A BT-ket Excelben csináltam, mivel eléggé kézre áll a használata. Sok előnye mellett sajnos van néhány hátránya is. Egyrészt egy idő után átláthatatlan a képletek halmaza, másrészt ciklusokat nehéz használni benne (nekem). [A közeli jövőben szeretnék tanulni programozást. Valamikor nagyon régen használtam Pascalt és C-ét néhány feladat megoldására, de az a tudás már nincs meg.]
Az elkészült bt-ket így csoportosítanám:
1. Indikátor alapúak.
1.1. Indikátor alapján történik a nyitás és a zárás, tőkeáttételes termék kereskedésére, long és short irányba is.
1.2. A nyitás indikátor alapján történik, de a zárás már nem (gyertya szám/idő vezérelt). Ez is tőkeáttételes termékhez készült, de nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért már nem foglalkozom vele. Ha valakit érdekel, akkor majd később írok róla.
1.3. A nyitás indikátor alapján történik, de a zárás már nem. Szigorúan csak részvényre, csak long irányba!
2. „Szintek kereskedése” alapú: csak részvény, csak long irányba, párhuzamosan futó ügyletek (naponta több szint vásárlása, eladása).
A fentiek közül az 1.1-es lett a legrészletesebben kidolgozva, de vannak eredményeim az 1.3-as és a 2-es bt-vel is.
Az elkészült bt-ket így csoportosítanám:
1. Indikátor alapúak.
1.1. Indikátor alapján történik a nyitás és a zárás, tőkeáttételes termék kereskedésére, long és short irányba is.
1.2. A nyitás indikátor alapján történik, de a zárás már nem (gyertya szám/idő vezérelt). Ez is tőkeáttételes termékhez készült, de nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért már nem foglalkozom vele. Ha valakit érdekel, akkor majd később írok róla.
1.3. A nyitás indikátor alapján történik, de a zárás már nem. Szigorúan csak részvényre, csak long irányba!
2. „Szintek kereskedése” alapú: csak részvény, csak long irányba, párhuzamosan futó ügyletek (naponta több szint vásárlása, eladása).
A fentiek közül az 1.1-es lett a legrészletesebben kidolgozva, de vannak eredményeim az 1.3-as és a 2-es bt-vel is.
Backtest és ami mögötte van