OTP részvényesek ide!  

Annyit hozzátennék, hogy a Ft azért tudott erősődni 2004-2008 közötti időszakban többi devizával szemben mert jelentős Ft vételi erőt generált a deviza alapu hitelek felvétele miatt. Ugyanis a forintot vették a chf-et, jpy-t pedig adták....(chfhuf short). De nem csak a devizahitelesek, hanem a carry trade szereplői is azt tették, vették a magas hozamu valutákat az alacsony hozamuak terhére. Ugyi kitört a subprime válság oszt a carrysok zárták a pozijukat, sőt ellentétes pozikat nyitottak, így menekültek a magas hozamú, de bizonytalan devizákból a stabil chf, usd, jpy longokba. Itthon is befejeződőtt a chf, jpy dev.alapú hitelezés, melyek együttes hatása robbanásszerűen felrepítette a biztonságot nyújtó devizák árfolyamát a kockázatosakkal szemben. Röviden így lett a 160-a chf-ből pár hónap elteltével 200 fölötti. tehát helyreállt/normalizáldott a piaci rend.
Az pedig sztem egy fölösleges illúzió, hogy a svájci és a magyar gazdaság ollója szűkülni fog. Mivel erre kicsi az esély, így a chf menetelése a forintunkkal szemben továbbra is up trendben fog maradni, melyből egyenes következtetés, hogy az árfolyamveszteség minden bizonnyal tovább fog növekedni a chf alapu hitelek esetében is.

Az hitelek egyes részletkérdéseire és más hitelekkel való összevetésére vonatkozó elemzésed korrekt, egyetértek.

Ettől függetlenül a hitelkonstrukció alkalmatlanságát (nem deviza specifikus)és ennek megszüntetésére vonatkozó lehetőségeket bemutató véleményem fenntartom.

Ha ugyanis magát a hitelkonstrukciót és körülményeit tisztába tesszük, a jelenlegiekkel szembeni problémák lehetséges megoldása is kézenfekvővé válik. Ráadásul nem termeljük folyamatosan újra a meglévőhöz hasonló problémákat.

Igen, azért is neked címeztem :)
Sokan (egy kizárólag pénzügyi oldalról kezelhető kérdésben) tévesen, érzelmi, szociális, pszichológiai és értelmi szempontok szerint próbálnak érvelni egy pénzügyi kérdésben, ahogy például reklámjaikban a bankok is, vagy a politikusok többsége.
Az, hogy a kormány a pénzügyi megtévesztéssel szemben nem a problémát feloldó megoldásra, hanem a bankok által szerzett koncon való osztozkodással van elfoglalva sokaknak tetszhet, de attól még a probléma ma is létezik (a lakáshitelezési gyakorlat nem változott), így a hitelesek helyzete is újratermelődik, csak a köntös fog változni.

1. A hitelintézeteknek kezdettől fogva kötelező volt felhívni a figyelmet az árfolyamkockázatra. Ezt meg is tették. A PSZÁF már 2004-ben is adott ki tájékoztatót a lakosság számára a devizahitelek kockázatairól. 2006-tól kezdve kötelezték a bankokat, hogy írásos tájékoztatót adjanak az ügyfeleik számára. Ezt általában a hitelkérelmi nyomtatványhoz mellékelték, de legkésőbb a szerződéskötés előtt az adós kezébe nyomták. A legtöbbször alá is íratták az adóssal, hogy megkapta a kockázatokról szóló tájékoztatást. A PSZÁF 2006-ban olyan képregény szintre butított lakossági tájékoztatót készített erre a célra, ami még egy 70 IQ-val rendelkező egyednek is érthető módon magyarázta el a devizahitel (deviza alapú hitel) fogalmát, az árfolyamkockázatot, a kamatkockázatot, még az árfolyamrés alkalmazását is. Nem volt kötelező a PSZÁF nyomtatványát az adós kezébe nyomni (a bankfiókban viszont kötelező volt közszemlére tenni), a bank használhatta a saját tájékoztató szövegét is, de annak tartalmát tekintve hasonlónak kellett lennie

2. A szerződések világosan rendelkeztek a folyósítás és törlesztés árfolyamáról, az árfolyamkockázat viseléséről. Ezen kívül egyértelműen bennük volt, hogy a kamat csak egy adott rövid periódusra (1, 3, vagy 6 hónap) fix, utána a bank a pénzpiaci helyzettől függően változtathatja

3. Még azon adósokról is, akik a tájékoztatókat és a szerződést sem olvasták el nagyon nehéz elképzelni, hogy nem fogták fel a következőket:
- A devizahitel elnevezésnek nyilván van valami oka, talán az, hogy devizában tartozik az adós és van árfolyamkockázat
- A devizahitel kamata valamiért sokkal alacsonyabb, mint a forinthitel kamata és így a törlesztő részlet is kevesebb. Vajon miért?
- Az egyes devizák kamata között is eltérés volt. Valami furcsa okból az általad föld butának tekintett adósok 80 %-a svájci frankban, 7 %-a pedig japán jenben vette fel a hitelt. Csak minden 8. adós választotta az eurót, pedig az volt legkevésbé egzotikus deviza. Talán csak nem azért, mert a svájci és japán pénzpiaci kamatszint alacsonyabb volt? Komolyan van olyan, aki végig gondolja, hogy melyik deviza pénzpiaci kamatszintje a kedvezőbb, de nem fogja fel az árfolyamkockázat fogalmát?
- 2008. közepéig jellemzően inkább erősödött a forint, ezért a törlesztő részletek csökkentek. Ha a haverom Józsi azt tanácsolja, hogy vegyek fel devizahitelt, mert kisebb a törlesztő és még csökken is, akkor vajon nőni nem tud?

Szemben azzal, amit állítasz, az adósok pontosan tudták mit csinálnak. A legfőbb szempont az alacsonyabb törlesztő részlet volt. Ennek érdekében felvállalták az általuk is ismert árfolyamkockázatot. Csak mértékét nem lőtték be jól. Illetve sokan annyira felelőtlenek voltak, hogy tudtak róla, de nem is törődtek vele. Ugyanezen okból a többség a lehetséges maximumig nyújtotta a futamidőt annak ellenére, hogy több évtizednyi idő alatt (a saját tapasztalatából is tudhatta és józan ésszel is sejthette, hogy) nagy az esélye átmeneti munkanélküliségnek, betegségnek, az élethelyzet bármilyen negatív változásának. Az óvatosabbak tartalékoltak ilyen esetre és/vagy nem feszítették ki teljesen a törlesztési képességüket. A felelőtlenek tudták a kockázatot, de nem törődtek vele. Ezek közül a felelőtlenek közül került ki a nem fizető adósok legnagyobb része.

A devizahitelesek élvezték az alacsonyabb kamat áldását. A törlesztő részlet mértéke után ugyanis a második legnagyobb súlyú szempont az volt, hogy egységnyi tőkére a teljes futamidő alatt mennyit törlesztenének devizában és mennyit forintban. Emlékeim szerint a devizahitelesek nagy része egyenesen hülyének nézte a forint hiteleseket, hogy miért vesznek igénybe ilyen drága terméket. Úgy kalkuláltak hogy a egy 20 éves, 10 milliós devizahitelre ki fognak fizetni 20 milliót, ugyanezt forintban felvéve kb. 28 millió az összes törlesztés. Ha a forint átlagosan 40 %-nál kevesebbet gyengül a futamidő alatt, még mindig jobban járnak. Ha meg erősödik, az tiszta haszon.

Az is egy hamis és demagóg állítás, hogy az árfolyamváltozás (és kamatemelkedés) lenne a hátralékos fizetés fő oka. Érdemes megnézni lakossági hiteltermékek nem teljesítési rátájának devizánkénti és termékenkénti bontását. Lakáshitel támogatott forint 3,9 %. Lakáshitel piaci forint 14,5 %. Lakáshitel deviza 15,9 %. Szabad felhasználású jelzáloghitel forint 27,6 %. Szabad felhasználású jelzáloghitel forint 25,1 %. Személyi hitel forint 18,1 %. Személyi hitel deviza 15,3 %. Gépjárműhitel forint 59,7 %. Gépjárműhitel deviza 21,7 %. Folyószámlahitel összesen (elhanyagolható a deviza arány) 10,5 %. Hitelkártya összesen (elhanyagolható a deviza arány) 12,9 %. Áruvásárlási hitel összesen 17,6 %. Egyéb hitel összesen 18,6 %. Látható, hogy az NPL ráta elsősorban a hiteltípustól függ és nem a devizanemtől. Mégpedig a kevésbé célosított, lazább feltételekkel adott hiteltípusokban sokkal magasabb. Tehát a meghatározó az, hogy milyen arányban szorultak felelőtlen adósok a portfolióba. Ahol van forint és deviza bontás ott 4 termék közül 3 esetében a deviza NPL ráta az alacsonyabb és a piaci forint és piaci deviza lakáshitelek között is kicsi a különbség.

Ebből következik, hogy a nem fizető adósok társadalmi problémáját az árfolyamrögzítés csak minimális mértékben kezeli. Egyértelmű bizonyíték erre, hogy az árfolyamgát nem volt mérhető hatással a nem teljesítési ráta alakulására.

Ugyancsak demagóg hozzáállás, hogy akár az árfolyamváltozás, kamat emelkedés problémáját, akár a nem fizető adósok problémáját valamilyen megosztással kell rendezni az állam, az adósok és a bankok között. Amikor a forint erősödött 2008 közepéig akkor megosztották a devizaadósok az árfolyamnyereséget? Nem. Befizették adóként legalább egy részét? Nem. Árfolyamnyereség adó ugyan létezett, de a devizahitel törlesztéssel elért árfolyamnyereségre nem vonatkozott. Egészen a közelmúltig a devizahitelek kamat alacsonyabb volt, mint a forint hiteleké. A különbözetet megosztották a devizaadósok? Nem. Talán az lenne az igazságos, ha a nyereség teljesen a deviza adósok zsebében marad, a veszteségen meg osztozzunk?

A nem fizető adósok esetében még nevetségesebb ez a kérdés. Aki nem fizet, az semmilyen kockázatot nem visel, hiszen teljesen mindegy hogy milyen árfolyamon nem fizet. Esetükben az összes kockázatot a bank futja és ezért a bankok kénytelenek voltak sok száz milliárd értékvesztést leírni. Segít az árfolyamrögzítés a nem fizető adósokon? Ha segítene akkor az árfolyamgát régen megoldotta volna a problémát. Az adós és a bank átstrukturálja a hitelt, így az határidőn belüli követeléssé válik és máris lehet 180 HUF/CHF-en törleszteni. Hány ilyen eset volt? Elenyésző számú

A swap ügyletekről aki esetleg bővebben akar informálódni annak egy kis olvasmány link

Igazad van, és mi lesz azokkal akik nem vettek fel hitelt? Sztem nem igaz az az állítás, hogy nem tudott róla az aki felvette devizában. Ismertették vele a kockázatot. Én is tudtam - hogy mi a kockázat -mikor OTP részvényt vettem - és most benne ülök, jelenleg veszteséggel. erről ennyit, megemlítem hogy sajnálom a hiteleseket, de nehogy azok vigyék el a balhét akiknek semmi köze hozzá. Megoldást kell találni, de nem a mi bőrönkre.

Legjobb az a hozzászóló, aki nem tudja felvenni a forinthitelt, ezért kell neki a deviza. Most egy ennyire kihegyezett szituban, ahol feltehetőleg a fizu 60-70%-a ment a törlesztésre, miben reménykedett valaki? Hogy a következő 20-25 évben mindig, minden hónapban lesz munkája, és még betegszabira sem kell elmenni?

Ha semmissé tennék az összes chf szerződést, és új ft alapú szerződést kötnének visszamenőlegesen.
Bankok buknának kb 2 évig és a tartalékból mire feltöltenék az alapot. Ez egy igazi árbevétel kiesést okozna.

Még egy picit csiszolod a hozzászólást, aztán annyira érthetetlenné válik, hogy akár szakértőnek is tűnhetsz...

Viszont való igaz, hogy a konstrukció akkor is jó volt a bankoknak, ha ez nem így működött.

Valószínűleg ezért nevezték ezt CHF alapú hitelnek és nem CHF hitelnek. A különbség világos az értő füleknek.
Amennyire tudom, a magyar kereskedelmi bankok csak HUF-t tudnak teremteni, CHF-t nem. Így aztán ha HUF-ban adnak CHF alapú hitelt, az árfolyamkockázatot futják ellentétes irányban. Ezt le tudják fedezni bankközin egy ellentétes tranzakcióval. Ezzel befagyasztják az árfolyamot. Ezek után már csak a kamatkülönbözet játszik, amit szerződésben áttolnak a hitelfelvevőre. HUF erősödéssel szemben védettek, nekik semmibe nem kerül ez a biztosítás. Másik oldalról viszont HUF gyengülést egy az egyben a kötelezett viseli.
Jó konstrukció volt ez a bankoknak.

haha

a nők lapja fórumát ajánlottam ennek a pancser Joker1-nek, errefel kiderül, hogy még ott is értelmesebbek a fórumozók nála :)
link

Szomorúan olvasom az érveléseiteket! Olyan helyen dolgozok ahol sok-sok fizetésből élő emberrel találkozok és ismerem mindet 1-től 1-ig (családi helyzetét is) és elmondhatom hogy olyan elkeseredettség gyűrűzött már be közélyük hogy az mindent téren nagyon veszélyes!!!
Az nem kérdés hogy meg fogja lépni a kormány a mentést (és most a legrosszabb forgatókönyvet értem)csak az a szomorú hogy már nagyon régen megtehette volna és nem lett volna se államcsőd se bankcsőd se semmi, pár hét puffogás és ennyi de csak most fogja meglépni a saját érdekei miatt, hogy a választáson megdicsőülve állhasson a porondon

LOL!

Mit keres egy ilyen csóka tőzsdefórumon?

Egyáltalán, miért kergeti a bank az adósokat, ha Csányisanyibá egyszerűen beírhat bármilyen számot bármilyen számlára?

Sőt, miért adta el az OTP részvényeit, ha egyszerűen átszólhat az informatikára, hogy valaki írjon be a számlájára egy 10 jegyű számot....

ez a z a hozzászólás "#902260"
nem a "bwiner"-é mert ha most leírnám amit gondolok azért ki is zárhatnának,elég szánalmas butaság maradjunk annyiban.

lehet,hogy félreértettél.
de itt lejjebb a kollega szépen leírta,hogy mi lenne az állam feladata.

Ezt nem fedezetelvonásnak hívják, ami egyébként bűncselekmény?

Ezt nem fedezetelvonásnak hívják, ami egyébként bűncselekmény?

gyakorlatilag ezt írtam én is.

Néhány cikk 2004-ből. Felhívom a figyelmed a 2004-es fórumra, amelyben nem egy fórumozó felhívja a figyelmet a veszélyre.link
link
link
link
link

1. bankok nem vettek semmilyen devizát
2. kölcsönöztek, kölcsönöznek CHF-t
3. Tartalékráta 2-4%, a többi mögött nincs deviza, csak teremtett számlapénz.

NINCS a CHF a hitelek mögött, ahogy a HUF hitel mögötti betét csak a tartalékráta erejéig létezik. Így működik a bank. Semmiből teremt pénzt.

Kussolnak is a bankok erről...

Kis banküzemtan mindenkinek ajánlott.