Dúl a brókerbotrány, mellyel kapcsolatban az MNB alelnöke a parlament gazdasági bizottságának keddi ülésén beszélt. Windisch elmondta, hogy mintegy 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt bocsáthatott ki a Quaestor, mely ráadásul a Buda-Cashhez...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=211195
"így ha ennek kibocsátásának folyamata során a kötvénykibocsátó trükközött az adatokkal (pl. ismétlés volt benne) akkor a kérdés, hogy kell-e ellenőriznie a forgalmazónak ezt"
Nem csak neki kell ellenőrizni hanem a PSZAF-nak is.
A forgalomba hozatal az ajánlattétellel kezdődik amit a PSZAF-nak is jóvá kell hagyni.
A tartalama:
-------------------------
Nyilvános ajánlattétel
A nyilvános forgalomba hozatal nyilvános ajánlattétellel történik. A nyilvános ajánlattétel az értékpapír vásárlására vagy jegyzésére egyedileg előre meg nem határozott lehetséges befektetők részére, nyomtatott sajtó útján közzé tett felhívás.
A nyilvános ajánlattétel tartalmazza
- a tájékoztató közzétételét engedélyező felügyeleti határozat számát és időpontját;
- a forgalomba hozandó értékpapír, a kibocsátó megnevezését;
- a forgalomba hozandó értékpapír mennyiségét (darabszámát), névértékét és értékesítési árát vagy az ármeghatározás módját;
- a forgalomba hozatali eljárás lebonyolítására rendelkezésre álló időtartamot, a forgalomba hozatali helyeket;
- a forgalomba hozatal és a fizetés módját, valamint
- a tájékoztató megjelentetésének, illetve megtekintésének helyét, idejét és módját.
PSZÁF-jóváhagyás
A forgalomba hozatali eljárás lezárásáig az azzal összefüggésbe hozható minden, a befektetők tájékoztatását szolgáló dokumentum tervezetét a megjelenés előtt legalább három nappal a PSZÁF-hoz be kell nyújtani, amely a dokumentum nyilvánosságra hozatalát megtilthatja, ha annak tartalma eltér az engedélyezett tájékoztatótól vagy félrevezető a tartalma. Ha a PSZÁF három nap elteltével nem nyilatkozik, a dokumentumok megjelentetését jóváhagyottnak kell tekinteni. A forgalomba hozatali eljárás lezárását követő öt napon belül a kibocsátó és a forgalmazó bejelenti a PSZÁF-nak, illetve nyilvánosságra hozza annak eredményét.
"(pl.2003 január egyoldalú szerződésmódosításos banki törvény)"
Ezt belinkeled?
Csak mert tényszerűen a bankoknak NEM 2003-ban nyílt meg a lehetőségük erre.
- a devizahitelezésre 2001-ben lett meg a jogi lehetőségük;
- az egyoldalú szerződésmódosítást pedig az 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) is tartalmazta már.
Az MNB szerinted szerinted mennyiben bizonyította, hogy jobb ennél? Figyelembe véve, hogy tavaly ősszel ők adtak engedélyt a Quaestornak 70 mrd-os kötvénykibocsátásra, meg, hogy vizsgálódtak idén januárban a BC-nél a frank árfolyam küszöb eltörlése miatti veszteségek ügyében és nem találtak semmit...
a PSZÁF már többször bizonyította (pl. devizahitelezés szabályozatlansága is), hogy alkalmatlan volt az ellenőrzésre, felügyeletre... mókás lenne a vezetőiket nem megfelelő munkavégzésért perelni 2003-tól...
(pl.2003 január egyoldalú szerződésmódosításos banki törvény)
lehet, hogy itt nem a 'fiktív kötvény fogalma' oldalról kell megközelíteni, hanem í dematerializált vállalati kötvény-ről link
így ha ennek kibocsátásának folyamata során a kötvénykibocsátó trükközött az adatokkal (pl. ismétlés volt benne) akkor a kérdés, hogy kell-e ellenőriznie a forgalmazónak ezt (bár sanszos, hogy nem, hiszen a kötvényes cég 3-10-xxx) forgalmazónak is átadhat kötvényeket... ekkor a kötvényes cég egyedül a ludas...
egy forgalmazó amúgy se látná, ha pl. 3-4 forgalmazónak ugyanazt az engedélyszámot ad meg egy kötvénykibocsátó..
tehát ha van engedélyszám rajta akár csak ismétlés is akkor elvileg kötvényként kell kezelni, mert a forgalmazó is így kezelte...
a pszáf pedig azért nem szúrta ki, mert az adatbázisok 1-2-3-4-5 évesek és senki nem ment bele 5 évre visszamenőleg a részletekbe.... (avagy nem így írja elő a törvény az ellenőrzést...)
talán egy 5évre visszamenőleges ellenőrzési felülvizsgálattal egy SQL keresés kidobta volna...de persze ki tudja....
A fiktív fogalma az a nem létező szervezet által kiállított joghatás kiváltására alkalmatlan okmány, okirat-ot jelent.
Vagyis magyarán olyan eszköz esetünkben ami nem létezik. Ezért van az, hogy egy új értelmezés szerint pont azok járhatnak jól akiknek van ebből a "semmiből", mert akkor amikor megvették, akkor a semmit vették meg, ezért maga az ügylet érvénytelen. Ennek megfelelően az érte kifizetett pénzt vissza kell kapniuk.
De bennem más motoszkál. Ha ugyanis igaz, amit írnak, hallunk, hogy fiktív kötvényeket bocsájtottak ki, akkor annak nem látom a miértjét. Tekintettel arra, hogy a nem létező kötvények ellenértékét nem fizették volna vissza, akkor ez önmagában hordozza a bukás abszolút lehetőségét, a kérdés csak a mikor-on van.
Igen teljesen félre lettünk vezetve az MNB asszisztálása mellett. Nekik ezt a folyamatot látniuk kellett, de fontosabbak a haverok, mint a kisemberek pénze. Lázár úr könnyen mondja, hogy nem a kormány ügye, akkor kié? Ki a felelős azért, hogy a pénzpiacon egy rablóbanda garázdálkodott éveken át? A kötvényes csupán megbízott a felügyeletben, annak munkájával. Az embereknek a fiókokban az ügyintézők azt mondták minden esetben, hogy ez olyan mint az államkötvény és még ráadásul többet is ad 2 százalékkal. Most megint mi kisemberek vigyük el az összes veszteséget? Az ügyintézők miért hangsúlyozták minden alkalommal, hogy ez biztonságos és a BEVA is jótáll mindenért? Ebben az országban mindent meg lehet csinálni és persze a kormány, illetve az MNB mossa kezeit. Felháborító. Ez már a balkánnál is veszélyesebb és rosszabb, amit itt a kisemberekkel meg lehet csinálni. Persze könnyen mondják miért vettétek meg, de akkor könyörgöm miért engedték az ilyen céget a pézügyi piacon működni, sőt még decemberi ellenőrzéskor is az MNB a QUEASTOR bank vásárlásakor is mindent rendben talált. Igenis a károsulétakat teljesen kártalanítani kell, nem pedig a felelősséget ide-oda tologatni. A kormányban ezután ki mer megbízni, amikor a kisemberek érdekei helyett a bankár haverokat védi.
Ráadásul milyen 5 éves, vagy nem 5 éves vizsgálati periódusokról beszélünk (beszél a kormány), amikor bármikor, bármelyik nap köthetnek egy fiktív ügyfélnek egy fiktív üzletet.
Vagy minden nap le kell ellenőrizni, hogy van-e a cégnél egy fiktív személy?
"Viszont a kockázatról tájékoztatni kell az ügyfelet!"
Befektetési kockázatnál nyilván, de itt már rég nem erről van szó. Az ügyfeleket másfél évtizede bűnözők csalták lépre, és ezt azért tehették meg, mert az ügyfelek ELHITTÉK, hogy garantált magas hozamot kapnak lekötés nélkül.
a karperec legfeljebb megtorlásra jó, kárpótlásban nem segít. aminek valódi haszna van, az a megelőzés, amiben legfontosabb szerepe a GONDOLKODÁSNAK lenne.
Nem pont ellentéte.
Bár kétségtelen, hogy ez csak akkor "üzlet", ha a fiktív személy végeredményben nem kapja meg a papírokat, csak a pénz tűnik el (valahol, közben).
Megint leírom: nem azt mondom, hogy kockázat nélkül kérem a hasznot - ilyen uis nincs. (OBA biztosított Ft bankbetét/párnaciha kockázata a Ft-gyengülés, aranytégla/ingatlan: árcsökkenés, stb) Viszont a kockázatról tájékoztatni kell az ügyfelet! Ráadásul az engedélyezett kereteket nem szabad túllépni (ami ugye a cikk témája). Egy kötvény kockázata a vételár és az adós likvidálási árának a különbsége. Nomármost ha 3x-os mennyiségű kamukötvénnyel felhígítják a kötvényállományt, akkor a kockázat többszörösére nő! Főleg, hogyha már kamukötvényeznek, akkor miért is ne használnák a befolyt összeget illegális célokra, pl elbaltázott forex-műveletek fedezése és hasonlók. Itt érkezik a BTK és a karperec, csak sajnos nagyon-nagyon későn.
az állam felelőssége SOKKAL ALAPVETŐBB annál, mint az MNB / PSZÁF.
néha felüdülés angol oldalakon pénzügyi ismeretekről olvasni, mert evidenciaként hivatkoznak arra, ami nálunk meghökkenést kelt.
"...természetesen semmi nincs ingyen, így a befektetésed ilyenfajta biztosításáért ilyen vagy olyan módon fizetned kell.
Bár néhányan fantáziálhatunk egy olyan világról, ahol magas nyereséget lehet elérni kockázat nélkül, valójában nincsen olyan eszköz, amellyel megkerülhetjük a rögvalóságot, a kockázat - hozam alapvető összefüggését."
Sajnos a magyar néplélek számára ez a "rögvalóság" riasztó, ezért rendre olyan kormányokat segítünk hatalomra, amely azt mondja a népnek, amit a nép hallani szeretne: ...végtelen boldogság, ingyen, mindenkinek, örökre... Ezzel pedig megágyaz a csalódásnak és a pofára esésnek. De hát mi kértük ezt.
Mikor ezt elolvastam az eszem meg állt. Azt mondtam ilyen nincs, de még is van.
Még arra lennék kíváncsi, hogy a biztosítóknál hány ügyfél lehet aki nem is tud róla, hogy nagy értékű biztosítása van, aminek jó magas az üzletkötői jutaléka.
Ez csak egy gondolat.
"kicsit fura, hogy egy bő két hete tartó botrány közepette valaki még nem érti a fiktív fogalmát."
Fura, de érthető, ez egy szabályos gyász-folyamat. A szakirodalom szerint kb öt fő fázisból áll:
1. A tagadás
Először el sem hisszük, hogy tényleg igaz. Sokkos állapotba. Derült égből villámcsapás. Hogyan lehetséges ez? Az egyik pillanatban még azt hittem... a következőben meg semmi?
2. A harag
Van aki percek alatt túljut az első szakaszon, másoknak napok, hetek is szükségesek. Szembesülnive a ténnyel úrrá lesz a düh, bosszúvágy. Téglával akarják bedobálni az iroda üvegét, öngyilkossággal fenyegetőznek, hibáztatnak mindenkit.
3. Alkudozás
Feltámad a remény, talán van még esély, talán van ingatlanvagyon, abból visszajöhet valami... És biztos megvan valahol a pénz, hiszen az nem tűnik el csak úgy... Annyira, hogy néhányan esetleg még fizetni(!) is hajlandóak szélhámos ügyvédeknek (ez persze újabb veszteség lesz, ami az 1. lépésig visszalökhet).
4. A depresszió
Az eredménytelen próbálkozások kudarca után jön a depresszió. Kilátástalanság, senkivel sem akar találkozni, beszélni, milyen hülye volt, hogy hihette el, nyalogatja a sebeit. Felidézi az álmait: mi mindent akart csinálni azzal a sok pénzzel, ezzel is növeli önnön fájdalmát.
Egy idő után már nem nyújt kielégülést az önsajnálat, így ez a fajta depresszió lecseng (megjegyzés: ha túl hosszú ideig fennmarad, klinikai depresszióvá válhat, amiből nehéz talpraállni - az olyan, mint a lélek rákja).
5. Az elfogadás
Az idő csak előrefelé folyik, az álmodozás is unalmas már. Kiborítjuk a hamutartót, szennyest berakjuk a mosógépbe. Nincs több hiú remény, ennek a zsének már lőttek. Újratervezés.
"ha egy dolog túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, akkor nem is igaz. "
Jó, azért nem arról volt szó, hogy 15-20%-os csodahozamokat fognak majd produkálni, hanem a cégvilágban megszokott 1.5-2% körüli prémiumot adták az államkötvények felett. A kamuzással (heló, BŰNCSELEKMÉNY, aminek a felügyeletnél ki kellett volna buknia!) meg a kockázati oldalt teljesen eltorzította. Rendben van, kockázatot vállaltam, hogy a párnacihánál (bankokról nem is beszélve) egy fél mm-rel többet fialjon a megtakarítás. Bebuktam. Akkor kérem vissza az ENGEDÉLYEZETT kötvényszám alapján járó maradványt - nem pedig a harmadát.
kicsit fura, hogy egy bő két hete tartó botrány közepette valaki még nem érti a fiktív fogalmát.
a kelernél van mondjuk 20e db kötvény. és mi van akkor, ha a kötvény értékesítés során nem 20e db-ot, hanem 70e db-ot "adtak el"????
az ott bizony 50e db FIKTÍV kötvény. nem létező. csak a kockás füzetben vezetik.
a questor brókerháza a keler felé azt jelenti le, hogy 20e db kötvényt tart nyilván, a kötvények tulajdonosai felé meg azt, amennyi a nevük alatt van (amiket összeadva 70e db jön ki). a questor kft-je (a kibocsájtó) természetesen a mérlegében a 20e db-ot fogja csak szerepeltetni.
ez a "szép" ebben a csalásban. a külső, felületes szemlélőknek úgy tűnik, hogy minden rendben van.
ki jöhetne rá a csalásra?
- belső ellenőrzés (ni más géza, több péz jött be, mint amennyit kibocsátottunk)
- könyvvizsgáló (elnézést bözsike, de összeadtam azt a két számot, és valami nem frankó)
- MNB (azta de szép festmény, majd jól mutat a hegedű mellett az új 3 milliárdos budai villában)
Gyakorlatilag bűnözőket szabadítottak a befektetőkre. A durva dolog, hogy a 90-es években csomó hasonló eset volt, illetve volt a 2000-es évek elején az ingatlanszövetkezetes piramisjáték - mégsem tanultak belőle a HATÓSÁGOK és a nevüket adták a további lenyúlósdihoz. (Mégis, minek hívjam azt, amikor az MNB működési engedélyt ad egy brókercégnek, a NAV elfogadja a mérleget, stb stb)
Persze, legyen óvatos az ügyfél - de komolyan, PSZÁF/MNB pecsét mögött tartsak a bűncselekménytől?!
Ez a sorozatos brókerbotrány egy ellenőrzési rendszerhiba következménye az mnb részéről, s ezért kancsalpöcs eltolcsinak azonnal el kellene takarodnia a hazai gazdasági közéletből.
Pontosan. Nekem is komoly megtakarításom ragadt be náluk. Nem tudom elhinni, hogy a hatóságok szeme előtt, "fényes nappal nyílt utcán" ilyen óriási hamis kötvénypakkot el tudnak sózni és senki rájuk nem szól. Ha ukrajnából valaki 2 literrel több benzint hoz haza, akkor a NAV azonnal rászáll, de egy 100 milliárdos megacsalást simán meg lehet úszni.
A Quaestor ezeket a kötvényeket BEVÁS meg OBÁ-s prospektusokban mutogatta - mivel nem a vietnámi piacon ittapirosholapiros játékra számít az ember, hanem egy PSZÁF majd MNB ellenőrzés alatt álló cégbe fektet, ezért ki fogna gyanút/járna utána független helyen?
A kockázatról pedig: oké, a vállalati kötvényeknek van kockázata, rendben. Ez a kibocsátási összeg és a likvidálható érték különbözete. Kérdés: honnan a csudából számítson az ember arra, hogy a (mint fentebb leírtam több hatóság által ellenőrzött) brókercég 3x-osan felhígítja a kötvények számát, így az ember csőd esetén az elvárt összeg harmadára számíthat csak!?!?!
A "fiktív" kötvény KELER-rel való kapcsolatát én sem értem.
Itt valami fogalomzavar (esetleg szándékos ködösítés) van.
A fiktív kifejezést - ami nem jogi fogalom - a drága jó NAV használja előszeretettel minden olyan esetben, amikor bele akar kötni egy dokumentumba, de másként nem sikerül....
mondjuk mint ügyfél engem a hozam és garancia érdekel!
persze ha félre tájékoztatnak mint ahogy hallottuk itt másoktól is, akkor sajnos behúztak a csőbe.
De azért az ígért hozamok nem annyira magasak pl a befektetési alapok is tudnak akár 10-20%- ot is éves szinten, úgy hogy ehhez mérten sem volt irreális az ajánlatuk.
rém egyszerű. ugyanaz az ember, aki kiküldte az értesítőt, hogy a neveden van 10 db mol részvény (miközben valójában nem volt), csak átírta a stringet a printelő basic programjában, hogy mol részvény helyet kvesztor kötvényt printeljen, aztán run, kivette a papírt a nyomtatóból és postázta számodra.
A fehérgalléros, kiművelt és igen rafkós bűnözőknél nagyobb kárt csak ugyanők tudnak okozni, politikusi támogatottsággal. Ha kicsit magasabb színvonalú lenne az oktatásunk, lehet, kevesebb ilyen csalást tudnának elkövetni, illetve kevesebben buknának bele a mohóságukba. De hát ilyen értelmi szinten mozognak sokan: link
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a szigorú ellenőrzés nem fontos, sőt! De hát a hatóság is mérföldekkel kullog a bűnözők mögött, pláne, ha nem is akar tenni semmit, akkor ez marad.
"Ebben maradunk!" - mondta a SZARÉRT Rt. vezérigazgatója.
Mivel nincs engedély, hamis, így az értéke szempontjából valóban és egzakt módon fiktív.
Más kérdés, hogy van egy "papírdarabod", de az gyakorlatilag nem részvény, függetlenül attól, hogy részvényárban adták el neked és ezzel pénzmozgást okoztak.
Nyelvi kukacoskodás:) De abban igazad van, hogy a "fiktív kötvényt sózott el" az inkább azt jelenti mintha olyanért szedett volna be pénzt, ami nem létezik, mondjuk ÁTVERLEK ZRT kötvényekért. Ezt jelenti inkább a fiktív kötvény. Itt fedezetlen, felelőtlen, jogosulatlan kötvénykibocsátásról beszélhetünk.
De bebukott, beragadt befektetői szempontból nincs jelentősége:)
Az MNB szakemberei azonban azt találták, hogy a 60 milliárdnyi mellett van még 150 milliárd fiktív kötvény is, amit a felügyelet tudta nélkül, illegálisan bocsátottak ki - olvasható a 444.hu-n. Ez pedig már büntetőjogi probléma, nem is felügyeleti. Tehát a Quaestor MNB-engedély nélkül, illegálisan bocsátott ki kötvényeket. Ez majdnem olyan, mintha pénzt vagy mást értékpapírt nyomtatott (értsd: hamisított) volna - fogalmaz az írás.
nem mintha a kialakult helyzetben sokat számítana, de akkor inkább neveznék jogosulatlan kötvénykibocsátásnak, párhuzamosan a jogosulatlan betétgyűjtéssel.. nem volt engedélyük, de ettől még a pénzmozgás, azaz egyik részről a kölcsönfelvétel a másik részről a hitelezés megtörtént.
Hát ha valamire engedélye se volt, akkor azt hívhatjuk fiktívnek. Ott ugyanis erős a gyanú, hogy azt már eleve úgy bocsátotta ki, hogy nem akarta visszafizetni. Ezt pedig lefedi a fiktív kifejezés.
attól még hogy esetleg nem mindegyik kötvényre vagy nem akkora mennyiségre volt engedélye, attól még miért lenne fiktív? egy papírfecni is lehet elvileg egy \"szerződés\" ha meg demat papír volt, akkor is történt egy szerződéskötés... nem?
150 milliárdnyi fiktív kötvényt sózott el a Quaestor
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=211195