Ebben az interjúban úgy történik a BTC aranyhoz hasonlítása, mintha az egyértelműen egy jó dolog lenne. A modern monetáris gazdaságokban viszont éppen az a jó az aranystandardhez képest, hogy nincs megkötve a monetáris politika keze, és a gazdaság állapotának megfelelően lehet szabályozni a monetáris kondíciókat. A bitcoin totális elterjedése fizetőeszközként, elszámolási egységként (azaz nemcsak befektetésként) azzal lenne egyenértékű, mintha a világ visszatérne az aranystandardhez, a tökéletesen rögzített árfolyamok világába, ahol senkinek sincs önálló monetáris politikája. Azt pedig elég bizonyosan állíthatjuk, hogy a világ egésze nem egy optimális valutaövezet: sokszor szükség van önálló árfolyampolitikára. A jegybankok így a lender of last resort funkcióikat sem tudnák maradéktalanul ellátni, hiszen a bitcoin kínálata ugyanúgy korlátozott, mint az aranyé, ugyanúgy nem a jegybankok kontrollálják. Bár egyesek szerint éppen erre van szükség, hiszen ez aztán végképp megelőzné az inflatorikus monetáris politikát, azonban szerintem nagyon sokszor éppen a defláció és a gazdasági visszaesés ellen kell harcolni egy lazább jegybanki politikával. Az aranystandard idején nem véletlen volt sok bankválság és sok deflatorikus időszak; a Nagy Válság idején is az arany kötötte meg a jegybankok kezét a visszaesés enyhítésében.
Befektetésként lehet, hogy jó lehet (aranyba is sokan fektetnek), de fizetőeszközként éppen a fentiek miatt szerintem kétséges a használata. A legutóbbi áprilisi nagy árfolyamemelkedés idején például a “bitcoin gazdaság” brutális defláción ment át (BTC-ben kifejezve estek az árak), ami miatt az emberek inkább elhalasztották vásárlásaikat: ergo a BTC gazdaságban összezuhant a kereslet, hatalmas recesszió alakult ki. Persze az árfolyam stabilizálódhat a jövőben, de mint írtam, elképzelhető, hogy bizonyos gazdasági sokkokat éppen egy gyengébb “bitcoin politikával” kéne kezelni, ami nem less lehetséges.
link
A végén meg enyhén túlzásnak érzem azt, hogy a “bitcoin missziója újra megteremteni azt a globális pénzügyi rendszert, ami összeomlott a válság alatt”. Ez a válság okainak – és a bitcoin lehetséges szerepének - mélységes félreértése szerintem. A válság nem azért keletkezett, mert nem volt virtuális, jegybankok által nem ellenőrzött pénz a világban. Attól, hogy papírpénz helyett BTC-t használnánk, még ugyanúgy szükség lenne pénzügyi közvetítésre, amiben ugyanúgy keletkezhetnek gondok, mint ahogy veszélyes pénzügyi innovációkat fejlesztettek ki 2008 előtt a “shadow banking systemben”. A bitcoin csak egy másik pénznem, olyan mint az arany, rögzített kínálatú. Az aranytól sem teremne újra a pénzügyi rendszer. És a pénzügyi közvetítésen itt nem azt értem, hogy a tranzakciókat klíringházakon keresztül le kell bonyolítani (ezt valóban pótolja a bitcoin), hanem az egyes megtakarítások kihitelezését a beruházók felé: erre egy bitcoin gazdaságban ugyanúgy szükség lenne. És ezt a tevékenységet is ugyanúgy lehetne szabályozni attól függetlenül, hogy maga a pénz kibocsátása nem állami felügyelet alatt történik. Elvégre az aranyat sem az állam gyártotta, de a pénzügyi rendszert attól még ugyanúgy felügyelte korábban is az állam.
A bitcoin bevezetésével tehát nem lenne “szabadabb” a világ pénzügyi rendszere, ellenben megkötnénk a saját kezünket monetáris politikai téren. Hiperinfláció ellen ez jó lehet, de ezt a leckét manapság már talán megtanulták az államok…
Befektetésként lehet, hogy jó lehet (aranyba is sokan fektetnek), de fizetőeszközként éppen a fentiek miatt szerintem kétséges a használata. A legutóbbi áprilisi nagy árfolyamemelkedés idején például a “bitcoin gazdaság” brutális defláción ment át (BTC-ben kifejezve estek az árak), ami miatt az emberek inkább elhalasztották vásárlásaikat: ergo a BTC gazdaságban összezuhant a kereslet, hatalmas recesszió alakult ki. Persze az árfolyam stabilizálódhat a jövőben, de mint írtam, elképzelhető, hogy bizonyos gazdasági sokkokat éppen egy gyengébb “bitcoin politikával” kéne kezelni, ami nem less lehetséges.
link
A végén meg enyhén túlzásnak érzem azt, hogy a “bitcoin missziója újra megteremteni azt a globális pénzügyi rendszert, ami összeomlott a válság alatt”. Ez a válság okainak – és a bitcoin lehetséges szerepének - mélységes félreértése szerintem. A válság nem azért keletkezett, mert nem volt virtuális, jegybankok által nem ellenőrzött pénz a világban. Attól, hogy papírpénz helyett BTC-t használnánk, még ugyanúgy szükség lenne pénzügyi közvetítésre, amiben ugyanúgy keletkezhetnek gondok, mint ahogy veszélyes pénzügyi innovációkat fejlesztettek ki 2008 előtt a “shadow banking systemben”. A bitcoin csak egy másik pénznem, olyan mint az arany, rögzített kínálatú. Az aranytól sem teremne újra a pénzügyi rendszer. És a pénzügyi közvetítésen itt nem azt értem, hogy a tranzakciókat klíringházakon keresztül le kell bonyolítani (ezt valóban pótolja a bitcoin), hanem az egyes megtakarítások kihitelezését a beruházók felé: erre egy bitcoin gazdaságban ugyanúgy szükség lenne. És ezt a tevékenységet is ugyanúgy lehetne szabályozni attól függetlenül, hogy maga a pénz kibocsátása nem állami felügyelet alatt történik. Elvégre az aranyat sem az állam gyártotta, de a pénzügyi rendszert attól még ugyanúgy felügyelte korábban is az állam.
A bitcoin bevezetésével tehát nem lenne “szabadabb” a világ pénzügyi rendszere, ellenben megkötnénk a saját kezünket monetáris politikai téren. Hiperinfláció ellen ez jó lehet, de ezt a leckét manapság már talán megtanulták az államok…
Csak idő kérdése, hogy a Bitcoin elsöpri a pénzügyi rendszert?
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=188046