2050 globális katasztrófák a felmelegedés miatt  

A blogon a hozzászólások szerint ez is beleillik a felmelegedésbe. Meg amúgy is tél van ott.

Ebben az egyben biztos vagyok :)

link

ez a helyzet

A leírt környezeti hatások nagyjából megegyeznek az én közmegegyezésemmel. Nem is ezzel vitatkoznék (delphoi jós módjára).
Egy tényezőt kiemelnék, amiről biztosan kevesebb figyelem irányul a "zöld" közönség soraiból.
"Járványok."

Erről csak egy szót írtál, holott szerintem, az összes természeti csapás (városok tenger alá kerülnek, sivatagosodás, árvíz, hurrikán stb...) kevesebb emberéletet fog követelni, mint a részben következményként kialakuló járványok.
Csak ma már nagyon hozzászoktunk a hiányukhoz.
(Köszönhetően például a világszínvonalú oltási rendszerünknek)

"Egy pusztító vihar Ázsiában, és már a nyitás Európában 10 % -al alacsonyabb a zárásnál. Devizapiacok kiszámíthatatlansága."

Ezzel szállnék vitába, röviden. Ugyanis mindaz amit leírsz, könnyen lehet, hogy bekövetkezik. De ha bekövetkezik, akkor hosszú évek alatt. Pl. a Pó vízszintje évről évre emelkedik. Ahogy a tengerek vízszintje is apránként fog emelkedni. Ezek nem látványos, hirtelen katasztrófák lesznek, amikre a tőzsde ilyen intenzitással zuhanna.

Ma is vannak hurrikánok, sárlavinák. Ha egy hurrikán egy olajkitermelő országot érint (pl. New Orleans), akkor a tőzsdék lereagálják. Én nem látom, hogy miért lenne a tőzsde a vázolt lehetőségek bekövetkezése esetén hektikusabb, mint most. Beárazza majd a tőzsde, de miért tenné hektikusabban?
(Ha hetente valahol romba dönt egy országot egy hurrikán, az "kisebbet szól", mint ha évente egy ilyen van)
Ma egy éhséglázadás Haitin nem érdekli a tőzsdét. Szerintem később sem fogja, a katasztrófák a fejlődő részeket érintik mindig jobban, mert nem tudnak felkészülni, de a tőzsdét nem zavarja annyira a világnak ezen része. Ha nincs ott olaj vagy más, akkor mintha nem is létezne).

A bázistrend könnyen fordulhat, hiszen "fundamentálisan" katasztrófával egyenértékű változások jöhetnek el, főleg helyi jelleggel, de hosszabb időtávon. Nem napi 15%-okra számítok (le-fel), hanem évi 5%-ra lefelé. Akár sok-sok éven keresztül.
(20-40 éves medvés bázistrend szerintem még nem nagyon volt. De ha a medvepiacokból kiindulva mondod, hogy nagyobb lesz a hektikusság, mert az a jellemzőbb "piaci" tapasztalatok szerint, azt el tudom fogadni, mint logikai érvet. Akkor viszont a tőzsde "viselkedése" az ok - lefelé mindig hisztisebb)

A statisztika a múlból merít, hogy a jövőre tudjunk következtetni ...
Ebben a csárdában (országban) sok olyan ember él aki kitűnő dudásnak tartja magát de csak a jattra játszik, nem a nép "szórakoztatására".
Az ötvenes évektől csírájában folytották el az önálló kezdeményezéseket mára senki nem fog magától semmit tenni a közösség érdekében ...
Vajon miért is tennék ha a multik lenyúlnak - esetleg ki is fizetik olcsó pénzért - minden hasznos újítást ?

A feladat nem statisztikák készitése lenne, hanem a cselekvés - és itt elakadunk.

Vannak olyan intézkedések, melyeket (1.) mi magunk el tudnánk kezdeni (ki mennyit használja az autóját?), és vannak (2.) amiért jó esetben is csak lobbizni tudunk (nagy cégek szennyezőanyag kibocsátása),
Világosan kell látni azonban, hogy bármelyik irányba indulunk is el, az a gazdaságot ilyen vagy olyan értelemben gúzsba köti és a jólétünket visszaveti, vagy legalábbis kényelmetlenséghez vezet.
Talán ezért jutunk mindig csak a szavakig ?

Gabor:
Bármit elérni csak közösségi erőfeszítéssel lehet, és ebben a magyar nem jár az élen.
HIába van egy csárdában két tehetséges dudás, zenét csak akkor tudnak játszani, ha együtt tudnak működni. Különben csak kakofónia lesz belőle.

- Ezen víziok valósak. Itt élünk ebben a mocsokban amit magunk idéztünk elő.
- Letargiába azok esnek akik gyengék, könnyen elbizonytalanodnak alkalmatlanok a vezetésre.
- Részemről - vidéki vagyok, tehát mindennapos munkaezközöm a gépkocsim - támogatnám a páros-páratlan rendszámos napokat. Csinálj róla statisztikát mennyivel kevesebb szennyeződé lesz a légkörben és mennyi munkát nem tudnánk elvégezni emiatt ...
Az USA környezetvédelme érdekes ebből a szempontból. A gépjárművekkel szemben nagyon komoly emissziós követelményeket támaszt de az igazí, nagy mennyiségű szennyezést kibocsájtókkal, vagyis a nagy - főleg vegyipari - cégekkel szemben szinte semmit .
Erről érdekesebb statisztikát készíteni ...

DLHP:
Könnyű beleesni abba a hibába, hogy az eljövendő összes lehetséges problémát felsoroljuk, ettől aztán már most letargiába esünk és nem teszünk semmit.
Ezeknek a környezeti problémáknak nagy része csak vízió, melynek csak egy része következik majd ténylegesen be.

Az elmúlt 30-40-50-évről is egy ügyes újságíró olyan cikket tudna kanyarítani, mely hemzseg a válságoktól, cunamiktól, földrengésektől, merényletektől etc...

Javaslatom lenne a tényleges megtehető lépésekre koncentrálni !

Kiváncsian várom a fórumozók többsége hogyan viszonyulna egy olyan (kényelmi) megszorításhoz, mint pl. az, ha egyik nap csak a páros, másik nap csak a páratlan rendszámú autók közlekedhetnének ?
Igen/Nem ?

szétrohasztottuk a bolygónkat, szívós kitartó munkával az életszínvonal folyamatos hajszolásával és a profit éhség mindent rekordot felülmúló mértékével.

elég csak egy dolgot a sok tényező közül figyelembe venni

a föld napi kőolaj kitermelésével mi történik?

belenyomjuk a légkörbe az egészet!
milyen ökoszisztéma képes ezt a mértéket tolerálni évtizedeken keresztül?
a kőolaj feldolgozás termékeit jellemzően mindenki a belsőégésű motorok hajtóanyagaival párosítja a hétköznapokban.
pedig a finomítói feldolgozás számos egyébb, jelentős mennyiségű vegyiperi alapanyagot is létrehoz.(xilol, toluol, benzol, stb...)
ezek az anyagok is a levegőbe kerülnek, miután elég illékony oldószerek és a festékgyártás fő alapanyagai
a hazai finomítóban vasúti tartálykocsikba töltik e termékeket, 25 perc alatt telenyomnak egy 70 TONNÁS vagon
ez megy éjjel nappal
elborzasztó mennyiségek

továbbra is azt mondom, érdemben nem történik semmi!

Közmegegyezéssel a tudósok az alábbi jövőt prognosztizálják 35-50 éven belül.

Ezeket lehet vitatni, de inkább utána kéne járni, mennyi a valóságtartama annak amit most leírok, de még inkább azt, valóban "hiteles-e" ilyesmikkel "riogatni" a jónépet. Ahelyett, hogy élből visszatutasítjuk, mert ezen állítások és "propaganda" mögött hátsó szándék lappang.

A változások ideje adott, mértékük egyre inkább felgyorsul az évek során. Milyen változások ezek tehát?

1, A Föld átlaghőmérséklete 3-5 fokkal magasabb lesz. / Az elmúlt száz évben fél fokot emelkedett, az utóbbi években (1980) a legtöbbet ebből)./
2, Tehát a tengerek felmelegszenek.
3, Tehát a légkör felmelegszik.
4, Tehát a szárazföldek is felmelegszenek.

További következmények :

A sarki jég elolvad (Északi-sark). Délen is , de ott a jégtakaró óriási, nem olvad el teljesen (vélhetően). A viharok fokozatosan egyre erősebbek lesznek és gyakoribbak (tornádó, tájfun, hurrikán s.t.b.). A korallzátonyok elpusztulnak. Nem védenek tovább az óceántól természetes hullámtörőjeként. A tengerszint megemelkedik, 50 cm-el. Ezzel, ha nem épülnek a városok köré védőgátak, a nagy folyók menti és tengerparti városok részben vagy egészében víz alá kerülnek. A védőgátak jellemzője, iszonyú drága és végül gyenge. A hullámok egyre erősebbek. (Nassau-gát példája ). Usában évi 10-15 hurrikán, New York-ot, Washingtont is elérik majd. A mai hurrikánok képesek 10 méter magas hullámokat tolni maguk előtt. Az akkori hurrikánokról nem tudni mekkorákat, de 2-3 szor nagyobbak is lehetnek szerény becslések szerint.Árvizek és aszályok. Afrika egyes területein 4-5 évig sem fog egyetlen csepp eső sem esni. De sok más területen is évekig. A folyók rendszeresen kiöntenek. A csapadék nem egyenletesen és nem elosztva hullik majd. Kis területen rövid idő alatt óriási mennyiségű csapadék , ez lesz a jellemző. Így az árvizek menetrendszerűen jönnek majd. Nagyon sokszor is egy évben ugyanaz a folyó kiönt majd. Ázsiában a helyzet kritikusabb lesz, az óriási folyók (Jangce) hol szinte kiszáradnak, hol kiöntenek és elöntenek mindent.Erdőtüzek. Bozóttüzek. A szárazság miatt. A hegységekben állandó lesz a sárlavina veszély. Ezek óriási sár, agyag és hatalmas sziklafolyamok, melyek a magasból megállíthatatlanul zúdulnak a völgyekbe. Ma is láthatóak ilyenek, a növényzetet , fákat is teljesen letarolják. Nem marad utánuk semmi, csak félig nedves sártenger. Óriási területen. Mivel nagy sebességgel haladnak, nagyon veszélyesek. Házakat temetnek mindenestől maguk alá. Már ma is. Járványok. Széles körben. Usa középső területe teljesen elsivatagosodik. Az évszakok egyre kiszámíthatatlanabbá válnak.

Ma is fenyegetett körzetek (példa) London 20 éven belül 4 milliárd angol font költséggel kell magasabb gátat építeni.
Olaszország, Po folyó völgye. A lakosság 1/3 -a él ott, 16 millió ember. Sorsuk a jövőben megpecsételődik. A Po folyó az egész területet elárasztja.

A tőzsdék bázistrendje megfordul. Óriási hektikusság, 10-15 %-os napi zuhanások, a pénzpiacok összeomlása bármely reggelre kelve bekövetkezhet. Egy pusztító vihar Ázsiában, és már a nyitás Európában 10 % -al alacsonyabb a zárásnál. Devizapiacok kiszámíthatatlansága. A ma használatos technikai elemzések elavulnak. Senki nem a szerint kereskedik, ha egyáltalán kereskedik. Hasznavehetetlenné válnak azok a technikák, melyek a tőzsdéken a kezdetek kezdetétől használatosak. A kiszámíthatatlanság lesz urrá nem csak az életben, de a tőzsdéken is.

Egy kis összefoglaló volt ez, a teljesség igénye nélkül.

Persze nem igaz...mese az egész. Nem kell elhinni.

mert a téma több figyelmet érdemel.

"Számításaik szerint bolygónk átlaghőmérsékletének növekedése már 2015-re elérheti azt a kritikus szintet, ahonnan már nincs visszatérés. A kutatók szerint ez a határ az ipari forradalom előtti átlaghőmérséklethez képest 2 fokos növekedés, ahonnan a folyamat öngerjesztővé és önszabályozóvá válik: ezt követően a földi ökoszisztémában már visszafordíthatatlan változások indulhatnak meg.
1750-től napjainkig bolygónk átlaghőmérséklete 0,8 fokot emelkedett, melyből 0,6 az utóbbi ötven év számlájára írható. A jelentés szerzői ehhez képest egy jóval radikálisabb változással számolnak, mely szerint az elkövetkező évtizedben éves szinten akár 0,1-0,2 C fokot is emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete. A felmelegedés felgyorsulásáért az új tanulmány szerint is a szén-dioxid-kibocsátás folyamatos növekedése tehető felelőssé. Míg az ipari forradalom idején a légkörben lévő szén-dioxid-mennyiség 280 milliomod térfogatrész (ppmv) volt, addig napjainkra ez 379 ppmv-re növekedett. A fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz) elégetése következtében évente 6,3 milliárd tonna szén kerül szén-dioxid formájában a légkörbe (ez a légkör teljes szén-dioxid-tartalmának 1%-a). Ha a jelenleg évente 2 ppmv-vel növekvő szén-dioxid arányt vesszük alapul, akkor ez 2015-re eléri a kritikusnak tartott 400 ppmv-s szintet.
Még ennél is jóval sötétebb jövőképet vetítenek előre az Oxfordi Egyetem éghajlati modellje, a climateprediction.net program keretében végzett számítások. Ezek szerint amennyiben a szén-dioxid mennyisége eléri az ipari forradalom előtti szint dupláját, akkor a század végére a mostaninál akár 11 fokkal is magasabb lehet bolygónk hőmérséklete.
A jelentések napvilágra hozatalának időzítése két szempontból is jelzésértékű. Egyrészt világos üzenetet hordoz a közeljövő éghajlatváltozással foglalkozó nemzetközi konferenciái számára, és határozott állásfoglalásra szólítja fel a résztvevőket. Másrészt egyértelmű válasz a február 16-án életbe lépő Kiotói Jegyzőkönyvet ellenző ipari és energetikai lobby képviselőinek, akik az utóbbi hetekben jelentősen növelték aktivitásukat. Ők elutasítják az egyezménybe foglalt üvegházhatású gázok csökkentését: gazdasági visszaeséssel, a versenyképesség csökkenéssel, munkanélküliséggel riogatják a közvéleményt, ha a szén-dioxid-kibocsátásukat csökkenteniük kell."

"Az elmúlt négy év során a Niger, Nigéria, Csád és Kamerun határán található tó az 1967-es állapotához képest vizének 95%-át elvesztette, amiben az 1960-as évek óta a térséget súlytó szárazságok és a lecsapolás játszottak szerepet. A Csád-tó egykor Afrika legnagyobb tava volt, mára mindössze 1350 km2-es területet borít, átlagos mélysége mintegy 4 méter."

"Tavaly Simon Day a University College London kutatója és munkatársai jelentése szerint a Kanári szigetcsoport egyik szigetén, La Palma-n az ott található vulkán egyik széle elég labilis képet mutat. Ha ez a rész összeomlik, tegyük fel egy vulkán kitörés alkalmával, akkor több milliárd tonnányi szikla zúdulna az Atlanti-óceánba néhány perc alatt. Day számításai szerint nagy valószínűséggel hatalmas szökőár kerekedne a földmozgás hatására, ami egyenesen az amerikai kontinens keleti partjait venné célba, azonban a természeti katasztrófa minden bizonnyal nem ebben a században fog bekövetkezni. A vulkán nyugati oldalának összeomlásához nem elegendő egyetlen kitörés és a folyamat csak napokkal vagy akár hetekkel a szeizmikus tevékenység lezajlása után következik be. Day pillanatnyilag a Berkley Egyetem egyik hullám szakértőjével, Steven Ward-dal karöltve igyekszik kikalkulálni a szökőár méretét és terjedését. Ward kifejlesztett egy földalatti földrengés keltett hullám-modellt, mellyel levezethetik a kisebb 6,5-ös erejű földrengések által keltett alig 8 centiméter magas hullámzástól a több méter magas szökőárakig. Amikor La Palma vulkánja összeomlik, Ward elmondása szerint az 10 hullám sorozatot gerjeszt, melyek 100 kilométeres távolságból követik egymást.
Amint elérik Észak Amerika partvonalát körülbelül 50 méteres magasságig tornyozódnak fel, ami többkilométernyi területet tehet még meg a szárazföld belseje felé. "meglehetősen széles a veszély zóna" - tette hozzá Day.
Annak ellenére, hogy a vulkán labilis oldala egyenesen Észak Amerikára néz, nem csak az ott lakóknak kell aggódniuk. Day eredeti számításai szerint akkor érné csak a keleti partot, azaz terjedne nyílegyenesen, ha a földcsuszamlás sebessége nagyobb lenne, mint a tengermélyi hullámzás sebessége. A modell azonban azt mutatja, hogy a földmozgás a hullámzás sebességének csupán kétharmadát éri el, ez azt jelenti, hogy a szökőár ívesen terjed. Így az áramlatoknak köszönhetően Észak Afrika és Észak Európa is kapna a méretes hullámokból, bár az amerikai partokat ostromló 40-50 méteres hullámok helyett itt "csak" 10-12 méteresek várhatók, sőt még a sziget mögött fekvő spanyol partok sem menekülnének meg teljesen.
Gary McMurly, aki szintén földmozgásokat tanulmányoz a Hawaii Egyetemen, úgy tartja, hogy korai még az aggodalom. "Ezek az események rendkívül ritkák és senkinek sincs oka aggodalomra, aki 100 évnél rövidebb életre rendezkedett be". Day is azt tartja, hogy spontán összeomlásról szó sem lehet, azonban azt szeretné, ha ezek az eredmények felráznák a geológusokat.
2001. augusztus 31."

"A Föld mágneses tere az elmúlt 150 évben 10 százalékot gyengült. Ilyen ütemű csökkenéssel 1500-2000 éven belül eltűnhet a bolygónk védőpajzsa. Föld mágneses tere jelentősen meggyengült. Francia tudósok korábbi elmélete szerint a mágneses mező erőssége azért csökken, mert bolygónk a mágneses pólusok néhány százezer évente esedékes felcserélődésére készül fel. Utoljára csaknem egymillió éve került sor pólusváltásra, és mivel ennek előjele, hogy átmenetileg teljesen eltűnik a mágneses mező, feltehetően a Föld most is erre készül. Az amerikai geofizikusok szerint azonban csekély ennek a forgatókönyvnek az esélye. Úgy vélik átmeneti gyengülésről van csupán szó, nem pedig arról, hogy a Föld ismét pólust vált, és visszatér 780.000 évvel ezelőtti állapotába. „A visszarendeződés a természetben ritka esemény” – nyilatkozta Bloxham az AP hírügynökségnek. A mágneses mező 1845 óta mért gyengülését ezért inkább kilengésnek, átmeneti jelenségnek tartja az amerikai geofizikus, amelynek azonban komoly hatása lehet olyan régiókra, ahol a gyengülés számottevő. Különösen érzékenyen érintett terület a sarkok és az Atlanti Óceán déli rész: a további gyengülés révén itt hamar megszűnhet a mágneses mező védőpajzs funkciója, azaz a régió védtelen lesz az űrből érkező sugárzással szemben. Ennek eredményeképpen az alacsony keringési pályán keringő műholdak a régió felett átrepülve sebezhetőkké válnak. Az Atlanti Óceán déli részén a jelenség áldozatává vált már többek között egy dán műhold is, amelyet kifejezetten a Föld mágneses mezőjének vizsgálatára bocsátottak fel. „Ha a mágneses mező csökkenése nagy mértékű sugárzással párosul, a légkör kémiai összetételét is megváltoztathatja”

"Minden évben egy kicsivel kevesebb fény éri el a Föld felszínét. Bár a folyamat lassú, a globális felmelegedésnél sokszorta gyorsabban zajlott az elmúlt évtizedekben.
A megdöbbentő felfedezést Atsumu Ohmura, a Svájci Szövetségi Technológiai Intézetben dolgozó földrajztudós tette 1985-ben: bolygónk éghajlatát és a légköri sugárzást érintő vizsgálatai során rájött arra, hogy Európában „túl sötét van”. A felfedezéshez Ohmura hosszas méréseket végzett a napsugárzásról kontinensünkön, illetve összesítette a különböző megfigyelőállomásokon meglévő adatokat. A tudós a hatvanas évektől kezdve vizsgálta a folyamatokat, és úgy találta, hogy a Föld felszínét érő napsugárzás több mint tíz százalékkal csökkent az azt megelőző három évtizedhez viszonyítva. Úgy tűnik tehát, a napfény egyre inkább eltünedezőben van.
Kezdetben nem vették komolyan a felfedezést
sötétEgyelőre nem sokan tudják, hogy mi okozza a globális elsötétülést, „beborulást”, vagy elhomályosodást (az eredeti angol kifejezés, a „global dimming” inkább a homályt, a borús időt jelzi). A felismerés ugyanis minden más tudományos elmélettel ellentétes volt, talán ezért is merült sokáig feledésbe, és ezért tudnak róla még ma is kevesen. A nyolcvanas évekre ugyanis egyértelművé vált, hogy bolygónk egyre inkább melegszik, márpedig ebbe az általános tendenciába nem illett bele a kevesebb napfényről szóló híradás és méréssorozat. A 30 év alatti 10 százalékos csökkenés pedig egyenesen drasztikusnak tűnt, még maga Ohmura is kételkedett először az eredményekben. A tudós a brit Guardian-nak így nyilatkozott erről: „Meg voltam döbbenve. A különbség olyan nagy volt, hogy nem tudtam elhinni.” De nemcsak Ohmura kételkedett, hanem mások is. Amikor 1989-ben publikálta eredményeit, a tudományos világ ügyet sem vetett rá. Ugyanakkor mára kiderült: Ohmura volt az első, aki dokumentálta azt az igencsak drámai folyamatot, amelyet a szakértők ma már globális elhomályosodásnak neveznek. Az adatgyűjtések ugyanis azt mutatják, hogy az utolsó ötven esztendőben a napfény átlagosan 3 százalékos ütemben csökkent minden egyes évtizedben. Ez ugyan túl kicsiny visszaesés ahhoz, hogy szabad szemmel érzékelhető legyen, de életünk sok ágára rendkívüli hatással lehet. Így például a napenergia hasznosításában, a klímaváltozásban, a növények fotoszintézisében, vagyis a földművelésben gyökeres változásokat, többnyire negatív változásokat hozhat magával.
A média sem harapott rá
A globális elsötétedés azonban még mindig nem tudott utat törni magának a médiában: a televíziók, a rádiók és az újságok, illetve az internetes hírforrások harsognak a globális felmelegedés következményeiről (jóllehet ez egy lassú folyamat), miközben a globális elhomályosodásról legfeljebb néhány „beavatott” tud. A beavatottak viszont egyre többet tudnak a jelenségről. A kilencvenes években megjelent tanulmányok például egybehangzóan állítják, hogy Ohmurának igaza volt 1985-ben. Azóta ugyanis az összes vizsgálat a Svájcban dolgozó geográfus téziseit igazolta. Kiderült – többek között –, hogy drasztikusan csökkent a fény Írországban, Japánban, az Északi- és a Déli-sarkon. Az egykori Szovjetunió egyes térségeiben 20 százalékkal kevesebb a napsütés, legalábbis ami az 1960 és 1987 közötti folyamatokat illeti.
Egyre többen foglalkoznak a problémával
Ugyanakkor még számos klímakutatót meg kell győzni arról, hogy valódi veszélyt jelent az elsötétedés. A győzködésben részt vesz Gerald Stanhill is, aki számos tanulmányt publikált a jelenségről, kollégájával, az izraeli Bet Daganban működő Volcani Centre munkatársával, Shabtai Cohennel együtt. Stanhill és Cohen 2001-ben tették közzé azt az eredményüket, miszerint a Földön mért napsugárzás 0,23 és 0,32 százalék közötti ütemben csökkent évente, 1958 és 1992 között. Ez a tanulmány már valóban kezdte felkelteni a tudományos körök érdeklődését, ám az nem várt irányba fordult: sok szakértő a globális „elhomályosítók” ellen foglalt állást. Arra emlékeztettek a szkeptikusok, hogy rossz eszközökkel mérik a sugárzást. A napsugárzás mérésére egyébként egy pofonegyszerű eszközt használnak (ennek meghibásodása vagy alkalmatlansága tehát nem valószínű). A mérés lényege az, hogy vesznek egy fekete lemezt, és megmérik, hogy az a fele, amelyik a napsugárzásnak van kitéve, mennyivel melegszik fel jobban, mint az a (fonák) oldal, amelyet nem ér a Nap. Ugyanakkor a számításokkal kapcsolatosan egyetlen jogos aggodalom merülhet fel: nem tudni egészen pontosan, hogy harminc évvel korábban pontosan hogyan is végezték el a méréseket. Stanhill szerint mindenesetre a globális sötétedés olyan mértékű, hogy azt a nagyságrendileg kisebb mérési hibák nem tehetik egyszerűen semmissé.
Lehetséges-e egyszerre globális felmelegedés és elsötétülés?
Ohmura első eredményei, majd Stanhill és Cohen kutatásai egy további tudós érdeklődését is felkeltették írja a Guardian. Graham Farquharról van szó, aki az Ausztrál Nemzeti Egyetemen dolgozik Canberrában. Az ausztrál tudós olyan összefüggésekre jött rá, amelyek a sokkal népszerűbb globális felmelegedés teóriájával is összeegyeztethetik a globális elsötétedés elméletét. Farquhar felfigyelt arra, hogy a világméretű felmelegedés rejtélyes módon nem növeli, nem gyorsítja fel eléggé a Földön lévő hatalmas víztömegek párolgását. Sőt, az utóbbi időben nemhogy nagyobb lenne a párolgás, hanem inkább csökkenőben van ez a jelenség. Farquhar könnyen lehet, hogy rájött a rejtély okára. A globális elsötétülés ugyanis szerinte semlegesíti a felmelegedés hatásait, legalábbis az óceánok esetében. Hiába van ugyanis melegebb, az óceánok kevesebb direkt fényt kapnak a Naptól, amely a Föld egyetlen külső energiaforrása. Farquharnak azért is szerencséje volt, mert az ő tanulmányát nem egy félreeső mezőgazdasági újság közölte (mint ahogyan az Stanhillékkel történt), hanem a világhírű Science magazin. (A tanulmányt egyébként Michael Roderick-kel közösen publikálta.) Ezzel tulajdonképpen a globális elhomályosodás bekerült a nemzetközi tudományos élet fővonalába, a „mainstream”-be.
Valahol a fény elakad
Már a NASA, az amerikai űrkutatási hivatal szakemberei is úgy vélik, hogy „az elmúlt években világossá vált, csökken a Nap besugárzása a Föld felszínén”. Legalábbis ezt mondta Jim Hansen, a NASA Goddard Intézetének vezető klímamodellezője. Sőt, Hansen immár arra szólította fel az USA és Kanada geofizikai társaságait, hogy jövő májusi tanácskozásukon külön szekciót hozzanak létre, amely a témának szenteli az idejét. Hansen szerint a jelenlegi, egyre részletesebb mérések azt is kimutatták, hogy a napsugárzásnak csak egy része nem jut el a Föld felszínére. A látható és az infravörös tartományba tartozó fény akad el „valahol”, míg az egyébként káros ibolyántúli sugárzás zavartalanul áttör a kilyuggatott ózonpajzson.
De mi is okozza ezt a furcsa jelenséget, a globális elsötétülést? A Nap belső változásai, sugárzásának intenzitás-változásai semmiképpen sem adnak erre magyarázatot. Bár a Nap nem ugyanolyan mértékben „süt”, és gyakran módosul is a sugárzás erőssége, ez nem okozna ilyen drasztikus hatást a Földön. Az sem lehet magyarázat, hogy a Föld keringése a Nap körül oly mértékben megváltoztatná a napsugárzás befogadását, hogy az elsötétedéshez vezessen.
A légszennyezés a felelős? légkörszennyezés
Éppen ezért a kutatók azt feltételezik, hogy valami történt a Föld légkörével, valami megakadályozza a teljes fénymennyiség eljutását a felszínig. Sokak szerint a levegő szennyezettsége ad magyarázatot a jelenségre. A levegőbe került koromszemcsék, esetleg egyes kémiai anyagok, mint például a szulfátok, visszaverik a napfényt, illetve nagyobb és hosszabb ideig fennmaradó felhősödést okoznak. A globális elhomályosodás a Volcani Centre-ben dolgozó Cohen szerint éppen ezért felhős időben drasztikusabb hatású. Ugyanis ha egyszer már befelhősödött az idő, akkor nehezebben lesz újra tiszta az égbolt, hosszabban maradnak meg, és nagyobbak lesznek a felhők. Így különösen azokon a területeken kellemetlen a jelenség, amelyek amúgy sem túlzottan sok napsütésről ismertek (lásd például a korábban említett Írországot…). A napos helyeken tehát az elsötétülés kevésbé okoz majd gondot.
A globális elhomályosodás egyébként sajátos jelenség, és nemcsak a felhőktől, a felhősödés közvetlen hatásai miatt. Nem nehéz kitalálni, hogy a napenergia hasznosítására mennyire negatív befolyással lehet egy ilyen folyamat. Ugyanakkor nem mindenütt káros a jelenség: az esőerdőkben, a dzsungelekben a felhős időben szóródó fény könnyebben áthatolhat a magas fák lombkoronáján, így az aljnövényzet paradox módon több világossághoz juthat ily módon. (Az erős napsütésben a fák levelei kapják a sugárzás legnagyobb részét. A szórt fényben azonban relatíve „jobban jár” az aljnövényzet.) A fotoszintézisre, a növénytermesztésre tehát elsősorban az északi féltekén és az Egyenlítőtől távolabbi régiókban lehet negatív hatással a globális homályosodás, minthogy a trópusokon a rendelkezésre álló széndioxid és víz határozza meg a növények növekedését, nem a napsugárzás a „szűk keresztmetszet”. A jelenlegi fénymennyiség-csökkenés tehát az Egyenlítő táján és a déli féltekén aligha okoz majd drasztikus változásokat, de ha tovább csökken a napsugárzás, akkor természetesen ott is probléma lehet. A felhősebb északi féltekén viszont sokkal „borúsabb” a helyzet. A ködös Angliában még több felhő lesz, a növénytermesztés feltételei alapvetően megváltozhatnak. Hollandiában is hasonló a szituáció Cohen szerint: ott egy százaléknyi sugárzáscsökkenés egy százaléknyi visszaesést okoz a termelékenységben, legalábbis a melegházakban.
Van fény az éjszakában
Mielőtt végképp kétségbeesnénk, azért jeleznünk kell, hogy van „fény az éjszakában”: a globális elsötétedés rémét elsőként felrajzoló Ohmura most éppen a legoptimistábbak közé tartozik. Véleménye szerint a kilencvenes években mintha megállt volna a „beborulás” folyamata, és egy kicsit világosabbá kezd válni a Föld. Elképzelhető, hogy a „derűsödés” az utóbbi években annak köszönhető, hogy számos országban csökkenőben van a nehézipar termelése, hiszen ily módon kevesebb szennyezőanyag jut a levegőbe. Helen Power, a Dél-Karolinai Egyetem kutatója például nemrégiben közölt egy értekezést arról, hogy Németország fölött javult a helyzet, növekszik a napsugárzás. A tudósok véleménye azonban jelentősen megoszlik erről a kérdéskörről. Általánosságban megállapítható: nincs jövőképük a szakembereknek, nem tudják, hogy mit hoz a holnap – írja a Guardian. Graham Farquhar például kételkedik abban, hogy a légszennyezés, az aeroszolok használata okozza kizárólag a globális elhomályosodást. Ohmura szerint a kedvező németországi hírek is csupán egyetlen, nem túl nagy régióra vonatkoznak. Így várhatóan a következő évek kutatásainak kell eldönteniük, hogy mennyire veszélyes a globális elsötétedés folyamata."

" A 2008-as év mérföldkő lehet az emberiség történetében: a történelem során először haladja meg a városban élők száma a vidéken élőkét. 1970 és 2000 között az emberiség városban élő részének száma több mint kétszeresére nőtt. A The Times világatlaszának becslése szerint 2030-ra a városlakók a teljes globális népesség 60,2%-át fogják kitenni, ez az arány 1970-ben még 36,8% volt. Az 1950-es kiadásban még csupán New York, a 1975-ösben 5 város - New York, Tokió, Sanghaj, Mexikóváros és Sao Paulo - szerepelt a 10 millió lakost elérő megavárosok kategóriájában, ám a 2007-es atlasz már 18 megavárost említ. 2015-re várhatóan 22-re emelkedik a 10 milliós népességű városok száma - beleértve az első afrikaiakat, Lagost és Kairót; az első 21 között pedig egyetlen európai város sem szerepel majd. 2030-ra a Földön ötből három ember él majd városban - szól a világatlasz becslése. Földünk népességének egyötöde, több mint 1,3 milliárd ember ma Kínában él - Sanghajban és Pekingben egyenként több mint 10 millióan.
Az atlasz előrejelzése szerint 2050-ig bolygónk népessége további 3 milliárddal nő. Bár a globális népességnövekedés üteme évek óta csökken, nem igaz ez Ázsiára - mára ezen a kontinensen él a Föld össznépességének több mint 60%-a, s néhány országa, pl. Afganisztán és Pakisztán jóval a globális átlag feletti ütemben népesedik be. Kína viszont jóval a globális átlag alatt teljesít, és az előrejelzések szerint 2050-re már India lesz Földünk legnépesebb országa. Jóllehet az emberiség egyre gyarapszik, ez nem áll Európára; a népességcsökkenésben zömmel a volt szocialista országok - Bulgária, Horvátország, Csehország, Magyarország és Oroszország - járnak az élen.
Változó vizek
Földünkön a klímaváltozás és az emberi tevékenység következtében helyenként a folyók kiszáradása, máshol a tengerszint emelkedés okoz gondokat. Néhány fontosabb változás:
a közép-ázsiai Aral-tó 1967-es állapotához képestvizének 75%-át elveszítette
a Holt-tenger vize 25 méterrel lett alacsonyabb, mint 50 évvel ezelőtt
az afrikai Csád-tó 1963 óta 95%-ára zsugorodott
a Rio Grande, a Sárga-folyó, a Colorado és a Tigris egyes szakaszai nyaranta teljesen kiszáradnak, az év bizonyos részében pedig vizük nem éri el a tengert
a térképeken újra kellett rajzolni Bangladesh tengerpartját, miután a heves esőzések és az emelkedő tengerszint miatt a partszakaszokat elöntötte a tenger
a csendes-óceáni Kiribati, Tokelau, Tuvalu, Vanuata és a Marshall-szigetek a tengerszint emelkedése miatt komoly veszélybe kerültek
Zsugorodó hegyóriások
A 2003-as kiadás óta bolygónk hegycsúcsai közül jónéhány lett alacsonyabb, így például az új-zélandi Mount Cook, amelynek csúcsáról 1991-ben egy földcsuszamlás 14 millió köbméternyi sziklát és jeges iszapot zúdított alá - jelenleg 3754 méteres. Méterrekkel lett alacsonyabb a tanzániai Kilimandzsáró is, az elmúlt 100 év során a csúcsait borító jégnek 80%-át elveszítette - a legfrissebb adatok szerint a hegy csúcsa, a Kibo 5892 méter magas."

ez nagyon jó, adnál 1 linket?

főleg az érdekes a mi szempontunkból, hogy adott greenhouse gas ppm-változása mekkora IR-viszaverődést ill. növekedést eredményez...

milyen az éghajlat Firenzében? a bolgár tengepart miért ropssazabb éghajlat?

"Egyelőre szép eredménye a globálvórmingparának, hogy elindult világszerte a biofuel program, ami egy megabaromság, és részben emiatt a fél világ éhezni fog. Gratulálok a politikusoknak. "

hát ez nagyon ült... elég röhej, hogy a 3. világbeli farmer azért dolgozik, hogy a fejlett világban olcsóbb legyen a nafta vagy legalábbis ne szoruljon arab importra akkora mértékben... na ezt nevezné Matgab (bácsi nélkül :) a Háttérhatalom hatásának...

más: sok hatás nem csupán jóslat, hanem kiszámítható, és itt a csapadék egyenlőtlenebb eloszlására, a Golf leállására, stb. gondolok pl.
A Golf pl. fizikai törvényszerűségen alapul (a kevésbé sós víz sűrűsége kisebb a sósabbénál), ergo ezek egy feltétellel ill. azok láncolatával megadhatóak - ez ugyebár a felmelegedés miatti jégolvadás jelen esetben. A felmelegedés meg trend is egyrészt meg logikus következmény is. Sok olyan tényező akad tehát, ami nem egy meteorológia-szintű kérdéskörbe tartozik, mivel utóbbi a felhők stb. vonulását meg a szél erejét, napsütéses órák számát stb. veszi alapul, ami gyorsan megváltozhat, ezért is pontatlan. Ám "nagy hajó nehezen fordul" elven a Föld klímájára már tehetők pontosabb kijelentséek, azok is persze éves átlag vagy még annál is több évi szinten - napi lebontásban naná, hogy még úgyse tudnak mondani, mint a meteorológusok... szóval itt inkább trendekről van szó, mint ahogy egy megfelelő tudással felvértezett speki kiszámítja, mi mennyit kell hogy érjen HT, de azért DT-re jobb, ha ezt nem játssza meg...

"Az IPCC által elfogadott éghajlatmodellek szerint a Föld felszíni hőmérséklete 1990 és 2100 között feltehetően 1,1–6,4 °C-kal nő majd.Bár a legtöbb tanulmány csak 2100-ig tekint előre, a felmelegedés utána is folytatódhat, a tengerek szintje pedig emelkedhet még akkor is, ha már nem bocsátanak ki több üvegházhatású gázt, hiszen a szén-dioxid (CO2) más üvegházgázokkal együtt hosszú ideig a légkörben marad."

"Általában igaz, de a Naprendszerben is találunk kivételeket. Ez a földi klímaváltozással szinte mindig együtt emlegetett üvegházhatás, vagyis a légkör hővisszatartó képessége miatt lehetséges. Az üvegházhatás egy bolygón akkor válhat jelentőssé, ha az égitest üvegházhatású gázokat (mindenekelőtt szén-dioxidot és metánt) számottevő arányban tartalmazó, sűrű légkörrel rendelkezik. Ha a nap felmelegíti egy ilyen bolygó felszínét, a felszín hősugárzást bocsát ki, aminek nagy része visszaverődik a légköri üvegház-gázokról. Ez a mechanizmus tette lehetővé, hogy Földünk lakhatóvá váljon a most ismert élet számára, az üvegházhatás nélkül több mint 30 fokkal hidegebb lenne bolygónkon."

"Az elmúlt években már tudományosan is igazolták azt a régi sejtést, hogy létezett egy középkori meleg periódus. Ez a nagyjából 500 éves – 800 és 1300 közötti – időszak olyan meleg volt, hogy a vikingek letelepedtek Grönlandon, és eljutottak Amerikába is. A meleg periódust rövid átmenet után a "kis jégkorszakként" emlegetett évszázadok követték. Ez a tizenhatodik századtól nagyjából 1850-ig tartott, és kemény, hosszú telek kísérték (1780-ban például befagyott New York kikötője)."

"A XIX. század második felében a felszín és az óceánok átlaghőmérséklete 0,75 Celsius-fokkal emelkedett. Megoszlanak a vélemények, hogy ezért az iparosodás okolható, vagy a kis jégkorszak természetes utóhatásaként könyvelhetjük el. Az viszont igaz, hogy a felmelegedés felgyorsult a XX. században, különösen az utolsó negyedében. Az elmúlt 30 évben nagyjából 0,8 Celsius-fokkal nőtt a földfelszín átlaghőmérséklete, az óceánoké pedig kb. 0,4 Celsius-fokkal."

"A jegesmedve (és több sarkvidéki állat, fókák és madarak) természetes élettere a jég. Ha elolvad a jégtakaró, valószínű [14], hogy csak az állatkertekben marad néhány példány mutatóba. Természetes környezetükben ugyanis a jég olvadására a medvék azzal reagálnak, hogy úszva próbálnak megfelelő jégtáblákat keresni. Ha nem találnak, megfulladnak – mint azt biológusok Alaszka mellett többször is megfigyelték."

"A melegedés mértékétől függően 2100-ben Magyarországon rosszabb esetben olyan lesz a klíma, mint most a bolgár tengerparton, ha viszont szerencsénk van, akkor a jelenlegi Firenzééhez hasonlít majd éghajlatunk. De akár szárazabb, akár esősebb lesz időjárásunk, a csapadék nem akkor jön majd, amikor kellene. A Balaton nem szárad ki, és nem lesz sivatag a Duna-Tisza közén, de a városlakók 10-20 év múlva elkezdhetik fehérre festeni a házak tetejét." -azért a mediterránosodás észrevehető az éghajlatunkon... ez tény, csak nekünk tengerpartunk nincs hozzá....

"Bár a modellek zöme csak 2100-ig számol, a szén-dioxid koncentrációjának ugrásszerű növekedése még sokáig éreztetni fogja a hatását. A felmelegedés még évszázadokon keresztül folytatódni fog."

"A világ összes magashegységeiben, így a Sziklás-hegységben, az Andokban vagy a Himalájában folyamatosan olvadnak a jégfolyamok. A Himalája keleti felén mindeddig 2000 (!) gleccser tűnt el teljesen. 2002-ben az ENSZ környezetvédelmi programja (Unep) egy tanulmányt hozott nyilvánosságra, amely szerint a megnövekvő olvadékvíz miatt óriási árvizek pusztíthatnak a közeljövőben ebben a térségben.

A Kilimandzsáró, ami 5895 m magasságával Afrika legmagasabb hegye 12 év alatt a jégsipkájának a harmadát elveszítette. Egyes szakértők szerint 20-30 év múlva teljesen eltűnhet, így a múlté lesz a hósipkás hegy látványa a forró szavanna közepén. Ez nem a hőmérséklet növekedésének, hanem annak is köszönhető, hogy a korábbi esős évszakok, melyek csapadéka a hegy tetején hó formában hullt le rendre kimaradnak, illetve a csapadék mennyisége jelentősen lecsökkent. "

"Tavaly mutatták ki, hogy a PETM(paleocén-eocén hőmérsékleti (termális) maximum) idején trópusi algák jelentek meg a sarkvidéki tengerekben, amikor az ottani hőmérséklet 24 Celsius-fokra emelkedett. Nem csak a felszíni víz, hanem a teljes víztömeg hőmérséklete megemelkedett, és a mélyben jelentősen csökkent a víz oxigéntartalma. A tengeri karbonátos üledékekben és a szárazföldi környezetekben egyaránt csökkent a nehéz szénizotópok (13C) aránya."

"a nagy változásokból több még ebben az évszázadban bekövetkezhet - és közülük néhány sajnos visszafordíthatatlannak látszik. A legfontosabb elemek, az esemény várható bekövetkeztéig hátralévő becsült időszak hosszával:
* Az Antarktiszt övező tengeri jégtakaró összeomlása: 10 év. A jégborítás csökkenése miatt a beeső napsugárzásnak egyre nagyobb része nyelődik el, amitől még tovább melegszik a térség.
* A grönlandi jégtakaró eltűnése: minimum 300 év. A globális felmelegedés gyorsítja a jég visszahúzódását. A fogyatkozó jég csökkenő mechanikai terhelésével párhuzamosan emelkedik a kontinentális aljzat a térségben, további módosítva a gleccserek sebességét. A modellek alapján legrosszabb esetben a globális átlaghőmérséklet 3 fokos emelkedésétől a teljes grönlandi jégtakaró eltűnhet, ami akár hét méterrel is megemelheti a világtenger szintjét.
* A nyugat-antarktiszi jégself összeomlása: minimum 300 év. A jég vékonyodására itt a műholdas mérések mellett az elmúlt időszakban megfigyelt hatalmas jégtábla-leszakadások is utalnak.
* Az ún. atlanti termohalin cirkuláció összeomlása: 100 év. Ez a körforgás a tenger hőmérséklet- és sótartalom-változása nyomán alakul ki. A szárazföldről érkező, az olvadó jégtakarók miatt megnőtt mennyiségű édesvíz, valamint a változó hőmérséklet és a változó légköri páratartalom miatt módosul a tengervíz sótartalma, párolgása, ezektől pedig annak sűrűsége - ami átalakítja az áramlást.
* Az El-Nino déli oszcilláció felerősödése: 100 év. A jelenség keretében a dél-amerikai kontinens partvidékénél az óceán felszíne túl magas hőmérsékletű lesz, ami befolyásolja a csapadék mennyiségét és a tengeri bioszférát a térségben.
* Az indiai nyári monszun összeomlása: néhány év. Ez az indiai szubkontinens térségében jár nagy mennyiségű csapadékkal, változásai súlyos problémát okozhatnak, elsősorban a mezőgazdaság számára.
* A Szahara és a Száhel-öv területén a nyugat-afrikai monszun átalakulása közel 10 év múlva okoz majd változásokat. Itt egyelőre a modellek alapján a mainál akár csapadékosabb, de akár szárazabb viszonyok is kialakulhatnak.
* Az Amazonas térségének és az északi erdőségek (tajga) átalakulása: közel 50 év. Itt a csapadék csökkenése, illetve a tajga esetében a növekedése okoz majd jelentős változást, amelynek pontos jellemzői és következményei egyelőre alig ismertek. A tanulmány szerint az emberi beavatkozás jelentősen felgyorsítja az idővel egyébként is bekövetkező változásokat. Leginkább az Antarktiszt övező tengeri jég és a grönlandi szárazföldi jégtakaró közelgő felbomlása kritikus. A modell előrejelzéseit ugyanakkor óvatosan kell értelmezni, az eredmények ugyanis erősen függenek egyelőre kevéssé ismert, de a számításoknál kulcsszerepet játszó bemeneti paraméterektől. "

DLPH

"Olyan jellegű véleményeket, melyek a tényeket tagadják, nem szívesen olvasok, de ez egy fórum, mindenki azt ír, amit akar (ezek szerint). Vagy ami épp eszébe jut."

Én nem a tényeket vitatom, hanem azokat az előrejelzéseket amik a tényeken illetve azok bizonyos értelmezésén alapulnak. Mivel az időjósok 2 hónapra sem tudják megmondani előre hogy milyen lesz az időjárás (és a klíma egy eléggé kaotikus rendszer, tehát nehéz előrejelezni) ezért számomra eléggé hihetetlen, hogy meg tudják mondani, hogy 2050-ben mi lesz. Az én szerény véleményem szerint az előrejelzések semmit sem érnek. Lehet hogy bejönnek, lehet hogy nem, ne hiszek bennük. Ha majd lesz olyan modell, ami ma, 04/29-én megmondja, hogy az augusztus 20-i ünnepségen milyen idő lesz, akkor hajlandó leszek ezekkel az elméletekkel (nem tényekkel!!!) foglalkozni. Egyelőre szép eredménye a globálvórmingparának, hogy elindult világszerte a biofuel program, ami egy megabaromság, és részben emiatt a fél világ éhezni fog. Gratulálok a politikusoknak.

Kimaradt jónéhány hsz - dolgoznom is kell :-)

Csendesen megjegyeznék annyit, hogy a környezetszennyezés/károsítás nem kizárólag azért elítélendő, mert attól meleg/hideg lesz. Hanem egyébként is. Pl. mert csúf egy teleszemetelt erdő. Mert büdös vagy éppen habzik a szennyezett folyó. Mert mérgező a talaj és az azon termesztett növény, meg az utóbbival táplált állat. Stb.

Üdv: Kiegyező