A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a piacmonitoring tevékenysége során észlelt gyanú miatt hivatalból piacfelügyeleti eljárást indított annak vizsgálatára, hogy a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT) bevezetett egyes részvényeket érintően B. Zoltán budapesti magánbefektető tőzsdei megbízásai (illetve azok módosításai) megvalósítottak-e tiltott piaci manipulációt.
.
Az MNB az ügyben a feltárt bizonyítékok alapján megállapította, hogy B. Zoltán 2018. január és június között egyes részvényeket érintően számos, átlagostól eltérő, az indikatív árat nagymértékben befolyásoló eladási megbízást, illetve megbízásmódosítást adott a kereskedés nyilvános ajánlatgyűjtési szakaszában. A kiszűrt ajánlatokat utóbb, még az ármeghatározás és a tényleges kereskedés előtt azonban visszavonta vagy a teljesülés kizárása érdekében módosította, tehát tényleges ügyletkötésre egyik esetben sem került sor.
.
A magánszemély megbízásai mögött - mint azt az eljárás során elismerte - nem volt valós eladási szándék, csupán a piaci szereplőket akarta "tesztelni", saját megfogalmazása szerint "piaci hecc"-ként tekintett a vizsgált megbízásokra. A valós ügyletkötési szándék nélküli (és nyilvános információvá váló) ajánlatai az indikatív árat azonban jelentős mértékben elmozdították, így alkalmasak voltak arra, hogy félrevezessék a befektetőket a keresleti-kínálati viszonyokról, különösen a részvényárfolyamok alakulásáról.
.
Piaci manipulációnak tekintendő ugyanis - a szándéktól függetlenül - minden olyan ügyletkötés, eladási vagy vételi megbízás, amely a pénzügyi eszközök keresleti-kínálati viszonyait, illetve annak árát érintően hamis vagy félrevezető jelzést ad vagy adhat, befolyásolva ezzel a befektetők befektetési döntéseit. A tőkepiac zavartalan működésének biztosítása érdekében az ilyen megbízások nem megengedettek a tőkepiacon. Az MNB a piacmonitoring tevékenysége keretében ezért - kiemelten a tiltott bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció kiszűrése érdekében - folyamatosan elemzi és értékeli a BÉT-en kötött ügyleteket - írják.
.
Mindezek nyomán az MNB ma publikált határozatában 4,5 millió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte B. Zoltánt, s figyelmeztette a piaci manipulációra vonatkozó jogszabályi előírások jövőbeni megtartására, illetve tiltott piacbefolyásolás gyanújával feljelentést tett az ügyészségen.
.
A bírságösszeg meghatározásánál a jegybank elsődlegesen az értékelte, hogy a piaci manipuláció tilalmának megsértése különös súlyú a tőkepiac biztonságos és zavartalan működése szempontjából. Súlyosító körülményként vette továbbá figyelembe, hogy a magánszemély a tőkepiac tisztaságának követelményét sértő magatartását huzamosabb időn keresztül, a tőzsdei kereskedés szempontjából kiemelt részvényeket érintően valósította meg. Enyhítő körülménynek számított ugyanakkor, hogy az eljárás során végig együttműködő magatartást tanúsított.
.
Az MNB az ügyben a feltárt bizonyítékok alapján megállapította, hogy B. Zoltán 2018. január és június között egyes részvényeket érintően számos, átlagostól eltérő, az indikatív árat nagymértékben befolyásoló eladási megbízást, illetve megbízásmódosítást adott a kereskedés nyilvános ajánlatgyűjtési szakaszában. A kiszűrt ajánlatokat utóbb, még az ármeghatározás és a tényleges kereskedés előtt azonban visszavonta vagy a teljesülés kizárása érdekében módosította, tehát tényleges ügyletkötésre egyik esetben sem került sor.
.
A magánszemély megbízásai mögött - mint azt az eljárás során elismerte - nem volt valós eladási szándék, csupán a piaci szereplőket akarta "tesztelni", saját megfogalmazása szerint "piaci hecc"-ként tekintett a vizsgált megbízásokra. A valós ügyletkötési szándék nélküli (és nyilvános információvá váló) ajánlatai az indikatív árat azonban jelentős mértékben elmozdították, így alkalmasak voltak arra, hogy félrevezessék a befektetőket a keresleti-kínálati viszonyokról, különösen a részvényárfolyamok alakulásáról.
.
Piaci manipulációnak tekintendő ugyanis - a szándéktól függetlenül - minden olyan ügyletkötés, eladási vagy vételi megbízás, amely a pénzügyi eszközök keresleti-kínálati viszonyait, illetve annak árát érintően hamis vagy félrevezető jelzést ad vagy adhat, befolyásolva ezzel a befektetők befektetési döntéseit. A tőkepiac zavartalan működésének biztosítása érdekében az ilyen megbízások nem megengedettek a tőkepiacon. Az MNB a piacmonitoring tevékenysége keretében ezért - kiemelten a tiltott bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció kiszűrése érdekében - folyamatosan elemzi és értékeli a BÉT-en kötött ügyleteket - írják.
.
Mindezek nyomán az MNB ma publikált határozatában 4,5 millió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte B. Zoltánt, s figyelmeztette a piaci manipulációra vonatkozó jogszabályi előírások jövőbeni megtartására, illetve tiltott piacbefolyásolás gyanújával feljelentést tett az ügyészségen.
.
A bírságösszeg meghatározásánál a jegybank elsődlegesen az értékelte, hogy a piaci manipuláció tilalmának megsértése különös súlyú a tőkepiac biztonságos és zavartalan működése szempontjából. Súlyosító körülményként vette továbbá figyelembe, hogy a magánszemély a tőkepiac tisztaságának követelményét sértő magatartását huzamosabb időn keresztül, a tőzsdei kereskedés szempontjából kiemelt részvényeket érintően valósította meg. Enyhítő körülménynek számított ugyanakkor, hogy az eljárás során végig együttműködő magatartást tanúsított.
A BÉT!