2001-ben negyedével, tavaly már harmadával nõtt a befektetési alapok összesített nettó eszközértéke számításaink szerint. A legnépszerûbbek továbbra is a kötvény és pénzpiaci alapok, ugyanakkor a legjobb teljesítményt idén összességében az ingatlanba fektetõk érték el közel 10%-kal. A legrosszabb teljesítmény a nemzetközi részvényalapokat jellemezte, melyeket a részvények értékvesztésén túl a forint 4%-ot meghaladó erõsödése is "sújt"-ott. A befektetõk erre nem pénzkivonással reagáltak, inkább úgy tûnik, hogy "kiülik" a veszteségeket. Az alapkezelõk közül a legkiemelkedõbb teljesítmény a kezelt vagyon növekedéséhez kapcsolódóan megítélésünk szerint a K&H nyújtotta.
Igen változatos évet tudhatott maga mögött a befektetési alap piac 2002-ben. Az évet egészében a kezelt vagyon több mint 30%-os bõvülése jellemezte, ugyanakkor a vagyonalakulás igen hektikus volt az év folyamán. Az év végére az alapok összesített nettó eszközértéke átlépte a 900 mrd Ft-os határt. A vagyonnövekedés 226 mrd Ft-ot tett ki.
Az év elejét egy viszonylag meredek felfutás jellemezte, ugyanakkor a június eleji csúcspont után egy stagnáló, visszaesõ szakasz következett. A vagyonalakulás nagymértékben követte a tõkepiaci folyamatokat. Mind a részvény-, mind az állampapírpiacon érezhetõ bessz hangulat uralkodott.
Az áttörést az uniós csatlakozáshoz kapcsolódó optimizmus hozta meg. A tõkepiaci teljesítmények javulásával a háztartások és az intézményi befektetõk is nagyobb bizalommal fordultak az alappiac felé.
Az alábbi táblázat mutatja, hogy a nettó eszközérték alakulása hogyan oszlott meg alaptípusok között.
Látható, hogy a nettó eszközérték növekedésének megtorpanása a júniusi lokális csúcs után kivétel nélkül minden alaptípusnál megfigyelhetõ volt. A kezelt vagyon még a pénzpiaci alapok körében is csökkent a harmadik negyedévben, amire eddig nem igazán volt példa. A nemzetközi alapok szinte kivétel nélkül megsínylették az erõsödõ forint és a negatív nemzetközi konjunktúrális környezet hatásait. Az ingatalan alapok tovább növekedtek, a kezelt vagyon utolsó negyedévi jelentõs bõvülésében egy új alap indulása meghatározó volt.
Számításaink szerint idén a legjobban az ingatlanalapok teljesítettek 10%-os hozammal. Amellett, hogy a legmagasabb hozamot érték el, a hozamalkulás a legkiegyensúlyozotta bb is ennél a típusnál volt. A legrosszabbul azok jártak, akik nemzetközi részvényalapokkal próbálkozták. Õket a külföldi részvényárfolyamok esésén túl a forint felértékelõdése is sújtotta.
Jórészt az év végi jelentõs hozamesés járult hozzá, hogy az alapvetõen állampapírokat tartó kötvény és pénzpiaci alapok hozama az utolsó negyedévre megugrott. Ezzel az egész évi teljesítmény is elfogadható mértéket ütött meg. A két alaptípus közül a hosszabb kötvényeket is tartalmazó kötvényalapok zártak jobban a portfóliók magasabb kamatérzékenysége miatt.
A részvény alapoknál egyedül a Concorde Részvény tudott kiemelkedő teljesítményt elérni minden benchmarkot megverve (+14.1%). Kiemelhető, hogy a legnagyobbaknak számító OTP Quality (-0.9%) és a Budapest Növekedési (-4.5%) is negatív teljesítményt ért el. Ez okozza, hogy a nettó eszközértékkel súlyozott hozam negatív a részvény típusnál.
A pénzáramlásokra vonatkozó számításaink csak közelítõ értékûnek tekinthetõek. Becslésünk szerint az említett 226 mrd Ft kezelt vagyonnövekménybõl kb. 177 mrd Ft-ot jelentett a befektetési jegyek nettó vásárlása a háztartások illetzve az intézmények részérõl, a maradék kb. 50 mrd Ft a vagyonelemek hozadékával, átértékelõdésével magyarázható.
A legnépszerûbb alapok az elõzõ évekhez hasonlóan a kötvény és pénzpiaci alapok voltak. Számításaink szerint a nettó befektetési jegy vásárlás a kötvényalapoknál megközelítette a 82 mrd Ft-ot, míg a pénzpiacinál az 55 mrd Ft-ot.
Az igen negatív teljesítmények ellenére a befektetõk nem fordultak el a nemzetközi alapoktól. Az év elején a nemzetközi részvényalapokba még jelentõs tõke áramlott, azonban a romló teljesítmény ellenére a befektetési jegyek tulajdonosai inkább kiülik a veszteségeket, minthogy más formában próbálnák a megtakarításaikat kamatoztatni.
Az alapkezelõk relatív helyzetét szemlélve kiemelhetõ, hogy a dobogó legalsó fokán a CA-t a K&H váltotta fel. A K&H Alapkezelõ piaci részesedését közel 4%-kal növelte, mely kiváló teljesítménynek számít.
Bár az elsõ két helyet elfoglaló OTP és Budapest Alapkezelõ piaci részarányának enyhe csökkenése a koncentráció mérséklõdésének irányába mutatott, a K&H miatt az elsõ három szerpelõ részesedése közel 79%-ra emelkedett a tavaly év végi 77.2-rõl. Az elsõ öt alapkezelõ társasághoz tartozik a teljes kezelt állomány több mint 87%-a.
A nagy koncentrálódás miatt feltehetõen nem kerülhetõ el egy konszolidációs folyamat az alaplezelõk piacán. A korábbi összeolvadások, bizonyos alapkezelõknél pedig a tevékenység teljes megszüntetése (pl. Takarék) feltehetõen a jövõben folytatódnak. Ebbe a folyamatba illeszkedik az is, hogy egyes alapkezelõ társaságokon belül a sikertelenebb alapokat nagyobb alapokba olvasztják (pl. Europool) a mûködési költségek csökkentése érdekében.
Új kezdeményezések: már 2.54 mrd Ft alapok alapjában
A tõkepiaci törvény megváltozásához kapcsolódóan nyílt lehetõség arra, hogy az alapok alapja konstrukció hazánkban is megjelenjen. Jelenleg 7 ilyen alap létezik a hazai piacon. Összesített vagyonuk az év végén számításaink szerint 2.54 mrd Ft-ot tett ki.
Emellett egyre több, jellemzõen multinacionális háttérrel rendelkezõ alapkezelõ igyekszik az anyacég által kezelt alapok jegyeit a hazai piacon is megkedveltetni (pl. CSFB). Az említett formán túl azonban létezik már példa arra is, hogy egy hazai univerzális bankcsoport külsõ vagyonkezelõ cég termékét vegye be a kínált termékkörbe (pl. az OTP a UBS által kezelt alapokat kínálja privát banki ügyfeleinek).
Kilátások
Az idei évben a vagyonnövekedés az alappiacon feltehetõen továbbra is igen dinamikus lesz. Az igen gyorsan változó részvény- és kötvényárfolyamok miatt a kevésbé aktív vagyonkezelésre képes háztartások feltehetõen nagyobb érdeklõdéssel keresik majd azokat a pénzügyi befektetés formákat, amikkel a kereskedelmi bankok által kínált kamatok feletti hozam érhetõ el viszonylag limitált kockázat mellett.
Az alapok iránti bizalom a konkrét teljesítményen túl feltehetõen továbbra is függ majd az általános tõkepiaci folyamatoktól. Amint látható volt a pénzáramlási táblában, a befektetõk a kötvény és a pénzpiaci alapoktól is elfordultak akkor, amikor a jelentõs hozamemelkedés miatt még a kockázatmentesnek tekintett állampapírokon is lehetett veszíteni.
Az innovációk sora az alapok alapjánál feltehetõen nem áll meg. A garantált alap mellett más, fejlett piacokról átvett konstrukciók is feltehetõen elérhetõek lesznek a hazai befektetõknek.
Az ingatlan alapok részaránya egyelõre igen alacsony (2.2% körüli), itt részben új alapok indulása miatt (OTP, Budapest Alapkezelõ) számottevõ növekedés valószínûsíthetõ.
Még egy észrevétel:a Quality miért gyenge? Szerintem egyedül itt van megtiltva OTP részvény vétel (= saját részvény) a manipuláció miatt. 2002-ben időnként az OTP jó volt. Mások kihasználták. Ez persze nem magyarázza a - hozamot.
Bocs, én a Raiffeisen és az OTP ingatlan alapjaira gondoltam, azt hittem már mennek. A KH ingatlan alapja különben sem ingatlan alap, hanem inkább olyan szakmai típusú mint a CA Top Pharma, csak nem gyógyszercégek, hanem ingatlanfejlesztő társaságok részvényeiből. Vagyis klasszikus alapok alapja, csak tematikusan válogatva. Hajrá portfolio!
A FixPlusz pillanatnyi áramszünet miatt maradt ki, de már javítottuk. A kritikák jogosak, de talán kis megbocsátásra most az egyszer számíthatunk. A K&H ingatlan alapja kb. 230 m Ft-os. Az elemzés egyébként ezt is tartalmazza a nettó eszközérték összesítésénél, így itt nincs hiányosság. A 80 mrd mellett ez egyébként sem okozna nagyságrendi eltérést.
Biztos, hogy számba kellett volna venni a FixPluszt, hiszen a Prudent Invest szerepel az alapkezelők listájában, pedig csak zártvégűje van. Szintén hiányoznak az év végén indított ingatlanos alapok, nem? [Mondjuk ezt is bekalkulálva a KH növekedése még szebben nézne ki (év végén 80 milliárd feletti neé).] A bruttó hozamszámolással egyetértek, tényleg aránytalanul nagy munka lenne mélyebbre ásni. Viszont kiváncsi lettem volna alaponként a szórásra (volatilitásra, VAR-ra) vagy bármire, amiből a kockázatosságra is lehet következtetni. (a befektetési politika alapján történő csoportosítás még mindig túl nagy bugyrokat eredményez) üdv mmii
Tisztelt Portfolió! Annyit szeretnék hozzáfűzni a cikkhez, hogy az alapok alapjai konstrukciók összesített vagyonánál figyelmen kívül hagyták a K&H Fix Plusz alapját, amelynek vagyona önmagában 3,7 milliárd forint. Igaz, ez zártvégű alap, de a cikkben nem szerepel, hogy csak a nyíltvégű alapokról lenne szó. Üdvözlettel: pa nni
Törölt felhasználó2003. 01. 14. 15:47
#4
Köszi a választ, de a cikk akkor lenne korrekt, ha megjegyzésben ott lenne, hogy bruttó. Az újrabefektetésre roppant kíváncsi vagyok, de azt már megírtam, hogy újrabefektetés esetén év végén ezt –2%-kal kapom meg. Tehát mennyi az annyi?
Kedves Crosstor! A felvetéseid megfontolandók. Valóban hiányzik, hogy bruttó hozamok szerepelnek a táblákban. Sajnos ahhoz, hogy a tényleges "nettó-nettó" hozamokat összevessük, ahhoz az általad felsorolt tranzakciós költségeken túl pl. a befektetések után igénybevehető adóhitellel is kalkulálhatnák. Ezen túl ha valaki pl. egy alapcsaládon belül csoportosít át megtakarítást, az bizonyos díjak alól is mentesül stb. És még sokáig sorolhatnám. Valószínű egy ilyen átfogó elemzésen belül ilyen részletezettségű mutatókkal sokan nem is igazán tudnák már a végén, hogy miről van szó. Emiatt tehát az egyszerű bruttó hozamokat használjuk. A hozamfizetést nem felejtettük el, ebből a szempontból precíznek tekinthető az elemzés. Most nem részletezném, de ha kíváncsi vagy rá, szívesen elmagyarázzuk, hogy a hozamfizető alapoknál az általad felvetett kifizetési problémára milyen egyszerű a megoldás (a lényeg, hogy újrabefektetésre kerül ugyanabba az alapba). Kilátások. Az elemzés alapvetően nem a tőkepiaci és általános makrogazdasági folyamatokra kívánt előrejelzést adni. Ezt megtesszük máshol. Azonban az tagadhatatlan, hogy a tőkepiaci folyamatok nagyban befolyásolják a befektetési alapokhoz való hozzáállást is. Az ingatlanoknál természetesen bármi lehet. Mi arra gondoltunk, hogy amikor jelentős fiókhálózattal rendelkező bankok kezdik árulni ezeket a termékeket, akkor nagy a valószínűsége, hogy a megtakarítások még nagyobb hányada áramolhat ide.
Tisztelt Portfolio! Nagy kár, hogy az adatokra nincs odaírva, hogy bruttó vagy nettó.Én pl. az Európa Ing.-t alaposan körbejártam. Van, ahol a számlaköltség 6000Ft/év + egyebek. Ezt kiszámolni úgy érdemes, ha péld. 500 ezret v.ki betesz, 1 év múlva mennyit kap a pénztárban? Ráadásul csak 365 nap után lehet felmondani, különben –2%! Ez hozamot fizető alap, tehát ¼ évente pénz jelenik meg a számlán, ami nem kamatozik. Ha újra befektetem, ez év végén –2%! Vajjon ezt így számolták ki? A Reálszisztéma Ing. viszont nem hozamfizető, sőt ingyenes számladíj van (a bruttó adat nettó is egyben). Ilyen adatokat belekombináltak? Ha pénzügyről van szó, akkor már legyen preciz! Kilátások. Én zordabbul látom a helyzetet. 1./Háború lesz, részvények, dollár le. A Ft már kiugrott a sávból. 2./A magas kamatot Járai a végtelenségig nem tarthatja. Itt is esés. 3./Többek véleménye, hogy az ingatlan túlkinálat némi esést hoz. Ki maradt hát a porondon?
Befektetési alapok 2002-ben: élen az ingatlan
Ugrás a cikkhezIgen változatos évet tudhatott maga mögött a befektetési alap piac 2002-ben. Az évet egészében a kezelt vagyon több mint 30%-os bõvülése jellemezte, ugyanakkor a vagyonalakulás igen hektikus volt az év folyamán. Az év végére az alapok összesített nettó eszközértéke átlépte a 900 mrd Ft-os határt. A vagyonnövekedés 226 mrd Ft-ot tett ki.
Az év elejét egy viszonylag meredek felfutás jellemezte, ugyanakkor a június eleji csúcspont után egy stagnáló, visszaesõ szakasz következett. A vagyonalakulás nagymértékben követte a tõkepiaci folyamatokat. Mind a részvény-, mind az állampapírpiacon érezhetõ bessz hangulat uralkodott.
Az áttörést az uniós csatlakozáshoz kapcsolódó optimizmus hozta meg. A tõkepiaci teljesítmények javulásával a háztartások és az intézményi befektetõk is nagyobb bizalommal fordultak az alappiac felé.
Az alábbi táblázat mutatja, hogy a nettó eszközérték alakulása hogyan oszlott meg alaptípusok között.
Látható, hogy a nettó eszközérték növekedésének megtorpanása a júniusi lokális csúcs után kivétel nélkül minden alaptípusnál megfigyelhetõ volt. A kezelt vagyon még a pénzpiaci alapok körében is csökkent a harmadik negyedévben, amire eddig nem igazán volt példa. A nemzetközi alapok szinte kivétel nélkül megsínylették az erõsödõ forint és a negatív nemzetközi konjunktúrális környezet hatásait. Az ingatalan alapok tovább növekedtek, a kezelt vagyon utolsó negyedévi jelentõs bõvülésében egy új alap indulása meghatározó volt.
Számításaink szerint idén a legjobban az ingatlanalapok teljesítettek 10%-os hozammal. Amellett, hogy a legmagasabb hozamot érték el, a hozamalkulás a legkiegyensúlyozotta bb is ennél a típusnál volt. A legrosszabbul azok jártak, akik nemzetközi részvényalapokkal próbálkozták. Õket a külföldi részvényárfolyamok esésén túl a forint felértékelõdése is sújtotta.
Jórészt az év végi jelentõs hozamesés járult hozzá, hogy az alapvetõen állampapírokat tartó kötvény és pénzpiaci alapok hozama az utolsó negyedévre megugrott. Ezzel az egész évi teljesítmény is elfogadható mértéket ütött meg. A két alaptípus közül a hosszabb kötvényeket is tartalmazó kötvényalapok zártak jobban a portfóliók magasabb kamatérzékenysége miatt.
A részvény alapoknál egyedül a Concorde Részvény tudott kiemelkedő teljesítményt elérni minden benchmarkot megverve (+14.1%). Kiemelhető, hogy a legnagyobbaknak számító OTP Quality (-0.9%) és a Budapest Növekedési (-4.5%) is negatív teljesítményt ért el. Ez okozza, hogy a nettó eszközértékkel súlyozott hozam negatív a részvény típusnál.
A pénzáramlásokra vonatkozó számításaink csak közelítõ értékûnek tekinthetõek. Becslésünk szerint az említett 226 mrd Ft kezelt vagyonnövekménybõl kb. 177 mrd Ft-ot jelentett a befektetési jegyek nettó vásárlása a háztartások illetzve az intézmények részérõl, a maradék kb. 50 mrd Ft a vagyonelemek hozadékával, átértékelõdésével magyarázható.
A legnépszerûbb alapok az elõzõ évekhez hasonlóan a kötvény és pénzpiaci alapok voltak. Számításaink szerint a nettó befektetési jegy vásárlás a kötvényalapoknál megközelítette a 82 mrd Ft-ot, míg a pénzpiacinál az 55 mrd Ft-ot.
Az igen negatív teljesítmények ellenére a befektetõk nem fordultak el a nemzetközi alapoktól. Az év elején a nemzetközi részvényalapokba még jelentõs tõke áramlott, azonban a romló teljesítmény ellenére a befektetési jegyek tulajdonosai inkább kiülik a veszteségeket, minthogy más formában próbálnák a megtakarításaikat kamatoztatni.
Az alapkezelõk relatív helyzetét szemlélve kiemelhetõ, hogy a dobogó legalsó fokán a CA-t a K&H váltotta fel. A K&H Alapkezelõ piaci részesedését közel 4%-kal növelte, mely kiváló teljesítménynek számít.
Bár az elsõ két helyet elfoglaló OTP és Budapest Alapkezelõ piaci részarányának enyhe csökkenése a koncentráció mérséklõdésének irányába mutatott, a K&H miatt az elsõ három szerpelõ részesedése közel 79%-ra emelkedett a tavaly év végi 77.2-rõl. Az elsõ öt alapkezelõ társasághoz tartozik a teljes kezelt állomány több mint 87%-a.
A nagy koncentrálódás miatt feltehetõen nem kerülhetõ el egy konszolidációs folyamat az alaplezelõk piacán. A korábbi összeolvadások, bizonyos alapkezelõknél pedig a tevékenység teljes megszüntetése (pl. Takarék) feltehetõen a jövõben folytatódnak. Ebbe a folyamatba illeszkedik az is, hogy egyes alapkezelõ társaságokon belül a sikertelenebb alapokat nagyobb alapokba olvasztják (pl. Europool) a mûködési költségek csökkentése érdekében.
Új kezdeményezések: már 2.54 mrd Ft alapok alapjában
A tõkepiaci törvény megváltozásához kapcsolódóan nyílt lehetõség arra, hogy az alapok alapja konstrukció hazánkban is megjelenjen. Jelenleg 7 ilyen alap létezik a hazai piacon. Összesített vagyonuk az év végén számításaink szerint 2.54 mrd Ft-ot tett ki.
Emellett egyre több, jellemzõen multinacionális háttérrel rendelkezõ alapkezelõ igyekszik az anyacég által kezelt alapok jegyeit a hazai piacon is megkedveltetni (pl. CSFB). Az említett formán túl azonban létezik már példa arra is, hogy egy hazai univerzális bankcsoport külsõ vagyonkezelõ cég termékét vegye be a kínált termékkörbe (pl. az OTP a UBS által kezelt alapokat kínálja privát banki ügyfeleinek).
Kilátások
Az idei évben a vagyonnövekedés az alappiacon feltehetõen továbbra is igen dinamikus lesz. Az igen gyorsan változó részvény- és kötvényárfolyamok miatt a kevésbé aktív vagyonkezelésre képes háztartások feltehetõen nagyobb érdeklõdéssel keresik majd azokat a pénzügyi befektetés formákat, amikkel a kereskedelmi bankok által kínált kamatok feletti hozam érhetõ el viszonylag limitált kockázat mellett.
Az alapok iránti bizalom a konkrét teljesítményen túl feltehetõen továbbra is függ majd az általános tõkepiaci folyamatoktól. Amint látható volt a pénzáramlási táblában, a befektetõk a kötvény és a pénzpiaci alapoktól is elfordultak akkor, amikor a jelentõs hozamemelkedés miatt még a kockázatmentesnek tekintett állampapírokon is lehetett veszíteni.
Az innovációk sora az alapok alapjánál feltehetõen nem áll meg. A garantált alap mellett más, fejlett piacokról átvett konstrukciók is feltehetõen elérhetõek lesznek a hazai befektetõknek.
Az ingatlan alapok részaránya egyelõre igen alacsony (2.2% körüli), itt részben új alapok indulása miatt (OTP, Budapest Alapkezelõ) számottevõ növekedés valószínûsíthetõ.