Nagyon kíváncsi lennék a véleményetekre egy bizonyos céggel kapcsolatban, hogy Value Play vagy Value Trap? A Gamestopról van szó. A videójátékok fizikai kiskereskedelmi piacán tevékenykedik, amiről manapság mindenki tudja/állítja, hogy haldoklik(a számok is ezt mutatják). Ennek megfelelően évről évre csökken is a bevétele, és ez alapján a befektetők is évek óta szabadulnak a részvényektől. Viszont a cég továbbra is nyereséges, fcf pozitív, adóssága már alig látható mértékű, goodwill-t is majdnem teljesen leírta tavaly, a kapitalizációja kb. a fele a cash állományának, osztalékhozama a rettentően levert árfolyamának köszönhetően 19,5%, ami szinten fedezve van. Ezek alapján csőd nem fenyegeti a céget, ilyen kockázatot nem látok jelenleg. Inkább a hosszú távú, lassú elmúlás az ami fő kockázatot jelent. Szóval kíváncsi lennék, ki mit gondol erről az elmúlásról és magáról a Gamestop-ról? Egyébként jövő hét kedden várható a következő negyedéves jelentésük.
Törölt felhasználó2019. 05. 28. 03:07
#10818
Egy nagyon egyszeru peldanal maradva; az au-s bankok profitja ill. osztaleka csokkeni fog; ezzel ha nem is mindenki de a tobbseg tisztaban van.Meg is miert emelkedik a rv aruk, ha ezek a cegek a jovoben kevesebb osztalekot fizetnek??? Hat csak azert mert az ausztral rv index kozel 40%-at adjak; az atlag portfolio menedzser pedig nem akar elterni tulsagosan a benchmarktol; hiszen ha jelentosen elter es negativ eredmenyt er el akkor az a munkajaba, allasaba kerulhet.Ha viszont egyutt bukik a tobbseggel; akkor kisebb az eselye hogy elvesziti az allasat. Itt pedig erdek ellentet alakult ki a befekteto ill. a portfoliot kezelo kozott. En peldaul ezert adom az au-s bankokat; hasonlo okok miatt es meg jo nehany ok miatt adnam az eu-s bankok tobbseget is.Errol mar korabban volt szo.
Sajnos pont magadnak mondasz ellent, hiszen a nagyobb piaci szereplok globalis erdekeltseggel rendelkeznek... Minden nagyobb cegnel van penzugyi vezetes, ok pedig nem csak ugy uldogelnek es malmoznak; hanem annak megfeleloen, hogy a ceg szamara penzugyileg mi az elonyosebb olyan donteseket hoznak; hogy a ceg penzugyi eredmenyeit maximalizaljak. Lasd Trump adokedvezmenyei, nem veletlenul szorgalmazta es hozott olyan szabalyokat amik lehetove tettek hogy peldaul az amcsi cegek offshore penz tartalekaikat vissza hozzak ill. annak nagy reszet. Svajc es nemetorszagot azert nem illene osszehasonlitani mert az adossag merete sem hasonlo es a nemetek nem nemet markaban vannak eladosodva,ezzel szemben svajc a sajat fizetoeszkozeben. Ez pedig eleg jelentos kulonbseg. Svajcot ill. gazdasagat nem sulytjak az eu-s bevandorlas politikai eloirasai, sem az osszes burokratikus eloiras es szabaly, ez miatt a svajci gazdasag versenykepessege elonyben van a nemet gazdasaggal szemben. Demografiarol pedig szot sem ejtettunk.Arrol sem; hogy a svajci gazdasag nem annyira a gep es nehez gepiparra szoritkozik, hanem a kulonbozo luxus ill. magas minosegu termekek ertekesitesere. Az automatizacio, AI, robot technologia pedig kevesbe fogja mondjuk a Svajci gazdasagot valtozasra kenyszeriteni mint a nemetet.Luxus orak, nemesfem ontodek, bankrendszer es sorolhatnam a kulonbozo termekeket egy olyan szegmenset kepviselik a vilag kereskedelemnek amit nem egyik naprol a masikra fognak. Ha Svajci ill. Nemet allamkotveny kozott kellene valasztanom, akkor en is a Svajcit valasztanam meg akkor is ha ott rosszabb a negativ hozam; szerencsere egyikre sem vagyok rakenyszeritve. A nemet allamkotvenyek hozama azert olyan amilyen mert a tobbi eu-s orszagehoz visszonyitva; biztonsagosabb... Viszont senki nem garantalja azt hogy a nemetek az eu-ban maradnak; nagyon valoszinu hogy maradnak de nem biztos. Ha valaki negativ hozamra vasarol kotvenyeket, az nem ertek megorzes! Mint ahogy az sem hogy a kulonbozo eu-s bankok megvasarolgattak egymas kotvenyeit hatalmas fellarral, ami miatt ha barmelyiknel likviditasi problema lepne fol az akkor az egesz rendszert borithatja; nyilvan nem kell aggodni hiszen az ECB mindent megtett es megtesz, hogy ezt elkerulje.Egy nap pedig az ECB fogja birtokolni a teljes eu-s penzrendszert, bankokat, biztositokat es nagyobb cegeket;de ennyire ne szaladjunk elore.
Svájcnak például annyira nincsen már szüksége külső forrásokra, hogy a 10 éves kötvényhozama jelen pillanatban -0.42%. Ha valaki ennek dacára mégis a a svájci frank biztonságában szeretné tudni a megtakarított pénzét, akkor azt ezen az áron elérheti.
"Te nemet allamkotvenyt vasarolnal negativ kamatra, esetleg amerikait amire legalabb fizetnek "
Az előző két hsz-emben nem a spekulatív célból kötvényt vásárló kisbefektetők szempontjaival foglalkoztam, hanem a kötvénypiaci folyamatokat (és hozamokat) diktáló, nem okvetlenül "racionális" nagybefektetők lehetséges kötvényvásárlási motivációival. A prime-rate kötvénypiac a világgazdaság mai fejlettségi szintjén a klasszikus adósságfinanszírozás mellett egy hatékony és likvid értéktárolási/értékmegőrzési formává nőtte ki magát. A kereskedelmi bankrendszer egyre kevésbé van felkészülve arra, hogy a világgazdasági szereplők fölös pénzeszközeit akkora mennyiségben, ahogy manapság rendelkezésre állnak, hatékony és biztonságos módon "kezelje". Még ha adott esetben meg is próbálkoznak vele, bizonyos összeghatár felett már ők maguk is inkább kötvényeket vesznek belőlük, és úgy viszik be a könyveikbe, semmint valamiféle banki "deposit"-ként.
A nagy pénzerejű ésvagy pénzforgalmú gazdasági szereplőknek épp emiatt sokkal hatékonyabb és olcsóbb, ha sajátszámlás szereplőként vannak jelen a kötvénypiacon, nem pedig egy közbeékelt bank közvetített szolgáltatásai révén. A döntő annak megértése, hogy ezek a hatalmas tőkeerejű gazdasági szereplők nem szükségszerűen a profitlehetőséget vizsgálják egy adott kötvényügylet esetében (ahogy azt egy racionális kisbefektető tenné), hanem sokkal inkább a kihelyezett pénz (amely jellemzően excess money) hosszútávú biztonságát, a hozzáférés gördülékenységét, és a pénzparkoltatás alternatív költségét nézik, hiszen a fő tevékenységük kellően profitábilis ahhoz, hogy a kötvényekbe kihelyezett pénzeik biztonsága fontosabb legyen számukra, mint az ezen elérhető esetleges pótlólagos profit, de (sokkal) rosszabb adósbonitás. Persze ha esetleg csurran egy kis reálhozam a futamidő végén, azt nem utasítják vissza, de a cél nagyon sok esetben nem ez.
Az egész globális kötvénypiaci össztánc ezek mentén zajlik. Kockázatosabb kihelyezés magasabb hozamelvárás mellett, illetve alacsony (vagy éppen negatív) hozamelvárás alacsony kockázatú kihelyezés mellett. Minden szereplő találhat az aktuális igényeinek megfelelő kötvényt.
Egy aprocska dologrol megfeledkeztel, bar errol a tobbseg megfeledkezik, szoval nem rohatjuk fel szamodra. Minden befektetesnek ill. lehetseges hozamnak meg van a kockazata. A nemeteknel a kockazat, hogy a jovoben a kulker merleguk jelentosen romolhat; lasd mostanaban az export orientalt gazdasagnak nem tesz jot a vilaggazdasagi lassulas ill. csokkeno export bevetelek; kozben a lakossag eletkora folyamatosan novekszik; magyarul a macro gazdasagi kornyezet folyamatosan romlani fog; kozben kuzdenek a bevandorlaspolitikaval, mert mar kozel sem annyira nepszeru mint nehany evvel ezelott. Ezekbol pedig elmeletileg az kovetkezik, hogy a nemetek GDP-hez viszonyitott allamadosag novekedni fog; ha pedig ez novekszik akkor sokkal kockazatosabba valhat.Nyilvan ez nem jelenti azt, hogy az ECB ne vasarolna nemet kotvenyeket a kozel jovoben;de meg az is elofordulhat konyeden, hogy hosszabb tavon a nemetek allamkotvenyek hozama mar nem negativ hozammal fognak forogni, azt pedig kevesbe mosolyogva fogjak fizetni a nemet ado fizetok ill. allam. Ne feledd minnel nagyobb a likviditas ill. minnel konnyebb hitelekhez jutni annal jobban no annak a valoszinusege hogy a hiteleket kevesbe productive eszkozokbe fektetik; lasd Japan. Persze lehet allamositani az adossagokat, viszont a nemetek sem rendelkeznek a sajat penzuk nyomtatasanak lehetosegevel ez pedig megneheziti ezt.Ha pedig nem maguknak ill. allampolgaraiknak es gazdasagi szereploiknek tartoznak akkor a hitelek allamositasa nem fog olyan konyeden menni; ha egyaltalan lehetseges. Te nemet allamkotvenyt vasarolnal negativ kamatra, esetleg amerikait amire legalabb fizetnek mondjuk 2,1-2, 3%-ot? en egyiket sem mert szerintem az inflacio ennel sokkal nagyobb, magyarul negativ real kamat van... de ha valaki rakenyszeritene hogy allamkotvenyt vegyek nem a nemet allamkotvenyekkel kezdenem, inkabb vennek rovid lejaratu amcsi kotvenyeket (1 ill. 2evre).
Ezt hogyan gondolnád lebonyolítani? Ha neked van pld. 10 millió HUF bankbetéted és ezt inkább otthon szeretnéd tartani a cihában, akkor ezt még éppenséggel megteheted, bár ez sem túl egyszerű mutatvány. Képzelj el több ezernyi (vagy még több) olyan intézményt ésvagy céget világszerte, akiknek ennél átlagosan ezerszer több passzívan pihenő számlapénzük van, ráadásul dollárban, euróban, yen-ben vagy yüan-ban. Ha csak a felük úgy dönt, hogy inkább a cégközpont pincéjében kialakított trezorba rámolja be a pénzt cash-ben... ez teljesen elképzelhetetlen, mert semmiféle előnye nem származna belőle. Nem is szólva az ezzel járó jelentős logisztikai ráfordításokról. Erre a problémára találták ki a kötvényeket, helyesebben az idők folyamán azok ebbe az irányba mutálódtak. Kényelmesen, dematerializált formában lehet velük tranzaktálni, gyakorlatilag bármekkora összeggel. Utóbbinak ugyan nyilván határt szab a kiszemelt "adós" kötvénykibocsátási hajlandósága, de pld. a németek esetében a negatív kamatok már elegendő vonzerőt jelentenek a német kormány és a német államkincstár számára, hogy a befolyó irdatlan mennyiségű ingyenpénzből hatalmas infrastrukturális beruházásokat végezzenek szerte az országban. Amely beruházásokat aztán újra profittermelésre használnak a gazdasági szereplők révén, majd a befolyt (többlet)adókból éás járulékokból röhögve visszafizetik 10 év múlva negatív diszkonttal az eredeti névértéket. A "hitelező" közben 10 éven át nyugodtan alszik, mert bármikor hozzájuthat futamidő közben is a pénzéhez, ha épp azt szeretné. Mindenki jól jár és elégedett, hisz épp ez volna a cél.
Szoval -0.14% a kamat a 10 eves nemet allamkotvenyeken, ehez hozza jon a 1,78%-os inflacio (hivatalos adat).Egy kis informacio akik nincsenek tisztaban azzal hogy a hivatalos szamok menyire kepesek elterni a valosagtol: https://www.youtube.com/watch?v=XdfevciODIE Nyilvan a jegybankok eszkoz vasarlasaival a negativ kamat tartomanyban meg jobban eltolhatjak a hozamokat; az esz nelkuli vasarlassal ez pedig tovabb bonyolithaja a kepet es fogja is. A mi kis akademikusaink egy aprocska dologrol megfeledkeztek; az embereket nem azzal kell vasarlasra kenyszeriteni hogy negativ kamatok fele toljuk el a kamatokat; hanem egyszeruen kevesebbet kell el venni toluk adok fomajaban, ha pedig tobb penz marad az embereknel mert kevesebbet vesz el az allam akkor nagy valoszinuseggel az emberek tobbet fognak kolteni, persze nem hitelbol; de talan ez hosszu tavon nem olyan nagy tragedia. A kovetkezo gazdasagi visszaesesnel a jegybankok tovabb fogjak csokkenteni a kamatokat; igy egyre tobb kotveny fog negativ hozammal forogni; ez pedig egyre tobb piaci szereplot fog a krypto piacra terelni. Nem csak az allamok,cegek es magan szemelyek versenyeznek a penzert es hitelekert, hanem az innovacio is; egy olyan kornyezetben ahol szinte barki letrehozhat egy digitalis fizetoeszkozt a vilagban amit a vilag barmely pontjan elfogadhatnak; kevesebb torvenyi szabalyozas, regulacio, burokracia, ado es mas egyeb koltseg terheli...akkor az igazi penzugyi reformokat hozhat...na nem csak a hetkoznapi ember szamara, hanem az egesz gazdasagi kornyezet szamara (ez alol pedig nem lesznek kivetelek a kozponti bankok sem). Szep dolog hogy egy maroknyi ember akarja majd meghatarozni, hogy mi eppen a megfelelo egy gazdasagnak; amikor a gazdasagi szereplok kepesek ezt atvenni ettol a csoporttol azzal hogy olyan fizeto eszkozt hasznalnak ami szamukra sokkal megfelelobb. BTC es mas kryptok nem fogjak elsoporni a penzugyi rendszert a kovetkezo 5 evben, de hogy a kovetkezo 5-10 evben a piaci szereplok gazdasagi aktivitasanak egyre nagyobb resze fog ilyen eszkozokben zajlani az eleg valoszinu. Aki megnezi a coinmarektcapon a kryptok market cap-jat az lathatja, hogy ez kb. 272Billio$. Jelenleg a vilag GDP-je ~80Trillio$. Most gondolkodjon mindenki el azon, ha csak a vilag GDP-jenek 10%-a kryptokon zajlana az azt jelentene hogy a kryptok innen meg konyeden 30-szorozhatnak. Meg belegondolni is felelmetes.
Erre nagyon egyszerű a válasz. Nagy tételben olyanok vesznek hosszú kötvényeket, akiknél nagy mennyiségű készpénz vagy számlapénz halmozódik fel, és nem szeretnék a saját házibankjaiknál futni a default kockázatot. Az ilyen intézmények (pld. biztosítók, nyugdíjalapok) vagy multinacionális cégkonglomerátumok különféle prime-rate kötvényekben parkoltatják a felesleges pénzeszközeiket. Eközben szívesen elviselik a negatív hozam miatti nem jelentős principal értékvesztést, semmint hogy bankokra bízzák ezeket a hatalmas összegeket, vagy mondjuk saját maguk kezdjenek el spekulálni vele. Ezek az intézmények és cégek a fő tevékenységi körükből fakadóan eleve jelentős profitra tesznek szert, ezért számukra nem az excess money további nyereséges kihelyezése a cél, hanem ezeknek a pénzeknek a biztos helyen tudása. Erre a célra a német kötvénypiac teljesen megfelel, mivel elsőrangú bonitással rendelkező nemzetgazdaság garantálja a visszafizetést. Az ilyen biztonságos eszközöknek mindig van piaci felára. Most például a negatív kamat képében. Ha olyan adósnak adsz kölcsön, akinek nincs szüksége a kölcsönödre, de te ennek ellenére mindenképp kölcsön akarsz neki adni, akkor a fizetendő kamatot nem te, hanem az "adós" szabhatja meg. Ez van jelenleg.
Ma az EUR kamatok ujra estek. A DE10Y kamat - 0.14%. Ujra negativ a hosszutavu kamat. http://keptarhely.eu/view.php?file=20190527v00q8uk59.jpeg . Szerintem sokkal konnyebb elkepzelni a hetfeju, langot fuvo sarkanyt, mint a negativ kamatot. Az emberisegnek 4000 ev ota vannak feljegyzesei a kamtokrol es ezt eddig soha nem sikerult megcsinalni. Kiveve, hogy 4 eve Europaban ez van. Es ECB 5 eve ad kolcson penzt a penzintezeteknek negative kamatra. . Nyilvanvalo, hogy valami nagyon rossz van a penzugyi rendszerben. Ki az az orult, aki fizet azert, hogy kolcson adja a sajat penzet, 10 evre, es 10 ev mulva 1.4%al kevesebbet kapjon vissza? Es nem kevesen vannak am, most Bloomberg szerint 10.2 Trillio tartozas van kinnt ilyen megativ hozamon. Ez ketszer annyi, mint tavaly volt. . Aki +1%ra ad kolcson, az 72 evet varhat a penze duplazodasara. Es aki -0.14%-on ad kolcson, es nagyjabol 500 evig ezt csinalja, akkor lefelezte a penzet. Miert csinalja ezt ? . Vagy itt van McDonalds uj kotvenye, mely 2 eves, 0.5% kuponnal, de 100.9 arfolyamon. Kis szamolassal kijon, hogy 2 ev utan - 0.1% koruli a bukas. Miert adja oda a penzet a hamburgeresnek? . Ket magyarazatot lehet elkepzelni. 1)A penz tuljdonosa be van sz@rva. Nagyon. Fel, hogy akarhova teszi, mindenhol bukni fog. Minden tul draga. Olyan tulertekeltsnek latja tobbi befeektetesi instrumentumot (reszveny, ingatlan, stb) hogy inkabb menekul McDonalds biztonsagaba? Pedig Mc Donald is csodbe tud menni.Egyre kevesebben akarnak voros hust, zsiroskat, rak- es koleszterin rizikokat okozo eteleket enni. . 2)Megszunt a normalis kapitalizmus, megerkezett a kommunizmus. Akarmilyen sz@r befektetest, negativ hozammal es jobbnak lat, mint kapitalistanak lenni es penzt tartani? Ez a befekteto nem akar tobbe profitot, a kapitalizmus sarokkove ervenytelen. Ez a befekteto az, aki a penzet Bond ETF alapokban tartja. Azok kovetik az Indexet, a Barclays Aggregalt Indexet, amiben 23.500 Bond atlaga van. . Mindenki ilyen, aki vakon koveti a mutual Fund iranyat, es oda sem nez. Beleteszi a penzet, es kivar. Plane, hogy a nemet inflacio mar 1.78%, szoval mar emiatt is 30 ev alatt lefelezodik a penze. Nem kell 500 evet varni. Hurra! .
SnP500 komponenseire elkészítettem egy analízist. Lehet, hogy fordítva akartad elemezni, az ETF oldalról. Én a stock felől közelítettem meg. Úgy látszik, hogy az SnP500 kapitalizációjának mintegy 6.5%-a van valamiféle ETF-ben. Hogy ez jelent-e rendszerkockázatot, vagy sem, erre én is kíváncsi vagyok. Mindenesetre az ETF nem megy szavazni az Annual General Meeting-re. https://files.fm/u/824nkeyh
1)Penteken az SPY zarasra megerkezett a 5. Hindenburg Omen. A statisztika ugy nez ki, hogy 4 HO utan 21% a crash valoszinusege, de 5 HO utan mar 28%. . 2)Az Arany charton a 1270-72 savot most harmadszor tesztelte, es ugy tunik ujra felpattanasban van. A lendulet alapjan mar attrohet a 1300 ellenallason. Akkor megerositest kapunk hogy a regota vart (E) hullam kialakult. Es indulasban van a wave(C) felfele, 1500 iranyaba. . http://keptarhely.eu/view.php?file=20190527v00q8uzyr.jpeg
Értem, azt hittem, hogy éppen az a szándékod, hogy készítesz egy ilyen elemzést. Engem nagyon érdekelt volna, mert azt látom, hogy 2016-tól azért elég sok EUR és USD alapú európai ETF-et hoztak létre. Főleg fizikai arany, ezüst, platina, réz; bányászokat lekövető; kötvény; SP500; Nasdaq; energia; informatika; robottechnikai vállalatokat tartalmazó, leképező alapokat. Ennek kéne a főösszegét és jellemzőit leszűrni, de sajnos most erre nincs időm. Azt hittem majd valaki ezt elvégzi helyettem. Azért köszönöm a válaszodat.
Nem tudom kifejteni, csak egy rövid eszmefuttatásom volt - semmivel mélyebb annál mint amit leírtam. Ha te ennek ilyen alaposan utána jártál 2 éve, mert benned is megfogalmazódott a gondolat, akkor elhiszem neked.
Ezt kifejtenéd bővebben! Miért gondolod, hogy az ETF-eket a CDO-khoz lehet hasonlítani? Kérlek írd le, hogy összesen mennyi ETF van, mekkora (tehát hányszoros) tőkeáttétellel dolgoznak és ezekben mennyi az elhelyezett tőke. Én egyszer vettem a fáradságot és két évvel ezelőtt egy Excel táblázatban összeállítottam az összes ETF-et és hozzá a tőkeáttételüket, kezelt vagyon stb. Én arra a következtetésre jutottam, hogy túlbecsültem a veszélyességüket, mert a vizsgálatom előtt Én is azt hittem, hogy óriási rendszerkockázatuk van, de nem volt igazam. Egyáltalán nem pénzpiaci atombombák. Csak ETF-ekről beszélek, nem az ETF CFD-ről és a különböző néven futó instrumentumokról. A veszélyt bennük is abban látom, mint a részvények vásárlásánál, ha a piaci szereplők drágán vásárolják a papírokat. Az ETF-eket alkotó bármilyen elemek is lehetnek túlértékeltek. Ennél azonban nem több a kockázatuk. Nyilván a 1,3x; 2x; 3x tőkeáttétel a lavinát meggyorsíthatja és mélyebb esést is okozhatnak, de ezek a kitettségek nem olyan nagyok, mint azt most gondolnád. Persze két év alatt sok minden változhatott, nem tudom, hogy mennyi ETF-et alapítottak az elmúlt két évben és ez mekkora kockázatot jelenthet. Ha Te most készítettél vagy készítesz egy ilyen összeállítást, akkor szívesen látnám. Stratégiai szempontból ki is értékelném a magam látószögéből. Köszönöm!
Letöltöttem a file-t, szeretnék benne szűrni, de ahhoz ugye szerkeszthető nézetbe kell váltani. Miután ez megtörtént az input táblázatból eltűnnek az adatok. Ez miért lehet?
Financial Forecasts
cimu topic folytatasa. Minden fenti temaba vago hozzaszolast szivesen latunk.