https://hvg.hu/gazdasag/20210106_magyar_multik_kulfoldon
Erősen kérdéses azonban, hogy mesterséges eszközökkel mennyire lehet felturbózni a magyar multik külföldi kifektetéseit, illetve mennyire lehet multivá izmosítani közepes vállalkozásokat (erre is van állami program). Külföldön ugyanis már hatékonynak és versenyképesnek kell lenni, ott már nincs állami támogatás és állami megrendelések. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint jellemzően épp a komoly politikai hátszéllel vitorlázó vállalkozások esetében maradt vágyálom a külföldi expanzió. Ennek ékes példája Mészáros Lőrinc tőzsdei érdekeltsége, az Opus Global.A jelenleg létező Opus Global Nyrt. Mészáros Lőrinc két tőzsdei órásvállalatának egyesítésével jött létre 2019-ben (az egyiket ugyanígy hívták, a másikat Konzumnak). A cél deklaráltan a külföldi expanzió, sőt az Opus-részvények külföldi tőzsdéken való bevezetése volt. A HVG-nek akkoriban nyilatkozó források szerint a londoni befektetőknek való beruházás nem is sikerült rosszul. Bár beszédes volt, hogy egyetlen hazai brókercég sem vállalta nyíltan a politikailag érzékeny cégrendszer értékelését. A holding megítélése szempontjából kulcskérdés az volt: el tudják-e hitetni a befektetőkkel, hogy versenykörülmények között, korrupciómentes övezetben is képesek fejlődni.
A nagy világhódításból aztán nagyjából semmi sem lett. Az Opus nem ment külföldi tőzsdékre, és egyáltalán alig van külföldi jelenléte. Ami van, az is jórészt szerzett: a salgótarjáni Wamsler SE a közép-kelet-európai régió legnagyobb kandalló- és tűzhelygyára, a Hunguest Hotels szállodaláncnak vannak egységei és érdekeltségei külföldön, a montenegrói tengerparton, az ausztriai Grossglockner lábánál és Murauban, illetve Erdélyben. De talán nincs is szükség külföldi expanzióra, a magyar állami közbeszerzéseken az Opus és leányvállalatai gyakorlatilag nem tudnak veszíteni. És ha akadna a portfolióban egy pocséknak tűnő befektetés, mint mondjuk a mátrai erőmű, még azt is sikerül busás haszonnal lepasszolni a magyar államnak.
Erősen kérdéses azonban, hogy mesterséges eszközökkel mennyire lehet felturbózni a magyar multik külföldi kifektetéseit, illetve mennyire lehet multivá izmosítani közepes vállalkozásokat (erre is van állami program). Külföldön ugyanis már hatékonynak és versenyképesnek kell lenni, ott már nincs állami támogatás és állami megrendelések. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint jellemzően épp a komoly politikai hátszéllel vitorlázó vállalkozások esetében maradt vágyálom a külföldi expanzió. Ennek ékes példája Mészáros Lőrinc tőzsdei érdekeltsége, az Opus Global.A jelenleg létező Opus Global Nyrt. Mészáros Lőrinc két tőzsdei órásvállalatának egyesítésével jött létre 2019-ben (az egyiket ugyanígy hívták, a másikat Konzumnak). A cél deklaráltan a külföldi expanzió, sőt az Opus-részvények külföldi tőzsdéken való bevezetése volt. A HVG-nek akkoriban nyilatkozó források szerint a londoni befektetőknek való beruházás nem is sikerült rosszul. Bár beszédes volt, hogy egyetlen hazai brókercég sem vállalta nyíltan a politikailag érzékeny cégrendszer értékelését. A holding megítélése szempontjából kulcskérdés az volt: el tudják-e hitetni a befektetőkkel, hogy versenykörülmények között, korrupciómentes övezetben is képesek fejlődni.
A nagy világhódításból aztán nagyjából semmi sem lett. Az Opus nem ment külföldi tőzsdékre, és egyáltalán alig van külföldi jelenléte. Ami van, az is jórészt szerzett: a salgótarjáni Wamsler SE a közép-kelet-európai régió legnagyobb kandalló- és tűzhelygyára, a Hunguest Hotels szállodaláncnak vannak egységei és érdekeltségei külföldön, a montenegrói tengerparton, az ausztriai Grossglockner lábánál és Murauban, illetve Erdélyben. De talán nincs is szükség külföldi expanzióra, a magyar állami közbeszerzéseken az Opus és leányvállalatai gyakorlatilag nem tudnak veszíteni. És ha akadna a portfolióban egy pocséknak tűnő befektetés, mint mondjuk a mátrai erőmű, még azt is sikerül busás haszonnal lepasszolni a magyar államnak.
NEW OPUS GLOBAL