Topiknyitó: Portfolio 2007. 10. 10. 15:29

Bokros: a lex MOL a magyar oligarchák érdekeit szolgálja  

Ugrás a cikkhez
Bokros Lajos volt pénzügyminiszter szerint a hétfőn a Parlament által elfogadott lex MOL brutális erőfeszítés az állam részéről annak érdekében, hogy magánérdekeket védjen. A CEU professzora szerint a törvény a magyar üzleti oligarchák - élükön Hernádi Zsolttal és Csányi Sándorral - illetve az általuk támogatott politikusok érdekeit szolgálják.

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=88891
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
labandy 2007. 10. 11. 21:18
#100
Magyarországon 200 000 ember éhezik. "buga viktor és rózsadomb kapitánya", képviselökel azért szállt harcba, az Ömv-vel, hogy a jövőben is a világ piaci ár felett tudja értékesíteni, a "magyaroknak" a "nemzeti" olajtársaság, a világpiacinál gyengébb minőségű üzem anyagot. A magyar kormány legfontosabb feladata, a milliárdos üzlet emberek védelme. bármi áron. Az a 200 000 magyar ember? Kit érdekel: senkit.
kingake 2007. 10. 11. 20:19
Előzmény: #98  Törölt felhasználó
#99
nem kértem számon, csupán kérdeztem, kellemetlen? -:)
Csak egy példa: ez alma, válasz: igen, és a körte 2 vmi volt 2 éve .... ezt vhogy nem értem...
Törölt felhasználó 2007. 10. 11. 20:10
Előzmény: #97  kingake
#98
Nyugodtan kiakadhatsz, írtam én bármi olyat, amit te most számon kérsz? Elhangzott egy állítás, ami téves/hibás/pontatlan, én leírtam ezzel szemben a tényeket. Aztán ebből azt vonsz le, amit csak akarsz:)
kingake 2007. 10. 11. 20:09
Előzmény: #96  Törölt felhasználó
#97
ezektől akadok ki és amikor a mol 3e volt az 4e 97-ben, ez szerinted a mai helyzettel lineárisan összefügg?! -:) Vagy exponenciálisan vagy hogy politikailag? Vagy hogy?
Törölt felhasználó 2007. 10. 11. 20:04
Előzmény: #91  tokos.
#96
Tokos, tévedésben vagy. OTP '97-ben, amikor a MOL 3eFt volt, még csak 4e-nél tartott. '98-ban ment 6-9e-ig, majd a válságnál vissza 5-re. Aztán innen 2000-ig 18e Ft-ra ugrott (az volt a csúcs), a MOL 2000-es csúcsa 6400Ft volt, a '98-as csúcsa alatt... 2002-ben pedig már 20e Ft-nál járt a választások előtt. Míg a Mol 5-6e között rohadt. (az tény, hogy 2000 és 2002 között 14-15e Ft-on ez is elszüttyögött 2 évet, de az csak 2 év, a Mol 5-6 évig nem ment sehová). Innen pedig hamar duplázott és a 2000-re splitelt papírok hamar 4000-re ugrottak. A Mol csak ezután jött, miután az állambácsi kiszállt belőle.
kingake 2007. 10. 11. 20:02
Előzmény: #94  akira
#95
ugyanezt akartam kifejezni, szinte ...
akira 2007. 10. 11. 20:01
Előzmény: #89  kranhalf
#94
kranhalf,

"Ha viszont a Gazprom elkezdi felvasarolni izombol a MOLt (vagy mondjuk egy aramszolgaltatot, vagy akarmit) nem vagyok meggyozodve arrol, hogy oket csak a profit hajtja."

... és szerinted a labancokat mi hajtja? Nem akartak hatékonyabbak lenni, inkább lennének nagyobbak, és beülnének a trónra.
fretek 2007. 10. 11. 19:58
Előzmény: #90  drop
#93
ez esetben értsd alatta a társadalmi összhasznot.
kingake 2007. 10. 11. 19:54
Előzmény: #89  kranhalf
#92
igaz, kranhalf, a logikai hiba ott van, hogy a felvásárlás minimum 2 félen múlik, tahát ha MI ITT Európában racionálisak vagyunk, akkor ugye ez elméletileg nem történhet meg... kivéve, ha pl. az oroszok tisztáldozatként használnak bizonyos piacokat alkukánt az ameriakkal pl....
tokos. 2007. 10. 11. 19:53
Előzmény: #70  Törölt felhasználó
#91
"És hogy milyen hátrányai vannak az állami tulajdonnak? Szerinted mitől volt '98 és 2003 között bebetonozva az ára? Mert szociálkodtunk vele, a szegények gázát fizették a részvényesek. "

Ezt mindig elmondják, pedig érdemes megnézni mondjuk az OTP részvények árát is abban az időszakban. Az arányok alig változtak, pedig az OTP nem szociálkodott.

Ráadásul 98-ban még elég jelentős nyereség volt a gázon, 2000 körül szaladt el az ára.
drop 2007. 10. 11. 19:40
Előzmény: #86  fretek
#90
fretek, gyönyörű ez az általad idézett akira angol-magyar zagyva mondat. Nem dicsekednék vele. Egyébként én magam sem értem, kiket értetek stakeholder alatt.

A mondat nem csak nyelvtani szempontból, hanem egyébként is ökörég, mert ha a cég állami kézben lenne, akkor nem lennének részvényesek...
kranhalf 2007. 10. 11. 19:10
Előzmény: #88  kingake
#89
Mert pl. Europaban biztos(abb), hogy racionalis gazdasagi erdekek alapjan szuletnek az ilyen jellegu dontesek.

Ha viszont a Gazprom elkezdi felvasarolni izombol a MOLt (vagy mondjuk egy aramszolgaltatot, vagy akarmit) nem vagyok meggyozodve arrol, hogy oket csak a profit hajtja.

kingake 2007. 10. 11. 18:49
Előzmény: #87  kranhalf
#88
szerintem sincs, de miért is csak az EU-n belül nincs?
kranhalf 2007. 10. 11. 18:46
#87
Azt hiszem Bokrosnal szebben nem is lehetett volna megfogalmazni, mi a gond a Lex-Mollal.

Ugyanakkor valos aggalyokat vet fel szerintem, hogy autoriter berendezkedesu allamok befektetesi alapojai (alaposan kitomve olajzsetonnal) idejonnek Europaba bevasarolni. EU-n belul ilyesfajta korlatozasoknak viszont szerintem semmi letjogosultsaga nincs.
fretek 2007. 10. 11. 18:37
Előzmény: #85  akira
#86
drop

jó lenne, ha akira lenti mondatát a homlokodra tetováltatnád. azzal, hogy a MOL helyébe behelyettesítesz minden olyan céget, amelynek forgalomképes terméke van:

"A MOL pedig sokkal több hasznot hoz a stakeholdereknek (nem csak a shareholdereknek) magánkézben, mint állami tulajdonban."
akira 2007. 10. 11. 18:31
Előzmény: #81  drop
#85
drop,

1. a szerencsejáték semmilyen értéket nem teremt, tőlem akár meg is tilthatnák örökre az összes szerencsejátékot. Így abban nem tudok állást foglalni, hogy az szrt-t szükséges-e privatizálni, mert sehogyan sem látom értelmét. Még annyira sem látom értelmét, mint a káros szenvedélyeket, vagy teljesen haszontalan (neadj isten káros) élelmiszereket gyártó vállakozásokat. Tőlem aztán azokat is megszüntethetnék mind egy szálig

2. A MOL pedig sokkal több hasznot hoz a stakeholdereknek (nem csak a shareholdereknek) magánkézben, mint állami tulajdonban. Az energiaipar hasznosságát (gazdaságélénkítő szerepét) pedig talán felesleges is összehasonlítani bármelyik fennt említett iparág/gyártó hasznosságával...

Remélem nem érted félre mondanivalómat... :)

kingake 2007. 10. 11. 18:28
Előzmény: #83  fretek
#84
Magyar milliárdosok, ha összejátszanak

2007. október 11. FigyelőNet-lapszemle

A lex Mollal a kormány milliárdosai kötelességüknek érezték a privátszféra milliárdosainak kisegítését nemzetközi pozícióharcaikban. Egyfajta szolidaritás ez a magyar milliárdosok között! – állítja Lázár György a Szilícium-völgyből az ÉS-ben.

Értesüljön e-mailben a legfrissebb hírekről, iratkozzon fel hírleveleinkre!

A harsányságon bukhat el a lex Mol

BÉT: nem ártott a Molnak a törvény

Az OMV türelmesen vár a Molra

Elfogadták a lex Molt




Kapcsolódó cégek

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság



Hernádi Zsolt egy 2006. december 31-i nyilvános vállalati adat szerint kb. 86 ezer Mol-részvény tulajdonosa. Ezt a tényt Lázár abból a szempontból nézi az ÉS-ben, hogy: „Amikor Gyurcsány Ferenc bejelentette, megakadályozza, hogy a magyar vezetésű Mol az osztrák menedzselésű ÖMV kezébe kerüljön, azt üzente az országnak: ami jó a Mol vezetőinek, az jó Magyarországnak is.”

Ekkor hirtelen a Mol-részvények ára 24 ezerről 30 ezer forint fölé ugrott. A többségében külföldi részvényesek néhány nap alatt hatszázmilliárd forint többlethaszonhoz jutottak. A Mol vezetése pedig közleményben „fejezte ki háláját a pártoknak a karakteres kiállásért”. Hernádi Zsolt ötszázmillióval lett gazdagabb, az ÖMV is százmilliárdot, az osztrák állam pedig százötvenmilliárd forintot szakított. A részvényár felhajtásába beszállt az OTP is, tíz százalékos pakettjük ötvenmilliárddal lett értékesebb – teszi hozzá Lázár.

Majd így folytatja: „Az ÖMV nem igazán magánvállalat, hiszen 31,5 százaléka az osztrák államé, a magyar kormány meg már régen túladott legutolsó Mol-részvényén is. Bartenstein osztrák gazdasági miniszter kajánul azt javasolta a magyar kormánynak, ha annyira szívén viseli a Mol sorsát, vegye meg részvényeinek huszonöt százalékát, így majd egyenrangúakként ülhetnek le a tárgyalóasztalhoz.”

Lázár tehát a cikkében arra a következtetésre jut: „A szabályok gyors, számukra (a pénzügyi alapok számára – a szerk.) előnytelen megváltoztatása nem éppen vonzó a kiszámíthatóságot kedvelő befektetők számára. Sokaknak úgy is tűnhet, hogy a lex Mollal a kormány milliárdosai kötelességüknek érezték a privátszféra milliárdosainak kisegítését nemzetközi pozícióharcaikban. Egyfajta szolidaritás ez a magyar milliárdosok között!”

A lex Mol tanulsága talán az lesz – jelzi a szerző, aki 1980-ban, műegyetemet végzett gazdasági mérnökként került a kaliforniai Szilícium-völgybe –, hogy a pénzpiac íratlan vastörvényeit nem lehet a parlamentben átírni.
fretek 2007. 10. 11. 18:26
Előzmény: #82  drop
#83
drop, látom tudod, mi az érveléstechnika lényege: ismétlésszám és (ha élőszóban történne, akkor gondolom) hangerő.

de azért segítek: az általad hivatkozott írásomban nem a visszaállamosítás aktusán volt a hangsúly, sokkal inkább azon, hogy nagy butaságnak tartom azt, hogy állami tulajdonban tartanál vállalatokat azért, hogy azok osztalékkal segítsék a költségvetést.
így már érted? segítek még egy kicsit: világítótorony. pl. utóbbit tartanám állami tulajdonban. mert nem lenne jelentkező az üzemeltetésére.
drop 2007. 10. 11. 18:18
Előzmény: #79  fretek
#82
fretek, lassan mondom 10x, hogy megértsd. Nem kellett volna eladni az utolsó 30% állami részvényt :) Akkor visszaálamosítani se kell.
drop 2007. 10. 11. 18:15
Előzmény: #77  akira
#81
akira, a MOL és pl. a szerencsejáték rt. állami tulajdonlása miért huzná vissza a gazdaságot?

Topik gazda

koi
1 1 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek