Ehhez a visszatartott összeghez gyakorlatilag mindig tartozik garanciális, ténylegesen teljesítendő munkavégzés is, tehát ez sem ingyenpénz, hanem jellemzően vissza kell menni és ebben az árban kijavítani a közben kiderülő vagy előjövő hibákat.
Az, hogy valamit előre vagy utólag finanszírozunk vagy finanszíroznak meg, alapvetően egyáltalán nem releváns az eredménykimutatás szempontjából (eltekintve persze az esetleges kamatköltségektől).
Arról meg még nem is beszéltünk, hogy x%-ot (3-5%) visszatartanak minden ilyen nagy projektnél amit a végén ill sokszor akár a garanciális idő lejártával fizetnek ki.. És ez a milliárdos projekteknél nem kis pénz...
Erre utaltam én is. Azaz kezdeti fázisban én úgy látom, simán lehetünk mínuszban is. A végén kell plusszban lenni. Jó lenne tudni a folyamatban lévő építkezések vég dátumát, ott kellene jelentősebb eredménynek lenni.
A számviteli szabályok szerint igen- viszont nem egy nagy projektet láttam már és azoknál simán összemossák. A VÉGÉN amikor lezárul teljesen- akkorra persze kisimul természetesen...
Akkor a projektek kivitelezése alatt az anyag jellegűvel nulláról indul, mert a bevételt elviszik a költségek. a munka bérköltséggel viszont elmehet mínuszba? Ebből én továbbra is azt szűröm le, hogy kezdő fázisban lévő munkák esetében simán lehet összérték negatív. Nem? Ami később persze a végelszámoláskor visszaáll pozitívra amikor a projekt vég összeget kiutalja a vevő.
A nagy milliárdos ( uniós és állami) projekteknél sok esetben van szakaszos kifizetés. Viszont ez egyáltalán nem arányos kifizetés- általában a beruházónak az utolsó kifizetés ami már a nyereséget hozza. Ráadásul a részletfizetés is úgy működik, hogy előre meghatározott arányos teljesítéseknél a számlát benyújtják amit határidővel kifizetnek. Ez több hónap csúszás lehet a vállalkozónak a befektetés- és a kifizetés között, de legjobb esetben is 1-2 hónap.
Úgy látom, hogy itt keveredik az, hogy hogyan finanszírozunk valamit és hogyan jelenik az meg egy cég eredménykimutatásában. Az eredménykimutatás szempontjából nem releváns az, hogy hogyan finanszírozod meg. Nyilván előbb is megvehetsz anyagokat, bármit az adott projekthez, de költségként nem számolhatod el addig, amíg meg nem történik a kapcsolódó árbevétel leszámlázása. Addig legfeljebb készleten lesz neked az a dolog, de nem rontja az eredményedet, hiába fizetted ki már az árát.
Ez nem így van. A számviteli szabályok szerint anyagjellegű ráfordítást csak akkor számolhat el, ha azzal kapcsolatban meg is történt az adott projekt árbevételének a realizálása is. Tehát a példánál maradva, olyant nem lehet tenni, hogy megveszem előre az anyagokat és már el is számolom költségként mondjuk a követ, aszfaltot, stb. az útépítéshez, amit viszont nem számláztam még le. Az árbevétel nem keletkezhet más időszakban, mint amikor a kapcsolódó költség felmerül, tehát ezek mindig párban kell, hogy járjanak, ugyanabban az időszakban. Persze a szükséges anyagot meg lehet venni előre, de abból még nem lesz költség (vagy ráfordítás) az eredménykimutatásban, amíg le nem számlázzuk azt a teljesítményt, hanem addig csak készleten lesz vagy pedig elhatárolásba kell beállítani. A lényeg, hogy olyan meglepit nem lehet okozni, hogy majd az árbevétel (és az eredmény) csak a következő időszakban jelenjen meg. Tehát ilyen következő időszakban felmerülő pozitív meglepetést nem érdemes várni.
Ez segíteni fog: Az amatőrök szerint a világnak úgy kell működnie, ahogy azt ők akarják. A profik felismerik, hogy együtt kell dolgozniuk a világgal, ha előre akarnak lépni. Az amatőröknek van egy céljuk. A profiknak van egy folyamatuk. Az amatőrök arra koncentrálnak, hogy igazuk legyen. A profik a legjobb eredmény elérésére koncentrálnak. Az amatőrök rövid távra összpontosítanak. A profik hosszú távon összpontosítanak. Az amatőrök másokat hibáztatnak. A profik vállalják a felelősséget.
Ha mint vállalkozó építesz egy házat és tőkeerős vagy, akkor mindent megfinanszírozol előre. Azaz elköltesz több milliót a ház alapanyagra, szakemberek bérére. Simán lehet, hogy csak a végén jön be a haszonnal növelt érték. Azt nem lehet tudni, hogy nagyobb projekteknél mi a cash flow. Van e szakaszos kifizetés. Amúgy azt gondolnám, hogy van. De arányaiban biztosan nem egyező. Értem ez alatt, hogy ha kész a negyede, akkor a projekt teljes árának negyedét kapják, vagy csak max az addig felmerült anyag es személyi ráforditások összegét? Feltételezés, hogy csak a b-t. Így kezdő szakaszban nehéz egyből pozitív eredményt felmutatni. Hozzá teszem, ezt a józan eszem súgja, nem vagyok projekt finanszírozási szakember.
szerintem igen jól látod. Ha a 66Mrd-ból 30-at később használnak fel, akár 2020-ban, akkor ott a bevételt már nem terheli ez az anyag jellegű ráfordítás, ha jól tudom. Azaz ha előre megvették a kavicsot, vasat a következő időszak projektjeihez akkor ez a helyzet.
Na végre ma azt is látom sok beírásnál, hogy nagyon nem részletezték a jelentésben, hogy mi miből adódott. Már a jelentés előtt is írtam, hogy benne van a pakliban a maszatolás- és szerintem ez a jelentés így kívülről egyáltalán nem értelmezhető pontosan. Persze pompinak igen- de egy olyan marinéninek mint én vagyok sajnos nem. Én ebből a jelentésből egyáltalán nem látom, hogy rosszul haladna a cég, de arra sem mernék becsszót adni, hogy jól halad.. Csak 1 példa az egészből- ami alapján továbbra is köd és csak sejtések vannak bennem: Az anyagi jellegű ráfordítások 66 milliárddal növekedtek.. Ez mi lehet? Ha mondjuk "bevásároltak " az év elején pár olyan projekthez ami később realizálódik bevételként akár ebből az összegből 20 milliárd olyan ami később térül meg akkor mi van? Ja akkor mindjárt jobb az eredmény 20 milliárddal ha jól sejtem? Nem mondom, hogy ez így van, de akár így is lehet...szóval a köd még nem oszlott fel. Ami pozitív számomra, hogy szépen növekszik a bevétel.
NEW OPUS GLOBAL