A gyerekek után havi 30 ezer, a felnõtteknek pedig havi 60 ezer forintos alanyi jogon járó alapjövedelmet ígért csütörtöki programbemutatóján a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje. Javaslatuk szerint az alapnyugdíj 90 ezer, míg a
Igen korrupcio csokkentes. Boven volna min. De esetleg elobb csokkentsuk es utana almondjunk a megmaradt penz elkoltesen. Nem olyan konnyu azt csokkenteni hogy mar kovetkezo evben ilyen programot indithasson karacsony ur.
itt speciel a teljes közszféra kapcsán beszélnek 308 ezer forint/hó átlagról... https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/ker/ker1708.html tokkal vonóval... ebben a vezetők is benne vannak... és persze nem azt állítottam, hogy ezen a fronton nincs pazarlás, hanem azt, hogy az igazi pazarlás nem itt van
kormánytisztviselő esetében az átlag havi 398 ezer (ebben persze a vezetők is benne vannak), ők most 77800-an vannak, ez cakkum pakk vmi 370 milliárd forint bérköltség per év köztisztviselő esetében az átlag havi 319 ezer (a vezetők fizetését is beleértve), ők vmi 34 ezren vannak, ez összesen 130 milliárd forint per év szóval összesen kb. 500 milliárd forint bérköltségről beszélünk http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qli006.html http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qli012.html ez kevesebb mint a 4%-a 2017-es költségvetés kiadási főösszegének https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1600090.tv ami pedig "kis aranka" aktatologató munkáját illeti az valószínűleg a legrosszabbul megfizetett bugyra ennek a rendszernek nem ő kap havi bruttó 600-at, az szent... nem mondom, hogy nem lehet ott spórolni, de arról fantáziálni, hogy ott hatalmas összegeket fogsz megtakarítani szerintem dőreség különösen, hogy menet közben fűnek fának pénzt akarsz osztani pacsira...
egy kissé hitelesebb lenne ez a nagy felbuzdulás ha nem akarnál mindjárt mindenkihez feltétel nélkül odavágni havi 60 nettót csak úgy... és közben nem kis aranka havi 150 bruttóját mutatnád fel a naagy megtakarításként... de vannak itt alacsonyabb bérek is https://www.mennyitkeresel.hu/forum/k%C3%B6ztisztvisel%C5%91i-b%C3%A9rek lehet, hogy sokat mondtam azzal a 150 nettóval... ezen a ponton különben egyre közelebb kerülünk a 60 nettódhoz különösen, hogy azért tényleg semmit sem kell csinálni csak úgy gyün alanyi jogon...
kis aranka kapcsán persze 150 nettót akartam írni, de az alább belinkelt link tanúsága szerint sokan még annyit sem keresnek mondanom sem kell a nagy reformfelbuzdulás során elsősorban az ő állásuk kerül veszélybe nem pedig a jól fizetett cimboráké
Nem rád mondtam, hanem az alapjövedelemre. Nagyon sok ember van, aki nem dolgozna, ha az létezne, még a középosztályból is. Havi 60 ezer teljesen passzív tőkejövedelemhez kellene vagy 50 milliós tőke.
"Már írtam hogy az a hatás nem egyik évről a másikra menne szerintem sem. Az emberek szerintem nem véletlenül isznak, drogoznak. Kiegyensúlyozott, egészséges ember ritkán él szerekkel." . Ez alapvetően igaz. De ettől még az érved nem állja meg a helyét: . - A munkanélküli, közmunkás, segélyes kategóriában a mindenféle munka nélküli ingyen pénz több, mint amit eddig kapott, a létformája nem fog változni, helyette viszont több ideje van és több pénze. Ez szerintem nemhogy nem csökkenti, hanem növeli a függőségeket (alkohol, cigi, drog, játék). Ebben a kategóriában tehát szerintem ez az alapjövedelem csak ront a helyzeten e tekintetben. . - A nagyon alacsony, alacsony jövedelmi kategóriában a pénz ugyan több nem lesz, de ott a lehetőség, hogy semmiért kap valaki 60e-t, vagy kőkemény munkával a kétszeresét. Ez a kategória szerintem, ha lehet, még veszélyeztetettebb. Az előző csoport ugyanis csak nem változik, ill. enyhén romlik, itt viszont tömeges leszakadás is történhet: a tanultabb, értelmesebb része dolgozik tovább, így rájuk nem lesz hatással, de a másik része ennek a csoportnak bizony a semmittevő életforma mellett dönt és így felemelkedés helyett anyagilag is lecsúszást okoz saját magának, ezzel pedig tovább növeli a függőségek esélyét... . - Közép kategóriában a 60e alapjövedelem gyakorlatilag indifferens a függőségek szempontjából. Ja nem, még itt is tudnék mondani negatív hatást: az ebbe a körbe született gyerekek fiatal felnőttként szerintem sokkal jobban ki lesznek téve annak kockázatának, hogy link életmódot folytassanak, mintha meg kellene dolgozniuk a pénzért. Egy ilyen család gyereke 18 évesen dönthet a továbbtanulás, a munka és a semmittevés+alappénz mellett. Elég nagy a kockázata, hogy az utóbbit választja... Ebben a kategóriában a szülők által eddig neki biztosított életszínvonal (kapott kb. 20e zsebpénzt/hó), az elérhető munka és fizu (kereshet 80-120e-t, ha nagy nehezen felveszik rögtön valahová) és a semmittevésért járó 60e Ft versenyképes egymással. . - És végül a felső kategória: a függőség szempontjából itt nagyjából teljesen indifferens a 60e Ft/hó, még az ebbe a társadalmi kategóriába tartozó gyerekek esetében is (a szülői háttér, ha csak pénzzel jár, de megfelelő törődéssel és neveléssel nem, eddig is magában hordozta a link életmódra való hajlamot, a 60e pedig ebben a kategóriában nem tétel és alternatíva). . Kb. ezt gondolom én. És ez persze nem az alapjövedelem teljes koncepciójának ellenérve, hanem csak az általad írd egyik vélt hatás (a függőségekkel kapcsolatos) cáfolása. Lent írtál sok valóban létező pozitív hatást is, a függőségekkel kapcsolatban szerintem nagyon tévedsz, e tekintetben én csak negatívumokat látok.
kb. annyi lenne a "megtakarítás", hogy kirúgnák a segélyezéssel közvetlenül foglalkozó ügyintézőket... max néhány ezer emberről lehet szó... és mivel nem keresnek sokat (ez még az államigazgatáson belül is az alja munka...) mondjuk meg lehet így spórolni 4-5 milliárdot per év... a másik oldalon meg több száz milliárdot akarsz pacsira kifizetni alanyi jogon bárkinek...
Az egész alapjövedelemmel kapcsolatban pedig általánosságban kb. ezt gondolom. . Egyrészt kellően érett társadalom szükséges hozzá, és még ott is erősen kérdéses, hogy működik-e. Másrészt nyilván a részleteken és feltételeken múlik az egész. De ökölszabályokat azért meg tudok fogalmazni. Jelölje "A" a tervezett alapjövedelem szintjét, "B" a meglévő létminimumét, "C" a minimálbérét, "D" pedig az átlagkeresetet. "B"-t és "C"-t csak elvi okokból különböztettem meg, hiszen a gyakorlatban az a cél, hogy ezek kb. egy szinten legyenek, "A" pedig nyilván nem csak egy vágyálom, hanem az adott ország teljesítőképességéhez kalkulált érték. Kb. ezt gondolom: . - Ha A jelentősen B, ill. C alatt marad, és ez utóbbiaktól is jó távol van felfelé a D, ott az alapjövedelem csak egy segély. Szerintem semmi értelme ott, ahol segélyrendszer most is van, ami kb. ugyanezt nyújtja. A skandináv, ill. nyugat-európai országok nagyjából ez a kategória. . - Ha A alatta marad eléggé B, ill. C-nek, de a D nincs sokkal feljebb az előbbieknél. Itt annyiban más a szitu, hogy általánosan elmondható, hogy "az emberek nem élek jól", így a tervezett alapjövedelemhez képesti alacsonyabb meglévő átlagjövedelem miatt egyfelől többen érezhetik ezt valamilyen biztonságként, és itt erősebb alapot ad ez, mint a meglévő segélyrendszer, másfelől egyre inkább demotiváló. Ebben a kategóriában ez a segélyen túl tekinthető egyfajta erősebb társadalombiztosításnak is. . - Ha A közel van B, ill. C-hez, de ezektől D eléggé távol van felelé. Ebben az esetben a továbbtanulás, a magasabb jövedelem motivációja marad, a közép- és felsőrétegeket nem veszélyezteti az alapjövedelem, az alsóbb szegmensekben viszont nyilvánvalóan passzivitást okoz. Itt a társadalom ketté szakadásához vezethet a dolog. . - Ha A nagyon közel kerül B, ill. C-hez és ezektől D sincs messze felfelé, ebben az esetben jelentkezne egy erős általános demotiváció a munkavégzéssel kapcsolatban. Ez kb. a komcsi egyenlősdi modellje.
Ebből most találjam ki hogy mely költségvetési sorról mennyit lehetne levenni? Vagy miért van ez itt? Esetleg bele is néztél hogy mire mennyi kiadás megy? mert az alapjövedelem mint lent számoltuk egy 7200 milliárdos program. A TELJES költségvetés több mint 55%-a. Ennek finanszírozására kevés az olyan kijelentés hogy " majd elküldjük a sok naplopót", meg "csökkentjük a korrupciót" illetve " generál majd többlet adóbevételt". 1. Először is az alap helyzet változatlan. Valamennyit megtermelünk és állam abból valamennyit újra eloszt. Akármilyen címen. Többlet bevétel abból nem fog keletkezni hogy többet elvesz és többet újra eloszt. Kis átcsoportosítás lehet a megtakarításoktól a fogyasztás felé. 2. Hiába számolják sokan úgy hogy majd Áfa és egyéb adó többlet bevételt fog ez jelenteni a helyette megszüntetett egyéb juttatások ugyanúgy Adóbevétel csökkentést fognak okozni. Ergo nagy értelme nincs extra Áfa bevételekről beszélni mert amit állam szétoszt valahonnan elveszi és ott annyival csökken a fogyasztás amennyivel másik oldalon nő. Persze behajthatod a milliárd felettiektől is az összeget, náluk nem fogyasztáscsökkentést okozna, de ezekből elsősorban kevés van ( arányában itt ML is egy kis hal a 100 milliárdjával) és pont őket képes a legkevésbé adóztatni az állam mert megvannak az erőforrásaik az adóelkerülésre, nem mellesleg a tisztességes tőkések esetében meg visszafogja a gazdasági növekedést a beruházások és fejlesztések elmaradásával. Szóval nem fogjuk tudni a hajunknál fogva kiemelni saját magunkat. 3. Bármennyire is keressük a megszüntetendő dolgokat költségcsökkentéseket 50%-át a költségvetésnek NEM lehet csak úgy átírni és megszüntetni. Pl: Egészségügyre 1900 milliárd forintot költenek. Az alapjövedelem ezt SEMENNYIRE nem érinti. A Nyugdíj alap 3.000 milliárd. Ebből továbbra is megmaradna a 90.000 feletti rész a programon felüli költségként. mivel az átlag nyugdíj most is 110.000 Ft így a 3000 milliárd több mint fele alapból megmarad még költségként és NAGYON nagyvonalú voltam itt. Tehát 1500 milliárd. Kamatszolgálat: 900 milliárd. EU költségvetés támogatás 300 milliárd. Tartalék 400 milliárd. Máris 5000 milliárdnál járok és akkor plusz 7200 milliárd az alapjövedelemből. 12.200 Milliárd miközben a teljes költségvetés 13.100 Milliárd. És szó sem eset ezekről: Oktatás, Rendvédelem, Fejlesztések ( úthálózat, épületek, közterek vidékfejlesztés stb... ) Bíróság, ügyészség, Sport ( nem a stadionok a rendes tömegsport és olimpia sportágak ) és ezer másik tétel. Valamint jelen helyzetben még nulla forint az állam Működtetése ( nulla hivatalok, NAV, ellenőrző szerv, szociális munkások, polgármesterek, ügyintézők ) ezt mind kivettük mintha "megspóroltuk" volna. Továbbra is kérdem hogy volna életképes egy ilyen model ha túllépünk minden olyan tételen hogy milyen pozitív és negatív hozzáadott értéke lenne a munkamorálra és életminőségre? Az állam működésének felét NEM tudod kiherélni mert jó része nem pótolható ilyen könnyen. Persze lehetne sokat faragni. Néhol akár 100 milliárdokat is ( Irtózaatosan nagy pénzek ezek ). De évi 7200 Milliárdot? Vegyük is ki a nyugdíj részét. Maradjon csak a gyerek és felnőtt. 4700 milliárd forint továbbra is több mint harmada a költségvetésnek és ez elvileg "csak" a szociális juttatásokat hivatot kiváltani semmi mást.
Nagyrészt egyetértek az elemzéssel de kérdéses hogy ahol lenne valami pozitív hozadéka ( 2. eset ) miből finanszíroznák? hisz az átlag jövedelem is elég alacsony akkor hogyan lenne képes kitermelni az alapjövedelmet. Ahol meg elég magas ehhez a jövedelem ott meg alapvetően nem ér el semmi pozitív hozadékot mert túl alacsony a mértéke a munkával elérhető jövedelemhez képest és akkor értelmét veszti mindenkinek kiosztani ahelyett hogy a pár leszakadó emberen célzotan segítenénk. Én tényleg 1 esetet látok amikor működhetne a dolog. Ez pedig a NAGYON magas robotizált termelés esete. De ekkor is az ilyen passzív jövedelmet inkább azzal olanám meg hogy már az elején a tulajdoni jogokat kell szereznie a tömegeknek és így jutnának a megtermelt javak egy részéhez. ( PL minél nagyobb arányú saját részvény kiosztása a munkavállalók között a munkabér egy részeként így a vállalatok jó része a társadalom nagy részének tuéajdonában lenne nem pedig kevés emberében akik vagyona mégjobban nő a többségéhez képest ).
"Ennek finanszírozására kevés az olyan kijelentés hogy " majd elküldjük a
sok naplopót", meg "csökkentjük a korrupciót" illetve " generál majd
többlet adóbevételt"" különösen azt tekintetbe véve, hogy a segélyezéssel közvetlenül nagyon kevés ember foglalkozik az államigazgatáson belül... és ezek kb. a legalacsonyabb presztízsű és legrosszabbul megfizetett állások ottan... ergo az egésztől kb. minimális megtakarítás várható ellenben a kiadások frankón felrobbannak
és akkor még nem is beszéltünk az "erkölcsi kockázatról"... nagyon veszélyes alanyi jogon olyan pénzt osztogatni - a semmiért - , amit kb. másoktól kell elvenni ehhez
Bár az sem tetszik nekem, de ennek ellenére pont az első változatnak lenne egyedül értelme, mert az nem ölné meg jobban a motivációt, mint a segélyezés. A segélyezésnél talán annyiban lenne jobb (kevésbé rossz), hogy kevesebb lenne a bürokrácia és az ügyeskedés, pofára adás benne.
"hogy kevesebb lenne a bürokrácia és az ügyeskedés, pofára adás benne.
" és ez miért lenne jó? minél több a bürokrácia, minél többet kell ügyeskedni és "tetszetősnek tűnni" annál kevesebben fognak segélyért folyamodni... és ehelyett inkább értékteremtő munkába ölik bele a fölös energiáikat
60 ezres alapjövedelmet és 150 ezres minimálbért ígérnek Magyarországon
Ugrás a cikkhez