Pert nyert első fokon két devizahiteles a bankjával szemben, mert - amint a Debreceni Törvényszék csütörtöki ítélete kimondja - a kölcsönszerződés csak jogokat biztosított a pénzintézeteknek a kamatemelésre, ezzel kapcsolatos kötelezettségeket...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=182504
link
"Volt árfolyamgarantált terméke az OTP Banknak is. A pénzintézet 2006 februárjától 2008. november 10-éig nyújtott árfolyamgarancia-szolgáltatást az ügyfelek számára. Itt a bank a védelemért a devizaalapú lakáshiteleknél évi 0,4 (szabad felhasználásúaknál 0,8) százalékos "hitelkeret-beállítási jutalék" emeléssel élt, így az ügyfeleknek a lakáshitel esetében évi 2,3, szabad felhasználású kölcsönnél évi 2,6 százalékos költséggel le lehetett tudniuk az árfolyam-emelkedés jelentős részét. Az OTP ugyanis egy bizonyos szint felett a teljes oda eső törlesztési terhet magára vállalta − igaz ugyanakkor, hogy a beszállási szintet folyamatosan emelte. A konstrukció meghirdetésekor 166 forintos svájcifrank-beszállási szint előbb 173-ra, majd 178 forintra emelkedett. Kérdésünkre a banknál elmondták, hogy aktív értékesítésük ellenére a deviza-ingatlanhitelek esetében csak az érintett ügyfelek 16,1 százaléka igényelte ezt a védelmet."
Kitűnő cikk pontosan erről prédikáltam a különböző fórumokon. Teljesen mindegy, hogy valaki forint, vagy deviza hitelt vesz fel, hosszútávon nem kalkulálhatók, tervezhetők pénzügyi oldalról ezek a pénzügyi termékek. A kamat és árfolyammozgásokhoz kapcsolódó feltételrendszerben nincsenek garanciális feltételek beépítve, az emelések indokai nem átláthatóak.
Ezt szajkóztam anno magam is. Nem ott keresték/keresik a megoldást, ahol kellet volna már régóta.
Én csupán azt nem értem, hogy hol vannak azok a pénzügyi szakemberek, akiknek a valódi megoldáson kellene törni a fejüket?
A nyilatkozatok csak spekire jók. Én nem hiszek bennük.
A tettek viszont valóban befolyásolnak. Tehát, ha meghoznak egy szabályozást és azt végre is hajtják, ellenőrzik és működik, akkor az tartósan beépül az árba. Ha nem, akkor az árfolyam visszakerül oda, ahonnan elmozdult.
Csakhogy a Ft-ot lehet gyengíteni alacsony kamatokkal meg ostoba és felelőtlen nyilatkozatokkal, lépésekkel. Az előbbi rendben van, az utóbbi akkor is gáz, ha tudatos, sőt úgy még rosszabb.
""A megmentősdi helyett szigorú, szakmai alapon megalkotott, piackonform banki szabályozás, valamint piac-, növekedésbarát, kiszámítható gazdaságpolitika kellene, ami nem gyengítette volna így be a Ft-ot." "
A kettőnek semmi köze egymáshoz. Ha ma nem ennyi lenne a forint, akkor nem maradt volna semmi ami termel. Az eurós országokban vannnak problémák. Ők már nem tudnak élni a régi recepttel. Egyébként éveken át ezt harsogta Németország. Mi hálistennek hallgattunk rájuk.
Tehát a kiszámítható és tervezhető gazdasággal egyetértek és bizony ebben egyelőre a forint gyengítése is beletartozik. Ennyi.
"A csapból is azt hallod, hogy olyat követelnek rajtad, amit nem kellene befizetned.
Igen, ennyit az egyenlőbbségről, meg a szociális érzékenységről.
Egyébként, ha piaci áron törlesztettél (mert kifizetted, a kormány kihagyott, vagy nem volt pénzed rá), akkor joggal kérheted számon még a 180-at is, nemhogy a felvételkorit.
"A megmentősdi helyett szigorú, szakmai alapon megalkotott, piackonform banki szabályozás, valamint piac-, növekedésbarát, kiszámítható gazdaságpolitika kellene, ami nem gyengítette volna így be a Ft-ot."
Pontosan ezt gondolom én is, erről szól az egész sztori.
Ha a Forint visszaerősödött volna, akkor ma nem lehetne osztályharc, sőt nem lehetne (ebből a szempontból) - választásokra - megváltó Viktor se."
itt volt éppen ez a horn gyula féle eset....jobb helyeken a váltáskor kinyítják az ilyenek alatt a padlót, erre a gyula nyitotta a határt, mint egy hős....hát ezt is csak a hiszékeny keleti népekkel lehetett megcsinálni.....totális káoszt csináltak itt a nyugati barátaink, mert ez volt céljuk...
egyébként a fasiszta zsidó is ilyen alapokon totál igaz.....a németek tüzelték el a zsidókat, erre minket bas..ogatnak, ha nevén nevezzük a dolgokat.....
kb. így van fasiszta kommunisták....89-ben, amikor "megbukott" a szocializmus senki a mai napig fel sem fogta, hogy az "ellenségük" a "barát" nyugat nem kergette itt az elvtársakat, pedig látszólag minden oka meg lett volna rá....ehelyett kéz a kézben , jó úri-elvtársi kapcsolatot hoztak létre a népek totális leigázása érdekében....,hogy nálunk nincs számonkérés? a nyugat számonkérése az hol van? persze, mert haverok voltak ezek a régi rendszerben is...
Muszáj valamivel magyaráznia a kiszámíthatatlanságot. Így egészen egyszerűen axiómaként definiálja. :D
Versenyképességről pl. az ipari termelés 2010-hez képest.
2011 92,2%
2012 86,6%
2013 90,5% (jan.-máj.)
Igaz, ami igaz, a csúcssz@r 2012-höz képest "Magyarország jobban teljesít" - a ksh gyorsjelentéseiben benne is van (igaz, hogy az is, hogy 2010-hez képest meg rosszabbul... csak tovább kell olvasni)
2010-2012 között az államadósságról szóló rész még igaz is, no, de milyen áron. Ráadásul ma már úgy látszik, hogy megszakadt a tendencia... és hol vagyunk még a választási osztogatásoktól. (Úgyhogy ez utóbbi dolog miatt érdekes lesz még ez.)
Magyarországnak nincs szüksége mások pénzére... kivéve az offshore cégekeken keresztüli (adott esetben akár maffiapénzekre), vagy amit egyéb módon fektetnek állampapírokba. (az IMF magyar rövidítése MÁS?) :D
Amennyiben az AZJA-ról beszélünk, akkor ha még, ha a hivatalba lépése 1998 lenne, akkor sem jönne össze az 1,8, legfeljebb a 2,8 millió, viszont a 2008-as csúcs. óta 0,4-del csökkent. :D
A "reáljövedelem" kifejezést úgy tudom "törölték" a családi adózás másságára hivatkozva. Így könnyű "növekednie", ha amúgy "sem ellenőrizhető".
"Ha valaki sikertörténetről beszél, azt senki nem hiszi el, mivel ez az, amit a kommunisták annak idején mondogattak. Így mi azt mondjuk, hogy jobban teljesítünk, és nem azt, hogy sikeresek vagyunk – jelentette ki."
Ez találó! Pont komcsi sikerpropagandát folytatnak, hazugságokkal és csúsztatásokkal. :D
"Ismét fel fogunk zárkózni Közép-Európáhos"
Nyugat már nem is cél. Fő, hogy nem csak "nagy", hanem reális méretű is "mer" lenni. :D
Csak nehogy a választásba kerüljön a túl kicsi ígéret. :D
"hisznek-e az emberek a nemzeti intézményekben.
Magyarországon növekszik a nemzeti intézményekbe vetett bizalom. "
Ahogy a saját embereit ülteti a "nemzeti" intézményekben, elhiszem, hogy növekszik a bizadalma. A többieknek meg csak gyűlölt "szitokszó" lesz a nemzeti (mint az elvtárs, reform stb.).
"kormányának gazdaságpolitikája a középosztályt erősítette..." eltűnni. :D
Sajnos csak 2011-ig tudok adatokat (pedig utána jön a mégjobb adat, lásd. nemzeti közmunkás bérek növekedése).
Nagyjából a 0-500e Ft-os jövedelműek aránya és a 4000e feletti nőtt, a többi nagyjából csökkent.
"a kormány ezt teszi: megpróbál segíteni azokon a családokon, amelyek súlyos devizaadóssággal, vagy magas rezsiköltséggel küszködnek"
Lásd. azon ingatlanspekülánsok, akik milliárdos nyereséggel szálltak ki a végtörlesztéses (komcsi típusú) forintelszámolással és egyébként sem volt szükségük segítségre... bezzeg aki nem tud fizetni.
“Magyarország első demokratikus alkotmányát”
Az melyik volt, mert már "Alaptörvény" van. Ő maga sem tudja megjegyezni a "saját" újításait? (legyen bár egyre antidemokratikusabb, egyre többek véleménye szerint).
"A nemzetközi bírálatok az olyan puha témákra összpontosulnak, mint a család meghatározása, az emberi jogok és a média."
Itt mit jelentene a "puha" szó, jelentéktelen? Mert akkor olyan jelentéktelen, mint az emberi jogok? :D
Valóban nehéz beleilleszteni egy olyan rendszert az eddigi (gazdaság)politikai fogalomkörbe, ahol:
- növelik a társadalmi különbségeket
- emellett államosítanak, központiosítanak
- egész gazdasági ágazatokat osztanak újra
- külpolitikájuk az elszigetelődés és bezárkózás
"Amióta Orbánék nyomják ezt a szemét bankok, meg a megmentősdi szöveget és hozzáállást, sokat romlott a devizahitelek fizetési morálja."
A csapból is azt hallod, hogy olyat követelnek rajtad, amit nem kellene befizetned.
Igen, ennyit az egyenlőbbségről, meg a szociális érzékenységről.
Egyébként, ha piaci áron törlesztettél (mert kifizetted, a kormány kihagyott, vagy nem volt pénzed rá), akkor joggal kérheted számon még a 180-at is, nemhogy a felvételkorit.
"A megmentősdi helyett szigorú, szakmai alapon megalkotott, piackonform banki szabályozás, valamint piac-, növekedésbarát, kiszámítható gazdaságpolitika kellene, ami nem gyengítette volna így be a Ft-ot."
Ha a Forint visszaerősödött volna, akkor ma nem lehetne osztályharc, sőt nem lehetne (ebből a szempontból) - választásokra - megváltó Viktor se.
Ezekből is látszik, hogy itt kizárólag populista és szakmaiatlan pillanatnyi érdekdöntésekről van szó.
Amióta Orbánék nyomják ezt a szemét bankok, meg a megmentősdi szöveget és hozzáállást, sokat romlott a devizahitelek fizetési morálja. A legújabb ötlet egyik változata szerint csak a 90 napon túli tartozókat segítenék. Ez "remek" ötlet, egy ilyen lépés után bizonyosra vehető, hogy a többi se fog fizetni, hogy majd őket is menteni "kelljen".
Az egyébként is durva, hogy a tervekben a felvételkori árfolyam szerepel, miközben az eddigi mentő lépések ugyanazokat az árfolyamokat alkalmazták, CHF-nél a 180-at ugyebár. Egy 180-as árfolyamgátba belépő vagy egy 180-as végtörlesztő joggal kérheti számon a kormányon a terv megvalósítása esetén, hogy a nemfizető adósnak teljes törlesztés nélkül miért lesz mondjuk 150-es árfolyamon számolt hitele. Ez a Ft hitelesek szemszögéből még durvább, hogy részben az ő adópénzéből azf támogatják, akinek alacsonyabb kamatú hitele volt/van...
A megmentősdi helyett szigorú, szakmai alapon megalkotott, piackonform banki szabályozás, valamint piac-, növekedésbarát, kiszámítható gazdaságpolitika kellene, ami nem gyengítette volna így be a Ft-ot.
A devizahitel, mint probléma, triviálisan jórészt a gyenge Ft (ennek egyik oka globális, másik oka országspecifikus), kisebb részt meg Orbánék felelőtlen és káros üzenetet megfogalmazó politikája miatt van egyáltalán. Orbánék tehát tehát jó sokat tettek azért, hogy legyen ez a probléma, amit most igyekeznek a nagy megmentősdi szerepében tetszelegve megoldani.
Ennek a kormánynak a legnagyobb hibája az, hogy nem előrelátóan, felelősen, szakmai alapon akar megoldani, hanem politikai alapon erőből önös (párt-) érdeket érvényesíteni. Pedig a 2/3 lehetőséget adott volna az erős, de előbbiek szerint működő kormányra, Orbánék az utóbbit nyomják.
nem feladni kell,nem szabad még egyszer megválasztani azt aki átbaszott ennyi.
azt hogy ki kicsoda és most éppen mit hazudik,hogy hatalmon lehessen azon kéne elgondolkodni.még egy saját bevallása szerinti gyilkost is képesek voltak az emberek ebben az országban miniszterelnöknek,a fideszben meg a komcsi szülők gyermekei ugatnak, gratula az országnak.
lehengerlő a definiciód ,
sajnos hatalmas kétségeim vannak a fiatal generációk ideológiai ismereteit illetően, úgy látom keverik a fasizmust a kommunizmussal , egybemossák és azt hiszik ugyanaz a kettő , habár a sajnálatos áldozatok számában hasonlóságot mutatnak , a kiindulási elméletek viszont teljesen eltérőek ,
a legaranyosabb válasz arra kérdésre hogy mi is volt a kommunizmus vagy mi volt a célja ? ,
az volt hogy "kommunában akartak élni"
miért zöld cipőzném le a lila esernyőt ?komolyan nem értem miért ezek a nagyon erős túlzások egy-egy megfogalmazásban , OV-ék nem komcsik , nem bolsik, még csak nem is szocik, de ezen fogalmak állandó keverése komoly félreértésekre adhat okot
esetleg definiciózavarban szenvedsz ? nincs értelme leninfiúzni a fideszes klientatúrát , abszolut más értékeket képviselnek , OV érdeme hogy felismerte a magyar népnek nem való a demokrácia , csak azzal nincs tisztában hogy nem a jobb(szélső) értékek erőltetése jelentik a megoldást !
Megkérdeztük Zalán Gábor ügyvédet, vajon milyen lehetőségei vannak arra nézve a kormánynak, hogy a 2010 augusztusa előtt (hiszen azóta lényegében nincs devizahitelezés) megkötött devizahitel-szerződésekbe a Navracsics által megpendített módon belenyúljon. A Zalán által elmondottakból kiderült: visszamenőleges szabályt nem lehet hozni a már kifizetett törlesztőrészletek nagyságára vonatkozóan, és az állam nem nyúlhat bele két magánfél polgári jogi szerződésébe. Ugyanakkor bevezethet a jogszabály egy olyan árfolyamszámítási metódust, ami jogilag csak a jövőre vonatkozik (ily módon a Navracsics által említett alkotmányosságnak megfelelhet), ám lényegében a már korábban az árfolyamrés miatt beszedett összegeket is behajtja vele a bankokon a kormány. Ez Zalán szerint egy erőltetett megoldás lenne, nem elképzelhetetlen forgatókönyv, de "óriási kérdés", hogy átmenne-e az Alkotmánybíróságon.
A kormányzati szándékot vélhetően kiváltó Kúria-döntés Zalán Gábor szerint az adott helyzetben a legjobb volt a némileg értetlen közfogadtatás ellenére. A polgári jog ugyanis egyenragúan kezeli az eredeti állapot helyreállítását (a devizahitel semmis) az érvénytelenség kiküszöbölésének kevésbé radikális módjaival, és természetesen utóbbi jóval egyszerűbb megoldás volt. Zalán tapasztalatai szerint a Kúria döntését egyelőre nem követte tömeges perindítás a devizahitelesek és érdekvédelmi szervezeteik részéről, most még mindenki értelmezni próbálja a történteket. Aki most viszont amiatt perli be a bankját, hogy az tényszerűen tágította az esetében alkalmazott árfolyamrést, az jó eséllyel indul. Az így elérhető haszon azonban az ügyfelek többségénél nem több pár tízezer forintnál. Az ügyfelek és a bankok érdeke elsősorban ilyenkor Zalán szerint a peren kívüli megállapodás."
Amit ezek az új leninfiúk a magyar jogrendszerrel elkövetnek, az már kimeríti a bűncselekmény fogalmát.
Vajon mikor jön el az az idő, amikor valamennyi jelen erőszaktevő börtönben fog csücsülni?
Navracsics Tibor úgy látja, hogy a jelenlegi jogszabályok szűk esetekben, meghatározott körülmények között lehetővé teszik azt, hogy szerződést jogszabállyal módosítsanak.
"Most annak a lehetőségeit nézzük, annak az alkotmányossági kereteit nézzük, hogy van-e arra mód, hogy adott esetben az őszi ülésszakban mondjuk egy törvénnyel, egy jogszabállyal a devizahitelek feltételeit általános érvénnyel módosítsuk" - fogalmazott.
Hozzátette: ez akkor fordulhat elő, hogy ha valamilyen, a szerződéskötéskor fennálló körülmény előre nem látható módon alapvetően megváltozik, és nem róható fel ebből adódóan, hogy lehetetlenné válik a teljesítés.
Kérdésre válaszolva a miniszter megerősítette: ez a már megkötött szerződésekre is vonatkozna, esetükben mérlegelik, hogy az említett kritériumok teljesülnek-e.
Navracsics Tibor hozzátette: javaslatukat a közeljövőben kormányülésen is előterjesztik.
Jó a kérdés (majd pénznyelőnek is tedd fel). Ha erősödik a forint, ugyanazon devizatörlesztőrészletért kevesebb forintot kell fizetni. Mivel azonban az árfolyamrés egyazon napon érvényes vételi és eladási árfolyam különbözete, ez (az árfolyamrés) nem értelmezhető a törlesztéskori eladási és a folyósításkori vételi árfolyam viszonylatában.
Tehát a példádban az árfolyamrés a folyósításkor is, a törlesztéskor is azonos mértékű (pl.2%), ezzel együtt a folyósításkori vételi árfolyam magasabb lehet, mint a törlesztéskori eladási. De ez persze nem árfolyamrés.
Kezdő vagy? A bank összegyűjti a megtakarításokat betétként, s kihelyezi azokat hitelként. A megtakarításokért betéti kamatot fizet (ez a "nyersanyag" ára), a hitelkamatból (a "késztermék" árából) fizeti a betéti kamatot, a banküzem költségeit és ebből szerez nyereséget.
Na ezért magasabb mindig a hitelkamat a betéti kamatnál (a késztermék ára magasabb az alapanyag áránál).
Hogy saját magamat idézzem:
"Ajánlatod nem az árfolyamrésre példa, az a valóban leegyszerűsítő mellébeszélés."
Ezért NEM érdekel az ajánlatod.
Ellenben te nem válaszoltál az én ajánlatomra:
"Adok neked kölcsön 100-at 10 HUF/CHF árfolyamon aznapi közép -1% vételin. Egy év múlva visszafizetsz 100-at 20 HUF/CHF aznapi közép +1% eladásin.
Szerinted:
folyósításkor van fizetési kötelezettséged (van költséged)?
a folyósításkori vételi és a törlesztéskori eladási között 2% a különbség?"
Válaszod elmaradását mellébeszélésnek értékelem. De előtte gondold át válaszodat.
Ha szerinted nem fizetsz árfolyamrést, akkor áll ugye az üzlet? Adok neked 1-3 évre eurót 0% kamatra, 0 egyéb költségek mellett, a vételi árfolyamom MNB közép -30%, az eladási árfolyamom MNB közép +30%.
Áll az üzlet: igen vagy nem?
Mellébeszélés, személyeskedés nem érdekel, csak egy igen vagy nem és nem esetén indoklás.
Mondtam, hogy nem érdekel a mellébeszélés, ahogy a személyeskedésedre sem vagy kíváncsi. Válaszolj: áll a felajánlott üzlet vagy sem, igen vagy nem? És ha nem, miért nem?
Pénznyelő, szerintem te nem gondolkozol és a banküzem ismerete nélkül nyomod a szlogeneket.
Mivel az adós meghatározott forintüsszeget fizet, soha nem %-ot, tehát nem fizet árfolyamrést.
Ha változik az árfolyam, változik az árfolyamrés összege is. Nem mindegy, mikor minek a 2%-át fizeted vissza. Az adós a folyósításkor a folyósításkori vételi árfolyamon kapja a hitelt, az egyes törlesztéskor az akkori eladási árfolyamon törleszt. Egyáltalán nem valószínű, hogy a folyósításkori vételi és a törlesztéskori eladási árfolyam között 2% a különbség. Ez ilyen egyszerű, tehát az adós nem fizet árfolyamrést.
Ajánlatod nem az árfolyamrésre példa, az a valóban leegyszerűsítő mellébeszélés.
Az ajánlatom pontosan: adok kölcsön 1-3 évre eurót neked 0% kamat, 0 egyéb költségek mellett. A vételi árfolyamom az aznapi MNB közép -30%, az eladásim az aznapi MNB közép +30%.
Szerinted ez neked nem jelent költséget.
Áll az üzlet? Mellébeszélés nélkül: igen vagy nem? Ha nem, miért nem.
Manci, nyomod a tankönyvi alapokat, de gondolkozni nem akarsz.
"1, Az árfolyamrés mindig egy ugyanazon a napon a napon meghatározott vételi és eladási árfolyam különbözete. Nem értelmezhető a folyósításkori vételi és a törlesztéskori eladási árfolyam különbözeteként."
Ha az árfolyamrés mindig 2%, akkor te 2%-al fizetsz vissza többet - minden egyéb változatlansága mellett - mint felvettél. Ez ennyire egyszerű.
Amit leírtál, az igaz és soha senki nem vitatta, de ettől még igenis kifizeti az adós az árfolyamrést.
Vagy áll az üzlet amit ajánlottam? Igen vagy nem? Mert nem válaszoltál, csak mellébeszélsz.
Látod, ajánlatodban te is MOST rögzíted a vételi-eladási árfolyamot, de valójában a vételit MOST ismered, az eladásit meg KÉSŐBB, a törlesztéskor. Ez nem árfolyamrés.
Egy pár napra eltávolodom az internettől, máris csupa zöldségeket hordtok össze,
1, Az árfolyamrés mindig egy ugyanazon a napon a napon meghatározott vételi és eladási árfolyam különbözete. Nem értelmezhető a folyósításkori vételi és a törlesztéskori eladási árfolyam különbözeteként.
2. A vételi és az eladási árfolyamokat a kereslet-kínálati viszonyok alakítják, hasonlóan a tőzsdei árfolyamokhoz. Egyáltalán nem szükségszerű, hogy a devizakereskedéssel foglalkokozó bank egymshoz kösse ezeket és fix mértékű árfolyamkülönbözetet (árfolyamrést) határozzon meg. A szerződéskötéskori árfolyamkülönbözet nem jelenti azt, hogy törlesztéskor ugyanaz a különbség fog fennállni, a fogyasztó ebből semmilyen formában sem következtethet arra, hogyan fognag az egyes törlesztési időpontokban törlesztőrészletei alakulni.
3. Az árfolyamrést egyetlen szerződés vagy jogszabály sem említi. A THM rendelet képletéből következik, hogy a THM számításánál a szerződéskötéskor fennálló vételi és eladási árfolyamot figyelembe kell venni, de ezt akkor (az ismert mértéket) nem kell megfizetnie az adósnak, ellentétben a THM számításánál figyelembe veendő, ténylegesen megfizetendó valós költségekkel (pl. értékbecslési díj). Az adós számára az eladási-vételi árfolyam különbözete a szerződéskötéskor meg nem fizetendő, tehát nem tényleges költség.
4. Ezen az alapon az összes, a THM számításánál már fgyelembe vett tényezőt költségnek kellene tekinteni és külön felsorolni a szerződésben, holott az egyszer már a THM-ben kifejezést nyert. Ilyen megközelítésben az adós joggal hihetné, hogy ezen tényezókt aTHM-en FELÜL, pluszban kell megfizetnie.
5. A THM-nek nincs olyan, az ítálet szerint is a jogyszabályból ki nem olvasható jelentése, hogy segítse az adóst leentő tartozása összegének megállapításában. A THM szerepe a jogszabály szerint kizárólag az, hogy a különböző banki ajánlatok összehasonlathatóak legyenek, a fogyasztó tudja, mibe kerül a termék bruttó ára.
6. Törlesztéskor az adós nem az árfolyamrést fizeti meg, hanem az eladási árral számolt ellenértéket. Az árfolyamrés, különös tekintettel a 2. pontban írtakra, semmilyen formában sem befolyásolja az adós törlestési kötelezettségét.
7. Ha az árfolyamokra és ennek következtében az árfolyamrésre is irányadóak lennének az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó szabályok, akkor a változást 15, illetve 60 napra előre meg kellene hirdetni, ani a devizapiacon nyilvánvaló képtelenség.
Amíg fontolgatod pénznyelő üzleti ajánlatát, amelyben ugye nem számít a vételi-eladási árfolyamrés, addig gondolkozz el újra ezen a mondatodon is, hátha rárösz, hol a bibi:
"Egyébként a vételi eladási árfolyamokat nem azért aélkalmazza a bank, hogy növelje a bevételét, hanem azért, hogy fedezze a pénzváltással kapcsolatos költségeit..."
"Az eladási árfolyam, az igen, az információ, a törlesztést megelőző napon irányadó eladási árfolyam alapján határozódik meg a devizatörlesztőrészlet fizetendő forintellenértéke. De hogy pl. ugyanezen a napon mi volt a deviza vételi árfolyama, illetve ez hogyan aránylott az eladásihoz, az egyáltalán nem befolyásolja az adós fizetési kötelezettségét!"
Ez igaz, de ettől még az árfolyamrést kifizeted. Ha a rés 2%, akkor bizony 2%-al többet fizetsz vissza Ft-ban, tehát buktál 2%-ot. Úgyis mondhatjuk, hogy a devizaárfolyam változatlansága mellett 2%-al rosszabb árfolyamon törlesztesz, vagy mondhatjuk úgyis, hogy 2%-nyi neked kedvező devizaárfolyam (azaz csökkenő) kell, hogy ne legyen ez plusz teher.
Akárhogy magyarázod, a rést kifizeti az adós.
Ha nem, ajánlok neked egy üzletet. Kapsz tőlem 1-5 évre 0 kamatra, 0 költségekkel eurót, a vételi áram 200, az eladásim 400. Ha szerinted a rés neked nem költség, akkor kaptál egy ingyen hitelt tőlem. Áll az üzlet?
Devizahitelesek nyertek pert - Évek óta folyt jogtalan kamatemelés
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=182504