Dúl a brókerbotrány, mellyel kapcsolatban az MNB alelnöke a parlament gazdasági bizottságának keddi ülésén beszélt. Windisch elmondta, hogy mintegy 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt bocsáthatott ki a Quaestor, mely ráadásul a Buda-Cashhez...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=211195
attól még hogy esetleg nem mindegyik kötvényre vagy nem akkora mennyiségre volt engedélye, attól még miért lenne fiktív? egy papírfecni is lehet elvileg egy \"szerződés\" ha meg demat papír volt, akkor is történt egy szerződéskötés... nem?
Hát ha valamire engedélye se volt, akkor azt hívhatjuk fiktívnek. Ott ugyanis erős a gyanú, hogy azt már eleve úgy bocsátotta ki, hogy nem akarta visszafizetni. Ezt pedig lefedi a fiktív kifejezés.
nem mintha a kialakult helyzetben sokat számítana, de akkor inkább neveznék jogosulatlan kötvénykibocsátásnak, párhuzamosan a jogosulatlan betétgyűjtéssel.. nem volt engedélyük, de ettől még a pénzmozgás, azaz egyik részről a kölcsönfelvétel a másik részről a hitelezés megtörtént.
Az MNB szakemberei azonban azt találták, hogy a 60 milliárdnyi mellett van még 150 milliárd fiktív kötvény is, amit a felügyelet tudta nélkül, illegálisan bocsátottak ki - olvasható a 444.hu-n. Ez pedig már büntetőjogi probléma, nem is felügyeleti. Tehát a Quaestor MNB-engedély nélkül, illegálisan bocsátott ki kötvényeket. Ez majdnem olyan, mintha pénzt vagy mást értékpapírt nyomtatott (értsd: hamisított) volna - fogalmaz az írás.
Nyelvi kukacoskodás:) De abban igazad van, hogy a "fiktív kötvényt sózott el" az inkább azt jelenti mintha olyanért szedett volna be pénzt, ami nem létezik, mondjuk ÁTVERLEK ZRT kötvényekért. Ezt jelenti inkább a fiktív kötvény. Itt fedezetlen, felelőtlen, jogosulatlan kötvénykibocsátásról beszélhetünk.
De bebukott, beragadt befektetői szempontból nincs jelentősége:)
Mivel nincs engedély, hamis, így az értéke szempontjából valóban és egzakt módon fiktív.
Más kérdés, hogy van egy "papírdarabod", de az gyakorlatilag nem részvény, függetlenül attól, hogy részvényárban adták el neked és ezzel pénzmozgást okoztak.
A fehérgalléros, kiművelt és igen rafkós bűnözőknél nagyobb kárt csak ugyanők tudnak okozni, politikusi támogatottsággal. Ha kicsit magasabb színvonalú lenne az oktatásunk, lehet, kevesebb ilyen csalást tudnának elkövetni, illetve kevesebben buknának bele a mohóságukba. De hát ilyen értelmi szinten mozognak sokan: link
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a szigorú ellenőrzés nem fontos, sőt! De hát a hatóság is mérföldekkel kullog a bűnözők mögött, pláne, ha nem is akar tenni semmit, akkor ez marad.
"Ebben maradunk!" - mondta a SZARÉRT Rt. vezérigazgatója.
rém egyszerű. ugyanaz az ember, aki kiküldte az értesítőt, hogy a neveden van 10 db mol részvény (miközben valójában nem volt), csak átírta a stringet a printelő basic programjában, hogy mol részvény helyet kvesztor kötvényt printeljen, aztán run, kivette a papírt a nyomtatóból és postázta számodra.
mondjuk mint ügyfél engem a hozam és garancia érdekel!
persze ha félre tájékoztatnak mint ahogy hallottuk itt másoktól is, akkor sajnos behúztak a csőbe.
De azért az ígért hozamok nem annyira magasak pl a befektetési alapok is tudnak akár 10-20%- ot is éves szinten, úgy hogy ehhez mérten sem volt irreális az ajánlatuk.
A "fiktív" kötvény KELER-rel való kapcsolatát én sem értem.
Itt valami fogalomzavar (esetleg szándékos ködösítés) van.
A fiktív kifejezést - ami nem jogi fogalom - a drága jó NAV használja előszeretettel minden olyan esetben, amikor bele akar kötni egy dokumentumba, de másként nem sikerül....
Pontosan. Nekem is komoly megtakarításom ragadt be náluk. Nem tudom elhinni, hogy a hatóságok szeme előtt, "fényes nappal nyílt utcán" ilyen óriási hamis kötvénypakkot el tudnak sózni és senki rájuk nem szól. Ha ukrajnából valaki 2 literrel több benzint hoz haza, akkor a NAV azonnal rászáll, de egy 100 milliárdos megacsalást simán meg lehet úszni.
A Quaestor ezeket a kötvényeket BEVÁS meg OBÁ-s prospektusokban mutogatta - mivel nem a vietnámi piacon ittapirosholapiros játékra számít az ember, hanem egy PSZÁF majd MNB ellenőrzés alatt álló cégbe fektet, ezért ki fogna gyanút/járna utána független helyen?
A kockázatról pedig: oké, a vállalati kötvényeknek van kockázata, rendben. Ez a kibocsátási összeg és a likvidálható érték különbözete. Kérdés: honnan a csudából számítson az ember arra, hogy a (mint fentebb leírtam több hatóság által ellenőrzött) brókercég 3x-osan felhígítja a kötvények számát, így az ember csőd esetén az elvárt összeg harmadára számíthat csak!?!?!
Ez a sorozatos brókerbotrány egy ellenőrzési rendszerhiba következménye az mnb részéről, s ezért kancsalpöcs eltolcsinak azonnal el kellene takarodnia a hazai gazdasági közéletből.
Gyakorlatilag bűnözőket szabadítottak a befektetőkre. A durva dolog, hogy a 90-es években csomó hasonló eset volt, illetve volt a 2000-es évek elején az ingatlanszövetkezetes piramisjáték - mégsem tanultak belőle a HATÓSÁGOK és a nevüket adták a további lenyúlósdihoz. (Mégis, minek hívjam azt, amikor az MNB működési engedélyt ad egy brókercégnek, a NAV elfogadja a mérleget, stb stb)
Persze, legyen óvatos az ügyfél - de komolyan, PSZÁF/MNB pecsét mögött tartsak a bűncselekménytől?!
kicsit fura, hogy egy bő két hete tartó botrány közepette valaki még nem érti a fiktív fogalmát.
a kelernél van mondjuk 20e db kötvény. és mi van akkor, ha a kötvény értékesítés során nem 20e db-ot, hanem 70e db-ot "adtak el"????
az ott bizony 50e db FIKTÍV kötvény. nem létező. csak a kockás füzetben vezetik.
a questor brókerháza a keler felé azt jelenti le, hogy 20e db kötvényt tart nyilván, a kötvények tulajdonosai felé meg azt, amennyi a nevük alatt van (amiket összeadva 70e db jön ki). a questor kft-je (a kibocsájtó) természetesen a mérlegében a 20e db-ot fogja csak szerepeltetni.
ez a "szép" ebben a csalásban. a külső, felületes szemlélőknek úgy tűnik, hogy minden rendben van.
ki jöhetne rá a csalásra?
- belső ellenőrzés (ni más géza, több péz jött be, mint amennyit kibocsátottunk)
- könyvvizsgáló (elnézést bözsike, de összeadtam azt a két számot, és valami nem frankó)
- MNB (azta de szép festmény, majd jól mutat a hegedű mellett az új 3 milliárdos budai villában)
"ha egy dolog túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, akkor nem is igaz. "
Jó, azért nem arról volt szó, hogy 15-20%-os csodahozamokat fognak majd produkálni, hanem a cégvilágban megszokott 1.5-2% körüli prémiumot adták az államkötvények felett. A kamuzással (heló, BŰNCSELEKMÉNY, aminek a felügyeletnél ki kellett volna buknia!) meg a kockázati oldalt teljesen eltorzította. Rendben van, kockázatot vállaltam, hogy a párnacihánál (bankokról nem is beszélve) egy fél mm-rel többet fialjon a megtakarítás. Bebuktam. Akkor kérem vissza az ENGEDÉLYEZETT kötvényszám alapján járó maradványt - nem pedig a harmadát.
"kicsit fura, hogy egy bő két hete tartó botrány közepette valaki még nem érti a fiktív fogalmát."
Fura, de érthető, ez egy szabályos gyász-folyamat. A szakirodalom szerint kb öt fő fázisból áll:
1. A tagadás
Először el sem hisszük, hogy tényleg igaz. Sokkos állapotba. Derült égből villámcsapás. Hogyan lehetséges ez? Az egyik pillanatban még azt hittem... a következőben meg semmi?
2. A harag
Van aki percek alatt túljut az első szakaszon, másoknak napok, hetek is szükségesek. Szembesülnive a ténnyel úrrá lesz a düh, bosszúvágy. Téglával akarják bedobálni az iroda üvegét, öngyilkossággal fenyegetőznek, hibáztatnak mindenkit.
3. Alkudozás
Feltámad a remény, talán van még esély, talán van ingatlanvagyon, abból visszajöhet valami... És biztos megvan valahol a pénz, hiszen az nem tűnik el csak úgy... Annyira, hogy néhányan esetleg még fizetni(!) is hajlandóak szélhámos ügyvédeknek (ez persze újabb veszteség lesz, ami az 1. lépésig visszalökhet).
4. A depresszió
Az eredménytelen próbálkozások kudarca után jön a depresszió. Kilátástalanság, senkivel sem akar találkozni, beszélni, milyen hülye volt, hogy hihette el, nyalogatja a sebeit. Felidézi az álmait: mi mindent akart csinálni azzal a sok pénzzel, ezzel is növeli önnön fájdalmát.
Egy idő után már nem nyújt kielégülést az önsajnálat, így ez a fajta depresszió lecseng (megjegyzés: ha túl hosszú ideig fennmarad, klinikai depresszióvá válhat, amiből nehéz talpraállni - az olyan, mint a lélek rákja).
5. Az elfogadás
Az idő csak előrefelé folyik, az álmodozás is unalmas már. Kiborítjuk a hamutartót, szennyest berakjuk a mosógépbe. Nincs több hiú remény, ennek a zsének már lőttek. Újratervezés.
Mikor ezt elolvastam az eszem meg állt. Azt mondtam ilyen nincs, de még is van.
Még arra lennék kíváncsi, hogy a biztosítóknál hány ügyfél lehet aki nem is tud róla, hogy nagy értékű biztosítása van, aminek jó magas az üzletkötői jutaléka.
Ez csak egy gondolat.
az állam felelőssége SOKKAL ALAPVETŐBB annál, mint az MNB / PSZÁF.
néha felüdülés angol oldalakon pénzügyi ismeretekről olvasni, mert evidenciaként hivatkoznak arra, ami nálunk meghökkenést kelt.
"...természetesen semmi nincs ingyen, így a befektetésed ilyenfajta biztosításáért ilyen vagy olyan módon fizetned kell.
Bár néhányan fantáziálhatunk egy olyan világról, ahol magas nyereséget lehet elérni kockázat nélkül, valójában nincsen olyan eszköz, amellyel megkerülhetjük a rögvalóságot, a kockázat - hozam alapvető összefüggését."
Sajnos a magyar néplélek számára ez a "rögvalóság" riasztó, ezért rendre olyan kormányokat segítünk hatalomra, amely azt mondja a népnek, amit a nép hallani szeretne: ...végtelen boldogság, ingyen, mindenkinek, örökre... Ezzel pedig megágyaz a csalódásnak és a pofára esésnek. De hát mi kértük ezt.
Megint leírom: nem azt mondom, hogy kockázat nélkül kérem a hasznot - ilyen uis nincs. (OBA biztosított Ft bankbetét/párnaciha kockázata a Ft-gyengülés, aranytégla/ingatlan: árcsökkenés, stb) Viszont a kockázatról tájékoztatni kell az ügyfelet! Ráadásul az engedélyezett kereteket nem szabad túllépni (ami ugye a cikk témája). Egy kötvény kockázata a vételár és az adós likvidálási árának a különbsége. Nomármost ha 3x-os mennyiségű kamukötvénnyel felhígítják a kötvényállományt, akkor a kockázat többszörösére nő! Főleg, hogyha már kamukötvényeznek, akkor miért is ne használnák a befolyt összeget illegális célokra, pl elbaltázott forex-műveletek fedezése és hasonlók. Itt érkezik a BTK és a karperec, csak sajnos nagyon-nagyon későn.
Nem pont ellentéte.
Bár kétségtelen, hogy ez csak akkor "üzlet", ha a fiktív személy végeredményben nem kapja meg a papírokat, csak a pénz tűnik el (valahol, közben).
"Viszont a kockázatról tájékoztatni kell az ügyfelet!"
Befektetési kockázatnál nyilván, de itt már rég nem erről van szó. Az ügyfeleket másfél évtizede bűnözők csalták lépre, és ezt azért tehették meg, mert az ügyfelek ELHITTÉK, hogy garantált magas hozamot kapnak lekötés nélkül.
a karperec legfeljebb megtorlásra jó, kárpótlásban nem segít. aminek valódi haszna van, az a megelőzés, amiben legfontosabb szerepe a GONDOLKODÁSNAK lenne.
Ráadásul milyen 5 éves, vagy nem 5 éves vizsgálati periódusokról beszélünk (beszél a kormány), amikor bármikor, bármelyik nap köthetnek egy fiktív ügyfélnek egy fiktív üzletet.
Vagy minden nap le kell ellenőrizni, hogy van-e a cégnél egy fiktív személy?
Igen teljesen félre lettünk vezetve az MNB asszisztálása mellett. Nekik ezt a folyamatot látniuk kellett, de fontosabbak a haverok, mint a kisemberek pénze. Lázár úr könnyen mondja, hogy nem a kormány ügye, akkor kié? Ki a felelős azért, hogy a pénzpiacon egy rablóbanda garázdálkodott éveken át? A kötvényes csupán megbízott a felügyeletben, annak munkájával. Az embereknek a fiókokban az ügyintézők azt mondták minden esetben, hogy ez olyan mint az államkötvény és még ráadásul többet is ad 2 százalékkal. Most megint mi kisemberek vigyük el az összes veszteséget? Az ügyintézők miért hangsúlyozták minden alkalommal, hogy ez biztonságos és a BEVA is jótáll mindenért? Ebben az országban mindent meg lehet csinálni és persze a kormány, illetve az MNB mossa kezeit. Felháborító. Ez már a balkánnál is veszélyesebb és rosszabb, amit itt a kisemberekkel meg lehet csinálni. Persze könnyen mondják miért vettétek meg, de akkor könyörgöm miért engedték az ilyen céget a pézügyi piacon működni, sőt még decemberi ellenőrzéskor is az MNB a QUEASTOR bank vásárlásakor is mindent rendben talált. Igenis a károsulétakat teljesen kártalanítani kell, nem pedig a felelősséget ide-oda tologatni. A kormányban ezután ki mer megbízni, amikor a kisemberek érdekei helyett a bankár haverokat védi.
A fiktív fogalma az a nem létező szervezet által kiállított joghatás kiváltására alkalmatlan okmány, okirat-ot jelent.
Vagyis magyarán olyan eszköz esetünkben ami nem létezik. Ezért van az, hogy egy új értelmezés szerint pont azok járhatnak jól akiknek van ebből a "semmiből", mert akkor amikor megvették, akkor a semmit vették meg, ezért maga az ügylet érvénytelen. Ennek megfelelően az érte kifizetett pénzt vissza kell kapniuk.
De bennem más motoszkál. Ha ugyanis igaz, amit írnak, hallunk, hogy fiktív kötvényeket bocsájtottak ki, akkor annak nem látom a miértjét. Tekintettel arra, hogy a nem létező kötvények ellenértékét nem fizették volna vissza, akkor ez önmagában hordozza a bukás abszolút lehetőségét, a kérdés csak a mikor-on van.
lehet, hogy itt nem a 'fiktív kötvény fogalma' oldalról kell megközelíteni, hanem í dematerializált vállalati kötvény-ről link
így ha ennek kibocsátásának folyamata során a kötvénykibocsátó trükközött az adatokkal (pl. ismétlés volt benne) akkor a kérdés, hogy kell-e ellenőriznie a forgalmazónak ezt (bár sanszos, hogy nem, hiszen a kötvényes cég 3-10-xxx) forgalmazónak is átadhat kötvényeket... ekkor a kötvényes cég egyedül a ludas...
egy forgalmazó amúgy se látná, ha pl. 3-4 forgalmazónak ugyanazt az engedélyszámot ad meg egy kötvénykibocsátó..
tehát ha van engedélyszám rajta akár csak ismétlés is akkor elvileg kötvényként kell kezelni, mert a forgalmazó is így kezelte...
a pszáf pedig azért nem szúrta ki, mert az adatbázisok 1-2-3-4-5 évesek és senki nem ment bele 5 évre visszamenőleg a részletekbe.... (avagy nem így írja elő a törvény az ellenőrzést...)
talán egy 5évre visszamenőleges ellenőrzési felülvizsgálattal egy SQL keresés kidobta volna...de persze ki tudja....
a PSZÁF már többször bizonyította (pl. devizahitelezés szabályozatlansága is), hogy alkalmatlan volt az ellenőrzésre, felügyeletre... mókás lenne a vezetőiket nem megfelelő munkavégzésért perelni 2003-tól...
(pl.2003 január egyoldalú szerződésmódosításos banki törvény)
Az MNB szerinted szerinted mennyiben bizonyította, hogy jobb ennél? Figyelembe véve, hogy tavaly ősszel ők adtak engedélyt a Quaestornak 70 mrd-os kötvénykibocsátásra, meg, hogy vizsgálódtak idén januárban a BC-nél a frank árfolyam küszöb eltörlése miatti veszteségek ügyében és nem találtak semmit...
"(pl.2003 január egyoldalú szerződésmódosításos banki törvény)"
Ezt belinkeled?
Csak mert tényszerűen a bankoknak NEM 2003-ban nyílt meg a lehetőségük erre.
- a devizahitelezésre 2001-ben lett meg a jogi lehetőségük;
- az egyoldalú szerződésmódosítást pedig az 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) is tartalmazta már.
"így ha ennek kibocsátásának folyamata során a kötvénykibocsátó trükközött az adatokkal (pl. ismétlés volt benne) akkor a kérdés, hogy kell-e ellenőriznie a forgalmazónak ezt"
Nem csak neki kell ellenőrizni hanem a PSZAF-nak is.
A forgalomba hozatal az ajánlattétellel kezdődik amit a PSZAF-nak is jóvá kell hagyni.
A tartalama:
-------------------------
Nyilvános ajánlattétel
A nyilvános forgalomba hozatal nyilvános ajánlattétellel történik. A nyilvános ajánlattétel az értékpapír vásárlására vagy jegyzésére egyedileg előre meg nem határozott lehetséges befektetők részére, nyomtatott sajtó útján közzé tett felhívás.
A nyilvános ajánlattétel tartalmazza
- a tájékoztató közzétételét engedélyező felügyeleti határozat számát és időpontját;
- a forgalomba hozandó értékpapír, a kibocsátó megnevezését;
- a forgalomba hozandó értékpapír mennyiségét (darabszámát), névértékét és értékesítési árát vagy az ármeghatározás módját;
- a forgalomba hozatali eljárás lebonyolítására rendelkezésre álló időtartamot, a forgalomba hozatali helyeket;
- a forgalomba hozatal és a fizetés módját, valamint
- a tájékoztató megjelentetésének, illetve megtekintésének helyét, idejét és módját.
PSZÁF-jóváhagyás
A forgalomba hozatali eljárás lezárásáig az azzal összefüggésbe hozható minden, a befektetők tájékoztatását szolgáló dokumentum tervezetét a megjelenés előtt legalább három nappal a PSZÁF-hoz be kell nyújtani, amely a dokumentum nyilvánosságra hozatalát megtilthatja, ha annak tartalma eltér az engedélyezett tájékoztatótól vagy félrevezető a tartalma. Ha a PSZÁF három nap elteltével nem nyilatkozik, a dokumentumok megjelentetését jóváhagyottnak kell tekinteni. A forgalomba hozatali eljárás lezárását követő öt napon belül a kibocsátó és a forgalmazó bejelenti a PSZÁF-nak, illetve nyilvánosságra hozza annak eredményét.
Ha jól tudom, csak 1 forgalmazó volt, a Quaestor Értékpapír Zrt.
Mivel csak 1 forgalmazó volt (Quaestor Értékpapír), így látniuk kellett, hogy mennyit adtak már el, mennyire van még "engedély".
Ugye mint tudjuk, időközben vissza is vették a kötvényeket az idő lejárta előtt, ha az ügyfél úgy kívánta, ily módon csökkenhetett a kiadott mennyiség.
Én azt gyanítom (csak tipp, nincs semmi alapja), hogy ezzel a "menet közben visszaadom módszerrel" több kötvényt kinullázhattak egy "árnyék" nyilvántartásban, hogy úgy tűnjön, még nem érték el az engedélyezett mennyiséget.
Ennek az ellenőrzése valószínűleg nem olyan egyszerű. Kimegyek a céghez, kérem, h mutassanak egy összegzést a kiadott kötvények összértékéről, valószínűleg az engedélyezetthez közeli értéket fognak nekem mutatni, hogy ne bukjanak le.
Ha az ügyfelek számláján lévő kötvényeket, kötvények értékét egyenként kellene megadniuk, valószínűleg azonnal kiderülne a turpisság.
Bár azt is meghamisíthatják, de akkor meg az ügyfél azonnal észrevenné, hogy "nincs is számlám", vagy "nem annyi van rajta", miközben 10 milliát beperkeltam.
A KELER felé jelenleg "összevonva" jelentenek, így simán lehet sumákolni.
Nem tudom ki mennyire van benne. Egyszerűn össze kellene adnia forgalomba hozatali eredményeket.Ha valakinek megéri szerintem csak pár órás munka és máris lenne valami, amiből ki lehet indulni.
"Én azt gyanítom (csak tipp, nincs semmi alapja), hogy ezzel a "menet közben visszaadom módszerrel" több kötvényt kinullázhattak egy "árnyék" nyilvántartásban, hogy úgy tűnjön, még nem érték el az engedélyezett mennyiséget."
de amit visszaadtak, azzal csökkent a mennyiség és azt adták el újra.
Ha jól értem akkor a mennyiség nem változott.
tehát eladtak 100 kötvényt, azt a tulaj idő előtt visszaváltotta,és adták el újra.
Akkor csak 100 kötvény van.
Törölt felhasználó2015. 03. 14. 09:19
#76
A brókerbotrányban érintett cégeknél van felügyelőbizottság, igazgatóság. Ezek tagjainak a kezén miért nem kattant a bilincs? Ahhoz volt eszük, hogy a díjazásukat zsebre tegyék, viszont a feladatukat a jelek szerint inkompetensen látták el.
"Én azt gyanítom (csak tipp, nincs semmi alapja), hogy ezzel a "menet közben visszaadom módszerrel" több kötvényt kinullázhattak egy "árnyék" nyilvántartásban, hogy úgy tűnjön, még nem érték el az engedélyezett mennyiséget."
A kötvény átruházható. (alaptájékoztató 53. oldal)
Akkor az lenne a gond, hogy az átruházást a quaestor intézte és akkor már visszavásárlás ?
...ha ez visszavétel-újra eladás igaz akkor a forgalmazó (Q.-ért-zrt.) jogilag vétlen,,,
ugyanis ekkor (a dem. vállalati kötvényeket 'termékként' kezelve) jogilag fogalma se lehet arról, hogy az éppen megkapott kötvénycsomag és az ahhoz adott engedélyszámok épp hol tartanak: élő/nem élő/lejárt /visszavont vagy ismételt...
ekkor egyedül a kötvénykibocsátó KFt a felelős (hiszen ott látták az értékesítésre átadottak közt az ismétléseket/szabálytalanságokat)
ha veszel egy terméket és kapsz hozzá számlát
(itt MNB engedélyszámot) nem ellenőrizheted le (csak a felügyelet), hogy aki a terméket adta adózik-e/betart minden szabályt rendesen...
tehát ekkor a Q.ért-Zrt nem felelős és a kötvényes cégen minden felelősség... (ráadásul pontos nyilvántartási is csak nála van meg - nem pedig a forgalmazóknál)
...engem az 1 tétel informatikai rendszerbe való bekerülésének konkrét folyamata érdekelne inkább... (kvázi a 'bevételezés')
tehát így nézhet ki ? :
pl.
a kötvénykibocsátó átad a forgalmazónak egy értéket és egy MNB által engedélyezett sorozatszám tartományt, amelyet lehet 'bevételezni a rendszerbe' és értékesíteni ?!
ekkor a forgalmazónak kell ellenőriznie az MNB sorozatszámot (hogy ismételt vagy csak annyit hogy 'aktiv', 'élő', engedélyezett tartomány ?
Mi van ha ugyanazt kapja meg 3* ?
Mit kell(ene) tennie ?
szerintem is ilyen részletekben fog megbújni az ördög..
Én még lyenekre gondoltam :
- Ugyebár ezeknek a fránya brókereknek ki volt adva hogy tukmálni kell az ügyfelekre a kötvényeket...rám pl. vagy háromszor próbálta meg rámsózni a vacak kötvényeit - szerencsére nem vettem -
DE,
Itt van pl. ez a bróker, aki már 7 éve itt dolgozik az irodában...Nem sejthette a sorozat számokból itt valami nem stimmel ? Vagy hogy megbuherálták a kötvényeket ? mivel azért híreket csak olvasott a saját oldalukon, nem volt gyanús hogy ennyi kötvény van, esetleg nincs is rá a cégnek engedélye...neki meg folyton ajánlani kell az ügyfeleknek ?
ezeket a brókereket mindig küldték továbbképzésre a többi brókercéggel egyetemben...nem beszéltek egymás között más brókerekkel hogy itt valami bűzlik ?
Szerintem itt jó sok brókert is fel kéne jelenteni, csalás megalapozott vádjával, bűnszervezetben elkövetett csalás, stb..
jogilag több forgalmazó is lehetett...így a forgalmazónak nem kell 'tudnia', hogy a kötvénykibocsátó cég épp hol tart a kötvényeivel...
(ekkor a Q.ért.p zrt-ből nem megy senki börtönbe...csak a Q hrurira-ból...)
az erkölcs más kérdés abban maximálisan igazad van és pénznyelőnek is, hogy ha jogi felelősség nem is lesz az ügyfelek bizalmával...
a kérdés az,hogy jogilag kell-e ellenőriznie...és mivel ez egy 'termék' amit bevételeztek a rendszerébe...valószínűleg nem... mint ahogy pl. az üdítőnél/konzerveknél sem tudhatod, milyen alapanyagból készültek...
sejtheted...gondolhatod...és elmondhatod...(hogy talán romlott vagy egészségtelen) ha akarod, de jogilag nem kell semmit se tenned...
Itt meg ezzel!! PSZAF MŰKÖDÉSI ENGEDÉLYÉT
MEGKAPTÁK,SZABAD AZ ÚT*
Ott van láthatod- "ÁTRUHÁZNI" bár úgy volna,
Elég felajánlani-
EZEK CÉGEK KIBOCSÁTÓI OLDALRÓL
PSZAF/MNB JÓVÁHAGYÁSRA NEM KÖTELEZETTEK!!
Akkor világos mibe ültek bele!!
Megtévesztésre nyugodtan jó jött!!
Befizetés jogalapja???
-Kötvényesekre gondolok-
MÉG EGYSZER <VÁLLALATI KÖTVÉNY> PIACÁT
NEM FELÜGYELIK link
Mindenki tudta mennyire kaptak engedélyt, a kibocsátó és a forgalmazó is.
Tegyük fel te vagy a kibocsátó.
Én mint forgalmazó, már látom - hiszen ÉN forgalmazom - hogy elértem a 60 milliárdot, megkérdezlek, mit csináljak? Elértük a keretet. STOP.
Kibocsátó: dehogy értük el, toljátok tovább.
Forgalmazó: 120 milliárdnál járunk, figyu, ez már duplája. Van engedélyünk erre?
150 milliárdnyi fiktív kötvényt sózott el a Quaestor
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=211195