Az adóelkerülõ multik óriási veszteséget okoznak: négy ábrán az igazság  

Aligha.

tőled idéztem :)

Miért gondolod, hogy a tőzsdéken kellene hozzájutniuk a jogos adókhoz az adóhatóságoknak?

Kereskedés Apple-részvényekkel a Portfolio Online Tőzsdén!

Sokat bukunk az adóparadicsomok miatt: Magyarország a legnagyobb vesztesek között
MTI 2017. november 7., 17:20
Évente 60 milliárd euró (18 600 milliárd forint) adóbevétel-kiesést okoznak az adóparadicsomok az Európai Unió tagállamainak, Magyarország a legnagyobb mértékben károsuló tagállamok között van - írta kedden a Paradise-iratok (Paradise Papers) nevű offshore-botrányt kirobbantó német Süddeutsche Zeitung.
Kereskedés Apple-részvényekkel a Portfolio Online Tőzsdén!
A lap megbízásából egy francia szakember, Gabriel Zucman nyilvánosan elérhető adatok alapján számításokat végzett arról, hogy az egyes tagállamok mennyivel kevesebb bevételre tesznek szert a társasági adóból az adóparadicsomokban működtetett offshore cégek miatt.
Eredményei szerint a nemzetközi nagyvállalatok egyedül az EU-ban működő adóparadicsomokba - Belgium, Ciprus, Hollandia, Írország, Luxemburg és Málta - évente 350 milliárd eurót csoportosítanak át könyvelési trükkökkel, hogy minél kisebb legyen az adóterhük.
Például a cégek Luxemburgba "terelik" a nyereségüket, hogy ne a németországi, hanem a számukra sokkal kedvezőbb luxemburgi szabályok alapján fizethessenek társasági adót. Az ilyen műveletek révén évente nagyjából 600 milliárd euró nyereség áramlik a multinacionális vállalatoktól az adóparadicsomokba a világ összes ilyen országát és különleges státuszú területét együttvéve, amelyek nagyjából 60 milliárd eurótól, a társasági adóból származó bevétel mintegy 20 százalékától fosztják meg az EU-t mind a 28 tagállamot együttvéve.
A legnagyobb kárvallott Németország, amely 17 milliárd euró bevételtől esik el. A második helyen Franciaország áll, amely 25 százalékkal nagyobb bevételre tenne szert a társasági adóból adóparadicsomok nélkül. A Süddeutsche Zeitung listáján Magyarország a harmadik helyen áll 23 százalékos aránnyal.
A térség többi uniós tagállama rendre a lista vége felé szerepel, Csehország és Románia például 6 százalékkal nagyobb bevételre tenne szert a társasági adóból adóparadicsomok nélkül, Szlovéniában 7 százalék, Horvátországban 8 százalék, Lengyelországban pedig 10 százalék ez az arány.
A Paradise-iratok
Az offshore adóparadicsomok után máris csak Paradise-iratok (Paradise Papers) néven emlegetett, 13,4 millió aktából álló adattömeg feldolgozásában világszerte 96 sajtó- és médiacég vesz részt, köztük a BBC brit közszolgálati médiatársaság Panorama című tényfeltáró televízióműsorának szerkesztősége és a The Guardian baloldali brit napilap.
A BBC-műsor oknyomozó szerkesztősége által hétfő este ismertetett aktákból az derül ki, hogy az Apple más adóparadicsomok felkutatásába kezdett, miután az ír hatóságok 2013-ban elkezdték bezárni azokat a törvényi kiskapukat, amelyek lehetővé tették az Apple korábban Írországban bejelentett érdekeltségeinek az adóminimalizálási manővereket.
Az Apple Írországban kiépített struktúrái a BBC vizsgálata szerint adórezidensi szempontból - a 2013-ban kezdett ír adójogi reformig - gyakorlatilag "hontalanná" tették a céget, és így az amerikai konglomerátum a külföldön realizált nyereségek után ritkán fizetett 5 százaléknál magasabb adót, de egyes években a 2 százalékot sem érte el a vállalat külföldi adóterhe.
Az Európai Bizottság számításai szerint volt olyan év, amelyben az egyik írországi Apple-érdekeltség mindössze 0,005 százalék adót fizetett - hangzott el a BBC-műsorban.
A BBC által vizsgált akták tanúsága szerint 2014 márciusában az Apple jogtanácsosai kérdőívet küldtek a Bermuda szigetcsoporton bejegyzett, offshore pénzügyekre szakosodott Appleby ügyvédi irodának - ahonnan a most kiszivárogtatott dokumentumok zöme származik -, aziránt érdeklődve, hogy egyes offshore helyszínektől milyen adóelőnyök remélhetők.
Az Apple jogászait mindenekelőtt a Brit Virgin-szigetek, Bermuda, a Kajmán-szigetek, Mauritius, a Man-sziget, valamint Jersey és Guernsey érdekelte.
A vállalat végül Jerseyt választotta. A normandiai partvidék közelében fekvő, széleskörű önigazgatási jogkörökkel bíró sziget nem része az Egyesült Királyságnak, de a brit korona külső függő területei közé tartozik, saját adómegállapítási jogokkal. Jerseyn a társasági adó az ott megtelepedő külföldi cégek számára zéró százalék.
A Paradise-dokumentumok szerint az Apple két kulcsfontosságú írországi érdekeltsége, az Apple Operations International (AOI) - amely a cég külföldön tartott 252 milliárd dollárnyi készpénztartalékának nagy részét kezeli -, és a nemzetközi értékesítésért felelős Apple Sales International (ASI) 2015 elején az Appleby Jerseyn működő irodájába telepítette vállalatvezetésének központját, és ez a helyzet legalább 2016 elejéig fennállt.
Az Apple idei elszámolásai is azt mutatják, hogy a cég az Egyesült Államokon kívüli piacokon elért 44,7 milliárd dollár eredmény után csak 1,65 milliárd dollár adót fizetett be külföldi kormányok költségvetéseibe. Ez 3,7 százalék körüli adórátának felel meg, ami nem egészen a hatoda a globálisan számolt átlagos társasági adónak - hangzott el a hétfői BBC-műsorban.

"Az adóelkerülő multik óriási veszteséget okoznak: négy ábrán az igazság 2017. április 19. 17:55 Évente mintegy 500 milliárd dolláros kárt okoz a multinacionális vállalatok adóelkerülő tevékenysége a világ kormányainak, ezáltal pedig közvetve az adófizetőknek is - állapítja meg az ENSZ kutatóintézetének (UNU-WIDER) legújabb tanulmánya. Abszolút értelemben a legnagyobb vesztesek többsége fejlett ország, a legtöbb kárt mégis a szegény országokban okozza a jelenség. Sok multinacionális cég globális érdekeltségét kihasználva profitját adóparadicsomokba menekíti, hogy lényegesen kevesebb adót kelljen utána fizetnie. Bár ez egy közgazdaságilag racionális viselkedés, hiszen a vállalatok élnek a globális jelenlétük kínálta lehetőségekkel, a gyakorlat nem etikus, ráadásul óriási károkat okoz sok országnak, amelyek így fontos adóbevételtől esnek el. Végső soron a szenvedő alany az egyszerű adófizető lesz, akinek - ha a költségvetési egyensúly felborulása miatt megszorításokra van szükség - ki kell majd pótolnia a bevételkiesést. Hogy mekkora is ez a kár? Az ENSZ kutatóintézetének legfrissebb tanulmánya szerint éves szinten mintegy 500 milliárd dollárral rövidítik meg a nagyvállalatok a világ kormányait, ezáltal közvetetten az adófizetőket. A legnagyobb vesztesek Abszolút értelemben talán nem meglepő, hogy évi 188,8 milliárd dollárral toronymagasan az Egyesült Államok szenvedi el az adóelkerülés miatt a legnagyobb veszteséget, őt követi Kína 66,8 milliárd, majd Japán 46,8 milliárd dollárral. A következő ábra az első 10 helyezettet mutatja. Az elemzés hangsúlyozza, hogy abszolút értékben ugyan a legnagyobb vesztesek többsége fejlett ország, az adóelkerülés gyakorlata sokkal nagyobb károkat okoz a fejlődő, szegény országokban, hiszen az esetükben magasabb a GDP-arányos bevételkiesés. A World Economic Forum ábrája összegyűjtötte, hogy a tanulmány becslései alapján GDP-arányosan mely országok esnek el a legtöbb adóbevételtől. Klikk a képre! Máltát és Argentínát leszámítva olyan szegény országok bevételeit csapolja meg a leginkább vállalatok adókerülése, ahol a rossz infrastruktúra és az alacsony életszínvonal miatt egyébként a legnagyobb szükség lenne a kormányzatnak a pénzre. Összehasonlításképp: az Egyesült Államokban - hiába abszolút értelemben a legnagyobb vesztes - a bevételkiesés "mindössze" a GDP 1,13%-át teszi ki. Jó irányba haladnak a dolgok? Igen is, meg nem is. Abszolút értelemben nem éppen, legalábbis ami a gazdagabb OECD-országokat illeti. Megjegyzés: az ábra milliárd dollárban kifejezve mutatja, hogy miként alakult a vállalati adóelkerülésből fakadó veszteség többek között a magas jövedelmű OECD-országokban (kék vonal), a közepes jövedelmű OECD-országokban (zöld vonal), az alacsony-közepes jövedelmű országokban (sárga vonal), illetve az adóparadicsomokban (szaggatott vonal). A tanulmányban szereplő ábráról leolvasható, hogy a magas jövedelmű országokban a 2000-es évektől kezdve gyakorlatilag folyamatosan romlik a helyzet, a közepes és az alacsonyabb jövedelműek esetében azonban az utóbbi években érdemi visszaesés látszik. Ha GDP-arányosan vizsgáljuk a jelenséget, akkor kedvezőbb kép tárul elénk, hiszen a több mint három évtizedes folyamatot nézve csökkenő trend fedezhető fel, igaz, vannak benne kisebb megugrások, és még mindig van hova javulni. Megjegyzés: az ábra GDP-arányosan mutatja a vállalati adóelkerülésből fakadó állami adóbevétel-kiesést a magas jövedelmű OECD-országokban (kék vonal), a közepes jövedelmű OECD-országokban (zöld vonal), az alacsony-közepes jövedelmű országokban (sárga vonal), illetve az adóparadicsomokban (szaggatott vonal)."