A brit kormány lecsap a palagáz-kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokra
A brit kormány bejelentette, hogy ezentúl közvetlenül adja ki az engedélyt palagáz kitermelésére, annak érdekében, hogy megkerülje a gyakran túl lassú és vonakodó helyi hatóságokat.
A kormány ezen kívül lecsap a palagáz-kitermelést akadályozó önkormányzatokra is. Különösképpen azokat az önkormányzatokat szeretnék azonosítani, akik túllépik a kitermelési engedélykérelem elbírálására adott 16 hetes törvényi határidőt. A kormány szintén hozzáférhet majd az engedélyezési dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor a kitermelésre vonatkozó engedélyt elutasították, de a döntést kifogásolta a vállalat, ami engedélyt kért a fúrásokra.
A konzervatív kormányfő, David Cameron kabinetje lelkes támogatója a palagázhoz kapcsolódó fejlesztéseknek, mivel úgy vélik, hogy az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló energiaforrásra alapozva a gazdaság is bővülhet. De az ambícióik ütköznek a palagáz kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokkal, akik eddig felelősek voltak az engedélyek kiadásáért. (Le Figaro)
Megugrott a liszt ára, tovább drágulnak a pékáruk - erről számolt be az RTL Híradója. Ennek az egyik oka az, hogy a szélsőséges időjárás miatt majdnem tizedével kevesebb gabona termett Európában. Magyarországon már 25 százalékkal többe kerül a kenyér, mint két éve, ugyanennyi idő alatt a liszt ára 21 százalékot emelkedett a boltokban. Szeptemberben nálunk mérték a második legmagasabb inflációt az unióban.
igen, a klatrátágyú régi "találmány"... mondjuk a tengerek mélyvizi rétegei a húzósak, azokban lényegesen több a csapdába ejtett metán, mint a szárazföldön - de azoknak meg nem 1-2 C fok kell, a nyomás ott "teszi" a dolgát...
Itt több félreértés is volt: 1. ha az oroszoktól új közvetítő cégen keresztül hozzuk be a földgázt, akkor a megújuló partner miatt a forrás (azaz a partner) is megújuló, legalábbis a jogászubhumánok szoktak ilyeneket tornázgatni az inferior gumiszabályaikkal :) 2. a boszorkányok fából vannak, tehát égnek, tehát ha újra bevezetnék a boszorkány-pereket, akkor akár fűteni is lehetne velük... a középkori szintű intellektus már megvan hozzá, már csak szét kell verni az oktatást még jobban (fog ez menni jeligére), és a híveik el is hiszik, hogy ez a nyerő...
Valójában annyi történik hogy mivel zajlik a felmelegedés ez kiolvadással jár. Ha minden kísérőjelenségre külön rácsodálkozunk akkor az újságíróknak máris ki van töltve a fél napjuk a következő évtizedekben.
Nemrég láttam egy dokumentum filmet, ahol az erdőtüzekről volt szó és egy tűzoltó is nyilatkozott. Nagy meglepetésemre a tűz okát azzal magzarázta, hogy több a csapadék és nagyon "besűrűsödtek" az erdők. Régebben nem voltak ekkora összefüggő területek, tele aljnövényzettel. Én is meglepődtem, gondoltam minden kiszáradt.
A Mátrai Erőmű leendő hatalmas, 500 megawattos gázblokkját „lehetőleg” megújuló forrásból látnák el - mondta Gulyás Gergely a kormányinfón. . "Tudják, mivel megy egy megújulós gázerőmű? Sz*rral. Igen, a fekália egy megújuló energiaforrás. Egy 500 MW-s gázerőművet vagy hárommillió tehén lenne képes... ellátni. Akkor igazán fürdenénk a... tejben-vajban. Ismertek más lehetőségek is – emberi ürülék, egyéb trágyák-hulladékok –, de ezek is legfeljebb néhány MW-s kiserőművek meghajtására képesek. Távolabbról ugyanis nem éri meg beszállítani az alapanyagot. Ráadásul az így keletkező biogáz nem pumpálható a közhálózat jobb fűtőértékű, szibériai molekulái közé. Meg aztán a világon nincs ekkora tartály. Vagy amiként egy forrásom fogalmazott: sok sz*r van ebben az országban, de ennyi azért nincs. Bár ahogy elnézem a Mátrai Erőmű ügyét... Lehet, hogy Gulyás Gergely mégis tud valamit." Mátrai biogáz
Nehezebb megjósolni az időjárást a klímaváltozás miatt , , Az ELTE Elméleti Fizikai Tanszék és Az MTA–ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoportmunkatársai, Haszpra Tímea és Herein Mátyás, valamint a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézet tudományos segédmunkatársa, Topál Dániel a világon elsőként mutatták meg, hogy az Északi-sark és az alacsonyabb szélességek éghajlatát mintegy összekapcsoló légköri nyomásanomália-mintázat (Arktikus Oszcilláció: AO) melegebb éghajlati rezsim felé haladva jelentős változáson mehet keresztül mai szerkezetéhez és tulajdonságaihoz képest – írja az ELTE weboldala. , A magyar kutatók tanulmányát a Journal of Climate tudományos szaklap hasábjain lehet elolvasni. Az év téli hónapjaiban az Északi-sark körüli területek fölött a légkör magasabb légrétegeiben kialakul az úgynevezett poláris örvény, amelyet az óramutató járásával ellentétes irányú körkörös áramlás jellemez. Az erős poláris örvény a hideg sarki levegőt alapvetően a sarok körül bezárva tartja, megakadályozva ezzel az alacsonyabb szélességekre történő hideg levegő „lefolyását”, azaz a hidegbetöréseket. Ezzel ellentétben gyengébb poláris örvény esetén a kevésbé intenzív zonális szeleknek köszönhetően Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában is hidegebb téli időszakokra számíthatunk. ,Az AO fázisai a poláris örvény erősségével hozhatók kapcsolatba, és azt számszerűsítik, hogy az arktikus levegő milyen mértékben juthat el a közepes szélességekre. , Klímaszimulációk alapján az ELTE kutatói elméleti szinten újfajta megközelítést alkalmaztak, és megmérték, hogy az AO változását hogyan befolyásolja a klímaváltozás. Ez a megközelítés a pillanatnyi empirikus ortogonális függvény analízis (SEOF analízis) nevet kapta., , A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy az Arktikus Oszcillációt jellemző nyomásanomália-mintázatok a melegedő éghajlati rendszerben elmozdulhatnak helyükről, valamint a tipikus anomáliaértékek is változhatnak, ezzel átalakítva a ma ismert téli éghajlatunkat jellemző elrendeződést. Az átrendeződések következtében egyes távoli területek közötti ismert és legtöbbször állandónak feltételezett távkapcsolatok is megváltozhatnak, a köztük lévő korrelációk erőssége is változhat. , A kutatás különösen fontos eredménye, hogy az AO-ban történt változást nagyobb mértékűnek találták olyan éghajlati forgatókönyvek esetén, amelyeket a kibocsátott üvegházgáz nagyobb mennyiségének köszönhetően magasabb globális átlaghőmérséklet jellemez. Mindez felhívja a figyelmet arra, hogy az egyre növekvő üvegházgáz kibocsátás olyan változásokat indíthat el, melyek ma még alig ismertek, megértésükben pedig kulcsszerep juthat a magyar kutatók által kidolgozott és most bemutatott módszertannak és a sokasági klímamodelleknek, lehetővé téve így az éghajlati rendszer jövőbeni viselkedésének pontosabb feltárását.
Klímaváltozás
A brit kormány bejelentette, hogy ezentúl közvetlenül adja ki az engedélyt palagáz kitermelésére, annak érdekében, hogy megkerülje a gyakran túl lassú és vonakodó helyi hatóságokat.
A kormány ezen kívül lecsap a palagáz-kitermelést akadályozó önkormányzatokra is. Különösképpen azokat az önkormányzatokat szeretnék azonosítani, akik túllépik a kitermelési engedélykérelem elbírálására adott 16 hetes törvényi határidőt. A kormány szintén hozzáférhet majd az engedélyezési dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor a kitermelésre vonatkozó engedélyt elutasították, de a döntést kifogásolta a vállalat, ami engedélyt kért a fúrásokra.
A konzervatív kormányfő, David Cameron kabinetje lelkes támogatója a palagázhoz kapcsolódó fejlesztéseknek, mivel úgy vélik, hogy az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló energiaforrásra alapozva a gazdaság is bővülhet. De az ambícióik ütköznek a palagáz kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokkal, akik eddig felelősek voltak az engedélyek kiadásáért. (Le Figaro)