"Az európai uniós és régiós energetikai együttműködésről, az
energiabiztonságról és a hatósági árról - vagyis rezsicsökkentésről - is
tárgyalt Maros Sefcovic energiaunióért felelős európai biztos, az
Európai Bizottság alelnöke Orbán Viktor miniszterelnökkel keddi
budapesti látogatásán. Amint az a Magyarország és Horvátország közötti
kétirányú földgázkapcsolat megteremtéséről szóló szándéknyilatkozat
aláírása apropóján kiderült, a budapesti és brüsszeli álláspontok nem
kerültek közelebb rezsicsökkentés témában. Az energiaszegénységben
szenvedőket kell támogatni, nem azokat, akik a medencéjüket fűtik -
fogalmazott Sefcovic.
Védhetetlen érvvel intézte el a rezsicsökkentést a brüsszeli biztos
Noha a Külgazdasági és Külügyminisztériumban tartott sajtónyilvános esemény hivatalos fő témáját a magyar-horvát földgázvezeték kétirányúsításáról szóló szándéknyilatkozat aláírása
jelentette, az eseményen - annak kedélyes légköre ellenére - szóba
kerültek kellemetlenebb témák is. A legfontosabb problémás területet
pedig kétségkívül a magyarországi hatósági árszabályozás jelenti napjainkban: míg Brüsszel köztudottan nem nézi jó szemmel, a kormány igencsak ragaszkodik a rezsicsökkentéshez.
Nagyon
intenzív napunk volt Budapesten, Orbán Viktor miniszterelnökkel, Tarlós
István főpolgármesterrel és Aradszki András energiaügyért felelős
államtitkárral is tárgyaltunk, sőt, még az Állatkertben is voltam, ahol
megismerhettem a Széchenyi fürdő termálvizét hasznosító érdekes
energetikai rendszert is - avatta be a megjelenteket budapesti
programjának részleteibe Maros Sefcovic, energiaunióért felelős európai
biztos, az Európai Bizottság alelnöke.
Nincs kompromisszum
A témák között az európai uniós és régiós energetikai együttműködés, az energiabiztonság és a hatósági ár is napirendre került - mondta el. Ami a hatósági árat illeti, a végcélben egyetértettünk: megfizethető, alacsony árakat
szeretnénk az összes háztartás számára - mondta az Európai Bizottság
alelnöke, előre vetítve, hogy másban továbbra sincs konszenzus a magyar
kormány és az Európai Bizottság között.
Hiszünk
benne, hogy liberalizálni kell a piacot; sok piac túl van szabályozva,
és míg a végfelhasználók szerint drága az áram, a nagykereskedők arról
panaszodnak, hogy senki sem kíván beruházni az ágazatba - mondta. A
mozgásteret érzékeltetve Sefcovic elmondta, az árak több felét nem
ritkán járulékos költségek teszik ki. Olyan forrásokat kell találni,
amelyek jobb árakat biztosítanak, ugyanakkor egészséges versenyben -
hangsúlyozta.
Cél,
hogy hatékonyabb módon védjük meg a veszélyeztetett fogyasztókat; az
energiaszegénységben szenvedőket kell támogatni, nem azokat, akik a
medencéjüket fűtik - fogalmazott Sefcovic, hozzátéve,
hogy a kérdésről Orbán Viktor miniszterelnökkel és Aradszki András
államtitkárral is tárgyaltak.
Az energiaügyi biztos azt is
elmondta, Orbán Viktor miniszterelnökkel és Tarlós István budapesti
főpolgármesterrel is megbeszélte azon tervét, miszerint szeretne
2018-ban egy beruházási platformot szervezni a magyar fővárosban, amelynek középpontjában az energiahatékonyság fokozása állna.
A kormány 4 pontjaSefcovic szavaira reagálva Szijjártó Péter elmondta, a magyar kormány négy ponthoz ragaszkodik az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásai során, ezek:
Az árakat európai versenytényezőnek kell tekinteni, ezért az energiaárak alacsonyan tartása stratégiai érdek;
Az energiamix összeállításának nemzeti hatáskörben kell maradnia;
Ennek technológiafüggetlennek kell lennie;
A nukleáris energiát nem érheti negatív megkülönböztetés.Egyelőre csak a szándéknyilatkozat él
Az eseményen ünnepélyesen aláírták a Magyarország és Horvátország közötti tartós kétirányú földgázkapcsolat megteremtéséről szóló szándéknyilatkozatot.
Az esemény Magyarország szempontjából nagy jelentősséggel bír, a
fejlesztés megvalósulását követően ugyanis Magyarországnak immár déli irányból is megadatik a gázvásárlások elvi lehetősége. A terv szerint Magyarország 2019 első negyedévétől
vásárolhat majd gázt Horvátországból, a magyar ellátásbiztonság és az
útvonalak diverzifikálása szempontjából azonban a vezeték igazi értékét
az adná meg, ha elkészülne a régóta tervezett krki LNG terminál is. Ehhez Magyarország Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szavai szerint "minden támogatást megad".
A
megállapodás teljes mértékben tükrözi az EU energiapolitikai céljait:
közös hozzáférést az energiához - fogalmazott Sefcovic, aki szerint míg
2015-ben még intenzív vita folyt a közép-európai gázvezeték tervekről,
napjainkban ez már az egyik legjobban működő terület. Szükség van jó
hálózatokra, és jól fejlett kapcsolati rendszerekre a régióban is; a
szándéknyilatkozat aláírása az első jó lépés ebben az irányban -
fogalmazott.
Az eseményen jelen lévő Martina Dalic, horvát
miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter köszönetet mondott az
Európai Bizottságnak a közvetítésért és a megállapodáshoz való
hozzájárulásért. A horvát miniszterelnök-helyettes szavai szerint
jelenleg a legfontosabb energetikai projekt Horvátországban az LNG terminál építése,
amelynek építése idén nyáron kezdődhet el. A terminál az észak-déli
gázfolyosó déli lába lehet majd; az LNG terminálon keresztül érkező
gáznak Horvátország határain kívül is elérhetőnek kell lennie
Közép-Kelet-Európában- tette hozzá.
Intenzív tárgyalás Oroszországgal
Magyarországnak emellett érdeke a dél-európai gázfolyosóhoz
való csatlakozás is, ami a korábban Déli Áramlat néven tervezett
vezeték újabb verziója lenne, az eredetileg tervezettnél kisebb
kapacitással. A csatlakozás érdekében Magyarország intenzíven tárgyal Oroszországgal és Szerbiával - mondta Szijjártó.
Kérdésre válaszolva Martina Dalic és Szijjártó Péter is elmondta, az INA-ügy nem került napirendre
a keddi tárgyalásokon. Az ügyben nem merült fel új fejlemény; a horvát
kormánynak a Mollal kell megállapodnia a részvénycsomagról, a magyar
kormánynak annyi a kikötése, hogy a magyar állam nem szállhat ki
veszteséggel az üzletből - tette hozzá a magyar külgazdasági és
külügyminiszter."
A végcél: megfizethető, alacsony energiaárak az összes háztartás számára