Amennyiben pisztolyt tartanának a fejememhez, jövőhéten bepróbálkoznék egy TVK, vagy egy Pannergy vétellel.
Illetve ha lenne Telekomom, azt tartanám.
Ennyi...:)
Az utóbbi évtizedekben hihetetlen gyorsasággal növekedett a határidõs piacok jelentõsége. Ennek oka, hogy egyrészt a határidõs ügyletek lehetõséget biztosítanak a kockázatok kezelésére, másrészt, mint spekulációs eszközök óriási nyereségek (és persze veszteségek) elérését teszik lehetõvé.
Az ügyletek két fõ fajtájaként megkülönböztethetünk azonnali és határidõs ügyleteket. Egy azonnali ügyletnél a megállapodással szinte egyidõben gazdát cserél a termék és a pénz. A határidõs ügyletek alapgondolata ezzel szemben az, hogy egy késõbbi idõpontra vonatkozik a megállapodás. Ez a határidõs ügyletek klasszikus formája. De hogy tovább színezzük a képet: a határidõs ügyleteknél sok esetben nem is történik valóságos, fizikai értelemben történõ teljesítés, vagyis nem arról van szó, hogy mondjuk több tonna búzát leszállítanak, hanem csak pénzügyi elszámolást végeznek.
Miért jöttek létre a határidõs ügyletek? Azt mondhatjuk, hogy a határidõs piacon három fõ szereplõtípus tevékenykedik: a fedezeti ügyletkötõ (vagy másnéven hedge ügyletet kötõ), a spekuláns és az arbitrazsõr. Ezek tevékenységének bemutatásán keresztül megérthetõ a határidõs piacok mûködése.
A határidõs piacok elemzését kezdjük a történelmi visszatekintéssel és az árupiaci ügyletekkel. Évszázadokkal ezelõtt léteztek már határidõs ügyletek, ezek egyedi megállapodások voltak, például búzakereskedõk alakítottak ki egymással ilyen szerzõdéseket.
A búzakereskedõk még aratás elõtt szerzõdést kötöttek a vevõkkel, hogy milyen áron fogják eladni a gabonát. Miért volt ez számukra elõnyös? Fedezni szerették volna magukat az árfolyamkockázat ellen, mely abból adódik, hogy a termelõnek folyamatosan merülnek fel költségei, ugyanakkor sem azt nem tudja, hogy mekkora lesz a termés, sem azt, hogy milyen áron tudja majd értékesíteni az egész éves munka végeredményét. Egy határidõs ügylet viszont csökkentheti a bizonytalanságot, lehetõvé teszi, hogy még jóval az aratás elõtt eladási árat lehessen kalkulálni. A másik oldalon a molnárok álltak, akik lisztet készítenek búzából. Õk meg azért fedezték le a kockázatukat, mivel egy esetleges rossz termés esetén a búzaárak nagyon megemelkednek, ugyanakkor a megemelkedett alapanyagárakat nem feltétlen tudják a fogyasztókra áthárítani.
Fedezeti ügylet (hedge)
A hedge, vagy másnéven fedezeti ügylet alapelve, hogy a meglévõ, kockázatnak kitett pozíciónkkal ellentétes ügyletet kötünk, így megszabadulunk a kockázattól.
A gabona felhasználói ez ellen tehát úgy védekezhetnek, hogy megállapodnak a termelõvel, másnéven a termék eladójával abban, hogy milyen áron vehetik meg a gabonát. Az ügylet lényege tehát az, hogy mindkét fél, mind a búzatermelõ, mind a molnár rögzíteni akarta azt a végsõ árat, amit kapnak vagy fizetnek a termékért. Egymásra talált tehát a két fedezeti ügyfél és meg tudták kötni az üzletet, melyet szakszóval hedge(ejtsd: hedzs)-nek neveznek.
A fedezeti ügylet alapelve, hogy a meglévõ, kockázatnak kitett pozíciónkkal ellentétes ügyletet kötünk, így megszabadulunk a kockázattól. Ha például egy kaszinóban barátunk vagy barátnõnk a mi zsetonjaink közül egyet a pirosra tesz, akkor a fedezeti ügylet ebben az esetben azt jelenti, hogy gyorsan egy zsetont a feketére helyezünk. Ha cégünk külföldrõl szállít alapanyagot és tudjuk, hogy fél év múlva 1000 dollárt kell fizetnünk, akkor a kockázat a dollár forinttal szembeni megerõsödése, a fedezeti ügyletet a dollár határidõs vétele jelenti. Ha angliai nagybátyánk minden évben 1000 fontot küld nekünk ajándékba, akkor a kockázat az egy év múlva esedékes font-forint árfolyam. A megoldás: az angol font határidõs eladása. Ha tehát van egy kockázatnak kitett pozíciónk, mely gondot okozhat nekünk, akkor egy ellenirányú ügylettel ezt a kockázatot fedezzük, semlegesítjük.
Az elõbbi példában egymásra talált a gabonatermelõ és a molnár. De mi van akkor, ha csak az egyikük szeretne határidõs ügyletet kötni? A piac második legnagyobb csoportja a spekulánsok köre. A spekulánsok célja, hogy a piaci árfolyamváltozásokból eredõ esetleges nyereséget megszerezzék, és ezért hajlandók kockázatot is vállalni. Tevékenységük indítéka egyértelmûen a profitszerzés, azaz ha az árak emelkedésére számítanak a piacon, akkor vásárolnak, ha az árak csökkenésére, akkor eladnak.
A spekuláció a fedezeti ügylettõl abban tér el, hogy amíg a fedezeti ügyletkötõ a kockázatot semlegesíti, addig a spekuláns éppen hogy kockázatot vállal - persze megfelelõ nyereség reményében.
A spekulánsok szerepe azért nagyon fontos, hiszen õk teszik azt lehetõvé, hogy a fedezeti ügyletkötõk mindig találjanak megfelelõ partnert. Vagyis ha az elõzõ példában a molnár nem akar fedezeti ügyletet kötni, akkor a gabonatermelõ egy olyan spekulánst is kereshet, aki úgy egyébként az árak emelkedését várja és ezért számára profitot ígér a határidõs vétel. Hogy azután végül tényleg emelkedni fognak e az árak, arra persze nincs garancia – de hát pont ez a spekuláns kockázata.
Spekuláció
A spekulánsok célja, hogy a piaci árfolyamváltozásokból eredõ esetleges nyereséget megszerezzék, és ezért hajlandók kockázatot is vállalni. Tevékenységük indítéka egyértelmûen a profitszerzés, azaz ha az árak emelkedésére számítanak a piacon, akkor vásárolnak, ha az árak csökkenésére, akkor eladnak.
A „spekuláns” szó a hétköznapi életben elég negatív jelzõnek számít. De ne feledjük el, hogy a spekulánsok piaci szerepe nagyon fontos. Állandóan készek venni és eladni, ezzel likviditást biztosítanak a piacon, és bár természetesen nem önzetlenül, hanem profit reményében, de minden nap hajlandók vásárra vinni a bõrüket.
A határidõs piacok harmadik fontos szereplõje az arbitrazsõr. Tevékenységének lényege, hogy a piaci tökéletlenségeket kihasználva próbál kockázatmentes profitra szert tenni. Az arbitrazsõrök csak akkor lépnek piacra, amikor kockázatmentes profitot lehet realizálni, azaz akár egyes piacok között, akár egyes termékek között olyan árkülönbségek alakulnak ki, amelyeket ki tudnak használni. Ilyen piaci tökéletlenség lehet például, hogy a különbözõ piacokon eltér ugyanannak a terméknek az ára. A két árfolyam közötti különbözet az arbitrazsõr nyeresége.
Arbitrázs
Az arbitrázs ügyleteket végzõ piaci szereplõk (arbitrazsõrök) tevékenységének lényege, hogy a piaci tökéletlenségeket kihasználva próbál kockázatmentes profitra szert tenni.
Az arbitrázs tehát azért kockázatmentes, mivel egyidõben történik a vétel és az eladás. Általában arbitrázsra nagyon rövid ideig van lehetõség, hiszen pont az arbitrazsõrök azok, akik ügyleteikkel megszüntetik a két piac árfolyamai közötti eltéréseket. Természetesen minél gyorsabban terjed az információ és minél több szereplõ tevékenykedik a piacokon, annál kevesebb lehetõség van a klasszikus értelemben vett arbitrázsra.
A határidõs ügyletek egy nagyon fontos tulajdonsága, hogy úgynevezett tõkeáttételre ad lehetõséget. Ez azt jelenti, hogy ha nyitunk egy pozíciót, akkor nem kell a pozíció teljes értékével rendelkeznünk, hanem csak egy részével. Mondjuk ha veszünk decemberi határidõre 100.000 dollárt, akkor nem kell letenni a 100.000 dollárt vagy annak forint-ellenértékét, hanem csak az összeg egy töredékét kell a számlánkon elhelyezni.
Azt mondhatjuk, hogy a határidõs ügylet úgy mûködik, mint egy fogaskerék: felerõsíti az erõhatásokat. Ennek elõnyei és hátrányai is vannak. Elõnye, hogy jelenleg meglévõ tõkénknél jóval nagyobb pozíciókat lehet felvenni és számunkra kedvezõ irányú árfolyamváltozás nagy nyereséget jelenthet számunkra, a kedvezõ trend eredménye felerõsítve jelenik meg számlánkon. Hátránya, hogy egy viszonylag csekély mértékû, számunkra kedvezõtlen árváltozás is komoly veszteséget okoz, azaz a kedvezõtlen trend is felerõsítve mutatkozik meg számlánk egyenlegén.
Ha mondjuk egy pozíció értékének csak 10 százalékával rendelkeznünk, akkor ez tízszeres tõkeáttételt jelent. De ez azt is jelenti, hogy például egy 10 százalékos árelmozdulásnál megdupláztuk pénzünket, ugyanakkor ha eltévesztettük az irányt, akkor teljes befektetett pénzünket elveszítettük.
azért remélem ide is fogsz írni, és nemcsak te, hanem a "jó kis csapat" többi tagja is. szerintem 5-10 embernél jóval többen olvasnának titeket.
anno én is rengeteget tanultam innen, kár, h az azóta eltelt pár év alatt szinte teljesen eltűntetek.
TIPPSAROK