Az egyik tanárom azt mondta, hogy az emberiséget úgy képzeljük el a Földön, mint az osztályban lévő földgömbre, egy nap alatt ráhulló por. Ha jól belegondolunk, elméletileg az összes ember elférne Bács-Kiskun megyénkben, ha 1 négyzetmétert kapna.
Közepesen ügyes szoftverfejlesztö? :OO Te olvastasd az életrajzát? Hosszabb, komolyabb interjút hallgattál vele valaha? Egyébként a szoftver a mellékvágány szinte...mérnök, repülömérnök autodidakta módon (persze ha nincs róla egyetemi papír, kételkedhetsz benne, és viszont az egyetemi képzéseket nem sokra tartom...ha újrakezdhetném, egy évet se töltenék egyetemen, csak autodidakta módon csinálnám én is), és fizika volt közgáz mellett a fajsúlyos egyetemi tanulmánya.... https://www.biography.com/business-figure/elon-musk https://www.portfolio.hu/uzlet/20190518/meghokkento-tenyek-amiket-szinte-senki-nem-tud-elon-muskrol-324011
Mindkét beírásodra mondom,hogy a történet nem ilyen egyszerű......a földtörténeti rész is eltart évezredekig....Ma még nincs olyan ember a világon, aki befolyásolni tudna bármilyen jelentős környezeti történést, változást a Földön, vagy a közvetlen környezetében.....
Törölt felhasználó2020. 05. 25. 12:32
#77
Ez is aranyos mese:
"...SpaceX told New Scientist that demand for fast, reliable internet is escalating and that it is “taking steps to responsibly scale Starlink’s total network capacity and data density to meet the growth in users’ anticipated needs”. "
Nemcsak visszaveri egy részét, hanem tördeli is. Valahova kevesebb jut, valahova pedig több. Ez óhatatlanul megbolygatja a légkört és a talajt. Csak gondoltam leírom. Nem olvastam még róla, biztos nincs jelentősége. :)
Az ilyen emberek adnak "tempót" ....lendületet a világnak----mert szükség van rá-----szükség van a "fantasztákra" ....1970-72 környékén a fizikusaink, filozófusaink ---- Marx György, Jánossy Lajos,Ponori Thewrewk Aurél,Gánti Tibor,Marik Miklós......úgy gondolták, hogy a technológia exponenciális növekedése max. 2005-2015 környékéig fenntartható-----ezután a mennyiségi változások minőségi változásba kellenek átmenni (Marx után szabadon)....... 5-10 év csusza belefér......gyanítom, hogy a számítástechnika hozza az áttörést.....
Ó, a kiemelkedő emberek körül mindig lesznek összeesküvéselméletek, szerintem ezek szóra se érdemesek. Dolgoztam egykét látnokszerű figurával, némelyikkel startupoltam és most világcég az amit huszonöt-hat éve elkezdtünk építeni. Mellettük azt érzed hogy nagyon durva tempóban építkeznek, totál másképp vannak vezetékelve mint az átlagember, viszont 200%-ra felspannolják a teamjüket, érzelmileg szét van motiválva az egész csapat is és így az egész vállalatuk atomerősen tud hasítani. Na ennyit a Must-szerű figurákról. Ami a leengedést illeti, úgy tudom hogy minden ilyen fiszfasz műholdnak van hajtóműve, mert anélkül hogy időnként ne tolnák meg eleve lejönne, innen fogva vagy fékeznek rajta a végén és lejön gyorsan, vagy elfogy az üzemanyag és lejön lassan.
A világürben nem csak a Hubble működik-----csak ennek az űrtávcsőnek a leglátványosabbak a képei-----szerencsére, mert sok érdeklődőt bevonzott...... De ezzel párhuzamosan működnek japán, orosz, kínai és európai űrtávcsövek különböző hullámtartományban.......
Kétségtelen, hogy ez nagyon nagy szám dollárban, vagy euroban.....Viszont a Föld gömbfelületét kivetítve : R 6400km (kb) plusz 340-360 km ---ahol keringenek....még a nagyobb csillagvizsgálók működését sem zavarják---- legalábbis én nem hallottam arról, hogy az Európai Déli Obszervatórium, vagy a hawaii Kileaue visított volna.......
"le lehet engedni"?... hát ezt meg hogyan?... vannak nekik pályamódosításra használható segédhajtóműveik?... kétlem.
Amúgy elegendő csupán ennek a Musk-nak a wikipédiára feltett eddigi "élettörténet"-ét (jobban mondva annak a meséjét) elolvasni ahhoz, hogy bárki feltehesse magának a kérdéseket: Ki ez az ember? Kiknek a "képviselő"-je? Kik finanszírozzák az egyenként is több tucat vagy még több milliárdos projektjeit? A wiki szerint pld. a SpaceX-nél az "ügyvezető" feledatköre mellett ő maga a rakéta-főkonstruktőr is... :)))... ha hihetünk :) a tudósításoknak, akkor ez az ember egyszemélyben Leonardo Da Vinci, Thomas Alva Edison, Nikolai Tesla, Wernher von Braun, Albert Einstein és John Pierpont Morgan... pedig sokáig csak egy közepesen ügyes szoftverfejlesztőnek álcázta magát... ;)))
Szerintem szoftveresen ki tudják zárni a műhódokat a képből, de amúgy a Hubble meg más fenn épített teleszkópok a tutik, ez miatt nem kell lemondani a fejlődésről.
42.000 db kisméretű műhold?... hmm... mi lesz velük ha a gyors technológiaváltás miatt elavulnak fent? Küldenek melléjük 10-20 évente újabb 40-50 ezer darabot?...
Három évtizede szállítja nekünk az univerzum csodáit https://index.hu/techtud/2020/04/24/hst_hubble_urtavcso_30_evfordulo/ ,2020. április 24-én, pénteken, a Hubble űrteleszkóp küldetésének 30. évfordulója alkalmából közzétett ünnepi felvétel a vöröses NGC 2014-ről és szomszédjáról, a kék színű NGC 2020 csillagködről, amik a mi galaxisunk körül 163 ezer fényév távolságra keringő Nagy Magellán-felhő nevű galaxis születő csillagokkal zsúfolt részei. Az univerzumnak ezt az izgalmas, relatíve közeli régióját korábban többször is lefényképezték, most a kerek évfordulót köszöntve új, minden korábbinál szebb és részletesebb felvételt adtak ki róla. Bár ezen a látható fény tartományában készült felvételen elkülönül a két csillagköd, valójában egyetlen hatalmas csillagbölcsőt alkotnak, a mi Napunknál tízszer nagyobb tömegű, ám nagyságrendekkel rövidebb életű csillagokkal. , A Hubble talán legfontosabb, legnagyobb hatású felvétele, a Hubble Ultra Deep Field. A kép 2003. szeptember 24 és 2004. január 16. között készült, miközben a Hubble 400-szor kerülte meg a Földet, nyolcszázszor exponálva, összességében több mint 11 napnyi expozíciós idővel. A felvétel különlegessége, hogy a kozmosz egy Földről nézve látszólag üres, kicsiny (egy teleholdnyi) területére irányítva készült a Kemence csillagképben, 11 napig gyűjtögetve az onnan érkező roppant kevés fényt. Az eredmény lenyűgöző: soha korábban nem tapasztalt mélységű és részletességű betekintést nyújt az univerzumunk múltjába. Amit a képen látunk, az szinte kivétel nélkül távoli galaxis (csupán egy maroknyi csillag látható rajta a mi galaxisunkból), a kompozit fotó eredetijén (mert ez itt egy kicsinyített verzió ugyebár) csaknem tízezer galaxis számoltak össze a kutatók. A galaxisok némelyike (nagyjából száz kicsiny vöröses pont) több milliárd fényévre van tőlünk, és az univerzum fiatalkori, 800 millió évvel keletkezése utáni állapotáról mesélnek, míg a közelebbi, nagyobb és fényesebb, határozott galaxisformájú csillagvárosok már egy jóval öregebb, 13 milliárd éves univerzumról adnak képet. Az egész felvétel olyan, mintha egy szívószálon át kukucskálnánk a kozmosz legmélyére.
Egy, a becslések szerint 2,5 kilométer átmérőjű aszteroida tart a Föld irányába, kínai szakértők szerint azonban semmi esélye annak, hogy az égitest összeütközik a bolygóval. Az 52768 (1998 OR2) kódjelű aszteroidát először 1998-ban észlelte az amerikai űrkutatási hivatal (NASA). Ha egy ilyen nagy objektum csapódna a Földnek, az globális katasztrófát okozna a tudósok szerint. Felfedezése óta a világ űrhatóságai alapos figyelemmel követik a kisbolygót, pontosan meghatározták pályáját – mondta el Csao Haj-pin, a Kínai Tudományos Akadémia Purple Mountain Csillagvizsgálójának kutatója. A kisbolygó április 29-én fog elhaladni a Föld mellett másodpercenként 8,69 kilométeres sebességgel. A Föld felszínét várhatóan 6,28 millió kilométerre közelíti meg, ami a Föld–Hold-távolság 16,4-szerese. Az aszteroidának tehát nulla esélye van arra, hogy nekiütközzön a Földnek – emelte ki Csao. "A monitorozó munkának köszönhetően nem kerülik el figyelmünket aszteroidák, nincs szükség pánikra" – mondta a kutató. A Purple Mountain Csillagvizsgáló földközeli objektumokat vizsgáló teleszkópja Kína fő műszere, mellyel a Nemzetközi Aszteroidajelző Hálózathoz csatlakozik. Több tízezer kisbolygó-megfigyelési feladat elvégzése révén saját aszteroida-adatbázissal rendelkezik.
https://index.hu/techtud/2020/03/29/next-c_ion_xenon_nasa_esa_dart/ , A DART 2021 júliusában indul, míg a Hera 2024-ben. Az eltérítőrendszer a Holdba csapódik majd (az aszteroida átmérője 780 méter, a Didymooné nagyjából 163 méter), és sajnos meg fog semmisülni. A hat LICIA (Light Italian CubeSat for Imaging of Asteroids – Könnyű Olasz KockaMűhold Aszteroida Leképezésére) műhold még a becsapódás előtt leválik majd, és biztonságos távolból dokumentálja majd az eseményeket, és a képeket visszaküldi a Földre. A DART valószínűleg egy 20 méteres krátert hagy a Hold felszínén, és ha minden jól alakul,MÁSODPERCENKÉNT FÉL MILLIMÉTERREL VÁLTOZIK MAJD A DIDYMOON PÁLYÁJA.Ez már elég nagy eltérés ahhoz, hogy a Földről is észrevehető legyen. A Hera a tervek szerint 2027-re ér az aszteroidához, hogy megerősítse a földi teleszkópok megfigyelését.
Nemrég arról számoltunk be a NASA igencsak koros szondája kapcsán, hogy egy újabb tanulmány igazolta, annak csillagközi utazóvá válását, bár itt elsősorban a csillagközi tér értelmezésében térnek el egymástól a különböző munkák, így az adott távolság helyett inkább ez jelenti a gondot. A JPL január végén kisebb gondokról adott hírt, amelyeket azonban viszonylag gyorsan orvosolni tudtak. , Az amerikai illetékesek először arról tettek közzé részletes írást, hogy a szonda nem tudta végrehajtani a számára kijelölt újabb (rutinszerű) manővert, emiatt nem került sor a teljes, 360 fokos fordulóra, így a magnetométer, vagyis a mágnesestér-műszer megfelelő kalibrálása sem sikerült. Emiatt fordult elő, hogy egyszerre két fontos, viszonylag nagy étvágyú műszer is bekapcsolva maradt, ami elsősorban azért jelent gondot, mert a plutóniumra épülő RTG-meghajtás évről évre veszít kapacitásából (egészen pontosan évente 4 wattot), így a nagyobb fogyasztás miatt a szonda számítógépe azonnal lekapcsolt minden műszert, hogy elkerülje a nagyobb problémát. A kétirányú kommunikáció mindvégig fennmaradt, ez azonban a hatalmas, 18,5 milliárd kilométeres távolság miatt igencsak késleltetett helyreállítási kísérleteket tett csak lehetővé. , A szakemberek végül viszonylag gyorsan megoldást találtak a problémára, itt viszont komoly kényelmetlenséget jelent, hogy az említett távolság miatt 17 óráig kell várni, mire az általunk elküldött parancsok beérkeznek, majd pedig újabb 17 óra múlva tudjuk csak meg, hogy azoknak milyen hatása, eredménye volt. Emiatt 3 napba tellett, míg meg tudták erősíteni az adatgyűjtés újraindulását, bár a normál üzemmód visszaállítása a hónap végéig még nem valósul meg, ez ugyanis további időt vesz igénybe. Mindenképpen jó hír, hogy az ősi, a hetvenes évekből származó számítógép továbbra is végzi fő feladatát, viszont elkerülhetetlen a további „leépülés”, amelynek következtében várhatóan 2025-re végképp kifutunk majd a nukleáris energiából, az eszköz tehát ezt követően némán suhan majd tovább a világűrben. , A Voyager 2 egyébként elsőnek indult útnak még 1977-ben, pályája miatt azonban tovább tartott a Naprendszerből való kilépés, amit csak 2018-ban valósított meg. A mai napig ez az egyetlen eszköz, amely mind a Szaturnuszt, mind pedig a Neptunuszt meglátogatta, onnan pedig igencsak érdekes adatokat kaptunk vissza, bár a koros műszerek nyilván már egyáltalán nem a mai (illetve a megfigyelés korának) színvonalat képviselték.
A NASA SLS (Space Lauch System) nevű hatalmas rakétájának első fokozata elhagyta a New Orleans-i szerelőcsarnokot, hogy megkezdhesse a felbocsátás előtti legfontosabb tesztsorozatot. Az SLS-nek központi szerepe van a NASA új Hold-programjában, az Artemisben, amelynek során 2024-ig újra embert akarnak juttatni a Holdra. https://index.hu/techtud/2020/01/09/nasa_sls_holdraketa_raketateszt_hold_holdraszallas_artemis-program/
:) ---- hasonló történet..... Biztos, hogy fényesebb volt a Riegelnél is, ami az Orion bétája, de most nem.... Nagyon időszerű lenne egy látványos szupernova ---- már 400 éve várjuk..... Beti ideális lenne, 20x messzebb van a veszélyesnél, de jóval közelebb, mint amit Tycho de Brahe, vagy a kínaiak (Rák-köd) láttak. https://index.hu/tudomany/urkutatas/sprnv030608/
Köszi! Tehát a fotoelektromos mérések szerint most 1,29 a vizuális szerint pedig 1,5. Mindkettő a maga területén az alsó szélsőérték. Minden télen figyelem, kinn dohányzok és valóban halványabb mint ahogy emlékszem. :)
Ma éjjel még megvolt...... A Betelgeuse egy időszakos változó, melynél előfordulhatnak kilengések. Hasonló csökkenést mutatott az 50-es években is. Mindenesetre, ha azt látom, hogy nem látom, akkor nagy durranás lesz, mert a telihold fényességével tér vissza pár napra......
Lehet, hogy rövidesen hatalmas robbanást fog látni az égen . A Betelgeuse az egyik legfényesebben ragyogó csillag az égen, most azonban valami egészen furcsa dolog történik vele: egyre jobban halványul és egyelőre a kutatók sem tudják megmondani, mi állhat ennek a jelenségnek a hátterében.Egyes csillagászok úgy vélik, a fokozatos fényességcsökkenés egy szupernóva-robbanás előszobája lehet, írja a brit Independent. A halványulás néhány hete kezdődött és a mérések szerint egyre erőteljesebbé válik. https://www.origo.hu/tudomany/20200102-egyre-halvanyabb-a-betelgeuse.html?utm_source=hirkereso
Belevezetnek egy űrhajót egy felénk közeledő aszteroidábaA tervek szerint az amerikai űrhivatal (NASA) az Európai Űrügynökséggel (ESA) közösen indítja útnak az aszteroida eltérítésére szánt projektet, valamikor 2020 decembere és 2021 májusa között.Bár az emberiség történetében a Földet eddig elkerülték a komoly pusztításra képes aszteroidák, a tudósok szeretnének biztosak lenni abban, hogy ez a továbbiakban sem lesz másként. A NASA ezrét elkészítette a DART-rendszert, aminek lényege, hogy egy, a Földet veszélyeztető aszteroidába egy hűtőszekrény méretű űrhajót vezetnének. Ez el ugyan nem pusztíthatja az objektumot, de a számítások szerint képes lehet éppen a megfelelő mértékben elmozdítani a pályájáról. . . https://hvg.hu/tudomany/20191220_nasa_aszteroida_dart_rendszer_aszteroida_elteritese#rss
A Világegyetem kutatása terén még annak pontos kora, illetve a kor meghatározása is komoly fejtörést okoz a szakembereknek, itt pedig továbbra sem találni teljes egyetértést, hiszen az eltérő módszereket alkalmazó kutatások különböző eredményekre jutnak. Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy egyesek szerint nem stimmel az Univerzum tágulásának üteme, most pedig egy új tanulmány látott napvilágot, amelyben magát a kort kérdőjelezik meg. . A friss munkát a Science magazin oldalán tették közzé, ezúttal német kutatók jóvoltából. A Max Planck Intézet munkatársai szerint szintén nem stimmel a Hubble-állandó mértéke, amely a tágulás ütemét határozza meg számunkra, itt pedig ennek következtében akár 2 milliárd évet is le kellene faragnunk az Univerzum életkorából, vagyis ez utóbbi 12 milliárd év alá is mérséklődhet. A NASA legutóbb még 2012-ben tette közzé saját újabb becslését, akkor 13,8 milliárd évben határozták meg a teljes életkort, a német szakemberek azonban most leszögezik, hogy a távoli csillagok mozgását illetően továbbra is nagy a bizonytalanság, amennyiben pedig ezek gyorsabban mozognak, maga a tágulás rövidebb időt vett igénybe. . A Hubble-konstans értékét a korábbi kutatásokban 70-nél húzták meg, a mostani eredményt közzétevő csapat szerint azonban ez ehelyett 82,4, ami egyben azt is jelenti, hogy a teljes életkor 11,4 milliárd évre rúg. Mások azonban rögtön hozzáteszik ehhez, hogy a csapat mindössze két gravitációs lencsét használt fel a kutatás során, emiatt pedig a hibahatár mérete is megugrott, ennek következtében pedig az is lehetséges, hogy az életkor nagyobb, mint azt korábban gondoltuk. Ezen komoly korlátozás miatt egyes szakemberek szerint további munkára lesz szükség, bár azt elismerik, hogy a módszer kétségkívül érdekes megközelítésnek minősül – tekintettel azonban arra, hogy a mérőeszköz sem pontos, az eredményt még kevésbé tekinthetjük annak. . Adam Riess, aki 2011-ben Nobel-díjat kapott az Univerzum életkorának és a tágulás mértékének kutatásáért, valamint a sötét energia jelenlétének kimutatásáért, kiemelte, hogy kedvező fejlemény az alternatív módszerek iránti érdeklődés felerősödése, a konkrét eredmények tekintetében azonban nincs áttörés.
Megvan a második, a csillagközi térből a Naprendszerbe érkezett égitest, ezúttal egy egyértelműen üstökös, amely a korábbi, hiperbola pályán mozgó objektumoknál is nagyobb mértékben elnyúlt pályán közeledik az idén decemberi napközelsége felé. Az előzetes becslések szerint egy több kilométer méretű kis égitestről lehet szó. https://www.csillagaszat.hu/hirek/megvan-a-masodik-csillagkozi-ustokos/
Az Artemis-küldetés részeként az űrhajót 2020 elején indítanák útnak a Hold felé, amely során a szerkezet a legfontosabb rendszerek működését ellenőrizné. A szakemberek jelenleg az űrkapszula és a szervizmodul összeszerelésén dolgoznak. https://hvg.hu/tudomany/20190722_nasa_orion_urkapszula_artemis_misszio#rss
Az űrverseny tulajdonképpeni végének évfordulóját a kiterjesztett valóság eszközével ünnepli egy projekt.Ötven évvel ezelőtt, 1969. július 20-án volt, hogy először lépett ember a Hold felszínére. A közelgő évfordulót az apolloinrealtime.org csapata a kiterjesztett valóság eszköztárával ünnepli: az Apollo 11 teljes küldetését digitalizálták, az összes rádióbeszélgetést, fényképeket, filmeket és tévéhíradókat is ideértve, majd az egészet feltöltötték az internetre.A projekt honlapján aztán percről percre, másodpercről másodpercre, interjú-részletekkel és magyarázatokkal kiegészítve követhető végig, ahogy Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins megjárja az utat oda-vissza a Holdig. Az előbbi két amerikai űrhajós volt az, akik az égitest felszínére le is szálltak, ott nagyjából 21 órát töltöttek, amiből kettő és egy negyed holdsétával ment el. 21,5 kilogramm követ hoztak vissza a Földre. Útjuk ugyan nem hozta áttörések sorát az űrkutatásban, de korszakos mérnöki teljesítmény volt, és nem kevésbé jelentős politikai esemény:ötven éve lényegében pontot tettek a szovjet Jurij Gagarin 1961-es űrutazásával beinduló űrverseny végére. Az apolloinrealtime.org 20 órával a kilövés előtt veszi fel a küldetés fonalát, július 19-től kattintva lehet rajta valós időben követni a Holdra szállást. Mobiltelefonról is működik, bár úgy csak a rádióbeszélgetésekbe lehet belehallgatni. https://apolloinrealtime.org/11/
Alig 10 év múlva érheti el a Földet az a 340 méter átmérőjú aszteroida, ami alig 33 ezer kilométerre húz el a Föld mellett. Ez nagyjából a Föld–Hold-távolság egytizede. . https://hvg.hu/tudomany/20190502_nasa_fold_kozeli_aszteroida_99942_aphophis#rss . A 340 méter széles aszteroida 2029. április 13-án repül majd el nagyjából 33 ezer kilométerre tőlünk. Csak emlékeztetőül: a Föld–Hold-távolság nagyjából 384 ezer kilométer. Az objektum ráadásul újra visszatér majd a Földhöz, a várakozások szerint valamikor 2036-ban, de hogy akkor mennyire lesz közel, azt egyelőre nem tudni.A tudósok a méréseknek köszönhetően kizárták, hogy most a bolygónkba csapódjon az Apophis, így most arra koncentrálnak, hogy milyen adatokat lehet majd kinyerni belőle, és hogyan lehet ezeket a méréseket elvégezni.
Végre egy izgalmas fórum. ....Mit szólsz maci az Európán lévő tengerekhez, régóta izgatja a tudósokat az élet lehetősége a fagyott páncél alatt....vélemény?
Az Egyesült Államok öt éven belül ismét űrhajósokat küldene a Holdra – jelentette be Mike Pence amerikai alelnök.„Az első nő és a következő férfi a Holdon amerikai asztronauták lesznek, akik amerikai rakétákkal, amerikai földről szálltak fel”– mondta Pence az amerikai űrhajózási tanács ülésén, a NASA huntsville-i központjában.Az alelnök szerint ezután a Hold felszínén egy űrbázist hoznának létre, ami a Marsra tervezett missziók bázisaként szolgálna.
Látványos képet készített a Jupiter viharairól a NASA Juno nevű űrszondája, amely a gázóriás mellett elhaladva rögzítette a lélegzetelállító felvételeket.A szonda színes kamerával van felszerelve, nyers képeit a NASA feltöltötte a JunoCam oldalára, ahol megnézhető, milyen fotókat készít eredetileg a kamera. Ezekből laikus kutatók is előállíthatnak a mostanihoz hasonló képeket - az egyik legjobban sikerültet Kevin M Gill alkotta meg - számolt be róla a bbc.com.A képen gyönyörűen kirajzolódnak a déli félgömb viharai és a híres Nagy Vörös Folt. https://infostart.hu/tudomany/2019/03/22/igy-meg-sosem-lathattuk-a-jupitert
Több mint kétezer éve történt hatalmas napkitörés bizonyítékaira bukkantak Grönlandon svéd tudósok. Felfedezésük nagy jelentőségű napjainkra nézve is, mivel a napkitörések komoly károkat okozhatnak a modern technológiákban - írja a BBC-re hivatkozva a távirati iroda. A svéd tudóscsoport grönlandi jégmagokban talált bizonyítékokat arra, hogy Kr.e. 660-ban a Földre protonrészecskék záporoztak. A jégmagokban talált radioaktív izotópok, a berillium-10 és a klór legstabilabb radioaktív izotópja, a klór-36 kozmikus eredetűek. , A szakemberek szerint a kozmikus esemény tízszer erősebb volt, mint bármely hasonló napkitörés, amelyet a modern mérőeszközök használata óta feljegyeztek. , A Nap által kibocsátott a töltött részecskék átlagos körülmények között másodpercenként 400 kilométeres sebességgel haladnak a Föld felé. Egy nagyon erős koronakidobódás esetén azonban másodpercenként 2-3 ezer kilométer sebesség is lehetséges. , A grönlandi jégben talált bizonyíték szerint a Kr.e 660-ban történt napkitörés egy szoláris protonesemény (SPE) volt. Ha egy ilyen napvihar közvetlenül eléri a Földet, az zavart okozhat a kommunikációs és navigációs eszközök működésében vagy tönkre is teheti azokat. Legrosszabb esetben az elektromosan töltött részecskék akár az űrben lévő műholdakat is károsíthatják és hatással lehetnek az űrben lévő űrhajósok egészségére is. A több ezer méter magasban a sarkkörökhöz közel szálló repülőgépek utasai és személyzete szintén nagyobb mértékű sugárzásnak van kitéve. , "Ezek nagy energiájú szoláris protonesemények. Ezek a nagy energiájú részecskék közvetlenül zárpornak a Földre, létrehoznak olyan részecskéket, amelyeket mérünk. Ezekhez kapcsolódva vannak alacsonyabb energiájú események, amelyek átlagosan 1-4 nap alatt érik el a Földet. Ezek geomágneses vihart okoznak. Ez a két eseménytípus nem mindig esik egybe" - mondta Raimund Muschlere, a Lundi Egyetem kutatója a BBC Newsnak. A kutatók azonosítottak a múltból két másik nagy eseményt is, amelyek bizonyítékokat hagytak a grönlandi jégmagokban és a fák gyűrűiben. Ezen események egyike 774-775-ben történt és erőssége hasonló volt a Kr.e. 660-ban történthez.
, Fontos generációváltás zajlik az űrteleszkópok területén, hiszen míg a Kepler nemrég végleg elbúcsúzott, a Hubble pedig a javítások révén folytatja munkáját, a NASA fél tucat új példánnyal készül, amelyek a következő másfél évtizedben állnak majd szolgálatba. Lássuk, mit kínálnak majd ezek az új fejlesztések! , A Planetary Science Decadal Survey az idei évben továbbítja majd részletes ajánlását a NASA illetékeseinek, amelynek alapján megszületik a döntés az új űrteleszkópok részleteiről. Itt jelen pillanatban 6 versenyző közül válogathatunk, bár ezek a megvalósítás különböző fázisaiban járnak, vagyis a munka befejezése és a szolgálatba állítás nagyon eltérő időpontokban történhet majd meg. Ez nem túl meglepő, hiszen egy ilyen eszköz kifejlesztése és pályára állítása akár 20 évet is igénybe vehet, de mégis érdemes végigfutni a listán, hogy lássuk, nagyjából mire számíthatunk ezen a területen, a 2035-ig terjedő időszakban. Az első helyen természetesen a James Webb Space Telescope (JWST) szerepel, amely ugyan több halasztást volt kénytelen elszenvedni, azonban mégis közelebb áll a rajthoz, ami 2 éven belül jöhet el. Az európai és kanadai közreműködéssel elkészült platform eddig 10 milliárd dollárba került, az eszköz pedig az infravörös tartományban kutatja majd az Univerzum távoli régióit, visszatekintve ezzel a múltba – a munka 5-10 éven keresztül zajlik majd a tervek szerint. , Ezt követi majd a sorban a Wide Field Infrared Survey Telescope (WFIRST), amely a következő évtized közepén rajtolna el, 3,2 milliárd dolláros költségvetésből, a Hubble-hoz hasonló méretben. A nagy látószög itt fontos szempont lesz, bár maga az eszköz egy korábbi, soha fel nem lőtt példányon alapul, a cél pedig többek között a Földhöz hasonló exobolygók felkutatása lesz, az adott csillag fényének jobb kiszűrésével. A Large UV/Optical/IR Surveyor (LUVOIR)jóval később, 2039-ben indulna útjára, hatalmas, 15 méteres tükörrel, az exobolygók légkörét, annak biolenyomatát vizsgálva, az ultraibolya, a látható, valamint az infravörös tartományban. Kérdés viszont, hogy a NASA valóban állja-e majd a 8 milliárd dolláros kezdeti számlát, amely jó eséllyel alaposan megugrik majd. , A Habitable Exoplanet Observatory (HabEx) ötéves küldetésre indulna a halovány, Földhöz hasonló bolygók felkutatására, 4 méteres tükörrel, valamint egy 72 méter átmérőjű társsal, amely a teleszkóptól 100 ezer km-es távolságban, azzal szinkronban mozogna, szintén a csillagok fényének kiszűrésére, itt azonban ugyanúgy felmerül a légkörök, valamint az élet jelenlétének kutatása. A Lynx X-ray Surveyor már a fekete lyukakból, a szupernóvákból, valamint gázokból érkező röntgensugarakat detektálná, az Univerzum láthatatlan elemeinek jobb megértése érdekében. Ez már a Chandra X-ray obszervatóriumot váltaná le, 2035 körül, a Webb egyfajta kiegészítéseként. A sort az Origins Space Telescope (OST) zárja, amely az élet alkotóelemeinek és a víz eredetét vizsgálná, sokkal részletesebben kutatva az infravörös tartományban, a Webb-hez képest sokkal gyorsabban, 9,1 méteres tükörrel, a remények szerint a Lunar Gateway névre keresztelt állomáshoz közel, leegyszerűsítve ezzel a javítási munkákat.
Videó is készült a Hajabusza-2 legfontosabb feladatáról Hajabusza-2 japán űrszonda a Földtől mintegy 300 millió kilométerre lévő Ryugu aszteroidán való landolásáról tett közzé videót a Japán Űrügynökség. A felvételen az is látszik, ahogy a 2014 decemberében útnak indított szonda lövedéket lő a kisbolygóba, hogy mintát vehessen belőle. A Hajabusza-2 várhatóan az év végén hagyja el az aszteroidát, és a terv szerint 2020-ban érkezik majd vissza a Földre a begyűjtött kőzetmintával együtt. https://index.hu/techtud/2019/03/05/hajabusza-2_urszonda_ryugu_felvetel/
Csillagászat - Irány az űr csodálatos világa!