Függőjátszma
Miközben a csődből kilábalt Est Media stratégái az államtól kevéssé függő, régiós informatikai céget építenének, négyezer kisbefektető egy hazárdjáték részesének érezheti magát.A korábban az Est Mediához tartozó lapok. Ismeretlen történet„Kormányzati megrendelések esetén óvatosan kell a jövőt tervezni” – szögezte le a HVG-nek Papp István, a tőzsdei Est Media igazgatóságának elnöke, egyben kistulajdonosa. A Microsofttól a korrupciós botrány után távozott szakembert épp azért szerződtette a társaság, hogy a 2018 elején zárult csődmenedzselés utáni új életéhez új stratégiát építsen. A jövő záloga a 30 éves, 200 főt foglalkoztató, magyar tulajdonban álló Delta informatikai cégcsoporttal kötött bonyolult, várhatóan december 20-ára lezáruló üzlet. Amint azt az Est Media minapi közgyűlése megszavazta, az évi 30 milliárd forintos árbevételt felmutató Delta-csoport eladja neki a legértékesebbnek mondott, 16 milliárdos árbevételt produkáló leányát, a Delta Systemst. A vételár elvben 28,6 milliárd forint, ám ebből csak 2,3 milliárdot kell kifizetni, mert a többi helyett a Delta holdingvállalata újonnan kibocsátott Est-részvényeket kap, méghozzá 210 forintos árfolyamon. Láthatóan előre beárazták a fényes jövőt, hiszen a papír jegyzése az utóbbi időben 110–120 forint között ingadozik.dúskálnak az állami megrendelésekbenLényegében arról van szó, hogy a Delta tőzsdei jelenlétet – no és némi készpénzt – szerez magának, megúszva az ezzel járó procedúrát és költséget. A forrásokat fejlesztésekre és akvizíciókra fordítanák. Mindez akár ígéretesnek is tűnhet a sokat megélt kisrészvényesek számára. A Delta-cégek dúskálnak az állami megrendelésekben – pontosabban annak lehetőségében, hogy elnyerhetnek ilyeneket. Befutottak ugyanis a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság elmúlt hetekben lezárult, közel 200 milliárd forint értékű keretpályázatain, olyan ászok társaságában, mint a 4iG tőzsdei nagyvállalat által megvásárlandó T-Systems. Szakértők szerint azonban semmi garancia sincs arra, hogy el is nyernek egy-egy feladatot. A jelek szerint Papp is óvatos. Jóllehet azt beszélik a piacon, hogy „a következő 6–8 hónapban 600 milliárd forint értékű pályázati dömping lesz”, ő hozzáteszi, hogy „az állami közbeszerzések rendszerének gyökeres átalakítása miatt óriási a bizonytalanság”. Ezért arra törekszik, hogy „hároméves távlatban a Delta Systems árbevétele legfeljebb 25 százalékban függjön a közbeszerzésektől”.Azt nem lehet tudni, hogy most mennyiben függ azoktól. Bártfai Zsoltnak, a Delta-csoport társtulajdonosának reményei szerint mindenesetre olyan tőzsdei, az ipar digitalizációjába bekapcsolódó társaságot építenek, amely saját termékekkel és szolgáltatásokkal jelenik meg a régióban, felkeltve az intézményi befektetők figyelmét is. Ez kísértetiesen hasonlít a Mészáros Lőrinc korábbi intézője, Jászai Gellért által kézbe vett 4iG stratégiájához, amelyet – ha összejön neki a T-Systems átvétele – Papp szerint sem lehet megkerülni. Bártfai ugyanakkor úgy látja, a közigazgatás akkora keresletet teremt, amekkorát egyetlen cég képtelen kielégíteni.„attól tartok, az Est Media kisbefektetői végül rosszul járnak”Ha terem is a Deltának babér, létfontosságú, hogy tőkeerős befektetőket találjon. Ezzel lezárhatná a részvény ultraspekulatív korszakát is, ami teljességgel kiszolgáltatottá teszi a kisbefektetőket. Annál is inkább, mert a Delta holdingcége nem tervezi, hogy nyilvános felvásárlási ajánlattal kínálja meg őket. Nem árt odafigyelni a Mészáros család által uralt Opus sztorijára: a hatalomhoz közeli oligarchában hívő kisbefektetők nem szálltak ki, amikor ajánlatot kaptak, ám mióta a külföldi tőkebevonási tervek meghiúsultak, az árfolyam esik csak, a napi ingadozásokon kereshet, aki ügyes.„Attól tartok, az Est Media kisbefektetői végül rosszul járnak” – vélekedik Dióslaki Gábor, a védelmükre hivatott Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) elnöke. Szerinte az eddigi tulajdonosok egy szűk köre összejátszik, hogy nyereséggel kiszállhasson, nem törődve a többiekkel. Dióslaki azt állítja, a nyilvánosságra tartozó információkat zártak el bizonyos részvénytranzakciókról, s ezt ő a Magyar Nemzeti Banknak is bejelentette. „Nem tudjuk, hol van körülbelül 150 millió darab részvény” – háborgott. Speciális részvények ezek, amelyek úgy keletkeztek, hogy a korábbi hitelezők új részvényre cserélték a követelésüket, amivel megemelték a társaság tőkéjét. A tőkeemelésben részt vevők listáját még nyilvánosságra hozta az Est Media, az összesen 156 millió darabból 2,1 millió például a Fővárosi Önkormányzaté (ez utóbbi csomag történetéről a hvg.hu írt részletesen).a nyilvánosságraA főváros 1,6 millió forintos követelése fejében fogadta el az ominózus részvényeket, amelyek most 240 millió forintot érnének, ha már a tőzsdén lennének. Csakhogy még nem vezették be oda őket, és nem is tudni, mikor fogják. S bár a megállapodás szerint a tőzsdei bevezetés után – épp az árfolyam védelme érdekében – egy darabig nem lehet eladni őket, addig szabadon forgathatók. Papp is így jutott 750 ezer darab részvényhez, titkos áron. A főváros kezén lévő papírok hihetetlen felértékelődése, még ha egyelőre csak elméleti is, rávilágít arra, mekkora haszonra tehettek szert azok a korábbi hitelezők, akik az Est Media csődeljárása során részvényre váltották a nemegyszer másoktól felvásárolt követeléseket.Dióslaki amiatt is hatósági bejelentést fontolgat, hogy szerinte a részvényesek nem kaptak kellő tájékoztatást a deltás üzletről döntő közgyűlés előtt. Az érdekvédő kíváncsi lenne például arra, honnan lesz az üres Est Mediának 2,3 milliárd forintja a Delta Systems vételárára vagy legalább 500 milliója kötbérre, ha a megállapodás az ő hibájából meghiúsul. „Felemás helyzetben vagyok, mert a megállapodás részleteinek kidolgozásában nem vettem végig részt, a feladatom a jövő szakmai programja” – mondja erről Papp, hozzátéve: van annyi tapasztalata, hogy megítélje, a Delta Systems ára nemzetközi összehasonlításban is átlagon aluli. Ám az igazgatóság elnökeként az egész folyamatért felelős, azzal együtt is, hogy az előzetes döntéseket szentesítette a közgyűlés – állítja a határozatokat a szükséges információk hiánya miatt megkérdőjelező Dióslaki.„Ez egy vagyontalan, bevétel nélküli cég. Ha valaki megfúrja az egyetlen túlélési esélyét, az csak a konkurenciának lehet az érdeke” – fakad ki Balázs Csaba, a korábbi közvetett nagytulajdonos. Állítja, mindenre van fedezet, mert az egyik tulajdonos, az Est Mediába nemrégiben bevásárló GlobTerm nevű cég – amely mögött Neuman Péter, a 168 Óra felelős kiadója áll – tízmillió darab részvényét tette le fedezetként a kötelezettségekre. Csakhogy ezek értéke az aktuális tőzsdei jegyzés alapján jóval kevesebb. Dióslaki gyanúját erősíti, hogy Neuman tulajdonosi pozíciójának változása és kötelezettségvállalásának részletei nem ismertek.Kérdés, megnyugtatta-e a részvényeseket a Delta közgyűlésen bemutatott prezentációja. E szerint 2024-re 50–75 milliárd forint árbevételt várnak, aminek a motorját a Kelet-Közép- Európában már 2019-ben akár 10–15 milliárd eurós nagyságrendben beinduló ipar 4.0 típusú fejlesztések, illetve az okosgyárak iránti igény jelentik. A régióbeli országokban hadállásokat kiépíteni tervező Delta célcsoportja 200–220 közepes méretű, 20–250 millió euró éves árbevételű autóipari, gépipari és elektronikai vállalkozás. Mielőtt azonban a kisrészvényesek fellelkesednének a nagyívű elgondolások miatt, vegyék észre, hogy megvezetik őket – jelezte a HVG-nek egy tőkepiaci elemző. A prezentáció végén ugyanis az olvasható, hogy mindezek csak előrejelzések, „tehát nem lenne helyes ezen kijelentésekre a kellő mértéket meghaladó módon támaszkodni”. Bártfai Zsolt viszont úgy véli, a kisrészvényeseket meggyőzte, amit hallottak, az összeolvadásra ugyanis ellenszavazat nélkül bólintottak rá. ¬ GYENIS ÁGNES
Delta Szekta
Nem felbeszélő fórum,de sok régi tagunk visszavonult a lebeszélő trollok miatt.
Előre szólok aki trollkodik vagy siránkozik az válasszon másik topikot.