Bár tõzsdeileg nem sokat profitálhattunk a beírásaiból az utóbbi évek bulljában - azért a rajzain jót röhöghettek a kivül állók. Remélem, ma is rajzol valamit nekünk!
2008-tól kezdődően külön szabályozza a törvény a csereügyletből származó
jövedelmet, mellyel a tőzsdén kívüli deviza-, tőke- és kamat-swap ügyleteken
elért jövedelmet adóztatja 25 százalékkal (a tőzsdei csereügyletekből
származó jövedelemre a tőzsdei árfolyamnyereség szabályai alkalmazandók).
Korábban az ilyen ügyletekből származó jövedelem – külön rendelkezés
hiányában – összevonandó egyéb jövedelemnek minősült. Az új szabályok
szerint a csereügyleti jövedelmet (a csereügylet alapján a magánszemélyt
megillető adóévi bevételek és a magánszemélyt terhelő adóévi kiadások
különbözetét) adóévenként állapítja meg a magánszemély úgy, hogy
amennyiben az ügylet futamideje éveken átnyúlik, az évek között
felhalmozódott veszteségeket szembeállíthatja az adott csereügylet
időtartama alatt keletkezett nyereségeivel (adókiegyenlítés intézménye). A
csereügylet futamideje alatt bármely adóévben elért veszteség
adókiegyenlítésre jogosítja a magánszemélyt az ügyletben addig elért, vagy a
későbbiekben elérendő nyereségei után megfizetett adó mértékéig.
A jövedelmet és annak adóját a magánszemély köteles megállapítani
ügyletenként, az adófizetési kötelezettség a bevallás benyújtására előírt
határidőben esedékes. A kifizetőnek nincs adó-, adóelőleg-levonási
kötelezettsége, hanem az adóévet követő január 31-ig ügyletenkénti igazoláskiállítási
kötelezettség, valamint APEH felé teljesítendő adatszolgáltatási
kötelezettség terheli. Deviza alapú ügylet esetében a kifizető által kiadott
igazoláson, ill. az adatszolgáltatásban szereplő devizás adatokat a
teljesítéskori MNB árfolyamon kell forintosítani.
A nyereséget, veszteséget, beszámítást ügyletenként kell meghatározni, a
különböző ügyletek „eredményei” nem számíthatók egybe. (65/B. §)
Csereügyletből származó jövedelemnek minősül a számvitelről szóló törvény szerinti deviza-, tőke- és kamatcsere (swap) ügylet alapján a magánszemély által az adóévben megszerzett bevételnek (csereügyleti bevétel) - a kizárólag az adott ügylettel közvetlenül összefüggő - a magánszemélyt az adóévben terhelő igazolt kiadás(oka)t (csereügyleti kiadás) meghaladó része (a továbbiakban: csereügyleti jövedelem). A csereügyleti kiadásnak a csereügyleti bevételt meghaladó összege csereügyleti veszteségnek minősül.
A devizapiac adózása
• A bankközi devizapiac nem nevesített tőzsde, OTC, tőzsdén kívüli kategóriába tartozik, ezért a magánszemélyek esetében a devizapiaci árfolyamnyereség egyéb jövedelem kategóriába tartozik, és SZJA-t kell utána fizetni.
• 2008. évi változás
o Az új különadózó jövedelemként szabályozza a deviza-, tőke- és kamatcsere (swap) ügyletből származó jövedelmet. A korábbi javaslathoz képest a nem tartalmaz differenciált adómértéket, azaz a csereügylet típusától függetlenül 25 százalék adómérték irányadó. A külföldön is adóztatható kamat és árfolyamnyereség esetén az adót csökkenti a külföldön fizetett adó.
o A külföldi pénznemben megszerzett osztalék, árfolyamnyereség, tőzsdei ügyletből és csereügyletből származó jövedelem esetén a jövedelmet a jövedelemszerzés időpontjában irányadó MNB árfolyam figyelembevételével kell forintra átszámítani.
Árfolyamnyereség-adó
Az elismert tőzsdéken kívül kötött értékpapírügyleteken elért nyereséget terhelő adó, amely kifizetéskor esedékes, mértéke 25 %. Az adó mértéke feltüntetésre kerül az ügyletekhez kapcsolódó bizonylatokon. Ezen kívül a nem tőzsdei ügyletből származó árfolyamnyereségből származó jövedelem után (2007. január 1-től) 14 %-os EHO fizetendő (a hozzájárulás-fizetési felső határ eléréséig, azaz jelenleg 450.000).
idézés a törvényből:
21. § Az Szja tv. a következő 65/B. §-sal és a § előtti címmel egészül ki:
„Csereügyletből származó jövedelem
65/B. § (1) Csereügyletből származó jövedelemnek minősül a számvitelről szóló törvény szerinti deviza-, tőke- és kamatcsere (swap) ügylet alapján a magánszemély által az adóévben megszerzett bevételnek (csereügyleti bevétel) - a kizárólag az adott ügylettel közvetlenül összefüggő - a magánszemélyt az adóévben terhelő igazolt kiadás(oka)t (csereügyleti kiadás) meghaladó része (a továbbiakban: csereügyleti jövedelem). A csereügyleti kiadásnak a csereügyleti bevételt meghaladó összege csereügyleti veszteségnek minősül.
(2) A csereügyleti jövedelem után az adó mértéke 25 százalék.
(3) A csereügyleti jövedelmet és/vagy a csereügyleti veszteséget
a) a kifizető az adóév végén ügyletenként állapítja meg, a magánszemélynek az adóévet követő év január 31-éig ügyletenként részletezett igazolást állít ki, és arról az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint a rá vonatkozó rendben adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz;
b) kifizető hiányában a magánszemély ügyletenként nyilvántartja.
(4) A csereügyletről kiállított bizonylaton, az adatszolgáltatásban, illetőleg a magánszemély nyilvántartásában a külföldi pénznemben feltüntetett adatokat az MNB hivatalos, a teljesítés időpontjában érvényes devizaárfolyamán kell forintra átszámítani. Az olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell az előzőeknek a forintra történő átszámításához figyelembe venni.
(5) A (2) bekezdés rendelkezésétől eltérően az (1)-(2) bekezdés szerint megállapított jövedelem jogcímét és az adófizetési kötelezettség mértékét a felek (a bevételt szerző magánszemély és a vele az ügyletben szerződő személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell meghatározni, ha megállapítható, hogy az ügylet célja a magánszemély olyan jövedelemszerzése, amelyet - valós kockázat nélkül - a felek által a piaci ár, árfolyam, kamatláb, díj és egyéb tényezők alakulásától eltérő feltételek kikötésével ért el.
(6) Az e § szerinti jövedelemmel összefüggésben a kifizetőt adó(adóelőleg)-levonási kötelezettség nem terheli. A csereügyleti jövedelmet és annak adóját a jövedelmet szerző magánszemély az adóév végét követően ügyletenként állapítja meg, az adóévről benyújtandó bevallásában vallja be, valamint az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.
(7) Ha a csereügylet időtartama túlnyúlik az adóéven, és annak időtartamára (is) eső valamely adóévben a magánszemély az adott csereügylet alapján csereügyleti veszteséget ér el - az (5) bekezdés alkalmazásának esetében is -, és azt a veszteség évéről szóló adóbevallásában ügyletenként feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet a (8)-(9) bekezdés rendelkezései szerint.
(8) Az adókiegyenlítést ügyletenként, az adott ügylet időtartama alatt évente göngyölítve, folyamatosan vezetett elszámolási nyilvántartás alapján kell megállapítani. A nyilvántartás olyan bizonylatnak minősül, amelyre az ügylet lezárultát követően az adózás rendjéről szóló törvénynek az elévülésre, illetőleg a bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályait alkalmazni kell.
(9) Az adókiegyenlítés elszámolási nyilvántartását a következők szerint kell vezetni:
a) az ügylet keletkezésének évéhez fel kell tüntetni a keletkezés évéről szóló bevallásban bevallott
aa) csereügyleti jövedelem bevallott adóját (a továbbiakban: adókiegyenlítési keret), vagy
ab) csereügyleti veszteségnek a (2) bekezdés szerinti, akkor hatályos adókulccsal számított szorzatát (a továbbiakban: adókiegyenlítésre jogosító összeg);
b) minden további évben
ba) az adókiegyenlítési keretet növeli az ügylet adott évi csereügyleti jövedelmének bevallott adója,
bb) az adókiegyenlítésre jogosító összeget növeli az ügylet adott évre bevallott csereügyleti veszteségének a (2) bekezdés szerinti, akkor hatályos adókulccsal számított szorzata;
c) az adókiegyenlítési keretet és az adókiegyenlítésre jogosító összeget csökkenti az adott évben csereügyleti veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítés, amely egyenlő az ab) és a bb) pont szerint megállapított (göngyölített) adókiegyenlítésre jogosító összegnek az aa) és a ba) pont szerint megállapított (göngyölített) adókiegyenlítési keretet meg nem haladó részével.
(10) E § rendelkezései helyett a tőzsdei ügyletből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha a csereügyletet a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén - annak szabályzata által lehetővé tett körben és módon - kötötték.”
+ egy másik helyről:
Csereügyletből származó jövedelem
Csereügyletből származó jövedelemnek minősül a deviza-, tőke,- és kamatcsere-(swap-)ügylet alapján a magánszemély által az adóévben megszerzett bevételnek kizárólag az adott ügylettel közvetlenül összefüggő adóévi igazolt kiadásokat meghaladó része.
Ha az ügylet nem OECD, vagy EU tagállam tőzsdéjén köttetett akkor az adó mértéke 25%
Adót a magánszemély vallja be és fizeti meg.
Ha a csereügylet időtartama túlnyúlik az adóéven és a magánszemély a csereügyleten az adóévben veszteséget ér el és azt a bevallásában ügyletenként feltünteti, akkor adókiegyenlítésre jogosult.
Egészségügyi hozzájárulás (EHO)
14%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni
a. Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem
b. 25, illetve 35 százalékos adóterhet viselő osztalék,
c. Árfolyamnyereségből származó jövedelem után.
A 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást addig kell fizetni, amíg az egészségbiztosítási járulék és a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege az adóévben el nem éri a 450 000 forintot (hozzájárulás-fizetési felső határ).
összegezve:
sztem 25% + EHO azaz 14% vagy 450.000, és ha elolvasod a törvényt benne van hogy veszteséget le tudod vonni.
Bnaci galériája.