Topiknyitó: Portfolio 2016. 06. 18. 14:06

Zsiday: a magyar beteg  

Ugrás a cikkhez
A hazai gazdaságra zúduló uniós támogatás olyan, mintha aranylelőhelyeket fedeztek volna fel és aki ehhez a zsíros bödönhöz közelebb kerül, az behozhatatlan előnyre tesz szert más gazdasági szereplőkkel szemben - vélekedik friss blogbejegyzésében...

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=58&i=233568
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Törölt felhasználó 2017. 04. 30. 23:02
Előzmény: #159  ts3
#160
Ő megkereste a tehetségével, hiszen ránézésre és megszólalásra is egy géniusz, és csak puszta véletlen, hogy egy faluban van Orbánnal és jó barátok.
ts3 2017. 04. 30. 22:21
Előzmény: #158  Vazsmegyei
#159
Lőrincnek kiadta a 100 milliárd vagyont 1 év alatt?
Vazsmegyei 2017. 04. 30. 21:59
Előzmény: #155  Tibi0002
#158
Igen ám, de ha kapitalisták piaci körülmények között végzik ugyanazt, az már nem nevezhető sem diktatúrának, sem alamizsnának. Munka nélküli garantált jövedelem! De ki adja azt a garantált jövedelmet: a magánvállalkozások vagy az állam, amit el akarnak törölni, mert az most már diktatórikus! Nem úgy oszt, ahogy egyesek szeretnék!
Törölt felhasználó 2017. 04. 30. 20:34
Törölt hozzászólás
#157
Törölt felhasználó 2017. 04. 30. 20:00
Előzmény: #155  Tibi0002
#156
Ez sem működik csak jobb a sajtója. Amúgy ezzel a módszerrel került cipő az orosz muzsik gyerekek lábára.
Tibi0002 2017. 04. 30. 14:24
Előzmény: #154  Törölt felhasználó
#155
Ez az össznépi tulajdon dolog nagyon ismerős. Szocializmusnak hívják. Az a gond vele, hogy NEM működik. Kizárólag diktatúrával tudták/tudják fenntartani,
Törölt felhasználó 2017. 04. 30. 08:25
Előzmény: #149  Törölt felhasználó
#154
A megoldás a termelő eszközök össznépi tulajdonba adása. A garantált jövedelem minimum bevezetése az első lépés lehet egy normális világ felépítéséhez.
gambadoro 2017. 04. 29. 23:03
Előzmény: #151  David78
#153
a dinnyés sima stróman amit arcátlanul megjátszanak ennek az oka az, hogy a garancsi klán már nem annyira megbízható a vejét persze tolja azért de a saját pénzt máshova teszi most már ennyike sima tolvaj
Vazsmegyei 2017. 04. 29. 22:16
Előzmény: #151  David78
#152
Tudod nekem azért tetszik "egyenlőre" az a megállapításod, hogy újraosztás is történt! Volt ott elég sok magánügy amire ráfért már az újraelosztás! Az hogy seggnyalóknak meg a Mészárosnak jutott, az mind magyaroknak jutott, nem kell szégyenkezni emiatt! A Ruszki ügy meg a fiókból előráncigált manipuláció, szóra sem érdemes! Orbán ezek szerint profi munkát végez, ha ennyire szíveden viseled az ország sorsát!
David78 2017. 04. 29. 21:48
Előzmény: #150  Vazsmegyei
#151
Ne erőlködj, már a haverja is megmondta róla, hogy orbán egy G*ci :)Amúgy meg orbán már olyan mélyre ásta el magát, hogy hozzá képest Gyurcsány az őszödi beszéddel maga a megtestesült léghajó. Teljesség igénye nélkül fő hazaáruló vezérünk bűnei:- oktatás szétverése- termőföldek, trafikok és nagyjából minden amiben pénz van szétverése, lenyúlása és újraosztása a cimbiknek- inkompetens seggnyalók és pénztáros lőrinc kezére játszotta a fél országot a másik felét pedig a ruszkikhoz láncolja- média beszántása és hazugsággyárrá alakítása- magánnyugdíj kizsarolás- egészségügy további lecsúszása, emberek halálaés még sorolhatnám... Nincs olyan jótétemény, ügyes húzás, ami feledtethetné az eddigi kárt és rombolást. Ha mégis megbánná bűneit azt javasolnám, hogy saját élete feláldozása árán mentsen meg egy hibás fékkel száguldó iskolabuszt...
Vazsmegyei 2017. 04. 29. 20:35
Előzmény: #149  Törölt felhasználó
#150
Más szemében a szálkát! link EGYÉBKÉNT MAGA A „TÉNY” FOGALMA IS MAGYARÁZATRA SZORUL NÉMIKÉPPEN.Mert nem oly egyszerű dolog az. A haladás hívei szerint például tény az, amit legalább két libsi újságíró állít és rossz Orbánbasinak. (Azért kell kettő, hogy demokratikus legyen és az „elemzők”, a „szakértők” többségére lehessen hivatkozni.) Bármi, ami véletlenül jó Orbánbasinak, az nem tény, hanem lakájmédia.A Lenin elvtársnak tulajdonított mondás, mely szerint a tények makacs dolgok, bizonyára nem igaz, mert nem a tények makacsok hanem sokkal inkább a haladás hívei, és a haladáshoz a kognitív disszonancián keresztül vezet az út.
Törölt felhasználó 2017. 04. 29. 19:10
#149
A GONOSZ SPEKULÁNSOK ÉS A JÓ BEFEKTETŐK 2017. ÁPRILIS 29. SZOMBAT | 13:05 | CITADELLA Tudjátok mi a különbség a spekuláns és a befektető között? A politikusok tudják. Amikor valaki egy adott ország devizáját vásárolja, államkötvényeit, részvényeit, vállalatait veszi, akkor ő egy kiváló befektető, aki az ország jobbulásáért tesz, aki erősíti a honi devizát, támogatja az adósságfinanszírozást, egyszóval jót tesz az országgal, amiért minden tiszteletet megérdemel. Kedvesen, barátságosan kell vele bánni. Viszont ha ugyanez az ember – esetleg azt látva hogy az adott ország vezetői meghibbantak, vagy recesszió közeledtét sejti, vagy mert szüksége van a pénzre – elkezdi eladni ugyanezeket az eszközöket, kivonul az országból, akkor egyből gonosz spekulánssá válik. Olyan emberré, aki az ország romlását akarja. Sőt, gyakran már az is elég ehhez, ha ki akarja vinni az országból a megtermelt profitot (amelyet a korábbi befektetésein, amikor még tiszteletreméltó befektető volt, megkeresett). Pedig a motiváció mindig ugyanaz: józan vagy kevésbé józan megfontolás alapján a befektető/spekuláns úgy látja valami okból , hogy az ország ügyei jó (rossz) irányba mennek, és ebből profitálni óhajt, így megveszi (eladja) az adott ország különböző eszközeit: kötvényeit, részvényeit, devizáját. Nem a gonoszság mozgatja, hanem az a várakozása, hogy pénzt fog keresni. Nem azért veszi meg a dollárt, a forintot, a magyar államkötvényt, mert jót akar Trumpnak vagy Orbánnak, és nem is azért adja el (ne adj isten shortolja be) ezeket, mert utálja a fent említett személyeket. Sőt, simán lehet, hogy imádja Trumpot, de attól tart, hogy politikája mondjuk atomháborúhoz vezet, ezért eladja a dollárt, és helyette aranyat, svájci frankot vagy babkonzervet vesz. És az is lehet, hogy utálja Orbán Viktor, de azt gondolja, hogy a magyar állampapírok kamata még mindig sokkal jobb, mint bármi más, így vásárol belőlük. Nem véletlen szokták a befektetőket/spekulánsokat a szavanna ragadozóihoz hasonlítani. Nem a legnagyobb kafferbivalyra támadnak, hanem a sérült, háromlábú gazellára, amely nem tud elfutni. Olyan befektetést keresnek, aminek kicsi a(z érzékelt) kockázata, de nagy a (várható) hozama. Az oroszlánok egészségesen tartják a csordát, a befektetők pedig a gazdaságot. Ha egy ország vezetése meghibban, akkor onnan a saját lakossága (akik pont olyan spekulánsok mint bárki más!) fogja kimenekíteni a pénzt, amitől a devizája meggyengül, államadósságát nem lesz, aki finanszírozza, és a kormányzat jó esetben irányváltásra készül (rossz esetben megtiltják a deviza külföldre vitelét, még rosszabb esetben az emberek külföldre utazását is). És most nem akarok elkezdeni Soros-ozni, de miután idehaza mostanában annyiszor elmondták, hogy Soros milyen kártékony, és mekkora szenvedést okozott az angol népnek, érdemes utánaolvasni, hogy valójában mi történt. Nagyon röviden a helyzet az volt, hogy a brit kormány összekötötte a devizáját a német márkával (az euró előfutáraként), de ez természetszerűen szükségessé tette, hogy a két országa kamata is egyforma legyen (ha nem az lett volna, akkor kockázatmentes hozamot lehetett volna elérni az egyik pénz másikra átváltásával, abban kamatoztatásával, majd visszaváltásával). Namost, a német újraegyesítés miatt Németországban megugrott az infláció, és jól fel kellett emelni a kamatokat, de Angliában meg ekkortájt éppen egyre mélyült a recesszió, naponta ezrekkel nőtt a munkanélküliség, és kamatot kellett volna rég vágni (hogy felélesszék a gazdaságot), de nem lehetett, mert bevállalták a devizák egymáshoz kötését. A brit recesszió meg csak mélyült, a munkanélküliek száma nőtt, a helyzet egyre elviselhetetlenebb lett. Ekkor számos gonosz spekuláns azt mondta, hogy ez teljesen lehetetlen helyzet, aminek úgyis az lesz a vége, hogy a britek ha választhatnak – és választhattak!!! – a között, hogy fenntartsák a devizák egymáshoz rögzítését (ami a kamatok magasan tartását jelentette), vagy feltámasszák egyre gyengülő gazdaságukat, akkor úgyis azt fogják választani, hogy leviszik a kamatokat, megállítják a recessziót, és inkább hagyják, hogy a font meggyengüljön – bármennyire is ennek ellenkezőjét állították naponta a politikusok. A választás újabb egymillió munkanélküli és a font meggyengítése között elkerülhetetlennek látszott: ez volt a példabeli háromlábú gazella. Az oroszlánok pedig rámozdultak. A britek pár nap után inkább levitték a kamatokat és elengedték a fontot, ami jelentősen meggyengült. A kamatok csökkentése után a gazdaság talpraállt, és megindult a munkahelyek számának növekedése. Ez persze – amint már fentebb leírtam – nem azt jelenti, hogy Soros és a többi spekuláns szíve vágya az volt, hogy fellendüljön a brit gazdaság, hanem csak azt, hogy elkerülhetetlennek látták ezt az utat, és szerettek volna rajta pénzt keresni. Ennek során pár héttel-hónappal előbbre hozták a font gyengülését, mint ahogy az egyébként is valószínűleg bekövetkezett volna. Ezzel előbbre hozták a brit gazdaság talpraállását is, így valójában nem, hogy károkat, hanem hatalmas hasznot hajtottak, hiszen sokkal kevesebb ember, sokkal kevesebb ideig maradt munkanélküli, mint egyébként lett volna (akit érdekel, hogy mi történt akkor, amikor a britek makacsabbak voltak, és ragaszkodtak a túlértékelt árfolyamhoz, az olvasgasson a 20-as évek monetáris történelméről, amikor az aranystandardhoz való strikt ragaszkodás hosszú éveken át többmilliós felesleges munkanélküliséget, szegénységet, éhezést okozott)… És végül a lényeg: mindenki spekulál. Aki lakást vesz most, mert azt gondolja, hogy 2 év múlva csak drágábban tudná. és az is, aki nem, mert szerinte már csak lefele mehetnek a lakásárak. Aki angolul tanul, mert azt gondolja, hogy azzal majd többet fog keresni. Aki búza helyett kukoricát vet, mert azt gondolja, hogy annak megugrik az ára. Aki aranyat vesz, mert fél a pénzügyi rendszer összeomlásától. Sőt az is, aki inflációkövető lakossági magyar állampapírt vásárol, mert azt gondolja, hogy megugrik majd az infláció. A spekuláció mozgatja a gazdaságot, mindig is így volt, és előrelátható ideig így is lesz. Ezt nem muszáj szeretni, de érdemes elfogadni. Mint ahogy azt is, hogy a gazdasági törvényszerűségeket nem lehet megkerülni. Sem 21.századi szocializmussal á lá Venezuela, sem harmadikutas, unortodox megoldásokkal. Ameddig az önérdek vezeti az embereket, és nem jön el a krisztusi mennyeknek országa, ahol megszűnik az egó uralma, addig ez így lesz… Olvasnivaló, akit bővebben érdekel a font megtámadása:link (a témaötletért és a linkért köszönet Orsinak!)
Törölt felhasználó 2017. 04. 10. 18:37
Előzmény: #147  Törölt felhasználó
#148
EGYEDÜL NEM MEGY?2017. ÁPRILIS 10. HÉTFŐ | 14:56 | CITADELLA Magyarország az elmúlt 50 év tapasztalatai alapján nem tud külső pénzügyi támogatás nélkül növekedést felmutatni. Ebben nem hozott változást sem a rendszerváltás, sem a fülkeforradalom. Érdemes végignézni, hogy mi zajlott a múltban: – A Kádár-korszakról nem is érdemes bővebben értekezni, Mong Attila kiváló könyvet írt az ország eladósodásáról, és az ebből következő fellendülések, majd kényszerű nadrágszíjhúzások koráról (link…). Akit kicsit is érdekel a hazai gazdaság története, annak kötelező olvasmány. Röviden összefoglalva: állandóan kölcsönkéregettünk valakitől, amikor meg vissza kellett volna fizetni a hiteleket, akkor jött a megszorítás, életszínvonal-csökkenés. Sajnos 1989 után ugyanez folyt pepitában: amikor tudtunk bevonni forrást, akkor volt növekedés, amikor nem, akkor nem. Ez arra utal, hogy belső alapjai nem voltak/nincsenek a növekedésnek. – Kezdődött az egész a rendszerváltás utáni mélydepresszióval (1989-1995), amiről kevesen tudják, hogy méretében (GDP-visszaesés, fogyasztáscsökkenés, munkanélküliség) nagyságrendileg hasonló volt, mint a hírhedett 1929-33-as gazdasági válság. – Ezt követte a Bokros-csomag, és az ország megmaradt vagyontárgyainak kiárusítása, amelynek során igen sok hazai cég került külföldi kézbe, 1995-1999 között az éves GDP közel 4%-a folyt be bevételként ezekből az ügyletekből. Ennek segítségével sikerült elkerülni az államcsődöt, és növekvő pályára állítani a hazai gazdaságot. (Lásd a grafikonokat itt:link – A növekedés azonban nem volt fenntartható, és 2001-2-től az állam eladósodása (a költségvetési deficit a legrosszabb pillanatokban megközelítette a 10%-ot!), majd 2004-5-től a devizahitelek tömeges felvétele segítségével sikerült csak fenntartani a növekedést. A devizahitelek beáramlásának az üteme is kb. a GDP 4%-át tette ki éves átlagban. – Ezután, amikor elapadtak a hitelek, jött a 2008-9-es válság, amiből az EU-pénzek beáramlása emelt ki minket: nagyjából évente a GDP 4%-a folyik be évek óta átlagosan. Jól láthatóan tehát, akkor ment jól itthon a szekér, ha valahonnan sikerült behozni egy csomó pótlólagos forrást. Érdekes módon mind a privatizációs bevételek, mind a hitelbeáramlás, mind az EU-pénzek nagy átlagban évente kb. a GDP 4%-át tették ki. Habár ezek hatásaikban teljesen máshogy hasznosulnak, mégis mindegyik gyakorlatilag a külső pénzügyi forrásokra való támaszkodást jelentette. Természetesen ezek közül a legkárosabb a hitelfelvétel volt, és a legelőnyösebb az EU-pénz, ami viszonzatlan átutalás, sosem kérik vissza, eredményei nagyrészt itt maradnak (persze kinél több, kinél kevesebb). Sajnálatos módon tehát nem látszik új minta Magyarországon: amikor éppen van kívülről befolyó (ilyen vagy olyan) pénz, akkor van növekedés, ha nincs, akkor jellemzően jön a válság. Erről azért fontos beszélni, mert sajnálatos módon a minta évtizedek óta megvan, és mivel a hazai gazdaság szerkezetében nincsenek olyan változások, amelyek ebben gyökeres fordulatot hoznának, ezért nem várható, hogy a jövőben más lenne a lefutás, mint a múltban. Ezért is óriási kérdés, hogy mi jön az EU-pénzek lecsengése után? Honnan szerzünk újabb forrásokat? Kitől kapunk pénzt?
Törölt felhasználó 2017. 03. 30. 14:55
#147
MITŐL LESZ GAZDAG EGY ORSZÁG? 2017. MÁRCIUS 30. CSÜTÖRTÖK | 11:27 | CITADELLA Elég jól tudjuk, hogy mitől lesz gazdag egy ország. És tudjuk azt is, hogy mitől nem. Kiváló példák vannak mindkettőre a 20. századból. A második világháború után (Nyugat)Németországban semmi más nem maradt csak maguk az emberek, a tudásuk és szorgalmuk. Gyárak lerombolva, házak szétbombázva. 20 évvel később, a semmiből az NSZK már ismét gazdasági nagyhatalom volt. 1960-ban Szingapúr egy főre jutó GDP-je 427 dollár volt (az amerikai 3000, a görög 500), mára a világ egyik legfejlettebb államává vált (bőven az amerikai, és fényévekkel a görög szint előtt járnak), az egyik legmagasabb szintű oktatással Ázsia egyik gazdasági központja. Mit csináltak jól? Mi kell a gazdagodáshoz? Magas szintű, sokak számára elérhető oktatás, jól szervezett társadalom, alacsony korrupcióval működő független intézmények, kiszámítható szabályozás. És nézzük azokat az országokat, ahol a politikai populizmus, a társadalom szétszakadása a hatalmas természeti erőforrások ellenére is csak lecsúszást hozott: Argentína, Venezuela, Nigéria. Sajnos Magyarország egyre inkább a latin-amerikai utat választja – és a mi olajunk az EU-pénz, ami egyszerre áldás és átok. A gazdagokat támogató, és szegényeknek kedvezőtlen adórendszer, az egyetemi tandíjak bevezetése (édesanyámék kilencen voltak testvérek, négyen lediplomáztak, úgy hogy nagyapám halőrként kereste a hatalmas pénzt, nagyanyám pedig értelemszerűen otthon volt: vajon ma ez lehetséges lenne???), ami a szegényebbek számára lehetetlenné teszi a társadalmi felemelkedést, a független intézmények beszántása, és most legújabb agymenésként az ország legjobb egyetemének betámadása. Ez utóbbi kapcsán csak annyit, hogy nemhogy semmibe nem kerül az államnak, de az idevonzott szellemi élet egyértelműen nagyon pozitívan hat az országra intellektuálisan, az idejövő diákok lakásbérlése, a rájuk épülő vendéglátás-szolgáltatások valószínűleg sokmilliárddal gazdagítják a költségvetést és nem kevés embert tartanak direkt módon is el. A nyugat-európai modell az, hogy a politikusok kicsit jobban élnek, mint a polgáraik, az intézmények függetlenek, a latin-amerikai/orosz modell viszont az, hogy a politikusok (vagy helyettük barátaik, családjuk, offshore-strómann-cimboráik) mérhetetlenül meggazdagodnak és populista baromságokkal, gyűlöletkeltéssel, háborúval, a társadalmi csoportok egymásnak ugrasztásával tartják fenn hatalmukat, amely jól láthatóan az egész társadalom számára hosszú távon lecsúszással, elszegényedéssel jár: szétesik a társadalmi kohézió, nincs társadalmi mobilitás, nincs fejlődés, hanem boom-bust (erős fellendülés, erős, hosszú visszaesésekkel, krízisekkel tarkítva) gazdaság alakul ki. Sajnálatos módon Magyarország ez utóbbi utat követi, amely nem vezet tartós meggazdagodáshoz, pedig Ausztria 20 év alatt tényleg utolérhető lenne, erre jó példa Szingapúr vagy Hong-Kong elképesztő ütemű fejlődése is. Mivel azonban ezen az úton megyünk, ezért ezzel kell tervezni, ehhez kell idomulni: várhatóan Latin-Amerikához hasonlóan itt is a boom-bust gazdaság lesz a jellemző: hosszú éveken át tartó igen mély, recessziós/depressziós időszakok (1989-95, 2006-2013), és az azokat megszakító fellendülések (1995-2006, 2013-????). A jelenlegi hazai gazdasági ciklust az EU-pénzek indították be, azok tartják fenn, és azok visszaesése után szerencsés esetben még 2-3 évvel tolható ki a fellendülés (2020-22?), ami után ismét hosszú gazdasági depresszió jöhet. Ilyenformán az extrém ciklikusság a magyar gazdaság velejárója lehet a jövőben is, és a kiművelt emberfőkkel fontolva haladás helyett a 3 lépés előre 2 lépés hátra mintát követjük. Egyelőre a három lépés előre résznél vagyunk, kb. a második lépésnél. Aki gazdasági szereplő, az sajnos ezzel kell, hogy számoljon… Szingapúr vs USA GDP link Magyar-osztrák GDP link
Törölt felhasználó 2016. 12. 17. 15:08
Előzmény: #142  stock33
#146
A megértésnek, elfogadásnak nem a képzelet szab határt, hanem a jövőkép egyszerűsége. Az utóbbi két oldalt visszaolvasva nem történt említés a társadalmi intézményrendszerekre gyakorolt hatásról (demokrácia, piacgazdaság, az emberi igények végtelenségét milyen mechanizmus fogja adott keretek között kielégíteni? miért kéne egyáltalán pénzrendszer egy ilyen világban?), ha korábban volt róla szó akkor elnézést.

A történelem során azt figyelhettük meg, hogy az ember vezérelte technológiai fejlődés következtében megszűnt x szakma és a fejlődés következtében 10x, 100x, 1000x új szakma jött létre.
Ha jól értem a mesterséges intelligencia által vezérelt technológiai fejlődés pongyolán megfogalmazva megszűntet minden eddigi szakmát és nem hoz létre ember által végezhető új (szellemi és/vagy fizikai) szakmát.

Fel lehetne tenni egy olyan teoretikus kérdést hogy mihez kell nagyobb képzelőerő, ahhoz hogy a mesterséges intelligencia kivált minden munkát vagy ahhoz hogy milyen új ember által végezhető tevékenységek jöhetnek létre a mesterséges intelligencia hatására?
Törölt felhasználó 2016. 12. 17. 12:32
Előzmény: #124  Peterbond
#145
tévedsz
ott bizony alanyi jogon jár nulla munka után a minimálnyugdíj ha állmp vagy, legalábbis fél év után biztosan
ha nem vagy állam akkor most emelték 15 évre eddig 10 volt, de ott is bizonyos kor után megkapod
a szoc segély pedig egészen addig a bizonyos nyugdíjig
ezt nem érted szerintem: a minimáljövedelem = létfenntartás
akinek elég elég, aki erre képes az se kriminalizálódjon és/vagy termelje az utódjaival a problémát
philosopher
philosopher 2016. 12. 17. 11:29
Előzmény: #141  stock33
#144
Ha a gépek/robotok annyira szuperintelligensek lesznek, miért fogják hagyni, hogy adóztassák őket, dolgoztassák őket. És ki fogja szétosztani a beszedett adót? Ezen ki fog dolgozni?
Tudom, ez is nagyon mai - emberi - gondolkodás. Lehet, hogy sok-sok év múlva lesz egy olyan szuperintelligencia, ami minden problémát megold, és ellát minden embert, állatot, növényeket, érezzék magukat jól. És ha az emberek hagyják magukat, ez még is jó is lehet, csak az a lényeg, hogy a szuperintelligencia meg tudja teremteni a Föld/világ működtetéséhez szükséges erőforrásokat, és ne legyenek hibái (se technológiai, se emberi), és az egyetlen célja a Föld jóléte legyen. Ekkor gyakorlatilag megalkotnánk az ideális politikust :-).
philosopher
philosopher 2016. 12. 17. 11:22
Előzmény: #142  stock33
#143
Szerintem nem véletlen, hogy az alapjövedelem bevezetéséből kiindulva ennyire nehezen értjük egymást itt többen. Én is - Peterbondhoz hasonlóan - a jelen kor körülményeiből kiindulva próbáltam elképzelni, hogy működhet az alapjövedelem: egy olyan fix jövedelemforrás, ami alanyi jogon jár, és biztos megélhetést biztosít minden embernek, aki csak akarja. Ide nem keverném néhány fejlett ország relatív magas összegű segélyét, szociális hálóját, az más, célja, hogy amíg a munka világába nem tud visszailleszkedni az egyén, ne szakadjon teljesen le, ne haljon éhen. Az elkövetkező 10-20 évben nem látom realitását az alapjövedelemnek.

És akkor a másik csoport jön egy olyan utópiával, amit 50-100 évre előre sem tudunk igazán elképzelni, de a technológiai fejlődés tényleg lehet akkora, hogy akár 20 éven belül itt lehet. De ha ez meg is valósul, az emberek nem tudnak ennyi idő alatt gyökeresen megváltozni - szerintem. Hiába kapna mindenki egyenlő, kényelmes megélhetést biztosító jövedelmet, a rivalizálás, önzés, becsvágy nem fog kihalni, és ez a társadalom sem hiszem, hogy nyugodtan működhet. Vagy ha az emberek, és az általa életre hívott mesterséges szuperintelligencia is teljesen önzetlenül, egymást segítve tud együttműködni, azokat már nem is hívnám embereknek és gépeknek. Ennél nagyobb esélyt látok - ha a technológiai fejlettség tényleg ekkorát ugrik hirtelen - hogy a gépek, robotok, melyek tegyük fel végtelen erőforrással is rendelkeznek, egyszerűen az emberek fölé kerekednek, és az emberek kihalnak. Viszont ha ez történik, igaza lesz Peterbondnak, hogy az alapjövedelem nem old meg semmit :-).
stock33
stock33 2016. 12. 17. 07:24
Előzmény: #138  Peterbond
#142
még annyit tennék hozzá, hogy a munka világából az emberek döntő többsége az előtt ki fog szorulni, hogy itt az emberiség minden problémáját megoldó szuperintelligens mesterséges intelligencia venné át a "hatalmat".

a folyamat elején járunk, de az exponenciálisan gyorsul. még bőven abban a fázisban tartunk, amikor az ember irányít mindent. gyerekcipőben jár a folyamat. kísérleti fázisban. de nem az a kérdés, hogy bekövetkezik-e, hanem az, hogy milyen gyorsan változik meg az általad ismert, megszokott világ.
stock33
stock33 2016. 12. 17. 07:18
Előzmény: #138  Peterbond
#141
tehát azt el tudod képzelni, hogy orvos-kutatók százezreinek évtizedes munkáját ki tudja váltani a mesterséges intelligencia.
szuper, első lépcsőt meglépted.
azt is el tudod képzeni, hogy ezt nem csak a rákkutatásban tudja majd a gép megtenni? orvos-kutatók nem kellenek. mindenki más kell? vagy azt is el tudod képzelni, hogy a gépek hatékonyabban tudnak majd utcát söpörni? hány milliárd ember munkájának elértéktelenedése után kezded azt mondani, hogy esetleg itt valami más világrend közeleg?

"Megis mind tudd gepkocsit vezetni."
arra gondolsz, amit írtam, azaz hogy az ember a termelő-használó módból átáll tisztán használóba? bravó, ezek szerint kezdesz egy olyan jövőképpel barátkozni, amikor az embernek már nincs helye a munka világában.
vagy esetleg látsz olyan munkatevékenységet, amit a felszabaduló 4 milliárd ember abban a világban is nap mint nap végez, ahol a rák ellenszerét 2 nap alatt kifejleszti a mesterséges intelligencia (és amit több százezer kutató 100 év alatt se lenne képes elvégezni)?
esetleg képezzük át a buszsofőröket kvantumfizikussá?

vagy... vagy a jövő azt hozza, hogy az ember kiszorul a munka világából? és a gépek fognak dolgozni, adóztatják majd őket, és az ember kap alapjövedelmet?

Topik gazda

Portfolio
Portfolio
4 5 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek