudom (keveset tudok) a bitcoinról, de nem érvelek vele kapcsolatban sem pro, sem kontra. Ellenben próbálok morzsákat zsebre tenni belőle, és próbálok nem Don Quijote lenni.... :)
"...Geza Umak Technológiai jóslatok: “Egy rakéta sohasem lesz képes elhagyni a Föld légkörét” – New York Times magazin, 1920 “A TV nem fog sokáig tartani, mert az emberek hamar megunják, hogy egy fadobozt bámuljanak minden este.” – Darryl F. Zanuck filmproducer, író, rendező, 1946 “Semmi sem indokolja hogy egy megánszemélynek legyen otthon számítógépe.” - Kenneth Harry Olsen, elektronikai mérnök, a Digital Equipment Co. társalapítója, 1977 “Azt jósolom hogy az internet egy látványos szupernovává duzzad, majd 1996-ban katasztrófálisan összeomlik.” - Robert Metcalfe, villamosmérnök, az Ethernet társfeltalálója, a 3Com alapítója, 1995 “Következő Karácsonyra az iPod halott lesz, lejárt, kifut, vége.” - Sir Alan Sugar brit üzleti mágnás, politikus, politikai tanácsadó, 2005 “Nincs rá esély, hogy az iPhone jelentős piaci részesedésre tegyen szert” – Steve Ballmer, milliárdos üzletember, a Microsoft vezérigazgatója, 2007 “A Bitcoin egy lufi ami ki fog pukkani.” – névvel és név nélkül, ismert és ismeretlen személyek, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2015, 2016, 2017 ..."
...és lesz sok-sok kutyagumi? Lehet, elfogy az utánpótlás, mert Ázsiában megkajolják a kutyusokat. ...és akkor hiánycikk lesz a kutyagumi. Pedig szükség van rá. ...valahol, valamiért... ....pl a sublót fiókban tartani értékőrzőként... merhogy jó büdös és elriasztja a tolvajt, így a fiókban megmarad a kutyagumi és mellette az érték is.... :) Egyébként is, ha a szomszédnak van, akkor nekem is kell, hogy legyen saját kutyagumim.... :)
úgy vélem, hogy a túlnyomó többség egyelőre sok-sok pénzből vásárolt egy kevés kutyagumit...:))... a sok-sok kutyagumi kevés pénzért eladása majd csak ezután jön...:)))
A nap bármelyik pillanatában ugyanilyen gyorsan és ugyanennyit, vagy akár még többet "megmozdulhat" lefelé is... mivel csak egy szimpla "kutyagumi"... :))
#72: (bitcoin-ról) "Csak egy káprázat; tartsd magad távol tőle."
TITKOS - ugyan! Isten szeme már elég rég óta lát mindent. Egyébként is, a lepedők (x-elő fülke) mögötti magányunkban is vállalni kell a döntésünket... :)
"Az igazolvány egy 2048 bites chipet hordoz, melyet beszkennelve sokkal hatékonyabban lehet egy magánszemélyt azonosítani, illetve a fontosabb adatait digitálisan beolvasni, mint egy hagyományos igazolvánnyal. Mivel minden észt állampolgár rendelkezik egyedi digitális azonosítóval, 2005-ben már a választásokon is lehetett szavazni online, 3 perc alatt bárki, aki arra jogosult, azóta szavazni tud az interneten." ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ Már csak arra lennék kíváncsi, (elméleti kérdés) hogy ilyen feltételek mellett mennyire lehet TITKOS a szavazás?
"... dr. Varsányi Károly bejegyzett kamarai jogtanácsos, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki. ..."
Hallottad? Most olvasom a német wallstreetonline-on, hogy a tengerentúli TRY tulajdonosok kb. egy hete nem tudnak lírát visszaadni a török bankoknak, mert senki sem akarja átvenni tőlük... állítólag a Szultán leszólt nekik inter-turbán, hogy tilos lírát (vissza)venniük. Márc. 31-én helyhatósági választások lesznek náluk, és a gonosz internacionalista hedzsfundosok máris líra shortokon törték a buksijukat...:)... hoggymikkvannakk!!
Értem én, mit akarsz mondani. Kb azonos nézőponton vagyunk. Viszont sztem a rendszert, a blokcséjnt és a fizetőeszközt nem lehet szétválasztani. A bc rendszerben értékesített (forgalmazott, kereskedett) materiális, vagy szellemi cucc (tárgy, termék, dolog, gondolat) fizetőeszköze az illető cucc bc rendszerének a pénze. Tehát a kriptodeviza csak úgy magában nem létezhet. (Feltételezzük, hogy tisztességes, törvényes üzletről van szó, nem csalásról!) Pl: 2-3 srác kitalálja, hogy a népnek Dűzni-re van szüksége. Kigondolják/megalkotják a Dűzni fogalmát, ez szűk haveri körben ismertté válik és kiderül, hogy ez tényleg kell a népeknek. Céget kéne alapítani, tervezni, programot csinálni, marketingolni, stb kellene. Startup cég, de lé nincs. Pézt kéne gyűjteni. Itt a közösségi finanszírozás. Adjon a nép usd-ért, eur-ért, váltott BTC-t, ETH-t, stb-t, mi adunk érte token-eket. Ez a csere-bere tartson pl 12 hónapig, a neve legyen ICO. Ha az ICO futamidő végére összegyűlt a tervezett fiat péz mennyiségnyi kriptodeviza, az ICO ideje alatt gyártott Dűzni-t piacra lehet dobni, a céget a kripto tőzsdére lehet vinni. De a Dűzni-t nem lehet fiat pézért venni, csak a tokenekből már Dűzni coin-á (DCO) vált kriptodevizáért lehet megvenni. Ha jó volt a 2-3 srác ötlete és a kivitelezés is stimmt, akkor a népek keresni és venni akarják a Dűzni-t, ezért keresni és venni akarják a DCO-t . Tehát a világban létrejött egy új termék, a Dűzni, amit csak a létrehozója által forgalmazott altcoin-ért lehet megvenni. Gondolom fontos, hogy mennyi DCO-t hoznak létre, mennyit forgalmaznak? A létrehozott db számot hogyan ellenőrzik? Ezek informatikai epizódok, de a lényeg ez. Tehát törvényes, és nem csalási célból létrehozott kriptodeviza mögött mindig valós cuccnak kell lennie. Ezért van már ilyen sok, (most: 2129 db) altcoin.
Ha nem így megy a dolog, akkor még tanulnom kell... :) :)
Na, mégis előrevettem a cikket. Tulajdonképpen mindegyik megállapításával egyet tudok érteni... még a blockchain-es résszel is. ;)... az MI-vel foglalkozó részt pedig nagyon szépen kibontotta... tkp. minden eddigi itteni MI-s topikban magam is ugyanezekkel próbáltam "érvelni" az MI-rajongókkal szemben.
Persze mindez nem jelenti azt, hogy a mai kriptovalutázós blődlit egy pillanatra is komolyan lehetne venni....
Oké, asszem értem, mit szeretnél mondani. De szerintem a kriptovalutákat és a blockchain-t nem lehet egymás szinonimájaként kezelni. A "kripto" prefixum az ógörögből ered, "titkos, titkolt, rejtett" értelemben. Az észtek blockchain alapú alkalmazásai hasznos, értelmes, értékes dolgok. A kriptovaluták szeretnék magukat ugyanilyennek beállítani, csupán azért, mert blockchain alapon működtetik őket. A kėtfajta alkalmazás között csak a blockchain közös, ahogy a bolivar és a chf között is csak a bankjegypapír (azaz a hordozó) közös. Jobban nem tudom, de talán nem is szükséges kifejtenem. A hosszú cikket ma este vagy holnap valamikor áthümmögtetem. :)
Lentebb betettem egy másik cikket is. Lehet, nem olvastad, pedig érdemes. Nem sok blockchain van benne, csak épp annyi, amennyi kell. Bemásolom ide, mielőtt eltűnik:
„A robotok nem úgy lázadnak majd, hogy lézerpuskákkal pusztítanak el minket” 2019.03.16. 24.hu Öntudatra ébredhet-e a mesterséges intelligencia? A világvége, vagy egy szép új világ felé halad az emberiség? Dr. Rab Árpád jövőkutatóval, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk az előttünk álló legsúlyosabb kihívásokról, a várható civilizációs katasztrófákról, és a technológia fejlődéséről, ami elhozhatja a tökéletes kommunizmust, valóra váltva a legszebb álmainkat, vagy épp a legborzalmasabb rémálmainkat.MI, vagyis mesterséges intelligencia. Ha szóba kerül, leggyakrabban a Terminátor Skynetje, vagy a 2001: Űrodüsszeia HAL 9000-e jut eszünkbe. A gép, amelyik öntudatra ébredve teremtője, az ember ellen fordul. Mivel a tavaly elhunyt tudóslegenda, Stephen Hawking és a techrocksztár Elon Musk is többször figyelmeztetett már a mesterséges intelligenciával kapcsolatos veszélyekre, úgy érezzük, jogosan. A logika azt diktálja, hogy a gépagy sokkal fejlettebb lesz a humán intelligenciánál, ahogy egy robotkar is erősebb, gyorsabb bármelyik emberi végtagnál. Ráadásul nem fárad, és sohasem hibázik, azaz, ha egyszer tényleg öntudatra ébred és úgy dönt, kiirtja az emberiséget (már emberként sem túl nehéz összeszedni erre néhány alapos indokot, milyen egyszerű lesz egy hiperintelligenciának), valószínűleg nem sok esélyünk lesz túljárni az eszén.Vagyis a mesterséges intelligencia-fejlesztéssel öles léptekkel rohanunk a végzetünk felé? Ellenkezőleg: a legégetőbb problémáinkat, a klímaváltozást, a túlnépesedést, a fegyveres konfliktusokat igyekszünk megoldani általa. Akkor Hawking és Musk tévednének? Ez sem teljesen igaz.Dr. Rab Árpád jövőkutató, a Budapesti Corvinus Egyetem docense azt mondja,a mesterséges intelligenciának megvannak a maga a veszélyei, de az biztosan nem tartozik közéjük, hogy a gép öntudatra ébred és az emberiség ellen fordul.Amit mesterséges intelligenciának hívunk, valójában nem más, mint nagyon gyors adatbázis-műveletek sokasága. Ha van mondjuk egy fordítórobotom, aminek mondok valamit magyarul, ő pedig ugyanazt elmondja utánam kínaiul, akkor azt egy hatalmas adatbázisból, szövegrészletek szupergyors azonosítását végzi el, nem arról van szó, hogy megértette, mit jelent, amit mondtam neki. Csak én az emberi, antropomorf gondolkodásom miatt látom emberinek a folyamatot. Miben különbözik akkor az, amit ma mesterséges intelligenciának hívunk egy programtól, amelyik elvégez egy műveletet az inputon és kiadja az outputot?A sebességben és az adatbázis méretében. Egy egyszerű porgrammal azt mondom a gépnek, hogy ez és ez történik, ezt és ezt tedd, és megadok neki tízféle parancsot. Ma már azonban ott tartunk, hogy a gépnek több millió lehetőség van felsorolva és ezek mindegyikére több millió reakció érkezhet. A hétköznapok során az ember is algoritmikusan viselkedik: ha bemegy valahová, köszön, ha szólnak hozzá, odafordul, ha hideg van, felöltözik, vagyis rengeteg, de véges számú ingerre ad rengeteg, de véges számú reakciót. A technológia fejlett már annyira, hogy egy gép is képes ennyiféle változó mellett szinte azonnal reagálni, és ettől emberinek tűnik, de valójában soha nem lesz az. Ha csak programokról beszélünk, amelyek persze nagyon bonyolultak, de azért mégis csak programok, miért hívjuk őket intelligenciáknak?Kicsit a hype miatt, mert jól hangzik. Másrészt az összetettségük miatt kevésnek érezzük egyszerűen programnak hívni őket. Intelligensnek akkor nevezünk egy programot, ha döntéseket hoz. Például egy önvezető autó több tízezer információt gyűjt be minden másodpercben, és kiválasztja ezek közül azt a hármat, amelyek valóban fontosak. Ha jön szembe vele egy kamion, a lehető legbiztonságosabban tér ki előle, de csak akkor, ha beleírtam a kódjába, hogy a kamion elől ki kell térni. Jobb lenne talán félintelligensnek nevezni, de mivel annyira jól imitálja már az emberi viselkedést, valódi intelligenciát látunk bele. Biztos, hogy a gépeknek soha nem lesz öntudatuk? Végül is az emberi agy is egy gép. Elképesztően bonyolult, de mégis csak egy szerves gép, amiben fizikai, kémiai reakciók milliárdjai játszódnak le. Miért ne lehetne idővel ugyanezt reprodukálni szervetlen anyagokkal?Azt kell megérteni, hogy a gép mindig gép marad, mert nincsenek céljai. Nem akarja lefordítani azt a szöveget, azért csinálja, mert én elindítom a folyamatot. A gépnek soha nem lesz öntudata. Az automatizáció valóban gyökerestől változtatja meg a társadalmat és az életünket, aminek megvannak a maga negatívumai és veszélyei, de nem úgy, hogy robotok fognak kipusztítani minket lézerpuskákkal.Az emberi agy működését évtizedek óta kutatjuk, de még mindig csak a felszínt kapargatjuk. Azt sem tudjuk még pontosan például, hogy mi alapján szelektálunk az emlékeink között, mi alapján tárolunk valamit a rövid távú és mit a hosszú távú memóriánkban. Arról meg végképp nincs fogalmunk, hogy mi tulajdonképpen az öntudat, vagy ha úgy tetszik, a lélek. Az ember bonyolult és irracionális lény, aki folyamatosan, egyszerre több dolgon gondolkodik, és vegyes érzelmek vezérlik. Valakit nagyon szeretek, de jó lenne, ha néha békén hagyna. Imádok valamit csinálni, de ma nincs kedvem hozzá. Erre a gép nem képes, mert digitális, két érték létezik számára, nulla és egy. Ha azt programozom bele, hogy szeret focizni, minden nap focizni fog, nem lesz olyan, hogy megunja, vagy nincs kedve hozzá. Persze be lehet állítani egy véletlenszerű algoritmust, hogy néha focizzon, néha meg ne, de ez nem ugyanaz. Olyat tudunk csak alkotni, ami olyan, mintha saját személyisége lenne, de az csak egy modell.De tegyük fel, hogy néhány évtized múlva képesek leszünk előállítani a gépet, ami tökéletesen úgy működik, mint az emberi agy. Mi értelme lenne? Emberből pont, hogy túl sok is van a Földön. Ha erről beszélünk, sokkal érdekesebb az, hogy vajon képesek leszünk-e egyszer egy óriási adathalmazként lementeni az emberi tudatot.Ha igen, ez lehet az emberiség egyik útja. Ha túl sokan vagyunk, és végleg tönkre vágtuk a természetet, akkor mentsünk le mindenkit és töltsünk be egy virtuális valóságba, mint a Mátrixban. A virtuális valóságban nincs környezetszennyezés, nincs éhezés, de örök élet van. De a lementett tudat lehet a kulcsa csillagközi utazásnak is. A biológiai test túl gyenge konstrukció ahhoz, hogy eljuttassuk egy másik naprendszerbe, vagy galaxisba. Ha nem az öntudatra ébredés, akkor mik a mesterséges intelligencia valódi veszélyei?Az, hogy digitális kultúrában élünk, napról napra változtat meg bennünket. Az emberiség még soha nem esett át ennyire mély és gyorsütemű változáson. Bizonyos szempontból létrehozunk egy új fajt, a homo sapiens sapienst követő homo digitalist. A mesterséges intelligencia ennek a külső kivetülése. Ha olyan bonyolult dolgokat is el tudunk végeztetni a gépekkel, hogy teljes egészében kiváltják az emberi munkát, akkor felmerül a kérdés, hogy mi marad az érték? Erre ma azt tudjuk mondani, hogy az emberi érzékenység, kreativitás, az innovációs képesség az, amire egy gép nem képes. Ezeket viszont meg kell tanulni magas szinten alkalmazni – ez például egy óriási kihívás.Aztán amikor létrehozunk egy mesterséges intelligenciát, előre alkotunk meg értékítéleteket, amelyek aztán lehet, hogy hibásnak bizonyulnak. Egy önvezető autó az utasára vigyázzon inkább, vagy a közlekedés résztvevőire? Elüthet ártatlan járókelőket, ha másképp nem tud elkerülni egy ütközést? Ha viszont úgy programozom, hogy mérlegelje, az én életemet védi meg, vagy mondjuk egy iskolás csoportét, akkor meg ki fogja megvenni azt az önvezető autót? Ha a gépek fogják elvégezni a létező munkák nagy részét, az mindent borít majd, hiszen ha nem lesz munka és nem lesz fizetés, akkor nem lesznek fogyasztók sem.Több dolgot kell látnunk egyszerre. Egyrészt hiába küzdünk ma a túlnépesedéssel, a fél világon munkaerőhiány van, például kevés az orvos. Az ideális megoldás az lenne, ha a jelenleg tudatlan tömegeket taníttatnánk, ám ehelyett diagnosztikai meg sebészrobotokat fejlesztünk. Miért? Mert egy gép esetében mindig csak az első példány létrehozása jár jelentős költséggel, a többi már csak másolás-beillesztés.Ha ennek a jó oldalát nézzük, azt vesszük észre, hogy ma egy orvosnak száz esetéből mondjuk kettő, ami izgalmas, kilencvennyolc pedig rutin. Bízzuk rá ezt a kilencvennyolcat robotokra, az ember pedig tud koncentrálni arra a kettőre, aminek a megoldásától fejlődik az orvostudomány.A másik oldalról viszont azt látjuk, hogy bár azt hittük, a technológia közelebb hozza majd egymáshoz az embereket, valójában iszonyatosan megnőttek a társadalmi különbségek.Sebészrobotok meg önvezető autók csak a világ legfejlettebb részein lesznek, és akik ott élnek, nem azon dolgoznak, hogy mindenkinek legyen, hanem azon, hogy minél jobban elzárkózzanak azoktól, akiknek nincs. Ez a kapitalizmus csapdája, hogy kizárólag a gyors profitszerzés jelent motivációt, még akkor is, ha tudjuk, hogy a globalizált világban nem nagyon léteznek már lokális problémák. Ha Kínában a szennyezés miatt belélegezhetetlenné válik a levegő, azt mi is érezni fogjuk itt Európában. Komoly katasztrófák előtt állunk?Jelenlegi valóban így tűnik. Az emberiség rengeteg krízisen van már túl, mint például a pestisjárványok, vagy a háborúk. Mindig sikerült megoldásokat találnunk, ezután is fogunk. Most már, hogy a saját bőrünkön érezzük a klímaváltozás hatásait, elkezdtünk tenni ellene. Minél több negatív hatást tapasztalunk, annál többet dolgozunk a megoldáson és ez végül majd eredményre vezet. Más kérdés, hogy a rendszer talán túl lassú ahhoz, hogy ne okozzunk visszafordíthatatlan károkat. Most azt látjuk, hogy a Föld lakosságának jelentős része nagyon rossz körülmények között él majd a közeljövőben. A történelmi tapasztalatok sajnos azt mutatják, hogy egy olyan népességrobbanás, mint amilyen jelenleg is zajlik, mindig egy drasztikus lélekszám-csökkenésbe fordul. A közeljövő tartalmaz néhány civilizációs katasztrófát, amelyek a globalizáció miatt mindenkit érinteni fognak. Ezek háborúk lesznek, járványok, vagy természeti katasztrófák?Elsősorban természeti katasztrófákra gondolok, például óriási viharokra. De nyaranta például sokkal többen halnak majd meg hőgutától, télen pedig többen fagynak meg. Élelmiszer- és vízhiány lesz. Tíz éven belül szinte biztosan mindenki vegetáriánus lesz, mert tízszer annyi erőforrás szükséges ugyanannyi kalória megtermeléséhez húsból, mint növényből. A fejletlenebb országokra egyaránt jellemző a túlnépesedés és az is, hogy ott érezteti a hatását a leginkább a klímaváltozás. Ez pedig, ahogy láttuk már, egy migrációs krízissel gyűrűzhet tovább a fejlett országokra.Igen, erre szeretjük azt mondani, hogy ott, helyben kell megoldani a problémákat, és vannak is erre kísérletek, csak nem szoktak működni. Nem lehet egy fejletlen országból néhány év alatt modern államot varázsolni. Az Egyesült Államok be tud menni Afganisztánba és pár hét alatt meg tudja nyerni a háborút, de nem gondolhatták komolyan, hogy néhány év alatt létrehoznak ott egy nyugati típusú, polgári demokráciát. Tudjuk, hogyan jönnek létre az ilyen társadalmak, megvan a recept: legalább kétszáz év kell hozzá.A mesterséges intelligenciának ebben fontos szerepe lesz, a technológiának ugyanis megvan az az előnye, hogy könnyen exportálható. Egy afrikai földművesnek soha nem fogom megtanítani mindazt, amit egy holland gazda tud, mert utóbbinak több száz év előnye van. De Afrikába tudok vinni intelligens vízszűrőket, meg automatizált gazdálkodó rendszereket, amelyek segítségével ugyanaz a földterület tízszer több embert lesz képes eltartani.Nekem a legnagyobb problémám jelenleg az, hogy egyelőre nagyon nem itt tartunk. Mesterséges intelligenciát azért kellene fejlesztenünk, hogy a segítségével megoldjuk az előttünk tornyosuló problémahalmazokat, mint a globális felmelegedés, a túlnépesedés, az élelmiszer- és vízhiány. Az önvezető autó nagyon jól hangzik, de társadalmi szempontból irreleváns, hogy öt-tíz év múlva önvezető autóban ülök-e majd a dugóban. Ha olyasmiben gondolkodom, hogy a Föld hetven százalékát víz borítja, vagyis ott van egy csomó kihasználatlan hely, annak van értelme. Mesterséges intelligencia és robotok segítségével lehetne például az óceánok mélyén, kupolák alatt búzát termelni, hogy senkinek se kelljen éhezni, de ilyesmivel jelenleg csak maroknyi úttörő foglalkozik. Ez a kapitalizmus már említett csapdája, nem? Miért érné meg egy nyugati multicégnek pénzt fordítani arra, hogy a harmadik világ országaiban az emberek ne haljanak éhen?Igen, de az emberiség fejlődését tekintve én azért optimista vagyok. Ha végiglapozzuk a történelemkönyveket, azt látjuk, hogy soha nem volt még ilyen hosszú, ennyire békés időszakunk, alaposan megnyújtottuk a várható élettartamunkat, és öt éven belül Bruce Willis nélkül is képesek leszünk elhárítani egy aszteroida becsapódását. Ez óriási előrelépés, aminek az volt a feltétele, hogy globális együttműködés jöjjön létre. Az ára pedig az, hogy robbanásszerűen nőtt meg az emberiség lélekszáma. A helyzet olyan, mintha tíz évig ketten laktunk volna egy szobában, de most két nap alatt beköltöztek még negyvenen. Nem halogathatjuk tovább a problémák kezelését.Másrészt, attól, hogy valami társadalmilag hasznos, lehet még profitorientált is. Elon Musk projektjei jellemzően ilyenek. Korábban az űrkutatás olyan szegmens volt, ami csak közpénzből tudott működni, mert senkinek sem érte meg a magánvagyonát ebbe fektetni. A SpaceX most rengeteg bevételt termel, miközben az egész emberiség szempontjából fontos munkát végez. Jelenleg óriási problémát jelent a szemét, mert belefulladunk lassan. Ha valaki előáll egy gazdaságos és környezetbarát újrahasznosítási módszerrel, úgy keresheti betegre magát, hogy közben jót is tesz. Ezek mind optimista jóslatok. Milyenek a negatív forgatókönyvek?Az egyikben az automatizáció miatt a társadalom fele munkanélkülivé válik, nem tudja, mihez kezdhetne az életével, ezért bűnözővé válik és gyújtogatni kezd. Ez azonban nem egyik napról a másikra következne be, hanem évek alatt, úgyhogy talán lenne elég idő felismerni a problémát és megoldásokat keresni.Hatalmas veszélyeket rejthet a technológiai kitettség. Volt már az emberiség történetében olyan erős napkitörés, ami ha most következne be, tönkrevágna minden elektromos eszközt. A civilizációnk egyik napról a másikra leállna, és olyan anarchia szabadulna el, amiben néhány év alatt emberek milliárdjai pusztulnának el, és csak egy maroknyi túlélő maradna. Ez sci-finek tűnik, de még ha nem is túl sok, van esély a bekövetkezésére.Valós félelem, hogy elveszítjük a kontrollt a személytelen döntéseket hozó mesterséges intelligencia fölött. Nagyon pontos HR-szoftverek vannak már, amelyek egy teszt alapján ki tudják szűrni, hogy egy jelentkező mennyire alkalmas arra, hogy egy adott projektben dolgozzon. Nagyvállalatoknál már ilyen szoftverek rúgják ki is az embereket, ha azt érzékelik, hogy mondjuk a teljesítményük nyolcvan százalék alá esett. A program nem vizsgálja azt, hogy azt azért esett-e vissza a teljesítmény, mert az illetőnek szerelmi bánata van, vagy azt, hogy egyébként ő az a tagja a csoportnak, aki mindenkire pozitív hatással van, ezért ha kirúgom, hosszabb távon rosszul járok. Gondoljunk bele, mennyire félelmetes lehet az, ha az ember egyszer csak kap egy e-mailt egy robottól, hogy ki van rúgva és esélye sincs elmagyarázni valakinek, hogy ez most valóban egy nehezebb időszak, de igyekszik hamar kikecmeregni belőle. Az utóbbi időben azt látjuk, hogy egy nagyon szűk elit rendelkezik a bolygó közel teljes vagyonával, miközben milliárdok élnek szegénységben. Elképzelhető, hogy egy maréknyi vagyonos ember él majd gondtalanul egy védett helyen, míg a többi nyolc-tízmilliárd egymást gyilkolja majd ételért és vízért?Ez egy népszerű disztópia, de ha a gazdagok nem tudnak maguknak építtetni egy földkörüli pályán keringő művilágot, nehezen elképzelhető. A kapitalizmus lényege, hogy a pénz mindig a pénzhez vándorol, a vagyon természete az, hogy összpontosul, ad abszurdum akár egyetlen kézben, minden a világon. Nem véletlenül kérdőjelezik meg egyre többen az egésznek a létjogosultságát. A kapitalizmusból már kifelé tartunk, legalábbis abban a formájában, ahogy ma ismerjük, biztosan.Egy blockchain alapú társadalomnak például nincs szüksége pénzre. A Bitcoin értékét például azok az emberek adják, akik hisznek benne. Lehet ebből forradalmi fordulat, például egy utópikus kommunizmus születése. Egy blockchain társadalomban minden folyamat transzparens. A kommunizmus ígérete az volt, hogy ha te termelsz a gyárban, ő meg élelmiszert állít elő, én cserébe tanítom a gyerekeiteket, és így tovább, akkor nem lesz szükség pénzre, mindenki jól jár. Ezt többek között azért nem lehetett megvalósítani, mert senki sem tudta, hogy a másik tényleg dolgozik-e. Egy blockchain társadalomban azonban minden munkafolyamat automatikusan rögzül, így átláthatóvá válik, vagyis tényleg működhet egy pénz nélküli gazdaság. Biztos vagyok benne, hogy tíz éven belül megjelennek az ilyen társadalmak pilotjai, ahol majd egy mesterséges intelligencia végtelen mennyiségű adat feldolgozásával fogja megállapítani, hogy ki mennyit dolgozott, hogy azért vágtam-e kevesebb fát, mert esett az eső, vagy mert lustább voltam, hogy azért van kevesebb krumpli, mert valamit elrontottam, vagy azért, mert aszály van. Ez válhat rémálommá is, amikor egy személytelen gép ural minket, de az is lehet, hogy ez hozza el a béke és a boldogság korát. Ebben a nagyon gyorsan és nagyon durván változó korban hogyan készítheti fel egy szülő a gyerekét a jövőre? Lehetséges tíz-húsz évre előre tervezni?A gyors átalakulás ellenére azért látszik, hogy mik a legfontosabb túlélési képességek: az algoritmusos gondolkodás, az összetett helyzetek felismerése és átlátása. A következő húsz évben biztosan a programozás képessége lesz a legfontosabb, aztán hogy az ember gépeket fog programozni, más embereket, vagy önmagát, az már teljesen mindegy. A mai gyerekeket arra kell megtanítani, hogy egy adott szituációban felismerjék az összes lényeges tényezőt, és azt, hogy ezek változtatásával, hogyan alakíthatja át a helyzetet úgy, hogy az a leghatékonyabban működjön. Ha élhetek egy ilyen képzavarral, meg kell tanítani őket a mesterséges intelligencia fejével gondolkodni.
Szóval nekem úgy tűnik, hogy az emberiség nem kerülheti meg a blockchain technológiát, ugyan úgy, ahogy a gőzgépet sem annak idején. - Hiába voltak géprombolások. :)
Szia! "...Észtország egyébként már 2012-ben - jóval a bitcoinhype kezdete előtt -, számos területen, élesben is alkalmazni kezdte a blockchaint, nemcsak a közigazgatás területén, de a közegészségügyben, a kereskedelemben és a jogban is. A blockchainnel való kísérletezés és a kiberbiztonság rohamos fejlesztése 2008-ban kezdődött, ..."
Sztem ez maga a kriptovilág. Fejlődik. Valószínűnek tartom, hogy a cryptocoin használatban is előrébb vannak más földrajzi területeken előforduló használattal szemben. Akár még Svájccal szemben is.
Egyébként is, a nálam okosabb emberek azt mondják, hogy a következő ipari forradalom (mit tudom én hányadik? 4.? 5.?) az _adat_-é lesz. Az _adat_ pedig jól terjed a blokkláncban. Gyors, mint proton az LHC-ben. :)
Aztán azt is beszélik a népek, hogy Venezuelában is erőlködnek valamilyen cryptocoinnal. Azt a buszsofőrt ott, azzal akarja Mr Putyin megmenteni.
"....találtam benne egy rakat digitalizációt meg némi blokkcséjnt... kétségtelenül mind a kettő megvan egynémely kriptovalutánál, ...." Ha a pézforgalomnak nem a blokcséjn az alapja, akkor az nem kriptodeviza, pl: JPM coin. De ott Tallinn-ban nem is a coin a lényeg, hanem a technológia alkalmazása az élet egyre több területén. :)
Szia, végigolvastam, de egy szót sem találtam benne "kripto világ"- ról... viszont találtam benne egy rakat digitalizációt meg némi blokkcséjnt... kétségtelenül mind a kettő megvan egynémely kriptovalutánál, dehát mind a venezuelai bolivár mind pedig a svájci frank is "pénz", sőt az is lehetséges, h. a venezuelai bankjegyek papír-alapanyaga és gyártástechnológiája még a svájci bankjegyekénél is drágább...;))
kripto világ: A világ legfejlettebb digitális országa 1997-ben lépett Észtország a digitalizáció rögös útjára, első lépésük az e-közigazgatás bevezetése volt - ma már az észtországi közügyek 99%-a intézhető online. Az átalakulás kezdetekor az észt állampolgárok jelentős részének még csak internet-hozzáférése sem volt. Az egyik legfontosabb lépés a digitális személyi igazolvány bevezetése volt 2002-ben, mellyel ma már az ország 1,3 millió állampolgára közül szinte mindenki rendelkezik. Az igazolvány egy 2048 bites chipet hordoz, melyet beszkennelve sokkal hatékonyabban lehet egy magánszemélyt azonosítani, illetve a fontosabb adatait digitálisan beolvasni, mint egy hagyományos igazolvánnyal. Mivel minden észt állampolgár rendelkezik egyedi digitális azonosítóval, 2005-ben már a választásokon is lehetett szavazni online, 3 perc alatt bárki, aki arra jogosult, azóta szavazni tud az interneten. Észtország egyébként már 2012-ben - jóval a bitcoinhype kezdete előtt -, számos területen, élesben is alkalmazni kezdte a blockchaint, nemcsak a közigazgatás területén, de a közegészségügyben, a kereskedelemben és a jogban is. A blockchainnel való kísérletezés és a kiberbiztonság rohamos fejlesztése 2008-ban kezdődött, miután 2007-ben az ország masszív kibertámadási hullám alá került; Oroszországhoz köthető hackerek gyakorlatilag heteken át megbénították a balti ország banki és kormányzati infrastruktúráját, miután az ország orosz kisebbsége tüntetni kezdett, amiért az észt kormány egy szovjet katonának állított bronzszobrot elszállíttatott. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy ennek a szobornak köszönhető, hogy Észtország mára a világ egyik legjobban digitalizált országává vált. Az eset a mai napig élénken él az észt köztudatban, éppen ezért rengeteget fejlesztett kiberbiztonsági rendszerén a balti ország, ma már olyannyira fejlett megoldásokat alkalmaznak, hogy a NATO kiberbiztonsági ügynöksége is itt működik és számos kiberbiztonsági vállalatnak adnak tanácsot. Az ország a világon egyedülállóan digitális lakcímet is felajánl külföldieknek, melynek segítségével hozzáférést nyernek a balti ország állami, digitális ökoszisztémájához. Ennek segítségével bárki céget alapíthat az EU-n belül minimális költséggel és akár globális szolgáltatóvá is válhat. 2018 végi adatok szerint Észtországnak körülbelül 37 500 digitális lakója (e-resident) van. A digitális lakcímigénylések 94%-át egyébként jóváhagyják, az igénylőknek mindössze be kell fizetniük 100 eurót, küldeni egy fotót és egy ujjlenyomatot. Ezután kapnak egy azonosítókártyát, egy kriptografikus kulcsot és egy PIN-kódot, mellyel hozzáférhetnek az észt digitális infrastruktúrához. Nincs megállás Az észt államnak kitűzött célja, hogy amit csak lehet, digitalizáljon az országban a következő években. Többek közt olyan áttöréseket kívánnak elsajátítani, mint:
Adatnagykövetség: Észtország biztosítani akarja e-közigazgatásának és digitális infrastruktúrájának működését arra az esetre is, ha komoly krízisbe kerül az ország (pl. hackertámadás, áramkimaradás), ezért kitalálták, hogy az országon kívül működő "adatnagykövetséget" hoznak létre Luxemburgban. Az ötletet az észt parlament már jóváhagyta, de egyelőre még csak pilot szinten működik.
Okosközlekedés: 2017 óta bárki legálisan tesztelhet önvezető autókat Észtországban, a balti ország kormányának nyílt célja, hogy a szállítás jelentős részét hosszú távon automatizálják.
Automatikus e-adminisztráció: a Reporting 3.0 néven futó projekt célja, hogy teljesen automatizálja a cégek jelentéstételi kötelezettségeit az ország felügyeleti és adminisztrációs szervei felé. Ennek első lépéseként 2020-ra teljesen új online adó- és vámügyi online felületet hoz létre az ország, amely segítségével az adóügyek intézéséhez szükséges adatok automatikusan a hivatal feldolgozórendszerébe kerülnek, ha a cégek a szükséges adatokhoz való hozzáférésre engedélyt adnak.
Nemzetközi adatmegosztás: Észtország először Finnországgal kötött adatmegosztási megállapodást, céljuk, hogy legalább az EU-n belül gyorsan és hatékonyan lehessen (az ügyfél beleegyezésével) adatokat megosztani - vagyis például egy helyi doktor is könnyen hozzáférhessen egy külföldi páciens kórtörténetéhez.
Egészségügy 4.0: az említett adatmegosztáson kívül Észtország olyan egészségügyi megoldásokat szeretne fejleszteni, melyek segítségével a páciensek akár otthon, egyedült is tudják kezelni bizonyos egészségügyi problémáikat. Ezen kívül a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe vennék, hogy a betegségek feltérképezését és kezelését megkönnyítsék.
Az oktatás digitális átalakítása: Észtország minden oktatási anyagot digitalizálni szeretne, és nyilvánosan elérhetővé tenné egy "e-iskolatáska" segítségével 2020-ra.
Ipar 4.0: Észtországban folyamatosan zajlik a valós idejű gyártásra való átállás; Tallinnban például a SimFactory nevű vállalat elektronikai cégeknek segít a gyártás valós idejű ellenőrzésére és menedzselésére való átállás támogatásában.
A balti állam célja egyébként az is, hogy 2025-ig legalább 10 millió digitális lakója legyen - a teljes lakosságának közel nyolcszorosa. Itt az európai Szilícium-völgy? Észtország hivatalos adatok szerint már most is GDP-jének 2%-át spórolja meg csak a digitális ügyintézésnek köszönhetően. Hosszú távon viszont az észtek célja, hogy az EU Szilícium-völgyévé váljanak, mivel ehhez hasonló központ jelenleg nincs az egységes piacon (különösen, ha egyszer a britek távoznak az EU-ból). Ezt az elképzelést hivatott szolgálni többek közt a digitális rezidencia ötlete is, amely vonzóvá teszi Észtországot az innovátorok számára. A digitalizációs törekvések már beérni látszanak: az információs technológiai cégek jelenleg az észt GDP 7%-át adják. Olyan startupok nőttek ki Észtországból, mint a Skype, a Transferwise vagy éppen a Taxify. Ezek közt több unikornis - vagyis legalább egymilliárd dollár értékeltségű, nyereséges vállalat - is van, például a Taxify / Bolt vagy a Transferwise. Az ilyen cégek rengeteg tőkét vonzanak a balti országba. Az észt startupokat célzó kockázati tőke egyébként rohamosan növekszik: tavaly 328 millió dollárt zsebeltek be az észt startupok, ami a 2016-os érték több mint háromszorosa. A startupok szaporodása persze az államnak is jó: csak az innovatív vállalatok munkabérekre kifizetett adóterheiből származó bevétel évente 25% körül növekszik. Okostelefon, okosinfrastruktúra, okosgyár Észtország célja, hogy a fejlett informatikai infrastruktúrát egyebek mellett a gyártás automatizálására és digitalizálására, az Ipar 4.0 megoldások bevezetésére használja. A balti ország a robotika egyik korai úttörője volt, aztán az olyan cégek, mint a Proekspert vagy a Tieto globális vállalatmenedzsment-rendszerüket is itt kezdték el fejleszteni. Ehhez a fent felsorolt digitális támogatóeszközökön felül olyan infrastruktúrát biztosítanak, mint mint az 5G-hálózat, illetve blockchain vagy big data alapú megoldások. Ipar 4.0: a gyártás digitalizációjaAz Ipar 4.0 a vízszintes és függőleges értéklánc digitalizációja, automatizációja és az olyan módszertani elvek elsajátítása a gyártásban, mint a dolgok internete (IoT) vagy az "okosgyár." Ez lényegében azt jelenti, hogy a lehető legtöbb gyártáshoz kapcsolódó eszközt digitalizálni kell (pl. adminisztratív papírokat, leírásokat, ütemtervet), a teljesítményértékelésnek és ellenőrzésnek is digitálisan kell zajlania, ami csak úgy lehetséges, ha minden gyártáshoz használt eszköz folyamatosan, automatikusan, valós időben adatokat szolgáltat egy ellenőrzőközpontnak. A hálóban résztvevő eszközök pedig egymással is kommunikálni tudnak, így biztosítván a gyártási folyamatok különféle lépéseinek összehangolását. Az "okosgyár" ideális esetben teljesen automatizált. Észtországban már most is működnek okosgyárak: az Ericsson például X-Factory néven működtet ilyen intézményeket, ennek digitális ága a balti országban található. Az Ericsson egyébként saját számítása szerint Észtország exportjának körülbelül 10%-át adja. Többek közt az Ipar 4.0 megoldásoknak köszönhető az is, hogy Észtország gyártási kapacitása 4%-ot nőtt a tavalyi évben, különösen a műszaki és informatikai cikkek előállítása pörgött fel. https://www.portfolio.hu/vallalatok/it/szep-csendben-felepiti-a-jovo-mintaallamat-egy-apro-europai-orszag.1.318551.html?fbclid=IwAR2rJsqdND1piDS8w5skRKmj7y4QwfkQ3PHBleb2-RwWpMPSNqSC4uYac8A
Senki sem a kripto cuccal az agyában születik. :) Viszont nagyon ajánlott megismerni. Ha meg már ott az ember, hogy ismerte, akkor miért nem lehet egy kis pézt csinálni belőle? :)
NickD! "...Ebből levezető, hogy a rendszer átveréséhez egyetlen felhasználó kezében kellene legalább akkora számítási kapacitásnak lennie, mint az egész hálózat összes többi tagjának együtt. A tranzakciótörténet, vagyis a blokklánc megbuherálásához ugyanis az kéne, hogy gyorsabban gyártsa le a csaló az érvényes blokkot mint a hálózat fennmaradó része. ..."
Szia NickD! Itt van egy érthető, komolyabb kripto oldal, mert itt a pf-n a bitcoinos totyik egy gyalázat amit művelnek. Végig olvastam a kezdettől, de nem sok hasznát vettem. Szinte kizárólag Kisvuknak voltak hsználható hsz-ei, de törölte magát, most törölt felhasználóként vannak bent a hsz-ei.
"...Az internetet eddig csak adat továbbítására használtuk, értéket közvetlenül nem tudtunk továbbítani rajta. A bitcoinnal azonban ez megváltozott. Az interneten keresztül egymásnak közvetlenül továbbítható értékes eszközök azonban nem feltétlenül csak pénzszerűek lehetnek, mint a bitcoin. Hanem hasonlíthatnak inkább részvényekre, vagyis reprezentálhatnak akár üzletrészt is. Erre példa egy programhiba miatt tavaly bebukott The DAO nevű cég, de jelenleg minden napra jut ilyen „részvénykibocsátás”, úgynevezett ICO (initial coin offering), ami a tradicionális részvények világában az IPO-nak (initial public offering) felel meg. Ezzel pedig a projektek finanszírozása sokkal egyszerűbbé és olcsóbbá válik, de ez a potenciális felhasználási lehetőségeknek csak egy szűk köre. ..."
Azé ezzel a csökkentett swap-ollóval sem olyan nagyon rossz az a short irány. Föl kellene mennie kb 148x-150x sávba, mert ott pl W1-en jól mutatna, de nem bír még ennyit sem megcsinálni... :)
Ön egy Úr :) Ezt azért remélni se mertem - mármint a számot. Leköteleztél !!! Informatikával is foglalkozunk, relatív képben vagyok, ha valamire nem tudok válaszolni akkor megkérdezem a fő emberemtől, úgyhogy szivesen segítek! Megadom az emilem, ha dobsz egy üzenetet, elküldöm a számom, és tudunk beszélni, ha gondolod. Van nagyker kedvezmény pár helyen. Türelem: nem szeretek bukni, a kezdőségemet nagy fokú óvatossággal kombózom. Kissebb pozikat kötök és előtte sokáig figyelek, miután "beülőre" megyek. Anno Csoli tanácsolta, hogy ha nem vagyok biztos - már amennyire az lehet - akkor mozi, mert van olyan, hogy ő is csak mozizik. Írj mail-t az nfs077@gmail.com-ra
Hidd el, hogy még nagyon az út elején vagy! Ha türelmetlen vagy, buksz. A Piac a türelmet is megtanítja.
Csoli nagy tudású és emberileg is nagyon rendes pályatárs, nagyon pozitív hozzáállással. Sztem jól szót fogtok érteni, pláne, ha megtudja, hogy autóbuzeráns vagy. :) Ő motor építéssel is foglalkozik.
Acer Nitro 5... Gamer laptop alapvetően de pillanatnyilag a legjobb - szerintem -, az Asus-al együtt. De pillanatnyilag az Acer olcsóbb. AN-1531-et vettem, ez a tavaly előtti modellje. A paramétereket ez alapján meg tudod nézni. Van benne 256 Mb SSD tár, illetve 1 terrás vinyó. Hasít rajta az MT4,és játszatsz is ha akarsz. Trade: élesbe fél éve. Nyilván tanulás nélkül nem lehet, úgyhogy igyekszem magam képezni, de nem vagyok már 20 éves Szerintem Csoli pont nem rám kiváncsi, nem hinném hogy kell a nyűg a nyakába :)
Mióta tőzsdézel, s hány éve kereskeded a forexet? Ha megfelelően hosszú időt eltöltesz olvasással, tanulással, kereskedéssel, akkor majd rádragad a tudás. A robotozással nem tudod a tanulásodat megspórolni. Ha robotozni akarsz, keresd meg Radut! Okos srác.
Ha Csoli életét akarod élni, akkor annyit tudok Neked segíteni, hogy majd megkeresem Őt és megkérdezem Tőle, megadhatom-e Neked az elérhetőségét? És dumcsizhacc vele. :)
Azt elfelejtettem hozzáírni, hogy volt olyan rendes az Erste-s srác, hogy meghagyta a demo verziót is, tehát a kísérletezés - értelemszerűen - a demo számlán folyik :)
Őszintén szólva tisztelem azt, aki megtanulta, de saját- soványnak mondható szabadidőm rovására - én is belemásztam alap szinten. Na kb pont ennyi elég is (hullámok alakja és számozása). Nem az EW-t akarom ennél jobban megtanulni hanem azt, hogy hogyan lehet ésszel sikeresen kereskedni :) Azt akarom megtanulni hogy Csoli elve alapján tudjak élni ("nem érdekel hogy mi az irány, nekem mindkettő jó"). Alapvetően - miután hosszú beülőre játszok - egy hete gyakorlatilag nézem a monitort... Úgyhogy meg kell próbálnom automatizálni, hogy valami kis apró ilyenkor is csússzon :)
édes-savanyú
Sziasztok!
A sors jóvoltából úgy alakult az életem, hogy egy ideje a családi háztartást, így a konyhát is nekem kell vezetnem…. , s ez így is marad az idők végezetéig…..
A lényeg: Segítsetek főzni!
Olyan recepteket várok Tőletek, amit saját kezűleg el is készítettetek!
Az én mai keverésem: Tárkonyos csirkemell
A csíkokra/kockára vágott kb fél kg filézett csirkemellet 1 db apróra vágott, dinsztelt vöröshagymán pirítom, párolom. Majd megszórom 1 ek szárított/friss morzsolt tárkonnyal, ízlés szerint só, bors. Rá egy ek mustár, egy kis doboz tejföl, egy ek méz, összeforralom, a végén egy ek 6% almaecet. A mustárral, ecettel óvatosan, ne legyen nagyon savanyú. Verzió: a tejfölözés előtt be lehet staubolni 1-3 ek liszttel, s mehet rá 0,5-1 dl víz. Így több és kevésbé folyós lesz a szaftja, nem csorog le a köretről.
Tálalni főtt tésztával, vagy nokedlivel, reszelt sajttal meg lehet szórni.
Jó étvágyat!