Devizahitelek, tranzakciós illeték: támad a pénzügyi ezotéria  

Manci

Semmit nem fogsz amit írok. Semmit. Azt mondod beszélgetünk, de te személyeskedsz és funkcionális analfabétának nevezel.
Sajnos alacsony az intelligenciaszinted, tisztán látszik a kettőnk közötti kommunikációs szakadék, egyrészt nem érted az iróniát, ebből fakadóan pedig erőlködsz, hogy lenyomj.

Figyelj, ne kelj velem birokra ebben a témában, az, hogy egy bankfiókban ülsz mint előadó, nem avat bankárrá.

Szakmai felügyelet ellen a Bíróságon índitottam egy pert .

Nem teljesítették véleményem szerint tv. szerinti feladatukat , ezért kárt szenvedtem.

Viszont a kárt + költségeimet ( á-tól zet-ig)megtérítették így visszavontam keresetemet( pedig 4 jogász is ott ült szemben velem.

A cikk azt is kihangsúlyozhatná a törlesztőrészletek szempontjából : amíg a ft törlesztő 5 év alatt átlagosan 5%-ot változott / azaz tervezhető, kiszámítható / addig a chf törlesztő átlag 60%-al, jelenleg kb.90%-al nőtt.Gondolom ez nem olyan lényeges szempont mert a hitelesek jövedelme is valszeg ilyen mértékben emelkedett...
Tanulságos volna egy olyan vizsgálat is ami megmutatja a törlesztőrészleten belül a tőke és kamat fizetés megváltozásának arányát is.
És amit a cikk nem említ, míg a ft hitelnél a tőketartozás az 5 év alatt folyamatosan csökkent, addig chf esetében dupla törlesztőrészlet ellenére a tőketartozás semmit sem csökkent, sőt majdnem duplájára nőtt....

Újra támad a banki ezotéria. Nem is rossz az a chf hitel csak a hitelesek gondolják úgy hogy buktak, pedig valójában egyfolytában csak nyernek...

Ez rövid lesz.
link
Ennyi.

"Az egyszerű adós számára talán kiszámíthatatlan, de éppen ezért van a szakmai felügyelet, hogy folyamatosan ellenőrizze minden egyes banknál, hogy a változtatások (emelések-csökkentések) indokoltak-e. "
Akkor elmondom a "szakmai felügyelet " 2009-ben nekem is megpróbált "szakmailag indokoltan " kamatot emelni.Izekre szedtem a hitel szerződésemben leírtakat, a közjegyzői okiratot,a bank ÁSZF- ét, aktuális hirdetményét és kondíciós listáit. Az eredmény : tele voltak joghézagokkal ellentétes információkkal ill. hiányosságokkal.Na ennyit a szakmaiságról...Ezután már csak a bank jogászai próbáltak puhítani sikertelenül, 3 hónap után kiharcoltam, hogy üzleti döntés keretén belül változatlanul hagyták a kamatot az eredeti formájában.Szóval bármit lehet,bármikor de főleg a bankoknak...

A 30%-ot példának írtam, semmi konkrét.

Na végre ebból és a stb-ből már kiindulhatunk. Azt hittem sosem jön el ez a helyzet. Szóval országkockázat, ügyfélkockázat, és a satöbbi, ezek tisztán benne voltak, tervezhetően a szerződésekben ugye? :) Basszus, nem csodálom, hogy itt tart ez az ország.

Amit ma hirdetnek a tv-ben kamattámogatásos lakáshitel 9,5%, ez is hasonlóan biztos és tervezhető? A diákhitel II. is hasonlóan tuti? :)

Mindenekelőtt hasonlítsd össze írásaink hosszát, majd tartalmát, aztán kritizáld, ki írjon többet és jobban. Ha már nem érted a hitelezést, akkor legalább a szerződésedet olvasd el.

Teccettek volna megkérdezni, hogy a hosszúhitelemet szeretném-e rövidhitellel finanszíroztatni? De nem teccettek.
Miről és kinek kellett volna megkérdezni? Arról, hogy a 15-20 millát egy év alatt vagy 25 év alatt akarod visszafizetni? Unortodox.

Nekem meg egyszerű adósnak aztat mondták, hogy a törvény úgy szól, hogy kettőféle hitel van;
1/ Fix kamatozású
2/ Referenciakamathoz kötött
Ki és mikor mondta? Mert ilyen csak 2011-től van. A Te hiteled mikori, mint egyszerű adósnak?

nem kölcsön, hanem valami más. De most hirtelen nem tudnám megmondani, hogy mi az.
Ha nem tudod, minek beszélsz róla? Hosszan, hosszan, minőség nélkül.

Nem tudom kiket nevezel önjelölt fogyasztóvédőknek, nekem nem kell segítség, olvasni is tudok, szövegértési problémám sincs, minden jogszabályt elérek egyetlen pillanat alatt. Nem bonyolult, hanem silány banki hablaty szövegekkel van teleírva.
Önjelölt fogyasztóvédőknek a hozzád hasonlókat nevezem, akik bevallottam nem értik, amiről beszélnek, ezért mindent (mivel semmit nem értenek), mindent hablatynak neveznek. Bár nem érted, de ezt hívják funkcionális analfabetizmusnak.

Erre jó példa:
Ha akarom svájci frankó és fizesd meg az árfolyam emelkedést, ha akarom nem svájci frankó és nem csökkentek kamatot. Nem, azt nem mert a cds feláram nőt. Ja cds felár az kimaradt a kockázatelemzési nyilatkozatból.
No comment...

a kölcsön törlesztőjét érdekelni kellene az országkockázatnak?? Ez egy színtiszta banküzemi kockázat, mi köze hozzá az adósnak, meg a finanszírozás rövidsége. Egyébként a bank, ha svapol még árfolyamkockázata sincs, ha cds felárat fizet finanszírozási kockázata nincs, különben meg opciózik előre a forrásainak a biztosításához.
Ahogyan a tudatlanságot manapság egyes körökben nevezik: unortodox.

A te sztorid az még semmi, én úgy tudtam csak elérni, hogy egyáltalán folyósítsák a hitelt, hogy először felépítettem a házat és lakhatási engedélyt szereztem. Ha ezt meg tudtam csinálni, miért volt jó ötlet az állam részéről, hogy mint nem rászorulót, kamattámogatásban részesítsen? Miért fizet az állam családi pótlékot a legjobban keresőknek is, vagy nyugdíjat a kétszázmilliós ingatlanban lakóknak is?

Egy kérdés CHF hitelek kapcsán: a forrásköltség csak az egyik dolog a sok közül, amit a bank a különféle kamatokkal, egyszeri, fix és tőkearányos "jutalékokkal" beszed. Nem is a legnagyobb rész, mert a bank mondjuk 2% körül kapott akármilyen lejáratú frankot. Jelentős rész az ügyfél hitelkockázata alapján számított rész, és a bank működési költségeit, hasznát fedező rész. Ez utóbbi komponenseket forintban kellene számolni, egyébként a bank extraprofitra tesz szert az árfolyamnövekedésből. (Nagy árfolyamváltozás esetén megnő ugyan a nemteljesítés aránya, de az forint hitelnél is megnő, ha jön pl. egy recesszió).

De ami miatt az ingatlanos szakmát nem sajnálom a padlófogás kapcsán (azon kívül, hogy majdnem mindenki elkerülte az adózást): EUR-ban meghatározott bérleti díjra forint infláció szerinti emelések kikötése! Zseniális, de ki volt az a barom, aki először aláírt ilyesmit, és miért?

Manci, nem hagysz lefeküdni.

"A bankok többsége a válság 2006 őszi beköszönte óta nem változtattak az árfolyamrés mértékén.."

Pontosan, szépen; válság beköszönte 2008. szeptember.
A pofám leszakad, amikor ilyeneket olvasok, a bankok a válság beköszöntét követően legalább 2x változtattak az árfolyamrés mértékén. Ja, emeltek. Fölfelé. Csak azért írom le egyértelműen, mert látom bankfan vagy, és banki miliőben az emelést lehet, hogy csökkenésnek értik.

"..azt a devizakonverziós hirdetményekből egyértelműen megállapítható." Mutatsz nekem egy ilyen hirdetményt? Azonnal megállapítom. De nem tudsz ilyet mutatni, mert sem a szerződésben sem a mellékelt szerződési anyagokban a hitelkondíciók felsorolása között és az adósnak mellékelt hirdetményben sem találsz ilyen adatot. Semmit. Ez a bibi most. És nagyon bibi. Annyira bibi, hogy emiatt 2012-ben elkaszáltak a Budapesti Törvényszéken, azaz másodfokon a kedvenc otp bankomnak egy szerződését. Totál semmis. Amiatt, hogy véletlenül ez a kicsi, de azért pár milliárdocskát tejelő árfolyamrésecske, kimaradt a szerződésből, mint költség feltüntetés.

" Később a THM, így az árfolyamrés sem bír semmilyen jelentőséggel."
Nem? Az árfolyamrés emelésével kicsinykét nő a hitel törlesztőrészlete. Éppen annyi százalékkal, amennyivel az ügyfél számára láthatatlanul megemelték 1-2-3%-al az induló árfolyamrés mértékét. A THM-nek nincs jelentősége, de az árfolyamrésnek...??? Manci, hol tanultál?

"Egyébként a bíróságok 20 esetből 19-ben a decembaer 7-ivel ellentétes döntést hoztak. Kinek is kell beszarni?"

Hát ja, korábban, de tudod, a hadseregben is az utolsó parancs az érvényes. Tehát nyugodtan beszarhatnak.
Te olvastál ilyen ítéletet. Mert én igen. Ajánlom a december 7-it elolvasásra és akkor majd megérted, hogyan kell egy jogszabályt értelmezni és levezetni egymáshoz képest.

"Minden szerződés tartalmazza, hogy a folyósítás vételi, a törlesztés eladási árfolyamon történik (pontosabban tartalmazta, amíg jogszabály - nem piackonform, vagyis unortodox módon a középárfolyamot elő nem írta)."

Előírta, a lakáscélú hiteleknél. A többinél miért nem? Talán azok vannak többen, ejnye-bejnye, csak azok a csúsztatások ne lennének, ami előkerül rögtön, amint fogást talál az ember. És ez még unortodox is, amikor még pénzváltás sem történt. Tényleg unortodox, de nem a középárfolyam miatt.

Sok írnivalót adsz, de ezennel a jövőre nézve is befejezem, hacsak nem írsz nagy szamárságokat.

Jó éjt

Manci, ezt egyszerűen nem tudom kihagyni.
Ne haragudj, pedig majd leesek a székről, olyan álmos vagyok.

Be kell linkeljem az egész szöveget, mert nem lehet belőle semmit kihagyni.

"Egyetértek,.." így kezded a gondolatot, na nézzük mivel is;

"...a Kúria nem mert dönteni, de de ha a másodfok egyik esetben (a kezelési költség esetében) elismerte, hogy azt nem vizsgálhatja,...." ilyeneket honnan veszel, melyik perben mondtak ki ilyesmit, gyorsan a linket ahol olvashatom az ítéletet!!!

"....akkor az árfolyamrés esetén is ezt kellett volna mondania...." Sőt, azt is kimondhatná a bíróság, hogy egyáltalán ne lehessen vizsgálni a hitelszerződéseket, és punktum, mert azok tisztességesek.

"...Beszari társaság, nem merték felvállalni a logikus döntést, most álkérdésekkel próbálnak az EU mögé bújni." Na, akkor helyben is vagyunk, tehát ezzel értesz egyet, hogy beszariak.
Ezzel én is egyetértek, de az azért eszembe jut, meghallgatva a Kúria ítéletének indoklását, hogy miért nem teccettek ezekről az EGK 1993-as irányelvekről még esetleg 2004-ben kikérni az Európai Bíróság jogértelmezését, pláne miért nem teccettek ezt a magyar jogrendbe időben beleilleszteni, nem csak 2006. márciusában, és ha már 2006 márciusában bele teccettek illeszteni , akkor miért nem teccett 2006-ban feltűnni a nagyszerű szakmai felügyeleti szerveknek, (az aranyszerszámoknak), hogy itten valami kicsike ütközés leend a beillesztett jogszabályok és a magyar gyakorlat között. Hangyácskányi. Nem?

a Kúria nem mert dönteni, de de ha a másodfok egyik esetben (a kezelési költség esetében) elismerte, hogy azt nem vizsgálhatja, akkor aaz árfolyamrés esetén is ezt kellett volna mondania. Beszari társaság, nem merték felvállalni a logikus döntést, most álkérdésekkel próbálnak az EU mögé bújni.

manci

"Referenciakamathoz akkor köthető a hitelkamat, ha a forráskamat is csak ahhoz kötött. Márpedig ez rövid forrásból hosszúhitelt finanszírozva nem megy."

Teccettek volna megkérdezni, hogy a hosszúhitelemet szeretném-e rövidhitellel finanszíroztatni? De nem teccettek.

Nekem meg egyszerű adósnak aztat mondták, hogy a törvény úgy szól, hogy kettőféle hitel van;
1/ Fix kamatozású
2/ Referenciakamathoz kötött

Harmadik féle, olyan mint ez a magyarosch rablóhitel, nincsen, de még a magyar törvények szerint se szabadna lennie. Az a kölcsön, ami a visszafizetés ellenére folyamatosan növekszik, nem kölcsön, hanem valami más. De most hirtelen nem tudnám megmondani, hogy mi az. Esetleg, uzsora? Az lehetne a neve? Uzsoráskölcsön? És viszem a fedezet mellett az összes mozdítható vagyont is?

A szerződésben egy frászt volt minden leírva. Egy frászt. Nem tudom kiket nevezel önjelölt fogyasztóvédőknek, nekem nem kell segítség, olvasni is tudok, szövegértési problémám sincs, minden jogszabályt elérek egyetlen pillanat alatt. Nem bonyolult, hanem silány banki hablaty szövegekkel van teleírva. Ahogyan ügyvédék mondják, ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes.
Ha akarom svájci frankó és fizesd meg az árfolyam emelkedést, ha akarom nem svájci frankó és nem csökkentek kamatot. Nem, azt nem mert a cds feláram nőt. Ja cds felár az kimaradt a kockázatelemzési nyilatkozatból, ami úgy elemezte a kockázatot mint nagyanyám az ónos esőt.

Ne már, Manci.
Ilyeneket írsz, hogy a kölcsön törlesztőjét érdekelni kellene az országkockázatnak?? Ez egy színtiszta banküzemi kockázat, mi köze hozzá az adósnak, meg a finanszírozás rövidsége. Egyébként a bank, ha svapol még árfolyamkockázata sincs, ha cds felárat fizet finanszírozási kockázata nincs, különben meg opciózik előre a forrásainak a biztosításához.

Manci többet, jobban, minőségben, ha már ennyit írsz.

Most nincs már időm, írogatni, de az a szakmai felügyelet, amit írsz, na ezt nem tudom, hogy miért hívják őket így.

Egyetértek, a Kúria nem mert dönteni, de de ha a másodfok egyik esetben (a kezelési költség esetében) elismerte, hogy azt nem vizsgálhatja, akkor aaz árfolyamrés esetén is ezt kellett volna mondania. Beszari társaság, nem merték felvállalni a logikus döntést, most álkérdésekkel próbálnak az EU mögé bújni.

Egyetértek, a Kúria nem mert dönteni, de de ha a másodfok egyik esetben (a kezelési költség esetében) elismerte, hogy azt nem vizsgálhatja, akkor aaz árfolyamrés esetén is ezt kellett volna mondania. Beszari társaság, nem merték felvállalni a logikus döntést, most álkérdésekkel próbálnak az EU mögé bújni.

Nos, az árfolyamrés a THN számításnál jön figyelembe. A THM-nek meg két szerepe van: egyrészt a banki ajánlatok összevetésénél az ajánlati szakaszban a referenciaTHM-nek, majd a konkrét szerződés megkötésének napján, a konkrét feltételek ismeretében számítva. Később a THM, így az árfolyamrés sem bír semmilyen jelentőséggel.

A bankok többsége a válság 2006 őszi beköszönte óta nem változtattak az árfolyamrés mértékén, azt a devizakonverziós hirdetményekből egyértelműen megállapítható. Minden szerződés tartalmazza, hogy a folyósítás vételi, a törlesztés eladási árfolyamon történik (pontosabban tartalmazta, amíg jogszabály - nem piackonform, vagyis unortodox módon a középárfolyamot elő nem írta).

Annak külön örülök, hogy előre látod, mit válaszol majd az EU Bírósága, illetve mit hoz a Kúria. Egyébként a bíróságok 20 esetből 19-ben a decembaer 7-ivel ellentétes döntést hoztak. Kinek is kell beszarni?

Tényleg, a tények:

szinte biankó szerződést írattak alá a devizahitelesekkel, ami csak az árfolyamváltozásra volt kihegyezve
ezzel szemben a szerződésekben minden le volt (van) írva, az önjelölt fogyasztóvédők pont arra hivatkoztak, hoyg túl hosszú és bonyolult a szerződés

Szó nem volt országkockázatról és nem láttam olyan hitelszerződést sem, ahol a kamat rögzítve lett volna, tehát svájci alapkamat +x%
Ezzel szembena kockázatfeltáró nyilatkozatok minden kockázatról tájékoztatták az adósokat. A kamat mértékét pedig nem csupán a svájci alapkamat befolyásolja, hanem egyebek mellett éppen az országkockázat is, amia mindenkori kormány teljesítményének legfőbb indikátora.

kiszámíthatatlan,követhetetlen és ellenőrizhetetlen hogy mikor mennyi lesz a kamatod
Az egyszerű adós számára talán kiszámíthatatlan, de éppen ezért van a szakmai felügyelet, hogy folyamatosan ellenőrizze minden egyes banknál, hogy a változtatások (emelések-csökkentések) indokoltak-e.

nem lehet belőle érdemben kiszállni, mert istentelen nehéz bármit változtatni rajta, tehát például forintra vagy euróra konvertáltatni
A bankok már a devizahitelezés beindulásakor szövegszerű javaslatokat tettek a bankváltás megkönnyítésére, ezzel a piaci verseny erősítésére. A mindenkori kormánynál mindez süket fülekre talált.

nagyon kíváncsi lennék a hitelek mögötti ügyletekre és a bank kockázatára...Biztos, hogy levédéték magukat még plusszban, nem csak annyival, hogy az adósé az összes kockázat.
A Felügyelet pontosan ezeket a forrásügyleteket vizsgálja. Még jó, hogy levédik magukat, hiszen ha nem ezt tennék, indokolatlanul veszélyeztetnék a betések pénzét. Ezt hívják prudenciának.

Két dolgot kellett volna meglépni a hitelezés durva felfutása előtt:
-a fedezet csak és kizárólag az ingatlan (mint az USA-ban)
- a kamatozás referencia kamathoz kötése minden szerződés esetében.
Ha csak az ingatlan lenne a fedezet, alacsonyabb lenne a hitelösszeg és magasabb a hitelkamat.
Referenciakamathoz akkor köthető a hitelkamat, ha a forráskamat is csak ahhoz kötött. Márpedig ez rövid forrásból hosszúhitelt finanszírozva nem megy.

Nos, ezek a tények.

Naná, h nem, erről ki kell majd kérni a "döntéshozók" véleményét.

Ilyen intézkedésekkel kellett volna operálni, nem a barom végtörlesztéssel, ami egyrészt csak egy igen marginális részét érintette az adósoknak, másrészt bizonytalanságot eredményezett és az borította a Ft-ot.

El kellett volna számolni visszamenőleg a kamatemeléseket a kamatperiódusnak megfelelő LIBOR-al és swap felárral és a különbözetet jóváírni a tőketartozásban. És ugyanezt a vételi-eladási árfolyam játéknál.
Ezek az intézkedések mindenkit érintettek volna, morálisan, jogilag rendben vannak, emiatt talán a Ft sem borult volna el.

Jellemző nem mer dönteni a KURIA.

Tudják jogilag a BANKOK felelősek , de tovább tolják a felelősség kimondását.
Végzést lehetett volna hozni ,kötelezni az eredeti ítélet szerint az OTP-t az árfolyamra és közben lehetett volna állásfoglalást kérni, hogy devizahiteleseknek könnyebb legyen.

Ezek jogos megállapításoknak tűnnek.
Erre viszont nem a háború a helyes válasz.

Ne felejtsük el ezt a bizonyos árfolyamrést.
Megfejthető a banki mérlegadatokból, (most fejből mondom, lehet nem pontos csak nagyságrendileg) legkevesebb évi 10 milliárd forint származott az árfolyamrés alkalmazásából, és menet közben a kétszeresére emeléséből.
Az árfolyamrést a bankok különféle mértékben alkalmazták, vicces, de az otp még elég szolid a maga 2%-os résével, de a k&h 4,1%-a már arcpirító, különösen úgy, hogy eleve 2%-ról ment fel 4% fölé. Mindezt a legnagyobb titokban, semmilyen hirdetményük nem tartalmazta, és szerintem most sem tartalmazza amely a kölcsönök kondícióiról ad tájékoztatást.
Természetesen a szerződés sem, bár megemlíti az eladási-vételi árfolyamot, ez a művelet nincs megmagyarázva, nincs kimutatva, hogy ennek milyen hatása van számszakilag a törlesztőrészletre, nincs rögzítve és a szerződésbe beleírva a mértéke, nincs az emeléséről semmilyen értesítés, miért emelkedik, és az ügyfél azt sem tudta, hogy bár a kölcsönszerződésben rögzített forintösszeg megjelenik, valamint a CHF összeg is megjelenik, az a CHF már a bank eladási árfolyamán van megadva, vagyis magasabb forintösszeg adódna annál, amit valójában felvett. Nem írtam el, eladási árfolyamon, vagyis az alacsonyabb árfolyamon osztotta el a bank a kívánt forintösszeget, így az éppen alkalmazott árfolyamrésnek megfelelő összeggel többel indult a törlesztés, tehát több CHF a követelés, mint amit az adós gondolt.
Ezt természetesen észre sem vette, nem kezdett osztani szorozni, az adóst a forint érdekelte, az annyi volt amennyit akart, a CHF-re oda sem figyelt. Különben is eltelt vagy 4 hét a papírokkal, örült mint majom a farkának, mindent aláírt mit a gép.

Na ez lesz, remélem elkaszálva a Kúrián, (én még nem tudom az eredményét a Kásler pernek) és maga az árfolyamrés meg nem jelenítése miatt semmis egy másik szerződés, amely 2012. december 7-én lett jogerősen kimondva a Törvényszéken.

Bankárok, lehet beszarni.

Hát eléggé elbeszéltünk egymás mellett. Megtévesztés, vagy csalás, hívhatjuk akárhogy, de a tények:

-szinte biankó szerződést írattak alá a devizahitelesekkel, ami csak az árfolyamváltozásra volt kihegyezve. Szó nem volt országkockázatról és nem láttam olyan hitelszerződést sem, ahol a kamat rögzítve lett volna, tehát svájci alapkamat +x%
-az előzőből következik, hogy kiszámíthatatlan,követhetetlen és ellenőrizhetetlen hogy mikor mennyi lesz a kamatod
- nem lehet belőle érdemben kiszállni, mert istentelen nehéz bármit változtatni rajta, tehát például forintra vagy euróra konvertáltatni
- azért én nagyon kíváncsi lennék a hitelek mögötti ügyletekre és a bank kockázatára...Biztos, hogy levédéték magukat még plusszban, nem csak annyival, hogy az adósé az összes kockázat. Mint ahogy a casco nélküli gépkocsi hitelekre azért ők megkötötték a casco-t maguknak a hátad mögött...

Két dolgot kellett volna meglépni a hitelezés durva felfutása előtt:
-a fedezet csak és kizárólag az ingatlan (mint az USA-ban)
- a kamatozás referencia kamathoz kötése minden szerződés esetében.

Ez utóbbira van már lehetőség, de most a CHF kamatok az egekben vannak, szerintem a bankok röhögnek a markukba, hogy most milyen jól rögzíthetik...

Tisztesséesen leírom: a frankárfolyam változása csak az egyik, a törlesztőrészletre ható tényező. Emellett még jelentős az országkockázat, az ügyfélkockázat, stb. hatása is.

Egyebekben a 150-hez képest a 235 nem 30%.

Nyugodtan cáfold meg, azért vagyunk itt, hogy beszélgessünk. Én ortodox vagyok.

Nőtt a devizatörlesztő részlet, nőtt a tőketartozás, és amelyik hitelnél kamatot emeltek megváltozott a törlesztésen belül a kamat és tőke fizetés aránya is az utóbbi kárára.

"Ha a devizahitelt hibásan értékesítik, akkor a forinthitelt is, mivel csak az árfolyamkockázat a különbség a kettő között."

Hosszú évek teltek el, hogy ezt leírva olvastam. Miért nem lehet tisztességesen leírni, hogy ha 30%-al nőtt a CHF, akkor az nem azt jelenti, hogy ugyanannyival nőtt a devizahiteltörlesztőrészlet? :)

manci007

Egyszerűen nem értem, honnan veszed a megállapításaidat, a kiindulópontjaid is teljesen tévesek.

Ahogyan írtam, csak az árfolyamkockázat a különbség, forinthitelnél is van - nem az árfolyamváltozásból eredő - forrásköltségváltozás.

Persze, a bankok is megtehették volna 2009-10-ben, amikor az árfolyamok égbe szöktek, a fedezet értéke meg zuhant, hogy pótfedezetet kétnek, mint rendes esetben szokás, csak akkor tömegével döntötték volna be a hiteleket, ez pedig sem az adósoknak, sem a bankoknak, sem az ingatlanpiacnak nem hiányzott.

Azt azonban ne várd el, hogy új hitelt ilyen fedezettséggel nyújtsanak.

A befektetésekről meg annyit, hogy ott te kockáztatsz, a devizahitelnél meg a bank. Te ki tudsz szállni a nyitott pozícióból, a bank csak akkor, ha felmondja a hiteledet. Ne a bankot szidd, ha változik a körülmény, ő is csak elszenvedi azt, nem ő okozza.

Az én történetem a devizahitellel 2008-ban kezdődött. A számokat nem nagyképűségből, vagy hencegésből írom, hanem fontos szerepük van a történetben. 2008 májusában vettem egy házat 25 millió forintért Budán. A ház erősen felújítandó vagy bontandó állapotban volt, nem is ez volt a lényeg, hanem a telek. A házra úgy tekintettem, hogy esetleg használható bővítésre, de az sem nagy baj, ha le kell bontani. Az Unicredit Banktól felvett hitel összege 12 millió forint volt. Mielőtt még valaki elkezdene fröcsögni, hogy minek a 25 milliós ház, elárulom, hogy ez Budapesten nagyjából a már éppen lakható kategória alja volt akkoriban. A környéket figyelembe véve pedig ez egy igen jutányos árnak számított. A banki értékbecslő 24,5 millióra értékelte az ingatlant. A túlvállalásról pedig annyit, hogy igen jó fizetésem van, 5 db Fundamenta szerződésem futott már akkor 1,5 éve, szóval kombinált hitelt vettem fel. A kamat kb. 60 ezer volt havonta, plusz az 5 db Fundamenta, amelyek, ha az árfolyam nem sokat változik, akkor 2014-ben kedvezményes kölcsön felvétele nélkül kifuttatta volna a hitelemet! Szóval 6 évben gondolkodtam, nem hiszem, hogy felelőtlenül vállaltam túl magam…
Persze a fizetendő összeg nőtt az árfolyamváltozással. 2008 végén már 90 ezer volt, aztán a bank 1 év után a 1,5 szeresére emelte a kamatot! Onnantól kezdve 140.000 alatt nem is fizettem, és ez csak a kamat volt. De nem is ezen akarok siránkozni, mert teljesen más a lényeg:
Annyiban lehettem volna előre látó a vásárlásnál, hogy a hitelfelvételkor csak a telket értékeltetem. De hát mindig utólag okos az ember… A gond akkor kezdődött amikor a házat bontani akartam. 2008 telén felmérettem a házat, hogy mit lehet vele kezdeni. Az jött ki, hogy minden szempontból érdemesebb lebontani. 2009-ben el is készült az új ház terve és a bontási engedély terv. Hogy minek vesz fel az ember hitelt, ha építkezni vagy bővíteni is akar? Azért, mert a megvásárláskor pont nem volt annyi gyorsan mozgósítható pénzünk, és úgy voltunk vele, hogy akkor a vásárlásra vesszük fel és az építkezésre már nem.
A bontáshoz a bank hozzájárulása is kellett, ez újabb értékbecsléssel járt. Az értékbecslő 2009 őszén a telekre 16,5 milliót hozott ki. 2009-ben még nagyon nem csökkentek az ingatlan árak, de ez az összeg még ma is elképesztően kevésnek számítana. A fő indok a válság volt, és ehhez mindvégig ragaszkodtak is. Miután ezt közölték, azonnal levelezésbe kezdtem a bankkal (mert máshogy nem lehet velük érdemben kommunikálni), nagyon irreálisnak tartva az összeget. A levelezés kb. 3 hónapig tartott. Kezdetben még jóhiszeműen hozzáállva, aztán már fenyegetőzve írtam a leveleimet. Egyébként az a tapasztalatom, hogy van a fenyegetésnek az a szintje, amit a bank is komolyan vesz, legalább is amikor legalább elkezd tenni az ügy érdekében. 2009-ben még elég volt a Pszáf-ot emlegetni. Az a röhej, hogy kezdetben még azért is harcolnom kellett, hogy a részletes értékbecslésből (amit persze én fizettem) kapjak egy példányt. Ebből kiderült, hogy az értékbecslő összehasonlításul több olyan ingatlant vett figyelembe, ami még csak nem is környéken található. Erre én az ingatlan.com-ról összegyűjtöttem az összes, a környéken eladó telek hirdetését és adatait. Elemzést készítettem és elküldtem az egész csomagot a banknak. Erre végül benyögtek egy 20 milliós összeget, persze úgy, hogy előtte nem voltak kint a helyszínen. Kérdezték, hogy ez megfelel-e. Mondtam, hogy nem igazán, de már közelítünk… Itt kellett volna résen lenni, és egy újabb értékbecslést kérni a teljes ingatlanra. A 24,5 és a 20 millió forint között már nem lett volna nagy játéktér arra vonatkozóan, hogy csak a telek és a teljes ingatlan mennyit ér. Az már furcsán mutatott volna, hogy ha bontani akarok akkor válság van, ha nem akarok, akkor meg nincsen válság.
De erre már nem volt idő, mert időközben beadtam az önkormányzathoz az építési és bontási engedély kérelmet. Az építési engedély már megjött, amikor a bontási engedélynél hiánypótlásként még mindig a bank hozzájárulására vártunk. Kezdett lejárni a hiánypótlásra adott határidő, ezért cselekedni kellett. Ja, és a legszebb az egészben, hogy a bank semmilyen más megoldási javaslattal nem állt elő, csak az ingatlan pótfedezet bevonásával. Aztán az én javaslatomra megegyeztünk abban, hogy a 20 és 24,5 millió forint közötti 4,5 millió forint különbözetet pótfedezetként letétbe helyezem náluk, addig, amíg az ingatlan értéke az épülő házzal együtt meg nem haladja ezt a 24,5 milliót. A készpénzt 100%-ban elfogadták fedezetként (még jó hogy). Ezt az 1 oldalas kiegészítést az eredeti szerződéshez kb 2 hétig tartott megírni nekik, de legalább a letétre a lekötött betéti kamatot fizették nekem. Az önkormányzathoz a hiánypótlást az utolsó napon sikerült beadnom…
2010 tavaszán lebontottuk a régi házat, nyár elején meg már meg is kezdődött az építkezés. 2010 végére már szerkezetkész volt a ház. 2011. márciusában elkezdtem intézni a letétbe helyezett pénzem visszaszerzését. Ez újabb értékbecsléssel járt. Fontos tudni, hogy az értékbecslőt nem én rendelem ki, hanem a bankhoz beadott kérelemben kell megigényelni, és a bank küldi ki. Az értékbecslő először nem értette, hogy mit kérek (ez már eleve furcsa, hogy gőze sincs a szituációról). 10 percig magyaráztam a helyzetet, és úgy tűnt, hogy felfogta, de aztán a megküldött értékbecslésből az derült ki, hogy megint csak a telket értékelték, mondván, hogy a ház nincsen rajta a helyszínrajzon. Épülő házat nem lehet a helyszínrajzon feltüntetni, csak a használatbavételi engedély birtokában… Egyébként a telekre ő is kihozta a 20 milliót (jé, 2 év alatt mit sem csökkent a válság hatására az értéke…) Ja, és most már rögtön kaptam részletes példányt! Mennyit számít, ha az ember kötözködik és lerázhatatlan
Ezután megint elkezdődött a bankkal a levelezés, hogy én nem ezt igényeltem, és kérem vissza az értékbecslés árát. Egyébként a pénzt zokszó nélkül visszaadták. Aztán igényelhettem az újabb értékbecslést. Szerencsére volt még pénzünk, úgyhogy ment tovább az építkezés. A következő értékbecslő már kb. 75-80%-os készültségi foknál érkezett. Ez már azt értékelte, amit kellett, részletes példányt is kaptam belőle. A megállapított 35 millió forintos összeg még mindig vérlázítóan alacsony volt a bekerülési árhoz képest, de már nagyságrendekkel az eredeti 24,5 millió forint felett járt. Azt gondoltam, hogy minden ok, de a bank itt is elkezdett köcsögösködni. Hivatkozott az elszaladt árfolyamra, meg hogy nem fér bele a hitel mostani értéke a fedezet 50%-ába, stb, stb. Meg olyat is mondtak, hogy majd akkor adják vissza, ha a ház befejezéséhez már csak pont az a 4,5 millió forint hiányzik. Ilyen feltételek azonban nem voltak kikötve a letéti szerződésben.
Megint levelezésbe kezdtem velük, először újfent a becsült értékkel kötözködve. Az értékbecslés alapjául szolgáló összehasonlító adatokban már ugyan a válságban köttetett adás-vételekből volt merítés, ám új vagy épülő ház egy sem volt közte. Volt egy társasházi lakás, egy 80-as években épült ház nem is a környéken, stb. Ez a 80-as évekbeli ház nagyon érdekes, mivel hasonló méretű volt az enyémhez. Ha a telekméretbeli különbséggel korrigáltam a házam becsült árát, akkor az épületre az jött ki, hogy az én épülő, prémium minőségű, A+ energiaosztályú házam annyit ér, mint egy 30 éves épület… Eddig sem tartottam sokra az értékbecslőket, de ezután inkább nem is minősíteném ezeket a hozzá nem értő barbárokat…
Mivel érték ügyben nem jutottunk dűlőre, és már szeptember!!! eleje volt, megírtam a banknak, hogy 10 napon belül legyen a számlámon a pénz, különben a történetet már nem a Pszáf-nak küldöm el, hanem az összes elérhető médiumnak és garantálom, hogy benne lesznek névvel. Csodák-csodája, ott volt a pénz.
Összesen 9 hónapom ment el a bankkal folytatott hadakozásra, és rengeteg méreggel járt. Szerencsére a végtörlesztéssel megszabadultam tőlük. Most a Fundamenta áthidaló kölcsönre és megtakarításra annyit fizetek összesen, mint előtte csak kamatra… Ha egy jó adóssal - aki az ingatlana értékét min. a duplájára növeli - így bunkózik egy bank, akkor el sem tudom képzelni mi lehet azokkal, akik tényleg bajba kerülnek…

Nagyon egyszerű kijelenteni azt, hogy a deviza hitelnél a forint hitelhez képest csak az árfolyam kockázat a fő különbség.
A devizahitel szerződésekbe gyakorlatilag semmilyen féket nem építettek be. A tőzsdén megnyitott pozíciómat lezárom, ha nagyon rosszul vagy jól alakulnak a dolgok. A devizahitelt nem tudod egyszerűen forintra konvertálni, ha rosszul alakulnának a dolgok.
Én megpróbáltam 2009-2010 tavaszán. Azt mondták, hogy az új értékbecslés, új hitelfelvétel, a fedezet valószínűleg nem lesz elég... Érdekes: CHF-ben minden ok, de ha át akarod váltani, akkor nem elég a fedezet.
Nekem olyan kálváriám volt a bankkal, hogy az hihetetlen. Majd mindjárt bemásolom ide a sztoryt. Tőlem nyugodtan lehet őket ütni, vágni nem sajnálom őket. Szerencse, hogy a végtörlesztéssel megszabadultam a mocskos g*ciktől...

Ha a devizahitelt hibásan értékesítik, akkor a forinthitelt is, mivel csak az árfolyamkockázat a különbség a kettő között.
Nos, úgy értékesítették, hogy kiszámolták, hogy az ügyfél mondjuk 70 ezer Ft-t tud törleszteni havonta, és erre felajánlott neki a bank 4 millió Ft-hitelt, vagy 5,5 millió CHF-hitelt. Az ügyfelek - persze részben a banki tanácsadók rábeszélésére - az utóbbit választották, holott fennállt a törlesztőrészlet emelkedésének a veszélye. Én ezt hibás értékesítési gyakorlatnak hívom.
Hozzáteszem a forrásköltségek váltiozása miatt mind a ft. mind a devizahitel törlesztőrészelte emelkedhet, tehát az sem igaz, hogy a Ft-hitel törlesztőrészlete a teljes futamidő alatt változatlan.

Ha a devizahitelt hibásan értékesítik, akkor a forinthitelt is, mivel csak az árfolyamkockázat a különbség a kettő között. Az egyoldalú módosítási lehetőségek tartalmát és gyakorlatát a PSZÁF ellenőrizte és ellenőrzi. A "szerződéses erőfölény" jogi nonszensz, nem értelmezhető, ezért tisztességtelen sem lehet önmagában. Ha tisztességtelenül alkalmazzák, majd lecsap a PSZÁF.

Talán érdemes lenne előtte átnézned a gyakorlatot:
1. Számtalan helyen kimutatták, azért tud alacsony lenni a hitelkamat, mert alacsony a forráskamat, ez pedig csak deviza tud lennei, a forintforrás jóval drágább. Tehát mindig van deviza mögötte, mindig és minden banknál törleszthetsz devizában.
2. A kilakoltatás felfüggesztése alatt tovább nő a tartozás, az ügyfél még reménytelenebb helyzetbe kerül, egyéb vagyona is veszélybe kerülhet, a behajtat6lan köövetelés meg növeli a banki kockázatot és a felárat.
3. Ha figyelmesen olvastad volna, a biztos nyilatkozatát is az váltotta ki, hogy a bankok "bevallották": a tranzakciós illeték okozta t6eljes költségnövekedést áthárítják ügyfeleikre.
4. Ha a hivatalos állami szerv (biztos) arra bíztat, hogy ne fizessetek, pereljetek, majd ezt megfogadva ugrásszerűen nő az adós tartozása, igen jelentős perköltségei keletkeznek, mivel elveszíti a felelőtlenül megindított pert.
5. Normális körülmények között betartja az állam a játékszabályokat, a rendszerek kiszámíthatóan működnek, csökken a kockázat és a kockázati költség... Soroljam még?
6. A szerző nem bankár (életrajza alapján sohasem dolgozott bankban), csak ért a pénzügyekhez, ismeri a pénzügyi rendszerek működését, megfelelő végzettséggel rendelkezik, ellentétben veled és a biztossal.

Amiket leírsz, azok törvénytelenségek, így hívják ezeket a lépéseket.
De nem csak hibásan értékesített termék, tévedés, hanem hibás is, hiszen az ügyfél kockázata végtelen mértékű. És ez csak egyetlen kiragadott eleme ezeknek a kontraktusoknak.

A tőzsdei műveleteid sem lehetnek végtelen kockázatúak, hiszen a brókercég rendszere mindenképpen megvéd attól, hogy a lehetőségeid felett kereskedj és a tőkéden felül veszíts.

Elmondom, hogy léteznek olyan passzusok hitelszerződésekben, hogy bizonyos forintgyengülés estén a banknak lépni kellett volna a forintra konvertálás érdekében, de nem lépett. Naná, hogy nem, éppen amikor beérett a spekulációja és éppen amikor rázárta az ügyfélre az örök adósrabszolgaságot.

Az, hogy az MKB-nál van-e lehetőség, vagy ott mindenkinek van-e lehetősége svájci frankban törleszteni, momentán nem tudom, de általánosságban elmondható, hogy a bankok nem tudnák befogadni a svájci frankot, mint valutát a hitel törlesztőrészleteként, pontosabban, ha be is fogadná, azon bukik két konverziót, egyszer nem tudná az ügyfélnek felszámítani a forint eladási árfolyamot, másrészt a bejövő svájci frankot kellene dollárra vagy euróra konvertálnia. Az MKB úgy látszik vállalja ezt a veszteséget, nem is beszélve arról a meggondolásról, hogy ha már annyit ugrálnak amiatt, hogy nem lehet svájci frankban törleszteni, nosza mi megmutatjuk, nálunk lehet.
Ravasz a bankár, akkor mond igazat, ha eltéveszti.

már a 3 sz. hozzászólásomban is jeleztem tökéletesen egyetértek neomodell nevü topicoló társammal.

Legfeljebb hozzáteszem az ilyen" elemző" nem független , hanem a bankok fizetett gojostolla.
Ilyen elemzőknek ,banki és PSZÁF szakembereknek köszönhetjük a tolvajrészvényeket és az ott pénzüket elvesztő kisbefektetők meg átkozzák életük befektetését.

A devizaalapú hitel nem hibás, hanem hibásan értékesített termék, valamint a nem kellően definiált egyoldalú módosítási lehetőségek szerződésbe foglalása a bank részéről erőfölénnyel való visszaélés, és tisztességtelen fogyasztóval szembeni magatartás.

Az MKB-nál lehet svcájci frankban is fizetni... erről ennyit.

A magam részéről Palkó Urat és Doubravszky Urat is csak a megnyilatkozásaiból tudom megítélni, hasonlatosan ahhoz, ahogyan egy részvényt is a csártból érdemes megítélni.
Palkó Úr elemzőként működik, de véleménycikket írt, olyan rafinált mondatokkal, olyan prekoncepciókkal, amelyek, ha nem figyelsz, simán megvezetnek.

Néhány példa, már a cikk headline-jában;

"A devizahitelek mint hibás termékek megtámadása, a kilakoltatások leállítása és a tranzakciós illeték áthárításának megakadályozása - láthatóan e három cél bűvöletében töltötte..."

Először is, ehhez nem kell bűvöletbe esni, ezek éppenséggel elég racionális célok. Miért? A devizahiteleket hibás terméknek nevezni, Róna Péter szavaival élve, csak egy nagyon szemérmes és mértéktartó megfogalmazás. A "devizaalapú" (pontosan; devizanyilvántartású forinthitel)hitel pénzügyi, számviteli csalás, büntetőjogi kategória. Ha szeretnétek, belemehetünk a swap tranzakciók elemzésébe, elég bonyolult konstrukciók is lehetnek, nyilván minden bank kicsit másként csinálja, de alapvetően azért nincs svájci frank a hitelek mögött, mert ez nem biztosítana a banknak elég likviditást, a swapok javarészt euróban és dollárban működnek. Ezért nem adhatsz vissza többek között a bankodnak svájci frankot.

A kilakoltatásokkal kapcsolatban.
Az ügyfél olyan mértékű vagyonvesztést szenved el, miközben minden más vagyontárgya is veszélybe kerül, hogy ez már törvényes szabad rablás kategória. Ha ismernétek közelítőleg, hogyan működik egy árverés, mélyen befognátok, Palkó Úrnak pedig a Corvinus egyetem meleg padsorai mellett ajánlanék egy vérvalóságos árverés és kilakoltatás végigélését. Nem írna le többet ilyeneket. A fiatalember lehet képzett, csak tapasztalatlan és Ő is mélyen befogná. Pont.

Tranzakciós illeték bűvölettel kapcsolatban, persze, hogy áthárítják a bankok, az én netbanki számlavezetési díjam is emelkedett, többször, az átutalásért fizetett tranzakció mára 5,5x több mint 1-2 éve. A bankok itt is hazudoznak, sunyítanak, inkább be kellene vállalni, nem mellébeszélni, az ügyfél ugyanis megérti, de észre is veszi, hogy áthárítják.

"...a hitelesek csendes többségének is komoly károkat okozhat ez a kommunikáció..."

Tessék mondani, milyen kárra tetszik gondolni, kedves Palkó Úr? Netán a csendes többség elkezdi átolvasni a hitelszerződéseit és komoly idegbántalom fogja őket elönteni? Másra nem tudok gondolni.

"A fogyasztóvédelmi problémák megoldásához a pénzügyi szektor stabilitásának erősítése biztosítaná a legjobb alapot, bármennyire ortodox útnak tűnik is ez."

Blablabla. Tipikus bankári sóder.
A törvények betartása erősítené a pénzügyi szektor iránti bizalmat, mert ezzel a bizalommal volt és van a legnagyobb baj. A 2008-as válság első hulláma éppen emiatt a bizalomhiány miatt söpört végig a világon. A bankok éppen egymásban nem bíztak, de Palkó Úr ekkor még a Corvinus padsorait koptatta és nem a monitoron figyelte az eseményeket. Nyilván ez neki kimaradt. Pótolhatatlan hiányosság, majd a legközelebbi tőzsdekrachnál tessék jelen lenni.

Csak a headline-nál tartok, Palkó Úr egyéb megállapításaiba bele sem mentem, nem is akarok, mert károsan emelkedik tőle a vérnyomásom. Vigyáznék az egészségemre.

Egyébként nem emlékszem, hogy bárki vagy én magam gyalázkodót írtam volna Palkó Úr személyéről, az egy biztos, hogy mint bankár, nem a szívem csücske. Néha fontosabb annál, mit mond, az, hogy ki mondja és mi célból. Ez a cikk a bankok irányában elfogult, nem tényszerű ezért elemzőhöz méltatlan.

A bankoknak meg csak annyit; fájni fog.

Nem értem mit nem lehet a cikk fő üzenetén felfogni:
abból, hogy a tranzakciós illetéket áthárítoják a bankok nem következik sem az, hogy tökéletes verseny volt a piacon, sem az, hogy nem volt verseny. Ennyi.

D ügynök (bocs, pénzügyi biztos) viszont teljesen megalapozatlan következtetést vont le. Olyan mintha azt mondaná, hogy a Nap süt, ezért téglalap alakú a cserép a háztetőn. Vizsgálhatná azt hogy miért süt a Nap, vizsgálhatná, hogy miért téglalap alakú a cserép, de ha az egyikből a másikra következtet, akkor abból csak az derül ki, hogy nem ért a kérdéskörhöz. Ha meg nem ért hozzá, akkor mit keres ott? Érthető?

nodetemostmiafészkesfenétakartálodabiggyesztenimelyetérdeminekésviccesnekgondoltálvaladenemazlett?

Ezek a fránya hozzászólók meg nem is konyítanak, a mérnökökről és a könyvkiadókról nem is beszélve! Ezek az elszomorító járatlan laikusok pénzügyekben képtelenek mérvet adni!
Az efféle dilettánsok megnyilvánulása teljességgel szükségtelen, hiszen még arra sem képesek, hogy egy primitív deviza alapú forinthitel terméket átlássanak és előre tudják a mögé tett swapügylet kockázatait! Teljességgel érthetetlen hogyan ítéltethettek a szakma csimborasszóján tanyázó bankok által méltónak ezek a hitelspekuláns pondrók, hogy tömegesen megtisztelhessék nevükkel a pénzügyi-jogi csúcstechnológiás hitelszerződések lapjainak alját!?
Vajh miért is nem csak az ifjú ám szakmailag igen felkészült szerzőt és a még nálánál is képzettebb pénzügyi gurukat engedték eme brilliáns hitelszerződések közelébe? Akkor most nem lennének e jobbsorsra érdemes lehánybankok ilyen méltatlan helyzetben!

Köszönjük Mancika! Csillagos ötös! Leülhetsz!
Sőt, hatos, vagy inkább hetes!
Nullanullahetes!

háááát...

újabb pofot adunk a sz.rnak, ha olyanokból lesznek megmondó és HÍR TV elé állítható emberek, mint ez a fickó...
igen a bankok visszaéltek sok mindennel az ügyfeleikkel szemben, de hihetetlen, hogy a cikkben is felsorolt mértékű tudatlansággal és tapasztalatlansággal valaki ilyen pozícióba jut... követők meg nyomban akadnak...

egyre rosszabb irányba haladunk...

Néha úgy érzem, a hozzászólókat a tényk nem zavarják (á lá Matolcsy). A hozzászólók csak azt fogadják el, amit hallanai (olvasni) akarnak. Nem a cikkben szereplő tényekkel és az azokból levont következtetésekkel vitatkoznak, hanem a szerző személyét kifogásolják.

A szerző egyébként életrajza alapján ifjú kora ellenére szakmailag igen felkészült, írása alapján behatóan ismeri a pénzügyi piacok természetét, összefüggéseit. A hozzászólók azonban semmilyen jelét nemn adták, hogy akárcsak konyítanának ahhoz, amihez hozzászóltak. Sokkal inkább hisznek egy olyan személynek, aki életében nem foglalkozott pénzügyekkel, mérnöki végzettséggel és könyvkiadói (!) múlttal, kormányzati hátszéllel nyilvánít véleményt olyan kérdésekben, amelyekben szemmel láthatóan járatlan. Az az elszomorító, hogy hogy egy ilyen laikus állami pozícióba kerülve keltheti azt a látszatot, hogy képes bármilyen pénzügyi kérdésben mérvadó lenni. A cikk csak az első megszólalása elképesztő dilettantizmusára világít rá, köszönet jár érte, nem gyalázkodás.

Néha az az érzésem, minél tudatlanabb, (esetleg dilettáns) egy ember, annál jobb szakértő lesz belőle. Demagógia és minden szakmai alapot mellőzve (igaz az ellenkezőjét sem tudjuk konkrétan, de akkor fogalmazzuk meg úgy)tesz ilyen nyilatkozatokat valaki?Ez több mint érdekes...Valóban érdekes a cikk azon felvetése, hogy a devizahitelesek egy komoly százaléka igen is jól járt a HUF hitel elutasításának módszerével (kamathatás).Mert 15-16% piaci HUF kamat helyett 6-8% CHF kamatozás mellett nagyon komoly havi részlet különbségek voltak. Aki akkor is kifeszítette a havi terhelhetőséget, azt elhiszem, hogy bajban van, a + 30-40% árfolyammozgás valóban nem kalkulált.

Kis adalék a cikk írójáról és számomra minden világossá vált, ez a fiatalember elfogult, álláspontját az üléspontja határozza meg.

"Életrajz:
Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, 2008-ban pedig a hollandiai Dronten Professional Agricultural Universityn szerzett diplomát. Rövid ideig a Morgan Stanley, 2009 januárja óta pedig a Portfolio.hu elemzője, ahol a pénzügyi szektor a szakterülete. A Pénzügyi Évkönyv felelős szerkesztője, és főszerepet vállal a Portfolio.hu biztosítási és hitelezési konferenciáinak szakmai megszervezésében. 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott."
(forrás; portfolio.hu)

Ez a fiatalember, leszögezhetjük, hogy nem elemző. (Az elemző független és objektív, ellenőrizhető tények, adatok alapján mond véleményt, de ilyen stílusban semmiképen sem nyilatkozik meg.)
Ez a fiatalember diplomás bankár, lehet még lesz is, most elemzőként rontja a levegőt, mindenesetre a Morgan Stanley megemlítése kifejezett és igen erős negatívum számomra,a fiatalember talán autentikus forrásként kielemezhetné Morganék tevékenységét a pénzügyi válság kialakulásában. Javaslok egy őszinte és tényfeltáró elemzést e tárgyban.

A tranzakiós illeték áthárításával kapcsolatban az a probléma a cikkel, hogy egy elméleti tételből indul ki, ami a tökéletes verseny. Csakhogy ilyen a valóságban nincs. És még tökéletes verseny esetén sem lennének kénytelenek a bankok a teljes határköltség-növekményt áthárítani, pedig ezt teszik. Tehát nincs tökéletes verseny.
Viszont van másik egy pont, amikor a határköltséget teljes mértékben át tudják hárítani: a monopólium, vagy a kartell. Erre a cikkíró valamiért nem akart gondolni.
Egyébként nem gondolom, hogy tökéletes kartell vagy tökéletes verseny lenne. Az igazság valahol a kettő között van, emiatt pedig mindig érdemes vizsgálódni, erre való PSZÁF és az ombudsman.

Jó lenne, ha a portfoliós elemzők is belátnák már, hogy a közgazdaságtan nem olyan egzakt tudomány, mint a matematika, hiába tanították úgy a suliban, hanem felerészben filozófia. Elméletek vannak benne, amelyek egyrészt egymással versengenek, másrészt a valóságot csak mindenféle egyszerűsítések mellett tudják leírni. Szóval az adott gyakorlati probléma esetén is értelmetlen a tökéletes verseny idealizált elméletével érvelni, mert irreleváns.

T. Portfolió !

Igazat adok elöző beírónak.
Amennyíben fizetett hirdetést tesznek közre jelöljék x , ahogy kell.

A cikkíró nem valószínű , hogy saját fejéből kipattant gondolatokat tett közre . Inkább "gojostolla "a tehetetlen pszáf és az általa felügyelt bankszövetség összefonodó vezetőinek.

Kedves Portfolio.hu!

Felesleges volt megírni ezt a cikket. Elsősorban arra lennék kíváncsi, hogy melyik bank vezére mondta tollba, esetleg a bankszövetség kedves titkára, netán a pszáf aranyos szóvivője.

Érdekes módon, arról ritkábban olvasok itt elemzéseket, hogyan tagadja le a pszáf a saját maga által kiadott és nyomtatásban nagy tételben megjelent tájékoztatásban írtakat, jelesül, hogy az árfolyamrés költség. (a pszáf, a bankszövetség az mnb nem érdemli meg, hogy a magyar helyesírás szabályai szerint, nagybetűvel írjam le a nevüket, ez nem véletlen a részemről)

A cikkíró honnan veszi magának azt a bátorságot, hacsak ilyen cinikus szöveget írjon, ennyi ostobaságot és butaságot egy cikkben régen láttam a Portfolio.hu oldalon. Süllyed a színvonal rendesen, de sem időm, sem türelmem nincs, hogy állításonként bemutassam a cikkíró tévedéseit.

Doubravszky György munkásságát ezen a poszton még nem ismerem, a korábbiakat igen, viszont a bankokét elég nagy mélységben, kettőjük megítélése között nálam egyelőre nem a bankok állnak nyerésre.