No mikor lesz itt kamatemeles? Már az EU ban is kúszik fel az infláció. Usaban is 5%. De még verbálisan sincs semmi. 1 éven belül lesz kamatemeles az infla miatt akkor nyomjatok 1 + Soha nem lesz kamatemeles és az MMT örökre velünk marad akkor nyomjatok 1 - jelet.
Környékünkön a kukorica volt a fő növény, de egy ideje a repce is nagyon elterjedt. Idén viszont a napraforgó a sláger, ennyit soha nem vetettek. Azt tudom, hogy van törpe repce, de a korán vetett napraforgóban sem tud elbújni az őzike. A március végén vetett, egy hónapig ki sem kelt a hideg miatt. Volt olyan parcella, ami dísznapraforgóra hasonlított, 40 cm-es magasságával. :-) Tavaly volt olyan parcella, amit be sem takarítottak, annyira elgyomosodott, de az idén elég tiszták. Az egyik nagygazda a kukoricáját kezelte le glyfozáttal, állítólag annyira leszárad, hogy nem kell szárítani és a gyomot is ritkítja. Most a napraforgó ára is csúcsokat döntöget.
Látom vágod a témát, a gyomirtókból kitaláltad:) Igen, itt a földek nagyon erősek káliumban, úgy 50% napraforgó van mindig. De sajnos váltani kell valamire, már ez sem megoldás, idén már ez is megadta magát, nem bírta ezt a sokkot (totálisan negatív rekord lesz, kb. 1,5-2 t/ha), talán lesz hektáronként 30 e. ft haszon, de nem merem még ezt sem elkiabálni, egy hét múlva okosabb leszek. Nem semmi amit írsz, ilyenről még csak nem is hallottam, hatalmás mákjuk van, az biztos.
Látom napraforgóban vagy érdekelt. Nálunk a glyfosatot tolják, akár 3x is egy évben. Az idén csodát láttam, tavaly ősszel rozsot vetettek, amit május elseje előtt lesilóztak, aztán egyenesen belevetették a kukoricát, JD vetőgéppel. Szerencséjükre 3 napon belül esett 80 milliméter eső. Szerintem nem is gyomirtóztak, minden kukoricán 2db 40cm-es cső van, a kukorica meg 3 méter feletti. Gondolom ez is a biogázüzemben köt ki, ahogy a rozs is. Ott éppen most szerelik össze az öntözőberendezést, két "körbenjárót" . A környékünkön a szárazság ellenére a gyom mindent ellep, lehet inkább azt kellene termelni. :-)
Nálunk a tavaszi árpát sokan már ősszel elvetik, ami érdekes, hogy nagyon korán. Állítólag akár a duplája is megterem így. A hátránya viszont, hogy kukorica után már csak tavasszal lehet. Tudom, hogy a kiskertemben nagyon kötött a talaj, de csak hobbikert. Ha megnéztem a szántóföldi sárgarépa parcellákat, ott még kötöttebb volt a talaj, mégis gyönyörű, egyenes sárgarépát szedtek. Igaz, bakhátas módszerrel, naponta többször öntözve.
Agrárium ismét, csak hozzászólok :-) Hatalmas probléma a csapadékhiány, de ez nem ma, hanem kb. 7-8 éve lett kritikus. Nálam szántás már évek óta nincs emiatt, teljesen "kiherélném" vele a földet, az a minimális nedvességtartalom is oda lenne. Az a mottóm, hogy minimálisan kell kapargálni a földet, teljesen jól írod, ez sajnos a mai realitás. A gyom viszont így jobban jön, abszolút igazad van, az elmúlt pár évben teljesen ismeretlen gyomnövények jelentek meg, valószínűleg emiatt. Gyomírtót (express, pulsar) nem lehet többet kiszórni, van limit, elhalna a kultúrnövény is akkor. Idén viszont valami megváltozott. Akkora volt a csapadékhiány na és a 38-40 fokos hőhullámok (június elejétől 6 ), hogy még a gyomok sem tudtak kifejlődni, én még ilyet nem láttam. Olyan tiszta tábláim még soha nem voltak, mint idén...
Zöldséget meg csak homokos vagy nagyon laza talajon érdemes termelni. Ha nem ilyen a talajod, próbáld meg feljavítani homokkal...szemmel látható lesz a különbség...
Borsót már ősszel kell vetni. Sokkal jobb lesz. Volt olyan enyhe tél, hogy Karácsony előtt vetettem el nem sokkal....a tavaszi vetés a csapadék hiánya miatt már nem megy szinte semmire...
Van kis kertem, ezért össze tudom hasonlítani. Vettem én már mindenhol paradicsomot, de olyan ízűt, mint amit a kertben termelek, még sehol sem találtam...nem zárom ki, hogy létezik, de nem találkoztam vele... szebbel igen, nagyobbal is, de jobb ízűvel, mint a szabadföldi, nem...
Nálunk a kertben az apró paradicsom gyomnövény. Ami termés lepotyogott, az a következő évben kikel és csak ki kell választani, melyik marad meg. Érdekes, hogy a paprika még mindig terem, az öttagú családunkat bőségesen ellátja 12 tő. A leveszöldséggel már kevésbé vagyunk sikeresek, a borsó általában ki sem kel. :-) Az egyik ismerősöm szerint, a gazdaboltban nagyon silány áru van, sokszor csak átcsomagolják a vetőmagot. A profi termelőktől kell kérni, ott ahány szem, annyi növény.
A csapadékhiány most óriási probléma. Ma voltunk a kutyákkal a határban, láttam hogyan próbálkozik egy gazda a szántással. Annyira száraz a föld, hogy kidobja az ekét. Környékünkön a nagyobb cégek már nem is szántanak, egyszerűen lehetetlen az óriási hantokat eldolgozni. Ráadásul terjed az a vélemény is, hogy nem kell forgatni a földet, mert azzal csak tönkreteszik. Igaz, így a gyom jobban jön, de azt meg gyomirtóval tudják kezelni. A szántás úgyis elég energiaigényes, így inkább csak talajlazítóznak, azt is csak max 20cm-re. Az egyik csatornára telepítettek 2 lineáris öntözőberendezést, de nem tudták működtetni, mert kevés volt a víz. Tavaly kutakat fúrattak, de azoknál is gond volt a vízzel, egyszerűen kifogyott és várni kellett velük. Most tervezték kimélyíteni és búvárszivattyúkkal kiemelni a vizet, mert az eddigiek 7-8 méter mélyről már nem tudják felszívni.
Na ezt mondjuk tízféle módon tudom megcáfolnies mind egzakt módon mérhető (bricks, vitamin, likopin stb. mérések)! Az tény, hogy a marokkói és a holland paradicsom íze értékelhetetlen, de ott a szállíthatóság a legfontosabb szempont. Meg hát, mint mindenhol, vannak gyengébb termelési nívójú kertészetek, de egy high-tech paradicsom íze jobb, mint bármilyen talajos termesztésűé (lásd Veresi paradicsom, Nemeskert, Árpád Agrár Zrt. stb.) Már ha össze tudod hasonlítani a talajossal, mert hacsak nem magad termeled, nem fogsz ilyennel találkozni, mert jó ideje nem rentábilis egyszerűen. De tegyük fel hozzájutsz! Akkor marad a június-szeptember közötti időszak, mert a fűtetlen kultúra akkor terem. A piac már rég 8-10 hónapon át kéri a friss paradicsomot, de mióta itthon is van megvilágított termesztés, azóta egész évben elérhető áruvá vált.
Ez így van, a zöldséget és gyümölcsöt is lehet intenzíven termelni, de nem mindegyiket. Lám lám, az üvegházas paradicsom 10 annyiba kerül, mint a szántóföldi. Mégis megfizetik. Óriási támogatások mentek az öntözés kiépítésére, meg a gyümölcsösök megvédésére. Még a fagykárt is lehet enyhíteni, ventilátorokkal, illetve vízpárával. Ezek a beruházások viszont nagyon megdrágítják a terményt. A hollandok több 10 hektáros üvegház rendszerükkel egész Európát el tudják látni salátával, éjjel nappal megvilágítva a növényeket. Teljesen automatizált, a vetéstől a betakarításig. Futószalagon viszik a növényeket, mire a végére ér, szedhető.
A felmelegedés miatt sok új terület fog termelésre alkalmassá válni, és talán ugyanannyi meg alkalmatlanná... a termőföld véges erőforrás... a másik buktató pedig a csapadék, aminek tér és időbeli eloszlása egyre inkább hektikus...
Igen. Változni fog a termelés módszere, de ez sajnos a minőség rovására fog menni. Ha nem is küllemére, de ízére sajnos az ilyen gyáripari zöldség-gyümölcsök sehol sincsenek a szabadföldihez...
Jön a hétvége, ismét lehetne foglalkozni az agro részleggel. Éhínség biztosan nem lesz nálunk, bármilyen szárazság is lehet. A magyar kukorica 1/3-a bioetanolként végzi a benzinbe keverve, az olajos növények is szintén az energetikában hasznosulnak. A környékünkön nagyon sok kukoricát lesilóztak, de nem az állatoknak, hanem a biogáz üzemnek termelik. Ha ezeknek a terményeknek nem találtak volna piacot, az áruk a felén lenne. A termelés is globalizálódik, ami jóval olcsóbb, mint a kisgazda kínlódása, így egyre olcsóbban termelünk. Az igaz, hogy nagyon sok területet beépítenek, de termővé is tesznek. Ráadásul a nemesítés is segít jobb terméshozamot elérni. A klímaváltozás meg van akinek segít, van akinek ront a helyzetén. Régebben Lengyelországban nem érett be a kukorica, max silónak termelték, most ha jól tudom, már exportra is futja. Az oroszoknál ugyan ez a helyzet, lassan már Szibériában is meg lehet termelni egyes növényeket. Egy osztrák ismerősöm volt Ukrajnában, azt mondta, ha ők elkezdenének intenzíven termelni, a környéket elöntenék olcsó gabonával.
Változik a klíma és adaptálódni kell hozzá. Zöldség és gyümölcs termesztésben a vevő megköveteli a minőséget és a folyamatos elérhetőséget, amit a legtöbb zöldségnél és egyre több gyümölcsnél csak fedett termesztésben tudsz megvalósítani. Ugyanakkor érdekes módon az izolált termesztés sokkal kisebb ökológiai lábnyommal jár - többek között a leginkább takarékoskodik a vízzel! Új körülmények új utakat kívánnak - a végén még sok előnyös változás is történhet.
Financial Forecasts
cimu topic folytatasa. Minden fenti temaba vago hozzaszolast szivesen latunk.