Topiknyitó: Portfolio 2007. 11. 16. 08:08

Kell-e félnünk a magyar háztartások eladósodottsága miatt? - Az MNB válaszol  

Ugrás a cikkhez
A magyar háztartási eladósodottság elmúlt években tapasztalható dinamikus bővülése számos kérdést vetett fel e növekedés kockázataival, illetve a banki portfólió minőségének hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatban. Ezen kockázatok folyamatos nyomon követése és elemzése a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitást felügyelő szerepéből következő feladata. A háztartási eladósodottság mértékének és szerkezetének feltárása céljából a jegybank 2007 januárjában egy kérdőíves felmérést végzett a hitellel rendelkező háztartások körében. A felmérés eredményein alapuló cikkében Holló Dániel, a jegybank Pénzügyi stabilitási főosztályának elemző munkatársa bemutatja a hitellel rendelkező háztartások szerkezeti megoszlását, kockázatosságát és a különböző kedvezőtlen makrogazdasági események banki portfólióminőségre és tőkehelyzetre gyakorolt hatását.

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=90282
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 14:23
Előzmény: #19  Törölt felhasználó
#20
"A miniszterelnök véleménye szerint a megkezdett reformok nem az egészségügyről, az oktatásról vagy a közigazgatásról szólnak, hanem a társadalom nézetrendszerének, hozzáállásának szükséges váltásáról. "

itt a válasz mary_m!
Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 14:21
Előzmény: #18  Törölt felhasználó
#19
elnézést, hogy ismételten beleszólok.

De szerintem ez "elég gáz", hogy modellezük, mi lesz ha..... és ebből hogy fog a bank kikeveredni. Az senkit nem érdekel, hogy a feltételezett model bekövetkezik hányan halnak éhen? Aranyos. Tudom, a bank senkinek nem a Joe bácsija, és nem Máltai szeretetszolgálat, hitelintézeti szakirányon végeztem, ismerem a modelleket valamennyire. De felháborítónak tartom, hogy egyszerűen ennyire nem foglalkozik senki a dolgozó emberekkel ma Magyarországon. És ha a dolgozó nép éhen hal, ki fog törleszteni és adózni? Miből fognak jól élni a vezetőbosztású emberek a nagyobb intézményekben? Na ezen kéne elgondolkodni, nem a modelleken.

Jah, és hogyha már modellezük a lehetőségeket, látjuk, hogy mi várható tankönyvszagú elméleteinkből, és nem kéne tenni azellen, hogy ne következzen be? végig nézzük, és a már megtörtént esemény orvoslásán filózunk? Megelőzni olcsóbb, egyszerűbb, és könnyebb. Karba tett kézzel nézni, ahogy az emberekről az utolsó réteg bőrt is lehúzzák... az persze egyszerűbb. ez borzalmas.
Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 14:10
Előzmény: #6  Törölt felhasználó
#18
Kedves Conqui és tozsdekutya

Ami a háztartási eladósodottságot illeti az nem egy „ördögtől” való dolog. A hitelfelvétel révén ugyanis lehetőségünk van arra, hogy „ma” fogyasszunk jövőbeli jövedelmünk terhére. A probléma az eladósodottság alakulásában akkor jelentkezik, ha az elszakad a gazdaság normális (fundamentális) működéséből eredő folyamatoktól vagyis ha úgynevezett „buborék” jelenséggel állunk szembe. Annak eldöntése azonban, hogy egyensúlyi felzárkózásról vagy buborék jelenségről beszélhetünk-e Magyarországon nem egyszerű feladat. Az MNB-ben készültek ez irányú kutatások azonban a magyar háztartási szektor eladósodottságára vonatkozó eredményei szerint nem egyértelmű, hogy felzárkózásról, vagy valamilyen egyensúlytalanságról van-e szó. Akit érdekel a kapcsolódó anyag letölthető: link
Arról, hogy mikor érjük el a nyugat-európai szintet az eladósodottságban nem szeretnék találgatásokba bocsátkozni, de az biztos, hogy a felzárkózás ezen a téren is be fog következni.

Ami a második kérdést illeti nem beszélünk hitelválságról. Az MNB Pénzügyi Stabilitási Területén folyó kutatások során arra keressük a választ, hogy hogyan alakulna a háztartások és vállalatok fizetőképessége ha a makrogazdasági folyamatok kedvezőtlenre fordulnának. Számításaink során úgynevezett szélsőséges, kis valószínűséggel bekövetkező, de jelentős hatással járó kedvezőtlen makrogazdasági forgatókönyveket elemzünk. Vagyis azt vizsgáljuk, hogy ha ezek bekövetkeznének akkor a háztarások és vállalatok tömeges fizetésképtelenné válása mekkora veszteséget okozna a bankrendszernek és ez hogyan érintené a szektor tőkehelyzetét. Mondhatjuk tehát azt, hogy egyfajta hitelválságot szimulálunk. Erre a kockázatok hatásainak pontos felmérése miatt van szükség, és azért mert hozzájárulhat az MNB válságkezelési stratégiájának kialakításához.

Üdv.

Holló Dániel
Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 13:59
#17
Egy "demokrata sohasem fél."Bibó, majd az állam jót áll az adósok helyett is. A bankokat újra feltőkésítik, volt már rá példa néhányszor az újkori demokráciában. Konszolidálnak majd konvergálnak a mi "okos tojásaink." közben a "tudatlanokra jó néhányszor rá kell ijeszteni, különben nem törlesztenek.
Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 13:58
Előzmény: #15  Törölt felhasználó
#16
hacsak 5 percre átérezné azt ami a grafikonok és a számok mögött van persze ez a jó meleg szobában nem jön elő akkor nem beszélgetnénk intelligens képet festve
olyan dologrol amitt csak tettekkel lehet megváltoztatni nem az irodában hátradölve szakérteni!
Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 13:56
Előzmény: #13  Törölt felhasználó
#15
mary_m nek igaza van!

más beszélni itt erröl a témárol meg más átérezni!

jó meleg szobában ,jó fizetés mellett ,(amit az adobol fizetnek) grofikonok és számok mellett jokat lehet erröl morfondírozni!

Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 13:36
Előzmény: #13  Törölt felhasználó
#14
...mary m valaszol....

javitani kene a cimet.
Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 13:34
Előzmény: #12  Törölt felhasználó
#13
na pontosan ez az, szerintem legalábbis, amiért papíron minden nagyon szép és jó, közben meg éhen döglik a magyar. Korrigálhatjuk a fizetést, de attól még a kiadásaink megmaradnak, azt persze senki nem nézi, sajnos.....

az, hogy pl. a vonatjegy 3szor kerül annyiba egy diáknak, mint januárban, az teljesen természetes, ja hogy a fizetések meg nem változtak... ciki. De ez persze senkit nem zavar, mert hitel törlesztés, nem papíron megjelenő tétel. A fekete jövedelmeket azt korrigáljuk, a költségeinket miért nem? Mindjárt nem lenne ennyire fényes, ha azt is megnéznénk, hogy az ember hasra esik az árakba ha bemegy a boltba, vagy tömegközlekedéssel el akar jutni vhova, igencsak zsebbe kell nyúlnia.

Nem élünk jó. És a helyzet egyre rosszabb. Valamit tenni kéne mostmár ez ellen, szerintem.
Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 13:26
Előzmény: #9  Törölt felhasználó
#12
Kedves sanyaa
Tegyünk különbséget az aggregált és kizárólag az eladósodott háztartásokra számított eladósodottsági és törlesztési teher mutatók között. Ami az aggregált adatokat illeti az MNB-ben megpróbáljuk korrigálni a fehéredésből eredő hatásokat, és az így korrigált jövedelmi adatokat használjuk fel az aggregált eladósodottsági és törlesztési teher mutatók számításhoz. A mikro (háztartási) szintű adatokat illetően –amelyre a tanulmány is épít- szintén szembesülünk torzítással ezt azonban már sokkal nehezebb kezelni. A survey típusú adatfelvételekkel kapcsolatos legnagyobb probléma ugyanis az, hogy meglehetősen bizonytalan információkat szerezhetünk a valós jövedelemi helyezetről. Alapvetően két torzító hatással számolunk. Egyrészt a magas jövedelműek alulreprezentáltsága, mely torzítja a minta jövedelem eloszlását, másrészt az általános bizalmatlanság említhető mely tipikusan alacsonyabb jövedelem bevallására késztet. Az anyagban kétféle módon próbáltuk meg a problémát kezelni. Egyrészt minden háztartástagról rendelkeztünk információval, így tudtunk számítani egy minimális jövedelmet amellyel az adott háztartásnak mindenképpen rendelkezni kell. Ha a jelentett és az így minimálisan szükséges eltért korrekciót hajtottunk végre (korrekció 1). A jelentős fekete jövedelmek miatt azonban egy még további 10%-os korrekciót végeztünk (korrekció 2). Ezért vannak az anyagban a számítások mind a két módon korrigált jövedelemmel elvégezve. Visszatérve eredeti kérdésedre véleményem szerint az aggregált eladósodottsági mutatók és törlesztési teher mutatók a fentiek miatt kevésbé torzítottak összehasonlítva az eladósodott háztartásokra számított értékekkel.

Üdv.

Holló Dániel
Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 13:06
Előzmény: #5  feketebeatrix
#11
Kedves Beatrix

Mivel a minta eredményei szerint a szolgáltató szektorban dolgozók átlagos eladósodottsága meghaladja a többi szektorban dolgozók szintjét, ezért a magasabb átlagos hitelállomány miatt a fizetésképtelenséget eredményező munkanélküliség következtében a banki veszteségek jobban nőnek a többi szektorhoz képest. Meg kell azonban jegyezni, hogy a többi szektorhoz viszonyítva (elsősorban az iparhoz és a kereskedelemhez képest) a kockáztatott hitelállományban levő nagyságrendbeli különbségek nem jelentősek.

Üdv.

Holló Dániel
Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 12:57
Előzmény: #7  Törölt felhasználó
#10
mary_m

Talán észrevetted, talán nem, de a kérdést nem neked, hanem az MNB-nek szántam.
De azért köszi...:)
Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 12:36
Előzmény: #8  Törölt felhasználó
#9
A gazdaság kifehérítése a rendelkezésre álló jövedelmet (pontosabban a kimutatott bértömeget) emelte, ez nem torzítja az eladósodottsági, illetve a törlesztési teherre vonatkozó mutatót?
Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 12:29
Előzmény: #5  feketebeatrix
#8
Szép napot kívánok MIndenkinek!

Szerintem igenis félni / félnünk kell a magyar háztartások eladósodottságának irgalmatlanul magas szintje miatt.

Az a nyugalomra ösztökélő érv, hogy ez a szint nem éri el a nyugati országok háztartásainak eladósottsági szintjét, irgalmatlanul súlyos félreértésekre ad okot.

Ha valaki ezt a jelenlegi szintet nem értékeli " critical mass "-nak, annak hiányzik a realitás érzéke.

Nem kívánom az eladósításhoz vezető világosan kivehető szándékokat, okokat elemezni.

Azokat a rátákat azonban kérem összehasonlítani, hogy mennyi egy nyugati országbéli állampolgár, háztartás meghatározott (össz)jövedelemre eső adósságfizetési kötelezettsége, és mennyi egy magyar állampolgár / háztartás adott (össz)jövedelemre eső adósságfizetési kötelezettsége.

Ugyanis szerény következtetésem szerint, nem mindegy, hogy valaki mondjuk keres 3000-4000 eurót nyugaton ( vagy ha a család tagjainak jövedelmeit összerakom és akkor 5000-6000 euro ) és abból fizeti adósságait, jóval kisebb állami adózási terhek és megélhetési költségek mellett, vagy pedig az itteni állampolgár / család 1500-2500 euróból fizet meg mindent, jóval nagyobb megélhetési költségek, és jóval nagyobb adózási viszonyok mellett.

Végezetül pedig, a magyar állampolgárok, háztartások pedig halmozottan is fizetik a maguk adósságterheiket: egyrészt fizetik közvetlenül a saját maguk által felvett hiteleiket, másrészt ugyanúgy reánk rakódik a magyar költségvetés bevételi oldalának elfolyása miatti állandó adóemelések, növekvő közterhek fizetésének közvetlen terhe, továbbá azon állami hitelfelvételek közvetett terhe is, melyek felvételére teljes jogú magyar állampolgárként én hivatalos felhatalmazást nem adtam ( feltételezem, ha a társadalom másik 80-85 % - át is megkérdezné valaki, akkor ők is azon a véleményen lennének, hogy talán kevesebb hitelt kellene felvenni - jó az a közmondás, hogy " Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér! " ).

Minden jót.
Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 12:18
Előzmény: #6  Törölt felhasználó
#7
talán azért beszélünk eladósodottságról, mert egy átlagember átlagosn a fizetése felét törlesztőrészletekre költi. elég ha végig nézel az utcán... új autók mindenhol, és ennek töredékét vették kp.ból, hitel hitel hátán, a fizetések meg ugye nagyon emelkednek.... itt portfóliós cikkekben is láthattad, a nominálbérek csökkennek.... de ugye jól élünk? a frászt. kinyílhatna már végre a csipája másnak is.
Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 11:59
Előzmény: #4  Törölt felhasználó
#6
Csatlakozva tőzsdekutya kérdéséhez és a címbeli kérdéshez egyaránt:

Kell-e félni attól, ha esetlegesen a magyar lakosság eladósodottsága eléri a úniós (nemzetközi) átlagot?
Miért beszélünk hitelválságról akkor, amikor ez még eddig nem történt meg?
feketebeatrix 2007. 11. 16. 11:41
#5
Mivel magyarázható, hogy a szolgáltatószektort érintő 3 százalékos elbocsátás növelné leginkább a kockáztatott hitelállományt?
Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 11:19
Előzmény: #3  Törölt felhasználó
#4
A hazai háztartások eladósodottsága nemzetközi viszonylatban jelenleg a vezető uniós tagállamok szintje alatt marad. Mikorra várható, hogy a magyar lakosság eladósodottsága eléri a nemzetközi átlagot?
Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 11:10
Előzmény: #2  Törölt felhasználó
#3

Kedves rongylábjani

Eredményeink szerint a közszférában történt elbocsátásoknak nem mutatkozik káros hatása a bankokra nézve. Ennek legalább 2 oka lehet. Egyrészt egy technikai, nevezetesen az, hogy a munkanélküliség hatását a banki porfolio minőségre a mintabeli információk alapján tudtuk számszerűsíteni. A mintában azonban azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyeknek fizetési problémái a munkanélküliség miatt jelentkeztek és valamilyen módon kapcsolódtak a közszférához nagyon alacsony, mindössze 5 százalék. Másrészt az adatokból az is látszik, hogy a közszférához kapcsolódó háztartások körében jelentős a jelzálogtípusú hitelek aránya, mely azonban megfelelő fedezetet biztosít a bankok számára.

Üdv.

Holló Dániel


Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 09:29
#2
Manapság sokat hallunk a gazdaság kifehéredéséről, amelyet a foglalkoztatottsági adatok nem egyértelműen támasztanak alá. A kormányzati megszorításoknak a közszférában volt jelentős létszámcsökkentő hatása. A kérdésem az, hogy ennek mutatkozik-e a bankok felé a hiteltörlesztésekben káros hatása?

Topik gazda

Portfolio
Portfolio
4 5 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek