PANNERGY  

Egyetértek!
Porti egy szánalmas alak!

Mackót akkor bántsd majd, ha te is felvállaltad magad a való életben is, úgy mint ő. Te csak egy kis szánalmas takony vagy nicknevek mögé bújva.
Ennyi.

Azért ha bármikor hajlandó leszel önmagad kiadni, akkor bárhol, bármilyen időpontban jelölj meg velem egy találkát, szívesen beverem a pofád.

igazad van...

ne etessük már tovább ezt a köcsög trollt, mondja inkább magának a szerencsétlen...

te tényleg egy beteg f.sz vagy...de őszintén mondom...
fogalmam sincs kiről beszélsz, szívesen bemutatkoznék de nem méltatlak erre de hogy nyugodtan tudj aludni elárulom, hogy 750-es átlagom van és nem tervezem eladni...

ja, genesis mindjárt 22K ;-)
te guru :-DDD

nagy farok aki dobta ma még az is kiderül miért!

ne haragudj de te valami igazi kis pöcs lehetsz aki elolvasott egy tőzsdézős könyvet és most azt hiszed mennyire értesz hozzá és durrogtatod itt a bődületesen nagy faszságokat...keress magadnak jobb elfoglaltságot ahelyett, hogy hülyeségeket beszélsz itt...szevasz!!!

Meglepetések görög ügyben? Legutóbb, amikor néztem, valami 95% volt a CDS alapján.
Nem nagyon vágod a kérdést, úgy látom.
Persze nem mondom, hogy nem fogják megjátszani a piacok az esélyt egy kis pénzkeresésre, ha hivatalos lesz a csőd, de kétségeim vannak a 400-as Pannergyvel kapcsolatban ettől függetlenül. (Nekem mondjuk nincs belőle, de még lehet.)

Ezt hol látod? Egyáltalán milyen hírről van szó?
Apropó mennyire is árazzák most a görög csődöt?

menj anyádba te baromarcú, károgó idióta!

Ejj a fene egye meg! Mármegint igazad volt porti!

El is adtak már majdnem 500, azaz ötszáz darabot, persze 3 részletben, h. ne legyen olyan kibaszott nagy pánik, meg így ugye feltűnőtlen!:-)

egész pofás könyv, igz vevő nincs de eladó is 80-tól

Magyarország Izland mellett Európa második geotermikus nagyhatalma. Ám a föld alatt rejtőző energiát egyelőre alig hasznosítjuk. Változást egy hazai vállalkozás, a PannErgy beruházásai hozhatnak: a cég immár egy hétezres várost, Szentlőrincet látja el geotermikus energiával.

A Baranya megyei Szentlőrinc átmenet falu és város között. A Pécs elővárosaként is emlegetett település sokáig grófi uradalmi központ, majd csöndes járási székhely volt, a hetvenes évektől azonban egyre több városi költözött a hirtelen felhúzott társasházakba. A településen ma 2400 család él, ennek 40 százaléka távfűtéses lakásban.

- Négy évtized alatt a távfűtés összes alapanyag problémáját végigszenvedtük - mondja Győrvári Márk, a település polgármestere. - A városi távfűtő műveket előbb fűtőolajjal tápláltuk, ám azt ellehetetlenítette az olajárrobbanás. Aztán áttértünk a pakurára, amit rövid idő után környezetvédelmi bírsággal kezdtek sújtani a hatóságok. Megoldásnak tűnt a gáz, ám a kétezres évektől ezt a sorozatos áremelkedések tették méregdrágává, nem is beszélve az ukrán gázcsapok elzárásáról, az ellátásbiztonság megingásáról. Ekkor gondolkodtunk el azon, hogy hazai forrásra állítsuk át a távfűtőműveket.

Az elhatározást tett követte. Szentlőrinc 900 távfűtéses lakását ma már a város alatti termálforrások fűtik, amelyek hőjét 1800 méter mélyből hozzák fel. S amikor idén januárban átálltak az új rendszerre, 26 százalékkal csökkenthették a fűtési díjakat.

A szentlőrinci fúrások az új tőzsdei energetikai társaság, a PannErgy beruházásában valósultak meg. Mivel az önkormányzatnak nem volt megfelelő pénzügyi háttere és szaktudása, az 1,3 milliárdos költséget nagyrészt a cég, kisebb részben pedig a cég által szerzett uniós támogatás finanszírozta. Cserébe a társaság állhatott a korábbi gáz-nagykereskedő helyére - vagy­is a városi fűtőmű azóta a PannErgytől vásárolja az energiát.

Műanyaggyártóból zöld vállalat

A PannErgy a kétezres évek első felében még Pannonplast néven műanyagipari feldolgozóként szerepelt a budapesti tőzsdén. A cég magyar tulajdonosai azonban 2006-ban úgy döntöttek, teljes stratégiaváltást valósítanak meg, és belépnek a megújuló energiatermelő piacra.

- Műanyaggyártóként többször beszorultunk a nyersanyagtermelők és a végfelhasználók közé. Ennek véget akartunk vetni, magunk is megjelenni a termelői oldalon - emlékezik Gyimóthy Dénes, a PannErgy megbízott vezérigazgatója. - Emellett ösztönzött minket, hogy egész Európában egyre fontosabbá vált az energiaellátás biztonsága, amelyben különösen nagy hangsúlyt kaptak a megújuló energiahordozók.

Szentlőrincen 2008-ban indították el a geológiai vizsgálatokat, 2009-ben fúrták meg az első termelőkutat, s 2010 végére fejezték be a próbaüzemet. Az önkormányzatot és a lakosságot könnyű volt meggyőzni: jóval olcsóbban kapják a hőt, ráadásul a jövendő megtakarítások ismeretében a helyi hőszolgáltató már a beruházás három éve alatt sem emelte a tarifákat. A vezérigazgató egyébként úgy érzi: nagyjából 10 százalékos megtakarításnál van az az ingerküszöb, ami már elgondolkodtatja a fogyasztókat. Mint mondja, a jövőt illetően minden bizonnyal egyre nő majd a különbség a gáz és a geotermikus energia ára között, vagyis még csábítóbb lesz az utóbbit hasznosítani.

Az új geotermikus stratégia üzleti sikert is hozott. Bár hőszondákkal már sikeresen fűtenek egy-egy épületet, s bizonyos településeken kisebb termálrendszereket is kiépítettek, a szentlőrinci megoldás mégis egyedülálló. A közel ezer lakást ellátó geotermikus fűtési rendszer valóban a fenntartható fejlődés jegyében készült, mert a kihűlt termálvizet egy visszasajtoló kúton keresztül újból a mélybe juttatják - s ekkora rendszert még sehol sem létesítettek hazánkban. A PannErgy idei első negyedéves mérlege 185 millió forintos nyereségről árulkodik - szemben az egy évvel korábbi 20 milliós összeggel. Az energetika fokról fokra a cég fő üzletágává vált: az elmúlt években sorra feladta egyéb tevékenységeit, utoljára két héttel ezelőtt írt alá szerződést a Pannunion nevű műanyagipari társaság értékesítéséről, hogy az innen befolyó mintegy 5 milliárd forintot szintén a geotermikus fejlesztésekbe forgathassák. Az egykori műanyaggyártó így teljes egészében „zöld vállalat” lett.

Fűtéstől az áramtermelésig

A szentlőrinci geotermikus erőmű külső szemlélő számára szinte láthatatlan. A termálvizet a felszínre vezető kút mindössze 500 méterre van a városi távfűtőműtől, a távolságot föld alatti csövön teszi meg a 87 fokos víz. A távfűtő művekben a termálvizet hőcserélő rendszeren vezetik át, majd rögtön továbbküldik az úgynevezett visszasajtoló kúthoz. Utóbbi az eredetivel nagyjából azonos mélységbe préseli vissza a föld mélyéből kölcsönzött termálvizet - ez környezetvédelmi szempontok miatt fontos. A lakótelep fűtési rendszerében pedig a termálhő által felmelegített felszíni víz kering.

A szentlőrinci sikerek más településeket is felbátorítottak. Jókora méretbeli ugrást jelent a következő projekt, Miskolc, ahol a 170 ezres megyeszékhely teljes távhőigényének nagy részét fedezné a két kitermelő, és 2-3 visszasajtoló kútból álló fűtési rendszer. Emellett megannyi más önkormányzattal is folynak tárgyalások.

- Először meg kell találni a fúrás pontos helyét, majd a próbafúrást követően aztán elemezni a feltörő vizet, hogy milyen mértékben alkalmas geotermikus használatra. Nem tartalmazhat például bizonyos ásványokat, gázt, olajat - sorolja az előkészületek hosszú sorát a szentlőrinci polgármester. - S csak ezt követően lehet megépíteni a kutat, a visszasajtoló kutat, megszerezni a vezeték nyomvonalára szóló szolgalmi jogokat. Összességében mindez két-három évig is eltarthat.

A miskolci kúttól különösen sokat várnak a PannErgynél. Itt 2300 méter mélyen olyan nagy hozamú, 100 Celsius-fok feletti hőmérsékletű vizet találtak, amit - ahogy mondják - még Izlandon is megirigyelnének. A hőfok azért fontos, mert egy bizonyos hőmérséklet fölött, megfelelő hozam esetén a termálvíz áramtermelésre is alkalmas lehet. A módszer csak annyiban különbözik a gáztüzelésű erőművek működési elvétől, hogy itt termálvízből állítják elő - egy szabályozott forráspontú folyadék felhasználásával - a gőzt, ami aztán meghajtja az áramtermelő turbinákat. A PannErgy Miskolcon vizsgálja az áramtermelés lehetőségét is, bár elsődleges szempont a hőhasznosítás. Bár a 105 fokos áramtermelésre alkalmas lenne, a felek inkább a fűtési rendszert építenék minél nagyobbra, vagyis nem biztos, hogy maradna hő a gazdaságos elektromos hasznosításra. Pedig itt akár a kettős hasznosítással is lehetne próbálkozni. A gőzből előbb elektromos áramot gyártani, majd a megmaradt 70-80 fokos vizet keringtetni a fűtési rendszerben.

Berekfürdőn ugyanakkor már ma is működő áramtermelő projektje van a PannErgynek. Itt 2010 őszén adták át azt a rendszert, ami a helyi strand kútjainál melléktermékként leválasztással a felszínre törő metánból állít elő elektromos energiát. A metán huszonegyszer erőteljesebben terheli az ózonréteget, mint a szén-dioxid, most égetés során gázmotorokba táplálják, ahonnan elektromos energiát táplálnak az országos rendszerbe. Ezzel 2,2, MWh elektromos áramot termelnek - mellesleg 400 tonna metántól mentesítik a környezetet.

A geotermikus módon termelt áram természetesen zöldenergiának számít, vagyis megemelt átvételi árat fizet érte a Magyar Villamos Rendszerirányító.

Láthatatlan gazdagságunk

- A felmérések szerint a geotermikus kutunk vízkészlete 30-40 évre elegendő, ám valószínű, hogy a kimerülése után a visszasajtoló kút környezetéből újabb évtizedekre tudunk elegendő hőfokú vizet nyerni - osztja meg velünk a biztató jövőképet Szentlőrinc polgármestere. Eszerint nem kell tenniük mást, csak egy idő után megfordítani a víz áramlási irányát, s így egy egész generáció fűtési igényeit szolgálhatja a beruházás.

- Mivel a felhasznált vizet azonnal visszasajtoljuk, akár végtelen is lehet a rendszer - tágítja tovább a perspektívákat Gyimóthy Dénes. - Magyarország rendkívül gazdag geotermikus energiában, aminek döntő része nincs kihasználva. Ez rendkívüli pazarlás, figyelembe véve, hogy mennyit költünk az orosz gázimportjára. Sok településen a megoldás ott van a talpuk alatt, ahol ki lehetne váltani a külföldi energiahordozókat.

A szentlőrinci önkormányzat most azon dolgozik, hogy a lakótelepi lakások, valamint a hozzájuk tartozó boltokon kívül a város középületeit is rácsatlakoztassák a geotermikus fűtőműre. Ez már talán idén megvalósulhat, a következő öt-hat évben pedig a családi házak egy részét is fel szeretnék fűzni a rendszerre.

A PannErgy jövőbeni tervei között pedig szerepel az is, hogy bizonyos helyszíneken minden eddiginél mélyebb, akár 3000 méternél is mélyebb kutakat fúrjon, az onnan feltörő víz ugyanis a miskolcinál is jobban megfelel az úgynevezett kapcsolt hőtermelés követelményeinek: vagyis hogy egyszerre termelni áramot, majd a megmaradt hővel lakásokat, esetleg üvegházakat fűteni.

A geotermikus energia kitermeléséhez szükséges szaktudás akár Magyarország sikeres exporttermékévé is válhat. A PannErgy már földhőkutatásokat folytat több szerb és horvát önkormányzattal, valamint tárgyalásokat folytat Szlovákiában, Szlovéniában és Romániában.