Ezek érdekes irányelvek, de pl. idehaza a legtöbb cég alapszabályában az szerepel, hogy a közgyűlések napirendjére pontokat felvetetni, és határozatokat előterjeszteni 1%-os részesedéssel a társaság tőkéjében lehet, azaz ez kevésbé szigorú, mint az EU irányelv. . Azon irányelvi pont, miszerint 0,5% tulajdonrész esetén beazonosítható a tulajdonos, nagyon érdekes - különösen itt - de arról nem tudok, hogy ez nálunk működik-e; elvileg kellene. Van esetleg valakinek erre nézve hazai tapasztalata?
869.462 db - - 699.364 db 600.000 db 600.000 db . a listádhoz képest a két középső magánszemély valószínűleg eltűnt az első 4 legnagyobb részvényszámmal rendelkező tulajdonosok közül - szóval érdekes lehet(ne) a személyük :-) . plusz betettem az új 4-es további két rv-számát tájékoztatásul
Törölt felhasználó2021. 05. 24. 19:29
#91697
Új intézmény: a részvényesi képviseleti tanácsadó Az
Európai Parlament és a Tanács 2017-ben irányelvet alkotott a hosszú távú
részvényesi szerepvállalás ösztönzéséről. Ennek egyik indoka az volt, hogy egyre
több intézményi befektető és portfoliókezelő vette igénybe az ún. részvényesi
képviseleti tanácsadó szolgáltatását, aki kutatással, tanácsadással, illetve
ajánlásokkal segíti a befektetőket abban, hogy miként szavazzanak a tőzsdére
bevezetett részvénytársaság közgyűlésein. https://gmtlegal.hu/hir/uj-intezmeny-a-reszvenyesi-kepviseleti-tanacsado.php
Meghatározza az arra vonatkozó
szabályokat, hogy hogyan lehet gyakorolni a részvényesi jogokat az uniós
székhellyel rendelkező és a részvényeivel uniós szabályozott piacon
kereskedő társaságok közgyűlésein.
A 2017-es átdolgozás (az (EU) 2017/828
irányelv) célja a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzése
annak érdekében, hogy a döntéseket a társaságok hosszú távú stabilitása
érdekében hozzák meg, és figyelembe vegyék a környezetvédelmi és a
társadalmi problémákat is. A felülvizsgált irányelv:
megkönnyíti a részvényesek azonosítását és az információcserét a részvényesek és a társaság között;
növeli az igazgatók javadalmazásának felügyeletét;
szabályozza a kapcsolt felekkel folytatott ügyleteket*; valamint
nagyobb átláthatóságot vezet be.
FŐBB PONTOK
Egy társaság köteles tájékoztatni a
részvényeseket a közgyűlésekről – ideértve a 21 napos értesítési
határidőt, a dátumot, a helyszínt, a napirendet, a szavazási és
részvételi eljárásokat –, melyeket köteles feltüntetni a honlapján.
A társaságoknak tájékoztatást kell adni egyéb témákról is, így például:
a részvények és szavazati jogok teljes száma;
a közgyűlés elé terjesztendő dokumentumok;
határozattervezet a gyűlés minden napirendi pontjára vonatkozóan; és
a
képviselő útján történő szavazáshoz használandó nyomtatványok (amikor
egy részvényes egy másik személyt vagy társaságot hatalmaz fel jogainak
gyakorlására a közgyűlésen).
A részvényeseknek joguk van:
a
közgyűlések napirendjére pontokat felvetetni, és határozatokat
előterjeszteni (amennyiben rendelkeznek 5%-os részesedéssel a társaság
tőkéjében);
kérdéseket feltenni a közgyűlés napirendi pontjaihoz kapcsolódóan, amelyekre a társaság köteles válaszolni; és
részt
venni és szavazni korlátozások nélkül, kivéve a társaság által a
részvények birtoklására vonatkozóan meghatározott referenciadátumot.
Az uniós országok
kötelesek megszüntetni minden korlátozást, amely a részvényeseknek a
közgyűlésen elektronikus úton való részvételére vonatkozik, és elfogadni
a képviselők elektronikus úton történő kijelölését. A társaságok
továbbá kötelesek meghatározni a leadott szavazatok pontos számát minden
egyes határozatra vonatkozóan, és kötelesek legfeljebb 15 napon belül
közzétenni az eredményeket. Az egyes uniós országok dönthetnek úgy is,
hogy szorosabb határidőket alkalmaznak.
Az (EU) 2017/828 irányelv módosítja a 2007-es irányelvet, és kiegészül további jogokkal a következők szerint:
Az igazgatók javadalmazásának véleményezése
A részvényeseknek jogukban áll legalább minden negyedik évben szavazni az igazgatói javadalmazásról szóló szabályzatról.
Az adott uniós tagállam döntése szerint a szavazat kötelező erejű és konzultatív jellegű is lehet.
A
szabályzatnak támogatnia kell a társaság stratégiáját. Részleteznie
kell az igazgatók javadalmazásának fix és változó komponenseit, ideértve
a nyugdíj fő jellemzőit és valamely szerződés megszüntetése esetén járó
kifizetéseket.
Változó javadalmazás esetén az igazgató
teljesítményét adott esetben pénzügyi és nem pénzügyi kritériumok
alapján is értékelni kell. A szabályzatban szerepelnie kell, hogy
visszakövetelési rendelkezés vagy halasztási vagy tartási időszak
alkalmazandó-e.
Továbbá a részvényeseknek joguk van szavazni az
éves javadalmazási jelentésekről, amelyek tájékoztatnak az egyes
igazgatóknak az előző üzleti évben nyújtott javadalmazásról. Az uniós
tagállamok engedélyezhetik a kis- és középvállalkozások számára, hogy
szavazás helyett konzultáljanak a közgyűlésen.
A javadalmazási szabályzatot és a jelentéseket is közzé kell tenni.
A részvényesek azonosítása
A
társaságoknak joguk van azonosítani a részvényeseiket, és tájékoztatást
kérni a részvényes személyazonosságáról bármely közvetítőtől, akinek
birtokában vannak ezek az információk. A közvetítők (mint például a
bankok) kötelesek késedelem nélkül megadni ezeket az információkat.
Az
uniós tagállamok alkalmazhatnak egy olyan követelményt, mely értelmében
ahhoz, hogy egy társaság kérhesse egy részvényes azonosítását, annak a
részvényeknek vagy a szavazatai jogoknak legalább 0,5%-ával kell
rendelkeznie.
A részvényesi jogok gyakorlásának megkönnyítése
Az
új szabályok célja, hogy megkönnyítsék a más tagállambeli illetőségű
részvényesek számára a közgyűlésen való részvételt és a szavazást.
A
részvényesi jogok gyakorlását – ideértve a közgyűléseken való
részvételhez és a szavazáshoz való jogot – a közvetítőknek kell
megkönnyítenie.
A közvetítők továbbá kötelesek megadni minden, a
társaságtól származó információt a részvényesek számára, ami lehetővé
teszi a részvényesek számára, hogy megfelelően gyakorolják a jogaikat,
továbbá át kell adniuk a társaság számára azokat az információkat,
amelyeket a jogaik gyakorlására vonatkozóan a részvényesektől kapnak.
Kapcsolt felekkel folytatott ügyletek
Egy
tőzsdén jegyzett társaság és egy kapcsolt fél közötti bármely lényeges
ügylet esetében (melynek fogalmát minden uniós tagállam saját maga
határozza meg):
az ügyletet nyilvánosan be kell jelenteni;
az
uniós tagállamtól függően egy független jelentés közzétételére lehet
szükség, amely megvizsgálja, hogy az ügylet a társaság és a többi
részvényes szempontjából méltányos és indokolt-e;
az ügyletet a
részvényeseknek vagy az igazgatótanácsnak kell jóváhagynia. Az uniós
tagállamok előírhatnak részvényesi jóváhagyást is.
Átláthatóság az intézményi befektetőkre, az eszközkezelőkre és a részvényesi képviseleti tanácsadókra vonatkozóan
Az
intézményi befektetők és az eszközkezelők kötelesek közzétenni egy
szabályzatot a részvényesi szerepvállalásról, illetve megindokolni azt,
ha az ellenkezője mellett döntöttek. Ezenkívül évente közzé kell tenniük
információkat arra vonatkozóan, hogy hogyan hajtották végre ezt a
szabályzatot, különösen arról, hogy hogyan szavaztak a fontos
szavazásokkor.
Az intézményi befektetők kötelesek részletezni,
hogy tőkebefektetési stratégiájuk főbb elemei hogyan felelnek meg
kötelezettségeik profiljának és időtartamának, továbbá hogy ezek hogyan
járulnak hozzá eszközeik közép- és hosszú távú teljesítményéhez.
Az
eszközkezelők kötelesek közölni az intézményi befektetőkkel, hogy
befektetési stratégiájuk és annak végrehajtása hogyan járul hozzá az
intézményi befektető vagy az alap eszközeinek közép- és hosszú távú
teljesítményéhez.
Az intézményi befektetőkre és az
eszközkezelőkre vonatkozó további átláthatósági követelmények célja,
hogy támogassák a hosszú távú befektetési stratégiák fejlesztését, és
kötelezzék az eszközkezelőket arra, hogy az intézményi befektető és
annak végső kezdvezményezettjei legjobb közép- és hosszú távú érdekeit
szem előtt tartva intézkedjenek.
A részvényesi képviseleti
tanácsadók (akik kutatással, tanácsadással és ajánlással segítik a
szavazást) kötelesek megfelelni az átláthatósági követelményeknek. Be
kell számolniuk az általuk alkalmazott magatartási kódex alkalmazásáról,
illetve meg kell indokolniuk azt a nyilvánosság számára, ha az
ellenkezője mellett döntöttek.
Az (EU) 2018/1212 végrehajtási rendelet meghatározza a következőkre vonatkozó minimumkövetelményeket:
a részvényesek azonosítása;
információk megadása; és
a részvényesi jogok gyakorlásának megkönnyítése.
MIKORTÓL HATÁLYOSAK EZEK AZ IRÁNYELVEK?
A 2007/36/EK irányelv 2007. augusztus 3. óta
hatályos. Az (EU) 2017/828 irányelv által módosított szabályok 2017.
június 9. óta hatályosak, és ezeket az uniós országokban 2019. június
10-ig kellett törvénybe foglalni.
HÁTTÉR
További információk a következő oldalakon állnak rendelkezésre:
KULCSFOGALMAK
Kapcsolt felekkel folytatott ügylet:
olyan ügylet, amely a társaság és egy olyan természetes személy vagy
egy másik olyan jogi személy között jön létre, amellyel előzetes
kapcsolattal rendelkezik. Ezek például olyan ügyletek, amelyek felei
többségi részvényesek, kulcspozíciókban lévő vezetők vagy ugyanazon
csoportba tartozó társaságok.
FŐ DOKUMENTUMOK
Az Európai Parlament és a Tanács 2007/36/EK
irányelve (2007. július 11.) az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról a
tőzsdén jegyzett társaságokban (HL L 184., 2007.7.14., 17–24. o.)
A 2007/36/EK irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/828
irányelve (2017. május 17.) a 2007/36/EK irányelvnek a hosszú távú
részvényesi szerepvállalás ösztönzése tekintetében történő módosításáról
(HL L 132., 2017.5.20., 1–25. o.)
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUM
A Bizottság (EU) 2018/1212
végrehajtási rendelete (2018. szeptember 3.) a 2007/36/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek a részvényesek azonosítására, az
információk továbbítására és a részvényesi jogok gyakorlásának
megkönnyítésére vonatkozó rendelkezések tekintetében történő
végrehajtására vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról (HL L
223., 2018.9.4., 1–18. o.)
Törölt felhasználó2021. 05. 24. 18:47
#91695
Többet már nem rakok be csak lássátok ez azért nem egyszerű, kell jogász támogatás és nem lesz rövid idő: 14.9.1.2.2. A közgyűlés kötelező összehívásának esetei3:270.§ [A közgyűlés kötelező összehívásának esetei] (1)
Az igazgatóság köteles nyolc napon belül – a felügyelőbizottság
egyidejű értesítése mellett – a szükséges intézkedések megtétele
céljából a közgyűlést összehívni vagy közgyűlés tartása nélkül történő
határozathozatalt kezdeményezni, ha bármely tagjának tudomására jut,
hogya) a részvénytársaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent;b) a részvénytársaság saját tőkéje az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;c) a részvénytársaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagyd) a részvénytársaság vagyona a tartozásait nem fedezi. (2)
Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a részvényesek kötelesek a
közgyűlésen vagy közgyűlés tartása nélkül olyan határozatot hozni, amely
alkalmas az (1) bekezdésben megjelölt okok megszüntetésére; vagy
dönteniük kell a társaság átalakulásáról, egyesüléséről vagy
szétválásáról; ezek hiányában a társaság megszüntetéséről. A közgyűlés
ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani. (3)
Ha a közgyűlés befejezését követő három hónapon belül az összehívására
okot adó, az (1) bekezdés a) pontja szerinti körülmény változatlanul
fennáll, az alaptőkét le kell szállítani. A kft.-hez
hasonló módon (3:189.§) a Ptk. részvénytársaságok esetén is rögzíti a
közgyűlés összehívásának kötelező eseteit, az esetek a Gt. 245.§ (1)
bekezdéséhez képest nem változtak. A Ptk. itt is rögzíti, hogy a döntési
kötelezettségének a társaság közgyűlés tartása nélkül történő
határozathozatallal is eleget tehet. Bár a Ptk. a Gt.-nél általánosabb
kifejezéseket használ, a részvényesek feladata érdemben nem változik a
Gt. 245.§ (2) bekezdéséhez képest: meg kell szüntetni a közgyűlés
összehívását szükségessé tévő okot. Részben új rendelkezés, hogy a
meghozott határozat végrehajtására három hónapos határidőt ír elő a
Ptk., a Gt. 245.§ (3) bekezdése korábban csak annyit rögzített, hogy az
alaptőke leszállítása kötelező, ha a részvénytársaság saját tőkéje
veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent, és a
közgyűlés befejezését követő három hónapon belül e körülmény
változatlanul fennáll. Az új rendelkezés az (1) bekezdésben megjelölt
valamennyi ok orvoslására három hónapos határidőt szab.
1.299.545.- 829.306.- 730.000.- 699.364.- neveket nem írok az adatvédelem miatt
Törölt felhasználó2021. 05. 24. 18:43
#91693
3:272. § [A közgyűlés összehívásának speciális szabályai nyilvánosan működő részvénytársaságoknál]
(1)[30]
Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a közgyűlésre szóló meghívót
a közgyűlés kezdő napját legalább harminc nappal megelőzően, a társaság
honlapján kell közzétenni. A közgyűlésre szóló meghívó tartalmazza a
napirend kiegészítésére való jog gyakorlásának feltételeit is, továbbá
feltünteti a határozattervezetek és a közgyűlés elé terjesztendő
dokumentumok eredeti és teljes terjedelmű szövege elérhetőségének
helyét. (2)
Ha a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényeire tett nyilvános
vételi ajánlattal kapcsolatos részvényesi állásfoglalás miatt vagy az
eredményes nyilvános vételi ajánlattételi eljárást követően a
befolyásszerző kezdeményezésére rendkívüli közgyűlés összehívására kerül
sor, a közgyűlést annak kezdőnapját legalább tizenöt nappal megelőzően
kell összehívni. (3)[31]
A nyilvánosan működő részvénytársaság a társaság honlapján, a
közgyűlést megelőzően legalább huszonegy nappal nyilvánosságra hozza:
a)
az összehívás időpontjában meglévő részvények számára és a szavazati
jogok arányára vonatkozó összesített adatokat, ideértve az egyes
részvényosztályokra vonatkozó külön összesítéseket;
b)
a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatos előterjesztéseket, az azokra
vonatkozó felügyelőbizottsági jelentéseket, valamint a határozati
javaslatokat;
c)
a képviselő útján, illetve levélben történő szavazáshoz használandó
nyomtatványokat, ha azokat közvetlenül nem küldték meg a
részvényeseknek. (4)[32]
Azoknak a részvényeseknek, akik ezt kívánják, a közzéteendő közgyűlési
anyagokat a közgyűlési anyagok nyilvánosságra hozatalával egy időben
elektronikus úton is meg kell küldeni.
1.299.545.- 829.306.- 730.000.- 699.364.- neveket nem írok, az adat védelem miatt
Törölt felhasználó2021. 05. 24. 18:39
#91691
Az nyrt. közgyűlésének speciális szabályai a veszélyhelyzetben
Társasági jog
•
2020. április 15.
A 102/2020. (IV.10.) Korm. rendelet (Rendelet) a nyilvánosan
működő részvénytársaság (nyrt.) közgyűlésére is tartalmaz a Ptk.-tól eltérő szabályokat
arra az esetre, ha a közgyűlés a kijárási korlátozásra vonatkozó előírások
betartása mellett korlátozott a döntéshozatalban.
Ügyvezetési döntéshozatal a közgyűlés hatáskörében
Az nyrt. ügyvezetése jogosult döntést hozni olyan
kérdésekben, amelyek egyébként a közgyűlés hatáskörébe tartoznának, így
jogosult:
dönteni a már közzétett közgyűlési napirenden szereplő
kérdésekben,
határozni a számviteli törvény szerinti beszámoló
elfogadásáról,
dönteni az adózott eredmény felhasználásáról,
dönteni a közgyűlés hatáskörébe tartozó, a társaság
törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet
kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében
felmerülő halaszthatatlan ügyekben,
módosítani a társaság alapszabályát,
a közzétett napirenden szereplő határozati javaslatoktól
eltérően is dönteni, ha a közgyűlési meghívó már közzétételre került.
Az ügyvezetés döntések meghozatalára vonatkozó korábbi –
akár a saját részvény megszerzésére vonatkozó ‒ felhatalmazásai időtartama, ha
a felhatalmazás a veszélyhelyzet alatt járna le, a veszélyhelyzet megszűnését
követő soron következő közgyűlés időpontjáig meghosszabbodik, kivéve, ha az
ügyvezetés a felhatalmazás tárgyában döntést hozott.
Az ügyvezetés dönthet az osztalék kifizetéséről is
Az ügyvezetés köteles 2020. április 30-ig, vagy ha a
társaság üzleti éve a naptári évtől eltér, a mérlegfordulónapot követő negyedik
hónap végéig határozni a társaság beszámolójáról. Az ügyvezetés dönthet az adózott
eredmény felhasználásáról, osztalék fizetéséről is.
Közgyűlés kezdeményezése az osztalék fizetéséről szóló
döntés utólagos jóváhagyásáról
Az osztalék kifizetése a közgyűlés jóváhagyásához köthető: ha
a részvényesek közgyűlés tartását kezdeményezik, az osztalék csak akkor
fizethető ki, ha a beszámolót és az osztalék kifizetéséről szóló döntést a
közgyűlés is jóváhagyja.
Ha a részvényesek nem kérik a közgyűlés összehívását, úgy az
osztalékot ki lehet fizetni, és a beszámoló elfogadása, az osztalékról szóló
döntés, illetve az osztalék kifizetése a következő közgyűlés napirendjén már
nem szerepelhet.
A közgyűlés kezdeményezésének feltételei az alábbiak:
Az arra jogosult részvényesek kérhetik: azok a
részvényesek kezdeményezhetik, akik az eredetileg közzétett meghívóban vagy a
Rendelet alapján közzétett felhívásban megjelölt közgyűléssel összefüggésben
kért és lefolytatott tulajdonosi megfeleltetés alapján az nyrt. részvénykönyvében
szerepelnek.
Jogvesztő határidőn belül kérhetik: ha a társaság üzleti
éve a naptári évvel egyezik, úgy 2020. május 31-ig, ha a társaság üzleti éve a
naptári évtől eltér, úgy az ügyvezetés vonatkozó határozatának nyilvánosságra
hozatalától számított 30 napon belül kell kezdeményezni. Fontos, hogy a határidő
jogvesztő, a kérelemnek a határidő utolsó napjáig meg kell érkeznie a
társasághoz!
A közgyűlési meghívó közzététele: a közgyűlési meghívót a veszélyhelyzet
megszűnését követő 45 napon belül, ha pedig a veszélyhelyzet a részvényesi kérelem
kézhezvételekor már megszűnt, úgy a kérelem kézhezvételétől számított 45 napon
belül kell közzétenni.
Az ügyvezetés egyéb tárgyban hozott döntéseinek utólagos
jóváhagyása
Az ügyvezetés egyéb döntései jóváhagyása érdekében a
szavazatok legalább 1 %-ával rendelkező részvényesek kérhetik a közgyűlés
összehívását az alábbiak szerint:
Arra jogosult részvényesek kezdeményezhetik: a jogosultak
körére az előzőekben írt szabályok az irányadók.
Jogvesztő határidőn belül kérhetik: a veszélyhelyzet
megszűnését követő 30 napos jogvesztő határidőn belül kell benyújtani.
A közgyűlési meghívó közzététele: a közgyűlés tartására
vonatkozó kérelem kézhezvételétől számított 45 napon belül kell közzétenni.
Az ügyvezetői döntés jóváhagyásáról szóló közgyűlés
időpontja
Ha a veszélyhelyzet megszűnése és a következő naptári év
április 1. napja ‒ vagy ha az nyrt. üzleti éve eltér a naptári évtől, akkor a
mérlegfordulónap és a következő naptári év április 1. napja ‒ közötti időtartam
kevesebb, mint 180 nap, akkor az ügyvezetői döntés jóváhagyására közgyűlés nem
kezdeményezhető, azonban az ügyvezetői döntések jóváhagyásának kérdése a soron
következő közgyűlés napirendjére tűzhető.
Az nyrt. testületi tagjainak és könyvvizsgálójának
megbízatása
Ha az nyrt. testületi tagjainak, valamint a könyvvizsgálónak
a megbízatása a veszélyhelyzet alatt szűnne meg, akkor a megbízatás nem szűnik
meg, hanem a veszélyhelyzet lejártát követő soron következő közgyűlésig
fennmarad. A testületi tag, valamint a könyvvizsgáló ez idő alatt is köteles
ellátni a feladatát.
Nem marad fenn a megbízatás, ha:
az ügyvezetés a veszélyhelyzet fennállása alatt meghozza a
szükséges döntéseket, és dönt az új testületi tag, illetve a könyvvizsgáló
kinevezéséről, vagy
a vezető tisztségviselőt visszahívják, vagy meghal, vagy
jogutód nélküli megszűnik, vagy cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához
szükséges körben korlátozzák, vagy vele szemben kizáró vagy
összeférhetetlenségi ok következik be.
A meghívó és a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatos
előterjesztések közzététele a honlapon
Ha a meghívó és a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatos
előterjesztések, a felügyelőbizottsági jelentések és a határozati javaslatok közzétételére
2020. április 11-ig nem került sor, azt annak ellenére is közzé kell tenni a
társaság a honlapján, ha egyébként a közgyűlés helyett az ügyvezetés fog döntést
hozni.
A meghívót a közgyűlést legalább 21 nappal, míg a többi
dokumentumot legalább 8 nappal megelőzően közzé kell tenni a társaság
honlapján.
Ha 2020. április 11. előtt már közzétételre került a
meghívó, a társaság honlapján közzétett felhívás eltérhet a már közzétett
meghívóban szereplőktől.
Szép jó úton haladunk. A következő ami már bonyolultabb lesz, mit tehet meg ez az részvényesi csoport. Ehhez jogász kell már valószínű. Jelen helyzetben mit kívánunk csinálni. Ez is fontos 10 % tagoknak kell ott lennie a közgyűlésen hogy határozatképes legyen ezért ha 10% összejön az se lenne baj. Nehogy ez miatt legyen gond. ------- 8./ A közgyűlés akkor határozatképes, ha az összehívás szabályszerű, és a Társaság szavazatra jogosító részvényei által megtestesített szavazatok legalább 10 (tíz) százalékát képviselő Részvényes jelen van.
Szia! A lehető legmagasabb százalékos képviseletet a cégben, delegálni egy általunk választott igazgatósági tagot, hogy ne lehessen folyamatosan a pofánkba vágni: "erről nem nyilatkozhatunk" !
A legfőbb cél a közös fellépés, kellene lennie minden cégben nagy részvényeseknek akik megfelelő szavazatszámmal tudnak erőt mutatni esetleg. Ebben a cégben nincs ilyen, elaprózódott a rv -darabszám. Lehet direkt, így nincs aki komolyabban számonkérje a vezetőket, szinte azt csinálnak amit akarnak. A jelen helyzetben és a jövőre való tekintettel nem baj ha kialakulna egy közel 20 % érdekcsoport szvsz. Az alapszabályban maximálva van 20%-ra ez se véletlen. 11./ Ha a szavazatok legalább egy százalékát képviselő Részvényesek a
napirend kiegészítésére vonatkozó –a napirend részletezettségére
vonatkozó szabályoknak megfelelő –javaslatukat a közgyűlés
összehívásáról szóló hirdetmény megjelenésétől számított nyolc
napon belül közlik az Igazgatósággal, az Igazgatóság a kiegészített
napirendről a javaslat vele való közlését követően hirdetményt tesz
közzé. A hirdetményben megjelölt kérdést napirendre tűzöttnek kell
tekinteni. --------------------------------------------------- 12./Az Igazgatóság, vagy a szavazati jogok 5 (öt) százalékával
együttesen rendelkező Részvényes(ek) kezdeményezésére a közgyűlés
oly módon is összehívható és megtartható, hogy azon a Részvényes
képviselője vagy meghatalmazottja nem személyes jelenléttel, hanem
olyan, a kommunikációt korlátozás nélkül lehetővé tevő
elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesz részt, amely a
személyes részvétellel egyenértékű joggyakorlásra ad lehetőséget
megfelelő biztonsági feltételek mellett. Konferencia-közgyűlés esetén
kizárólag olyan elektronikus hírközlő eszköz –így különösen
videotelefon –alkalmazható, amely lehetővé teszi a közgyűlésen részt
vevők személyének megállapítását, és amely esetében a személyes
jelenlétet helyettesítő módon biztosítható az egyes napirendi pontokhoz
vagy az azokkal kapcsolatban tett észrevételekhez való azonnali
hozzászólás lehetősége. A konferencia-közgyűlésen elhangzottak és a
hozott határozatokat -a jegyzőkönyvön túl -hangrögzítésre alkalmas
eszközzel rögzíteni és archiválni kell
A ma esti összegző, kérem alássan: 2.588.875 db részvény, ami 7,2%-ot jelent. A célunk a közös érdekképviselet. A részvények szavazati jogával megilletünk egy általunk kiválasztott képviselőt, aki konstatálja a közös ügyünk érdekeit. Aki még nem csatlakozott az ott1coop@gmail.com -ra írjon egy emailt, amiben küld egy általa birtokolt rv számot.
OTTone