Amint az alapító, tőkeemelő átadja a rendelkezést a bevitt vagyonelem felett, az azonnal a társaság tulajdonává válik, a korábbi tulajdonos csak a társaság felett szerez rendelkezést. Még ahhoz sincs joga, hogy 1 perccel később visszakövetelje, mert meggondolta magát. Elcserélődőtt. Valami mást kapott helyette, részvényt. A cégben lévő vagyonhoz nincs hozzáférése, csak a szavazata útján próbálhatja azt befolyásolni, hogy mi történjen vele. Hiába képzeled azt el, hogy mi mindent csinálnál a cég bankszámláján lévő pénz "rád eső" részével, az nem a tied, az a társaságé. A fölött a társaság rendelkezik. Nem nehezen fejezed ki magad, hanem azt írod le, hogy Te hogyan képzeled. Értem én. Csakhogy jogilag az nem állja meg a helyét.
En elmeletileg beszeltem nem gyakorlatilag. De ha gyakorlatilag nezzuk akkor ha a tulajdonosok megszavaznak beszuntetest akkor nekem a tulajdon resz aranyaban jar a tarsasagbol. A gepekbol az ingatlanbol. Nagyon durvan a 100 tulaj kozott az 1 hektar foldet szet lehet osztani 0.01 hektarankent. Persze ez gyakorlatban nem igy mukodik. A lenyeg amit akartam mondani hogy az indulo 100 forintot hasznalta a ceg. Erteket teremtett ami a 100 forintot ado tulajdonost illeti. Ha ezt kifizette neki akkor az volt lenyegeben a "kolcson" kamata amit a tulajdonos a cegnek adott. Ha nem akkor az abbol a ki nem fizetett kamatbol valami erteket vett a cegben ami tobblet jovedelmet termelt. Es igy epult fel a ceg. Lehet hogy 20 eve nem kert egy forintot se mert eleg volt neki az eredeti 100 forintbol kitermelt haszonbol finanszirozni a kesobbieket. De ettol meg a sok even at ki nem fizetett haszonbol epitette mukodtette fejlesztette a ceget. Es EZT veszi meg a kovetkezo reszvenyes. Ez nem tunik el azzal hogy A eladta B nek. Csak atkerul A neverol B nevere. . Mondom nehezen fejezem ki amit akarok de remelem igy ertheto mire akarok kilyukadni. Persze mas a helyzet jogilag es mas meg gyakorlatban is. Az meg hogy egy reszvenynek mennyi az ara meginkabb valtozhat es igen ahogy lent irtak a ceg gazdalkodhat rosszul is es elverheti a 100 forintot is nemhogy tovabb novelje. Ez a tulajdonos kockazata. . De az suerintem nem helyes nezett hogy vettel egy reszvenyt akkor neked kuss mert nem miattad megy jol a cegnek. Dehogynem. A cegben levo toket biztositod a mukodeshez. A munkasok es cegvezetok meg a szakertelmuket. Ha az elso nem jarul hozza a sikerhez lehet menni a munkasoknak a szomszed telekre a tulajdonukkal es csinalni ugyanazt a "toke" nelkul. Ugyanigy persze a tulaj se er semmit a gepekkel es telekkel szakerto munkasok nelkul. . U.i. egy darab reszvenyem nincs most mar szoval ez nem arrol szol hogy "velem kibasz a ceg mert nincs osztalek" dolog.
Ez nem így van. Az alapító, tőkeemelő (nevezzük részvényesnek) az alapításkor, tőkeemeléskor a társaság részére átad egy vagyonelemet, legyen az pénz vagy apport. Ezzel elveszíti a felett a rendelkezést, onnantól az a társaságé, a társaság rendelkezik felette. Cserébe az alapító, tőkeemelő a társaságban szerez tulajdonrészt, szavazati jogot. A társaságban lévő eszközök (pénz, tárgyi eszköz, immat javak, stb.) a társaság tulajdonában, rendelkezésében állnak, azok fölött a társaság tulajdonosai nem rendelkeznek, csak a tulajdonosi szavazatuk útján próbálhatják azt befolyásolni, hogy mi történjen velük.
Azaz Te a Pannergy részvény megvételével semmiféle, a pannergy tulajdonában lévő pénzügyi, tárgyi, immat, stb. eszközhöz nem szereztél jogosultságot. A részvény megvételével a társaság fölött szereztél tulajdonosi jogokat. Ez meg nagyon nem ugyanaz. Nincs olyan lehetőséged, hogy ha valami nem tetszik, akkor beállítasz a székhelyre, odab@szod az asztalra a részvényed és kéred vissza az árát. Vagy vinnéd cserébe az egyik széket a tárgylóból. Persze, gondolhatsz arra, hogy mindennek az X-ed része a tied, csakhogy ez nem így van. Neked részvényed van. Amihez tulajdonosi (társaság feletti) jogok kapcsolódnak.
Még ha maholnap lenne egy tőkeemelés, akkor is ez lenne a helyzet. Amikor átadod a pénzt, akkor az a feletti rendelkezésed megszűnik, helyette részvényt kapsz. A részvényeddel, így a szavazatoddal megpróbálhatsz beleszólni abba, hogy mi legyen a cég pénzével, de az már nem a tied. A cégé.
Lehet, hogy az a cél, hogy minél többet vegyenek, de akkor továbbra is nagy darabszámban kellene naponta venniük, ill. csak akkor van értelme szerintem, ha a megvett papírokkal akarnak valamit kezdeni és az nem a bevonás. Vagy eladni, vagy kiosztani maguknak.
Sajnos hiába növeli elméletben az srv a valós ár alatt a részvényesi vagyont, ha nem akarják pl. alapkezelők venni a cég papírjait. Az is nehezen érthető, hogy ha az otp 1200Ft-ra értékeli a papírt, akkor miért nem veszi féláron? Lehet, hogy a kis osztalék hatására elkezdték volna venni a nagyok is, és már rövid távon is ez jobban megemelte volna a papír árfolyamát. Ezért lett volna jó egy minimális osztalék, mert akkor kiderült volna, hogy ennek van-e árfelhajtó hatása?
Nem igazán értem mit nem értetek. A részvényen keresztül az aktuális cég egy részének értékét veszem meg és nem azt, hogy jutott el ide a cég. A feltételezés, hogy a jelenleg vásárolt papírral a múltbeli befektetést is én finanszírozom, csak akkor állja meg szerintem a helyét, ha feltételezzük, hogy a kezdeti befektetés értéknövelő volt. De ha ez így lenne, akkor viszont erősen sántít a dolog. Van 2 cég, mind a kettő esetén 100Ft-ért lehetett részvényt jegyezni 20 éve, a bevezetett mennyiség is azonos. Az egyik cég részvényei most 1Ft-ot érnek, a másik 10'000Ft-ot. Ugyanannyi tőkéből az egyik 10'000x-ros árfolyamot ért el. Az 1Ft-os esetben erős azt kijelenteni, hogy a kezdeti befektetést fizeted a jelenlegi részvény árral. De legyen egy másik példa. Van egy nagy régi autód, órád, bármi. Annak idején ezt valaki megvette 100Ft-ért. Most ér 10'000Ft-tot. Te most azt veszed meg, hogy az eladó annak idején befektetett 100Ft-tot, vagy azt, hogy most ezért az autóért a piac most ennyit hajlandó fizetni. És, ha most ez az autó 1Ft-ért vennéd meg, mert amúgy ez egy lepukkant szar, és max ennyit ér? Akkor te most ezzel az 1Ft-al az eladó kezdeti befektetését fizeted meg?
PANNERGY