PORTFOLIO FORUM

Gyakorlati példa:

Van mondjuk 3000 mol certid, árjegyző vételen áll 100 Ft-on. A molban 13000-en állnak vevők, 13050-en eladók. Eladhatod 100Ft-on is, de ha okos vagy, akkor beállsz eladni 105-re a certibe, majd a MOL-ban 10-db-bal 13045-re (egy-két darabra nem reagál az árjegyző) amire az árjegyző felugrik 105-re, a pakkod elment 15k-val drágábban, majd kiállsz a 10 darabbal és kész. Árjegyző visszaáll, te jól jártál, az meg, hogy ezt az Erste hogy fedezte le, legyen az ő dolga.

* Persze ezt én soha nem csináltam meg, mert könnyen lehet, hogy tiltott árfolyam befolyásolásnak minősül, ezért nem is bíztatok rá senkit.

kimpaa 2015. 10. 21. 14:06

Előzmény: #88 Törölt felhasználó

#99

Spread szétnyitást egyedül a Richter certikben láttam eddig, ott van ilyen. Tehát a 20 pontos spread hirtelen 23 pontra nő vagy 30-ra. Máshol ilyet nem láttam.

goapsy1 2015. 10. 21. 14:05

Előzmény: #88 Törölt felhasználó

#98

"Kepzeld el azt az extrem esetet, hogy a konyvben csak 12.000-en van vevo, es csak 14.000-en van elado. Szerinted az arjegyzo neked akkor is 13.000-es arat szamol? "

Ez elméletileg jó kérdés, gyakorlatban azonban nehezen elképzelhető egy ilyen szituáció:)
Ez bóvli cuccoknál lenne érdekes, ahol semmi forgalom, csak olyanra meg nem bocsátanak ki certit.

A spreadet meg nem lehet korlátlanul tágítani, mert nem születik majd üzlet.
300 ft-os mol certit senki nem fog 100 ft spread mellett kereskedni.:))))

kimpaa 2015. 10. 21. 14:00

Előzmény: #85 Törölt felhasználó

#97

Ez hülyeség megint, mert akkor elolvad az Erste nyeresége a bukóban kiütött certikkel. Senki nem köt certit ő meg szépen bukóban dobálja a saját pakkjait? Azért gondolj bele, ilyet senki sem csinál.

kimpaa 2015. 10. 21. 13:58

Előzmény: #93 goapsy1

#96

Pontosan. Miért venne az Erste korábban papírt, mint amikor a marinéni vesz certit? Ki tudja hol tudná eladni. Magának kiütési áron esetleg?
Na ezért van az hogy amikor vesz valaki certit akkor lép a mögöttes mehanizmus is s megveszi a valós papírt is.
Az Erste haszna abból van hogy neki prompt árfolyamon szinte azonnal adhatná nullában míg mondjuk egy Mol certinél kell 150 pont Mol mozgás vagy egy OTP shortnál 30 pont. Na meg a további bevétele a rollover mikor is rontja az ugyanahhoz az árfolyamhoz tartozó vételi értéket -> növekszik a nullszaldó távolsága.

goapsy1 2015. 10. 21. 13:57

Előzmény: #85 Törölt felhasználó

#95

"hanem azt, hogy a 9:15-os pakkjat a S/L kiuti (az algoritmus eladja), es vesz helyette egy masikat, mar 300Ft-tal olcsobban."

Kötve hiszem... Ez ugyanis feltételezné, hogy az árjegyző jövőbe lát, tudja, hol fordul majd az árfolyam.
Oké, csinálja ezt: 300-nál kivágja a stop. De ezután az árfolyam nem 300-at, hanem 500-at esik. :)
Ugyanott vagyunk, ahol az előbb.
Ráadásul ez a tőzsdei legkockázatosabb ügylet, a fenekezés (beleveszel valamibe x helyen, hogy tuti ott fordul.) háát... Többször nem jön be, mint igen.

"Ha te veszel 100db MOL TL-ot, akkor az ERSTEnek van 100db prompt MOLja"

Almát nem lehet körtével fedezni.
Ráadásul elfelejted, hogy itt komplett termékkörről beszélünk, nem egy darab certiről.

Ott a dax, kinyit másnap egy százassal lejjebb. A long certi 300-zal kevesebbet ér.
Azonban UGYANEKKOR A SHORT CERTI 300-ZAL TÖBBET!!
Ez a hedge-alapú fedezés, amit te is csinálsz, ha egyszerre nyitsz egy shortot meg egy longot, ugyanolyan méretben: mindig nullán leszel, mert az egyik pozi nyeresége kompenzálja a bukó pozi veszteségét.

goapsy1 2015. 10. 21. 13:47

Előzmény: #84 kimpaa

#94

Ehhez nem tudok hozzászólni, nem sűrűn volt mol certim.
Az eurhuf certiben tényleg volt ilyen "tologatás", ahogy írtam lent.

goapsy1 2015. 10. 21. 13:45

Előzmény: #83 kimpaa

#93

"Tehát ha te veszel 5 ezer db-t bármelyikből, az bizony komolyabban is megmozgathatja a valós termék árfolyamát"

Hogy? Túl azon, amit írtam, h a bank a certi érdekében "karbantartja" kicsit az alaptermék árfolyamát akkor, ha az elég kicsi ahhoz, h megtehesse?

Mert oké, tegyük fel, így működik. Ez azonban nem a certi és az alaptermék árfolyama közötti direkt összefüggés, hanem sima tőzsdei ügylet.

pioca 2015. 10. 21. 13:35

Előzmény: #91 pioca

#92

link

Ha pedig folyamatosan adja/veszi az alapterméket, hogy legyen fedezete akkor miért van, hogy 250000 db-ot vezetnek be egy certiból?
Akkor már a bevezetéskor rendelkezésre kell, hogy álljon a fedezet.
Vagy a 250000 db azt jelenti, hogy maximum annyi db certit fog piacra dobni és lefedezni?

pioca 2015. 10. 21. 13:22

Előzmény: #90 totoro

#91

Szerintem is az ajánlati könyvhöz igazodik az árjegyző. A kötések pedig az ajánlati könyvet követik.
Extrém esetben az is előfordulhatna, hogy az eladók fokozatosan kiállnak a könyvből a vevők pedig egyre magasabb árszintekre raknak be ajánlatokat még sincs kötés. (Lásd kis papírokat.)
Akkor az árjegyző lemarad?
Követi az ajánlati könyvet.

totoro 2015. 10. 21. 13:08

Előzmény: #88 Törölt felhasználó

#90

Gondolj csak bele. 13000-en van egy kötés, árjegyző beáll 100-ra. Aztán nincs kötés, jönnek a vevők, beállnak egyre feljebb, de az eladók is feljebb állnak, már 13100-on vannak a vevők, felette az eladók. A te logikád szerint az árjegyzőnek még mindig 100-on kéne állnia, hiszen ott volt utoljára kötés. Na ez nem így van, az árjegyző együtt mozog az árral, akár van kötés, akár nincs, mégpedig a két szélső érték átlagával. Ha nagy a spread, simán elmozgathatod az árjegyzőt, azért a MOL-t hozom példának, mert ott viszonylag gyakori az 50 pontos spread a két oldal között, azzal már mozgatható az árjegyzés.

totoro 2015. 10. 21. 13:04

Előzmény: #88 Törölt felhasználó

#89

Pedig így működik. Próbáld ki.

Törölt felhasználó 2015. 10. 21. 12:56

Előzmény: #86 totoro

#88

Teljesen kizart, amit leirsz.

Kepzeld el azt az extrem esetet, hogy a konyvben csak 12.000-en van vevo, es csak 14.000-en van elado. Szerinted az arjegyzo neked akkor is 13.000-es arat szamol?

Ha a konyv nem valtozik, akkor szerinted akarmennyi certifikatot bezsakolhatsz ilyenkor 13.000-es elszamolasi aron? Es megis kitol veszi ennyiert az ERSTE a fedezeti MOL-t, ha a legolcsobb elado 14.000-en all?

Neked ott 14.000-es veteli arbol lesz a certifikat veteli oldala szamitva, 12.000-es eladasi arbol pedig az eladasi oldala. Csakhogy ekkor a spread tulmenne a 20Ft-os szinten, es ilyenkor -- a likviditas hianya miatt -- eltunik az arjegyzo.

totoro 2015. 10. 21. 12:49

Előzmény: #86 totoro

#87

Visszaolvasva lehet nem egyértelmű, magyarul átlagolja a vételi oldal legjobb ajánlatát és az eladói legalacsonyabb ajánlatát. Ha nagy köztük a spread, akkor simán betett ajánlattal, valós vétel nélkül mozgathatók az árjegyzők.

totoro 2015. 10. 21. 12:47

Előzmény: #84 kimpaa

#86

Nem, nem így van. Nem azért változik az ár kétszer ugyanazon az értéken. Az árjegyző nem egy fix árból számíthatja ki az értéket, hanem a könyv aktuális állásából. Ha 13000-en volt kötés a MOL-ban és az árjegyző állt 100-on, de közben 13005-ön és 12995-ön is áll vevő ill eladó, akkor az árjegyző ugyanannyit fog jegyezni neked, mintha 13050-lett volna az utolsó kötés, de vevő csak 12950-en és 13050-en állna. A két értékből számítja az árjegyzési árat. Aki ügyes, az el is mozdíthatja így, vétel-eladás nélkül az árjegyzőt a számára kedves irányba. Én persze még soha nem csináltam ilyet, mert ez nem lenne etikus :)

Törölt felhasználó 2015. 10. 21. 12:18

Előzmény: #84 kimpaa

#85

Ez pontosan ugyanaz, amit irok: az arjegyzo nem ott all, ahol a prompt ar alapjan kellene, hanem ott, amilyen bekerulesi aron tradelte az utolso prompt pakkjat. Ezert van az, hogy az arjegyzes sokszor nem valtozik, aztan hirtelen nagyot ugrik.

Goa: persze, ha a MOL 300Ft-ot esik, akkor az arjegyzo is megy vele, de ez nem azt jelenti, hogy 1:1 lekoveti a mozgast, hanem azt, hogy a 9:15-os pakkjat a S/L kiuti (az algoritmus eladja), es vesz helyette egy masikat, mar 300Ft-tal olcsobban. Ha az uj pakk megvan, akkor aszerint jegyez neked uj arat.

Ez teljesen vilagos kell, hogy legyen: a certifikat az nem valami, ami csak log a levegoben, hanem kell lenni mogotte fedezetnek. Ha te veszel 100db MOL TL-ot, akkor az ERSTEnek van 100db prompt MOLja. Ha te eladod azt a 100db TL-t, akkor az ERSTE eladja a 100 prompt MOLjat. Ha nem igy lenne, akkor az ERSTE mibol fizetne ki neked a nyeresegedet? A semmibol nem teremhet penz, es nem is terem.

kimpaa 2015. 10. 21. 11:39

Előzmény: #83 kimpaa

#84

És még egy érdekesség: A Molnál van olyan hogy hiszterézis. A többinél nem tapasztaltam. Tehát nem mindig ugyanott áll az árjegyző mondjuk 13100-nál.
Nem mindegy honnan közelít.
Mert pl lehet hogy az árjegyző 415-nél áll most, mert mondjuk alulról érkezett a Mol a 13100-hoz. S mennie kell még mondjuk 13120-ig hogy ugorjon 418-ra. De ha ilyenkor visszatér 13100-ra akkor még mindig 418-n van az árjegyző s majd csak 13085-nél ugrik 415-re.
Nagyon érdekes jelenség ez, de talán azzal van összefüggésben hogy a Mol könnyen mozog 50 pontot bármerre s a szoftver úgy van megírva mögötte hogy ne ugráljon az árfolyam folyamatosan, ráhagyást adnak.
Minimum hiszterézis van a Richternél, OTP-nél, de ott talán 8-10 pont mozgás az ami még nem mozdít, de utána akár ugrik 10-12 pontot is "megmagyarázhatatlanul".
A Tkom-ban meg abszolút nincs ilyen mert az nagyon alacsony árfolyamon van, ott minden pontnak jelentősége van.

kimpaa 2015. 10. 21. 11:20

Előzmény: #75 goapsy1

#83

Na ezt rosszul tudod. Egy Dax certinél persze nem számít, pár ezer db certi, de a Bét-n már igen, annyira kicsi a forgalom.
Tehát ha te veszel 5 ezer db-t bármelyikből, az bizony komolyabban is megmozgathatja a valós termék árfolyamát. Sokszor próbáltam, működik.
Tehát vettem valamiből jó sokat s azonnal volt kötés az alaptermékben s el is mozdult az árfolyam. S mivel elmozdult az árfolyam, elmozdult a certi is, tehát a következő kötést már nem lehetett ott véghez vinni.
Ezt látta Masmath is s félreértette.

kimpaa 2015. 10. 21. 11:17

Előzmény: #78 Törölt felhasználó

#82

Ez hülyeség, nem így működik. A certiben való vétel/eladás mozgatja a valós árfolyamot is.

goapsy1 2015. 10. 21. 10:57

Előzmény: #78 Törölt felhasználó

#81

Ez amúgy, már bocs, de elég marhaságnak tűnik:

"Az arjegyzo 9:15-ig vesz egy 1000db-os OTP pakkot, illetve egy 100db-os MOL pakkot. Lesz neki valamilyen bekerulesi ara.
-9:15-kor megkezdodik a certifikat forgalmazasa a BETen, na nem a prompt aron, hanem azon az aron, ami az arjegyzo bekerulesi ara."

1, Ha az árjegyző mol-t vett (azaz részvényt, magát az alapterméket) akkor hogy lesz neki CERTIRE beker ára?
2, ha a mol, teszem azt, nyitás után zuhan 300 pontot, mégis hogy a francban kezdhetné meg az árjegyző negyed tízkor a 300 ft-val feljebbi árfolyamhoz tartozó sávban jegyezni a certiket?
Teszem azt, vett vki előző nap mol short certit. Zuhan aznap 300 pontot a mol, ő meg eladhatja ugyanott, ahol vette tegnap, nulla haszonnal?:D
Fel is gyújtaná az erstét, asszem :DD

Nem ismerem pontosan az erste fedezeti mechanizmusát, de kötve hinném, hogy így menne:)