Topiknyitó: Portfolio 2019. 08. 07. 19:39

Felrobbantotta a fél internetet egy egyszerű matematikai egyenlet, amit senki nem tud megoldani  

Ugrás a cikkhez
A fél internet egy matematikai egyenlet megoldásán pörög. Az egyenlet egyszerűnek tűnik, nincs benne semmi ismeretlen, csak számok, szorzás, osztás, összeadás és egy zárójel. Mégis diplomás matematikusok, professzorok vitatkoznak
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Törölt felhasználó 2020. 10. 17. 08:03
Törölt hozzászólás
#242
zgroska 2019. 10. 28. 17:13
Előzmény: #240  signal2
#241
A hivatkozott szerző adatlapja - https://index.hu/szerzo/molnar_csaba - alapján az IQ-ja 137. Számomra ez nehezen hihető az írásának tartama alapján.
Az, hogy írásának több részéve egyetértek nem feledteti az állásfoglalásának módját. A kinyilatkoztatását -"...  a helyes a 16, még mindig). " - érvekkel nem támasztja alá, nem mutatja be a vita résztvevőinek álláspontjait, nem vizsgálja azok igazság tartalmát.
Itt ajánlanám az Ő figyelmébe is egy nála felkészültebb szerző írását:
https://math.berkeley.edu/~gbergman/misc/numbers/ord_ops.html
Továbbá ajánlanám a figyelmébe, ha lenne a cikkében hozzászólási lehetőség, a #80 hozzászólásom tanácsát:
"... javaslom, hogy tartsanak önvizsgálatot és helyezzék el magukat valahol a Dunning-Kruger hatás diagramján a matematikai és fizikai képletek nyomdai tipográfiája  témakörben."
Az írása alapján számomra egyértelmű az első három pont érvényessége:
" A Dunning–Kruger-hatás az a jelenség, amikor minél kevesebbet tud valaki egy adott dologról, annál inkább hajlamos túlbecsülni a saját tudását. ...
...  a hozzánemértők
  • hajlamosak túlbecsülni a saját képzettségüket,
  • nem képesek felismerni, ha más ért hozzá,
  • nem képesek felismerni, hogy ők maguk mennyire nem értenek hozzá,
  • ha fejlesztenek a saját szakértelmükön, képessé válnak annak felismerésére, hogy korábban nem értettek hozzá."

  • signal2
    signal2 2019. 08. 16. 07:33
    Előzmény: #237  zgroska
    #239
    Arra a zárójelezésre azért volt szükség, hogy egyértelmű legyen, hogy a kommutativitás és disztributivitás tulajdonságai tökéletesen alkalmazhatóak úgy is, hogy 16 a végeredmény, így azokkal a saját vélt igazadat nem tudod bizonyítani.
    signal2
    signal2 2019. 08. 16. 07:30
    Előzmény: #237  zgroska
    #238
    Én meg azt állítom, hogy alkalmazva a műveleti sorrendre vonatkozó SZABÁLYT, a két oldal egyenlő. Ezt a szabályt én tucatnyi forrásból tudom idézni, ellenben a szorzásjel elhagyásának csoportképző szerepét sehol nem találtam. 
    zgroska 2019. 08. 16. 01:08
    Előzmény: #235  signal2
    #237
    Ezt már nem neked, hanem a topicot követőknek írom, mielőtt készpénznek veszik az állításod a cáfolatról.
    A hivatkozott #161 maximum szómágia de nem cáfolat. 
    #159 és a #166  az   a/b(d+e) = (a/b)(d+e)   vélt egyenlőségre alapozva próbálja a cáfolni a levezetéseimet.
    A topic a szorzásjel elhagyásának csoportképző szerepéről szól.
    Lám a csoport fogalmát elutasítók álláspontjuk védelmére rákényszerültek csoportot képezni zárójelekkel.
    Még ezt a csoportképzést tanulni kell egy kicsit, mert a csoportképzés szabályait is be kellene tartani.
    A hivatkozott egyenletben tévesen alkalmaztak egyenlőség jelet.
    Nem egyenlő a két oldal.
    -pny
    -pny 2019. 08. 16. 00:10
    Előzmény: #233  zgroska
    #236
    “A vízszintes törtjel csoportképző szerepét is vitatod”
    .
    Nem azt vitatta... Azt írta, hogy ha egy perjelet vízszintes törtjelként értelmezünk, akkor sem mindegy, hogy az meddig érvényes (csak a következő értékre, mindenre ami utána jön? Mert ez utóbbi eset jó durva lenne, csomó félreértést okozna, már pedig te ezt akarod állítani, miközben a zárójel erre is ott lenne).
    signal2
    signal2 2019. 08. 15. 23:51
    Előzmény: #234  zgroska
    #235
    159, 161, 166
    zgroska 2019. 08. 15. 23:42
    Előzmény: #232  signal2
    #234
    Mesélj!
    Hol a cáfolat?
    zgroska 2019. 08. 15. 23:39
    Előzmény: #230  signal2
    #233
    A vízszintes törtjel csoportképző szerepét is vitatod.Ezek után nem tudok több időt rád pazarolni.
    Azzal a véleményeddel, hogy "a szorzásjel elhagyásával adódó csoportképzést csak te ismered a fórumtagok között." csoportot képeztél aminek létezését bizonyítanod kellene. Addig ez a véleményed csak a látványos vergődésed bizonyítéka a tények szorításában.
    A vélemény nem tudományos, bizonyított tény.
    signal2
    signal2 2019. 08. 15. 23:37
    Előzmény: #231  zgroska
    #232
    Az implicit szorzás létezésére LEVEZETÉST? Ha létezik is bizonyíték rá, az levezetés nem lehet, csak valamilyen közmegegyezés, amiről viszont itt a fórumon eddig csak te tudsz.
    Ha a kommutativitás es disztributivitás tulajdonságaiból történő levezetésre gondolsz, az cáfolva lett.
    zgroska 2019. 08. 15. 23:27
    Előzmény: #230  signal2
    #231
    Nekem felesleges a törtjel mibenlétét bizonyítani, mert az implicit szorzás létezésére már kettő darab idáig senki által nem cáfolt matematikai levezetést publikáltam és az feleslegessé teszi a törtjel mibenlétének bizonyítását. Azok cáfolatáig az implicit szorzás létezését bizonyítottnak kell tekinteni.
    signal2
    signal2 2019. 08. 15. 23:07
    Előzmény: #229  zgroska
    #230
    Aki törtjelként használja, annak is bizonyítania kell, hogy akként kell használni. De még ott sem egyértelmű, hogy akkor a tört nevezőjében csak a 2 vagy a teljes 2(2+2) kifejezés szerepel-e.
    Úgy tűnik a szorzásjel elhagyásával adódó csoportképzést csak te ismered a fórumtagok között.
    zgroska 2019. 08. 15. 22:47
    Előzmény: #223  geza0123
    #229
    Ha eltekintek attól, hogy az implicit szorzás egyértelműsíti a képletet akkor felmerül az ISO 80000-2 szabvány előírásai szerint az osztásra nem használható Obelus jel problémája.
    El kell dönteni, hogy a / jelet vagy a vízszintes törtjelet jelenti.
    A vízszintes törtjel esetén annak csoportképző jelentése miatt az eredmény: 1 azaz egy.
    Akinek 16 jön ki annak bizonyítania kellene az Obelus jel / jellel történő cseréjének jogosságát.
    Sok sikert.
    zgroska 2019. 08. 15. 17:52
    Előzmény: #227  zgroska
    #228
    Bocs, az impicit szorzás magyar neve: beleértett szorzás.
    zgroska 2019. 08. 15. 17:50
    Előzmény: #222  casual
    #227
    Belső szorzásról eddig még ebben kommentfolyamban nem beszéltem. (Ha van rá igény kitérhetek rá.)
    Az implicit szorzás nevű csoport létezésének kérdését jártam körbe több nézőpontból és a HVG hasonló topikjából idéztem be egy matematikai levezetést a csoport létezésének bizonyítására.
    zgroska 2019. 08. 15. 17:37
    Előzmény: #223  geza0123
    #226
    Pediig pontosan azt jelenti a szorzásjel elhagyása és annak csoportképző szerepe miatt. Amikor bedobod a szorzásjelet a varázskalapba akkor vele megy a csoportot eddig közrefogó, jelölő zárójelpár. A szorzásjel elhagyásával képzett csoportnak saját neve van, implicit szorzásnak hívják.
    casual 2019. 08. 15. 10:18
    Előzmény: #223  geza0123
    #225
    Pont a tipográfiai rövidítésekről szól a diskurzus, ott pedig a korábban elmondottak alapján ezt jelenti. Vagy valamit nagyon félreértettem.
    Vagy olvass vissza te is alaposabban! :)
    badsector1
    badsector1 2019. 08. 15. 10:04
    Előzmény: #219  fullos
    #224
    Ha egy szám és egy betü között nincs műveleti jel vagy egy szám és egy zárójel között nincs műveleti jel, és még sorolhatnám az eseteket, szerinted számodra milyen műveletet jelent?
    geza0123 2019. 08. 15. 10:03
    Előzmény: #221  casual
    #223
    A 8/2(2+2) nem rövidítése a 8/(2*(2+2))-nek. 
    A 8/2 egy egyszerű osztást takar. Ha az azután jövő részt is osztonak akarod értelmezni, akkor ki KELL tenni a zárójelet definició szerint, ez nem egyéni döntés kérdése.
    casual 2019. 08. 15. 09:30
    Előzmény: #216  zgroska
    #222
    Belsőszorzat fogalom nálam skaláris szorzatnál jött elő, vektorokkal értelmezve, két számra természetesen rá tudom "erőszakolni" a skaláris szorzat definícióját oly módon, hogy a számokat az x tengely pontjainak feleltetem meg (tehát az y koordinátáikat 0-nak veszem) a(a;0) b(b;0) és ekkor ab=a*b+0*0. De ez nekem eléggé erőltetett. 
    Persze tudom, hogy ezt általánosíthatnánk is gyakorlatilag bármilyen vektortérre és definiálhatnánk más "skaláris szorzás"-nak nevezett műveletet is, de itt az olvasatomban épp nem az általánosításra van szükség.
    Más "belsőszorzat"-ról nincs tudásom, persze ettől még lehet.
    casual 2019. 08. 15. 09:19
    Előzmény: #217  zgroska
    #221
    Ha az egy törtvonal akar lenni, akkor az eredmény 1.
    Amit én így írtam át 8/(2*(2+2)), aminek a tipográfiai rövidítése akkor ez: 8/2(2+2)
    Azt még mindig nem értem, hogy utalva a legutóbbi hozzászólásomra, egyáltalán mi szükség eme utóbbira, mi olyan Lényeges haszna van, ami miatt "életben" kell tartani? A mai világban, a mai technológiák mellett miért kell ez? Hacsak nem azért, hogy néhány hozzáértő lubickolhasson saját "alapos" tudásának tudatában?
    Nem vagyok tudás ellenes, és vallom, hogy igenis szükség van a nevezzük így, "akadémiai" tudásra, de azért azt is gondolom, hogy minden tudás fokmérője azért mégiscsak a gyakorlati "haszon" kellene, hogy legyen.
    Hogy egy teljesen más példát hozzak, korábban az akkumulátorokban az elektrolit víz része hajlamos volt fogyni, tehát szükség volt utántöltésre. Aztán már kellőképpen elterjedtek a "gondozásmentes" akkumulátorok, ahol az előbbi "tudásra" nincs szükség, valószínűleg egy mai fiatal már nem is hallott erről. Nem is nagyon volna értelme mondjuk egy autóvezetés képzésbe ezt belevenni. De ettől még nem mondanám azt, hogy az alapos és felszínes tudás közötti vízválasztó ez lenne. A technika meghaladta ezt a korábbi "tudást". Tudom, hogy egy kicsit minden példa sántít, de talán érzékelhető ebből, hogy mit is akartam mondani.

    Topik gazda

    Portfolio
    Portfolio
    4 5 1

    aktív fórumozók


    friss hírek További hírek