"U.S. consumers increased their spending in January, while the savings rate reached its highest level in nearly 14 years amid a deepening recession.
Separately, the U.S. manufacturing sector faced another month of declining activity in February, and construction spending registered its fourth drop in a row in January.
MORE
* Economists React: 'Don't Be Fooled' by Spending
* Real Time Econ: Housing Woes Get Overtaken
* Manufacturers Across Europe Feel Pain
* Heard: Couch Potatoes Grow in the Gloom
Personal consumption rose 0.6% compared to the month before, the Commerce Department said Monday. In December, spending fell by an unrevised 1.0%, while November spending fell 0.8%.
Personal income increased at a seasonally adjusted rate of 0.4% in January, with December income falling by an unrevised 0.2%.
Economists surveyed by Dow Jones Newswires forecast a 0.3% decrease in personal income during January, with a 0.4% gain in consumer spending.
Personal savings as a percentage of disposable personal income was 5.0% in January, the highest level since a 5.5% rate in March 1995. The rate was up from 3.9% in December.
The savings rate has jumped in recent months as people have put money away amid concerns of losing their jobs. On Friday, the Commerce Department revealed that the recession had deteriorated more than expected in the fourth quarter, with the revised 6.2% contraction making it the worst quarterly performance since early 1982.
View Interactive
Monday's income and spending data showed disposable personal income -- income after taxes -- rose by 1.7% in January, following a 0.2% decrease the previous month.
...
Spending on durable goods, those designed to last three years or longer, increased 0.1% in January, after falling 0.9% the previous month. Non-durable goods spending rebounded 1.3%, after a 3.6% decline in December. Spending on services rose 0.3% in January, following a 0.2% decline the previous month.
...
Total construction spending decreased by 3.3% at a seasonally adjusted annual rate of $986.2 billion compared to the prior month, the Commerce Department said Monday. Spending fell 2.4% in December, versus a previous estimate of a 1.4% decline. Year over year, construction outlays registered a 9.1% drop from January 2008.
Wall Street had expected January construction spending would go down by 1.8%.
Residential construction spending fell 2.8% to $298.9 billion in January. Residential spending decreased 4.4% in December; it was originally seen 3.2% lower for the month. Year over year, residential outlays were 27.4% lower in January.
Non-residential construction spending decreased 3.5%, with big declines in power, communication, and health care.
Private-sector construction spending during January fell 3.7% to $682.6 billion, after decreasing 2.6% in December.
Public construction spending declined 2.3% to $303.7 billion. December outlays fell 1.8%."
WSJ.com
Szóval a tartós fogyasztási cikkek (autó benne!) kereslete stabil, a nem tartósaké enyhén növekedett, az épitőipar még mindig megy a mélybe. A megtakarítási ráta a hitelfelvételek kiesésével megugrott (nemrég még negatív volt!).
Ha ezek a folyamatok még néhány hónapig hasonlóak lesznek+esetleg az építőipar is megtalálja az alját, akkor az Obama csomaggal (az meg fogja nyomni a public construction-t) a második félévben fellendülés jön.
"Nem arra gondoltam, hogy egyetértesz-e vele, ill. milyen formában "...legjobb lenne, ha államosítanák, szétszednék őket és privatizálnák..." tudnád elképzelni az államosítást/állami garanciavállalást, hanem konkrétan arra, hogy milyen veszélyeket látsz evvel kapcsolatban..."
Nyilván a szabad piac tönkretétele a veszély, a felelős magatartást folytató cégeket büntetik és hozzák nehéz helyzetbe az állami támogatásokkal. De ezt már sokszor leírtam.
Legjobb példa a GM. Ha hagynák csődbe menni, akkor a piaci részesedésüket átvehetné a többi autógyár, ami ebben a helyzetben életbevágóan fontos lenne számukra. Ehelyett az állam önti a GM-be a pénzt, csak éppen az nem világos, ebből hogyan lehet jól kikeveredni. Nyilván sehogy.
Globális valutaválság van már jó ideje. Ezért említettem én régebben annyiszor a swap line-okat, mint akik a világ pénzügyi vérkeringését életben tartják. De a swap line-ok is időleges megoldások, gyakorlatilag a devizacserét tekinthetjük kölcsönnek is, a nemzeti bankok között, amit mindig megújítanak.
Elapadtak az USD források világszerte, a bankok nem hajlandóak kölcsönözni. És ez nem is fog változni évekig. Tudják, ha kölcsönöznek (amit egyébként a mérlegük és várható veszteségeik nem nagyon engednek meg), akkor az újonnan kihelyezett kölcsönökkel is jó nagyokat fognak bukni. Szóval sok esély nincsen rá, hogy itt bármi javulás lesz sokáig.
Nem vonják le a veszteségeket, valószínűleg ez a különbség. Vagy manipulálnak a számokkal. Amit én linkeltem az a sima összege a nyereségeknek mínusz a veszteségek.
Viszont ez a veszteséglevonás félrevezető is lehet, ebben van igazság:
"There are 80 companies which had a combined (so far) loss of $240 billion in 2008, which takes about $27 per share of the total earnings, although these companies only account for 6.4% of the index."
A fenti cikket még el sem olvastam tüzetesen, csak átfutottam, máris több részlet megdöbbentett:
Bankok:
"Ez nem szabályozási kérdés? Ha egyszer a bankokkal van megállapodás, hogy mi szerint kell kihelyezni azt a pénzt, amit ők kaptak, akkor nekik nem aszerint kell ezt megcsinálni?
Éppen olyan ügyekről beszélünk, amelyeknél mi nem adunk pénzt, hanem abban állapodtunk meg, például, a bankokkal, hogy a cudar helyzetben, a világválság keretei között, hogyha valaki azt mondja, hogy "elveszítettem az állásomat, nem tudom törleszteni egy darabig a hiteleimet, állapodjunk már meg - a bank meg az adós -, hogy a következő egy évben, amíg nem hozom rendbe a dolgaimat, csak párezer forintot, legfeljebb tízet fogok fizetni", ezt megtehesse. Kitoljuk a törlesztő részleteket. Ez a bank és a közöttünk lévő megállapodás, Bankszövetséggel, bankokkal. Mi ebbe nem tettünk bele pénzt, csak képviseltük az emberek érdekeit."
Mindamellett, hogy dicséretesnek tartom azokat a törekvéseket, amellyel a kormány a fogyasztók érdekeit képviselve rávenné a bankokat arra, hogy módosítsanak hitelszerződéseket (törlesztésfelfüggesztés, futamidőhosszabbítás, stb) az ügyfelek érdekében, megdöbbentőnek tartom, hogy a miniszterelnül úgy beszél a bankoknak az állam (ill. EU, IMF, stb.) által esetlegesen nyújtandó pénzügyi segélyekről, mintha a saját pénzéről beszélne, ahelyett, hogy következetesen az adófizetők pénzét emlegetné!
Munkahelyek megtartása:
"A hírek szerint foglalkoztak a BorsodChem megsegítésével és a DAM-mal is. A DAM csak azért nem kap, mert későn szóltak, állami segítséget?
Ahhoz, hogy meg tudjunk valakit menteni, legalább három dolog kell, szerintem. Egy: legyen a vállalatnak terve, hogy hogyan lehet megmenteni. Hát sem ön, sem én, sem a Parlamentben ülő egyetlenegy képviselő sem fog tudni egy céget megmenteni, ha annak nincsen terve. Ez a legnagyobb fogyatékosság. Azért tudtuk a BorsodChemet segíteni, mert volt terve. A második, hogy eljön segítséget kérni. Aki nem jön segítséget kérni, annak nem tudunk segíteni. Három: van egy helyi megállapodás, mondjuk munkáltatók, munkavállalók között, hogy mit csinálnak a céggel. Mind a három feltétel hiányzott. Én úgy látom, hogy a DAM-ban a vezetés eldöntötte magában, hogy bezár, előkészítette a bezárást, nem is akart segítséget, nem foglalkozott másik alternatívával.
878 embert érint ez közvetlenül, de áttételesen állítólag tízezer embert is jelenthet a beszállítókkal, a DAM beszállítóival együtt. Mi lesz velük?
A munkavállalók egy része, akinek olyan a szakmája - gépipar környékén ilyet lehet találni - CNC esztergályos, marós, az könnyen el fog tudni helyezkedni. Lesz egy másik rész, ahol nagyon-nagyon komoly gondjaink és bajaink lesznek. Egy kohász azon a környéken nem tud kohászként munkát találni. Munkát lehet találni esetleg más foglalkozási ágakban, de bizony, az nem lesz egyszerű. Egyetértek abban önnel, hogy az egész válságfolyamatnak ez a legnehezebb része. Mindegyikünk attól szenved, hogy hogyan lehet megóvni a munkahelyeket és hogyan lehet újakat teremteni. A kormány akkor tud segíteni, ha ez pénzkérdés. Ha piackérdés, például, akkor keveset.
De ugyanez lesz a helyzet a BorsodChemnél is. A kormány nem fog izocionátokat vásárolni tömegesen.
A kormány piacot nagyjából egy helyen tud egészen biztosan teremteni. Ez az építőipar és környéke, ahol az állami beruházások az építőiparnak adnak megrendelést, ha utat építünk, ha iskolát felújítunk, hogyha kórházat építünk, hogyha szennyvízvezetéket építünk. Ilyenre adtunk át most egy nagy listát az építőiparnak, konkrétan darabra, hogy ebben a faluban, ebben a hónapban ilyen beruházásokat finanszíroz az állam, összesen 1900 milliárd forint értékben. Ez több mint az építőipar egy egész éves teljesítménye. Ott tudunk segíteni. És még hol tudunk segíteni? Hogy a közszférában nem most kezdünk el elbocsátani. Tehát miközben beszélünk reformokról, a közszféra karcsúsításáról, énszerintem tízszer is meg kell gondolni, hogy miközben a piaci szférában hatalmas pénzeket áldozunk arra, hogy ne csökkenjenek munkahelyek, akkor eközben a közszférában pedig olyan intézkedéseket hozok, hogy tíz-húsz-ötvenezer emberrel csökkenne a foglalkoztatás."
Értsétek már meg, hogy a piac csak azokat a munkahelyeket zárja be, amelyre eddig sem volt feltétlenül szükség, csak a túlzott hitelezéssel és túlzott állami támogatásokkal/megrendelésekkel/adókedvezményekkel/stb-vel mesterségesen gerjesztett túlfogyasztás elviselte ezeket a feleslegeket.
Ha továbbra is támogatjuk a felesleges kohászokat, a felesleges hivatalnokokat és az állam sehová sem vezető útépítésekkel tartja fenn a látszat-foglalkoztatást, azzal pont a szocializmusban már megtapasztalt látens munkanélküliséget fogjuk (de az egész világ) újratermelni. Makroszinten nem az a lényeg, hogy kap-e munkát vagy fizetést, hanem, hogy valami értelmes, piacképes munkát végez-e valaki. Ha a magyar kohászatnak, izozianátgyártásnak, nincs piaca, akkor végre be kellene vallani kohászoknak az, izocianátgyártóknak, de a felesleges hivatalnokoknak, hogy jobban teszik, ha keresnek maguknak hasznosabb elfoglaltságot, és megtanulják a régi szabályt: "segíts magadon és az isten is megsegít..." csak azt tudnám, minek jár az a sok hívő a templomba, ha még azt sem tanulja meg, hogy a megélhetéséért első sorban ő maga a felelős, nem az állam.
Hogyan tud segíteni mégis az állam?
"Akkor azt is jelenti, hogy a munkahely-megőrzés parancsa az felülírja a takarékosság parancsát például a közszférában?
Ez azt jelenti, hogy ugyanúgy nem lehet gondolkodni válságban erről, mint válságon kívül. Válságon kívül, amikor arra lehetett számítani, hogyha itt megszűnnek munkahelyek a közszférában, azt fel fogja majd venni a piaci szféra, és ezt is bizonyította egyébként Magyarországon a világ. A közszférában csökkent a létszám az elmúlt négy-öt évben összességében, a piaci szférában pedig növekedett a foglalkoztatás valamelyest. Most azt mondom, hogy a hatékonyság és spórolási szempontok mellett nagyon komolyan figyelembe kell venni a foglalkoztatási szempontokat, sokkal indokoltabban, mint máskor.
Még egy kérdés a BorsodChemről. A kormány ilyenkor mit kér és kap cserébe azért, hogy segít?
Minden helyzet más és más. Mást kellett csinálni a pápai húsgyár újraindításához, megmentéséhez, s mást kellett csinálni Péten, a műtrágyagyárban. Illetve mást kellett csinálni a BorsodChemnél. A BorsodChemnél nagyjából úgy vetődött fel a kérdés, hogy tud-e abban segíteni a kormány, hogy rövid távon bizonyos költségei lényegesen kisebbek legyenek."
Úgy, hogy miközben kirúgja a felesleges állami hivatalnokokat és más jóléti rendszerek költségeit is csökkenti, ezzel párhuzamosan nem egyedi támogatásokat osztogat egyes vállakozásoknak, akik ezt igénylik (úgyis első sorban azok fognak állami alamizsnáért kuncsorogni, akik eddig felesleget termeltek így mára elvesztették a piacaikat), hanem egyenlő mértékben minden vállalkozás és munkavállaló terheit kellene csökkentenie. Pl. egy adócsökkentésre és egyszerűsítésre épülő adóreformmal!
Az állam ne adjon pénzügyi támogatást egyetlen vállalkozásnak se, a válság átvészeléséhez elég ha az állami elvonásokat csökkenti. Az állam által egyes vállakozásoknak adott pénzügyi támogatás csupán a protekcionizmust és a korrupciót növeli, jórészt ezért is vagyunk egy helyezéssel Botswana mögött az állami pazarlás területén... :(
TOKYO -- The Japanese government is considering using a part of its foreign exchange reserves as funds for the state-backed Japan Bank for International Cooperation to help firms operating in other advanced economies raise funds, public broadcaster NHK reported Sunday, without citing sources.
With the global financial crisis intensifying, Japan's multinationals are facing difficulties procuring foreign currencies such as the dollar abroad, and the JBIC is extending loans to them, it said.
But only JBIC's financial power may not be enough to deal with the issue toward the end of the fiscal year in March, when companies' cash needs are greatest. The government is mulling lending to the institution a part of its foreign exchange reserves totaling around $1 trillion, NHK reported.
Japan's foreign exchange reserves have been managed mainly by U.S. Treasurys, and it is very rare for the government to use them to make loans, it said.
The government will decide the amount and the interest rates of the loans after assessing firms' funding requirements, the broadcaster reported."
WSJ
Szóval az FX piac annyira kiszáradt, hogy még a japán multik se tudnak állami segítség nélkül dollárhoz jutni!?!
Néhány nappal ezelőtti kérdésemet, "...milyen veszélyeket látsz a bankok, lízingcégek és más magánvállakozások mögötti állami szerepvállalásról, mint pl. az állami garanciavállalásról..." lehet, nem pontosan értetted... :)
Nem arra gondoltam, hogy egyetértesz-e vele, ill. milyen formában "...legjobb lenne, ha államosítanák, szétszednék őket és privatizálnák..." tudnád elképzelni az államosítást/állami garanciavállalást, hanem konkrétan arra, hogy milyen veszélyeket látsz evvel kapcsolatban...
Mert én úgy látom, hogy a válság kapcsán elharapózott az a tendencia, hogy - míg korábban a cégek az egyre magasabb nyereség, sok esetben virtuális nyereség kimutatásában voltak érdekeltek -, mára, megneszelve azt, hogy a veszteségeket kezdi átvállalni az állam, egyre erősebben fog a cégek ceruzája amikor be kell vallani a tényleges veszteségeiket, avagy a várható veszteségekre céltartalékot kell képezniük... :(
Szóval én a cégek (első sorban a bankok) megmentése mögött azt a veszélyt látom, hogy így sosem derül ki, mely cégek lennének valóban életképesek állami szerepvállalás nélkül, azaz tényleges piaci környezetben, sőt, valójában az az abszurd helyzet is előfordulhat, hogy amely bankok már így is túl nagyra nőttek vagy nagyobb veszteségeket jelentenek be, azok fogják kapni a nagyobb állami mentőöveket.
Nyilván nem érdemtelenül... :)
Az állami garanciavállalásnak max. ott kellene szerepet kapniuk, hogy amely bank nem bírja a válságban a versenyt, annál a betéteseket - és nem magát a bankot - kellene megvédeni a csődtől. Ugyanúgy, ahogy nem a meggondolatlan hitelfelvevőket kellene "megsegítenie" az államnak, hogy fizetni tudják a törlesztéseiket, hanem a csupán a betétesek érdekében szabadna állami forrásokat elkülöníteni.
Ugyanis a hitelválságról a legkevésbé a betétesek tehetnek, a hitelezők (bankok) és a hitelfelvevők sokkal inkább hozzájárultak a kialakult helyzethez...
Szóval szerintem nem csak a tőzsdei árak nem tükrözik a gazdaság tényleges állapotát (csupán hangulatjelentés), de a vállalatok nyereségjelentései is egyre inkább eltérnek a valóságtól. Érzésem szerint - az állami támogatás reményében - negatív irányban torzítanak, így a P/E értékváltozások elemzésével is torz következtetésekre lehet jutni...
Ennek ellenére nyilván csökken a világgazdaság teljesítménye, de korántsem annyit, amennyit az árfolyamok és a cégek nyereségváltozásai indikálnak.
Véleményem szerint a GDP, vagy a foglakoztatottak számának változása sokkal jobban tükrözik a valós képet... A kieső teljesítmény pedig nyilván az eddigi felesleges fogyasztást mutatja meg...
"Based on 2008 as-reported earnings, the S&P 500, which closed at 735 today, has a trailing P/E of 52. The forward P/E, based on 2009 projected earnings, is 22.7. But the trailing 12-month P/E for the end of the second quarter, based on the last half of 2008 and projections for 2009, is a nosebleed 51.2. (The combination of actual and projected earnings is $14.36 per share.) Mind you, that is after a rather healthy drop in the price of the index!"
Vagyis a pénteki záró S&P 500 értékével és a 2008 Q3 - 2009 Q2 tény ill. becsült nyereség értékével számolva a P/E arány 51,2!!!!
Hm. Ennyi még a .com lufi tetején sem volt az átlag P/E.
"Mervyn King, the Governor of the Bank of England, has said it is "impossible to say" how much capital will be required to shore up the British banking system. "
Magyarország a Föld egyik legpazarlóbb országa - derül ki a Világgazdasági Fórum jelentéséből. A felesleges közkiadások terén a vizsgált 134 ország közül hazánk a 125-dik helyen végzett, ami azt jelenti, hogy csak kilenc országban költekeznek meggondolatlanabbul, mint nálunk.
Hasonló a helyzet a közbeszerzések tisztasága terén is: itt a 112-ek lettünk. Kimondottan rossz helyezést értünk el a makrogazdasági stabilitásról készült listán is, amelyen Pakisztánt egy hellyel megelőzve a 115-ek vagyunk. A politikai döntéshozatal átláthatósága terén szerzett 117-dik helyezésünkkel szintén a sereghajtók közé tartozunk. A 110 mutató összesítésével készült listán Magyarország - 14 helyet visszacsúszva - a 62-dik lett, miután megelőzött bennünket például Oroszország, sőt, még Botswana is.
(HírTV)
Gazdasági folyamatok
Akinek nincsen ÉRTELMES mondanivalója, az ne írjon ide.
Köszi.