> 1. Ezt nagyon rosszul tudod. Logikátlan is lenne. A bruttóban és a nettóban is ugyanúgy vannak nyilvántartva.
Hát ez minden, csak nem alátámasztás :-) Pusztán a meggyőződésedet erősíted meg, a hitelesség látszatát keltő megfogalmazási stílussal.
Egy pár éves cikk a mnyp kapcsán leírja a nettó-bruttó államadósság számításának módszertani különbségét, amiből kiderül minimum, hogy vannak ilyen különbségek, akár logikátlan szerinted, akár nem: link
Másrészt meg kiderül egy konkrét tényezőről (itt: mnyp einstand hatása), hogy kedvezőtlenebbnek tünteti fel a nettó adósság alakulását, és teret ad a karosszék-gondolkodóknak arra, hogy eltúlzott jelentőséget tulajdonítsanak egy mutató alakulásának.
Itt egy módszertani cikk az Eurostat-tól, melynek címe: Measuring government Debt: Theory and Practice. link
Ez egyértelműen megfogalmazza a névérték (nominal) illetve árfolyamérték (market) kettősségét, kb. 50 oldalas anyag. Tehát te, aki vélhetőleg más szakterületen keresed a kenyered, nem tudsz azzal a megközelítéssel élni, hogy biztos nettó adósság egyenlő bruttó adósság mínusz követelések (KESZ stb.).
További hasznos infók:
1. A maastrichti bruttó adósság névértékkel számol, és ez a mérce használatos pl. a túlzottdeficit-eljárás kapcsán:
Maastricht debt, is defined as the gross debt of
general government at nominal value
outstanding at the end of the year ...The
Maastricht debt excludes certain financial
instruments, such as financial derivatives and
trade credits. This concept of government debt
is applied within the European fiscal framework
of the Excessive Deficit Procedure (EDP) and is
therefore also known as EDP debt. (link
2. A nettó adósság tükrözi az általam korábban részletezett piaci árfolyam-hatásokat (ugyanaz az anyag):
The clear advantage of EDP debt is that no assumptions
on the prices, marketability or liquidity of
government assets need to be made. Thus, in
periods of market turbulence, the prices and
marketability of government assets may fluctuate
and complicate the net debt concept’s
compilation, whereas gross debt remains a
robust indicator.
Azt hiszem, ezek kellően alátámasztják, hogy józan paraszti ésszel nem tudsz racionális konkluziót vonni a bruttó vs nettó államadósság viszonyáról, mert ez annál komplikáltabb. Mindezek ellenére nem használnék érzelmi töltetű szavakat mint ahogy te tetted másokkal, nem mondom, hogy ostoba vagy, beégtél stb. csak azért, mert nem volt róla elég információd. Az elkullog, beég stb. szavak nem ide valók.
Hát ez minden, csak nem alátámasztás :-) Pusztán a meggyőződésedet erősíted meg, a hitelesség látszatát keltő megfogalmazási stílussal.
Egy pár éves cikk a mnyp kapcsán leírja a nettó-bruttó államadósság számításának módszertani különbségét, amiből kiderül minimum, hogy vannak ilyen különbségek, akár logikátlan szerinted, akár nem: link
Másrészt meg kiderül egy konkrét tényezőről (itt: mnyp einstand hatása), hogy kedvezőtlenebbnek tünteti fel a nettó adósság alakulását, és teret ad a karosszék-gondolkodóknak arra, hogy eltúlzott jelentőséget tulajdonítsanak egy mutató alakulásának.
Itt egy módszertani cikk az Eurostat-tól, melynek címe: Measuring government Debt: Theory and Practice. link
Ez egyértelműen megfogalmazza a névérték (nominal) illetve árfolyamérték (market) kettősségét, kb. 50 oldalas anyag. Tehát te, aki vélhetőleg más szakterületen keresed a kenyered, nem tudsz azzal a megközelítéssel élni, hogy biztos nettó adósság egyenlő bruttó adósság mínusz követelések (KESZ stb.).
További hasznos infók:
1. A maastrichti bruttó adósság névértékkel számol, és ez a mérce használatos pl. a túlzottdeficit-eljárás kapcsán:
Maastricht debt, is defined as the gross debt of
general government at nominal value
outstanding at the end of the year ...The
Maastricht debt excludes certain financial
instruments, such as financial derivatives and
trade credits. This concept of government debt
is applied within the European fiscal framework
of the Excessive Deficit Procedure (EDP) and is
therefore also known as EDP debt. (link
2. A nettó adósság tükrözi az általam korábban részletezett piaci árfolyam-hatásokat (ugyanaz az anyag):
The clear advantage of EDP debt is that no assumptions
on the prices, marketability or liquidity of
government assets need to be made. Thus, in
periods of market turbulence, the prices and
marketability of government assets may fluctuate
and complicate the net debt concept’s
compilation, whereas gross debt remains a
robust indicator.
Azt hiszem, ezek kellően alátámasztják, hogy józan paraszti ésszel nem tudsz racionális konkluziót vonni a bruttó vs nettó államadósság viszonyáról, mert ez annál komplikáltabb. Mindezek ellenére nem használnék érzelmi töltetű szavakat mint ahogy te tetted másokkal, nem mondom, hogy ostoba vagy, beégtél stb. csak azért, mert nem volt róla elég információd. Az elkullog, beég stb. szavak nem ide valók.
Véget ért-e az alacsony bérek korszaka?
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=242155