"A beadványában foglalt tények szerinti tartós befektetési számla lekötési időszakon belüli megszűnéséről van szó. A kérdéses esetben az adókötelezettséget a lekötés megszakítása keletkezteti, ezért fontos ennek a ténynek a megállapítása. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. törvény) 67/B. §-a (4) bekezdésének b) pontja értelmében a lekötés megszakításának tekintendő, ha a magánszemély a lekötött pénzösszeget, és/vagy a befektetési hozamo(ka)t akár részben felveszi vagy a befektetésben lévő pénzügyi eszközt (eszközök bármelyikét) a lekötési nyilvántartásból kivonja. Annak az évnek a bevallásában kell szerepeltetni az adókötelezettséget, amely évben a lekötés megszakítása megtörtént.
A Szja. törvény 67/B. §-a (6) bekezdésének a) pontja szerint kifizetőtől (ha az OTP az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 18. pontja alapján kifizetőnek minősül akkor adott esetben az OTP-től) származó pénz esetén a kifizető a tartós befektetésből származó jövedelemről, a tartós lekötés napjáról, valamint a lekötési időszak megszűnésének vagy megszakításának napjáról a jövedelem keletkezésének adóévét követő év február 15-éig igazolást ad a magánszemélynek. A fizetendő adót a magánszemély az adóbevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.
A fizetendő személyi jövedelemadó mértéke
- nulla százalék az ötéves lekötési időszak utolsó napjára,
- 10 százalék, ha a magánszemély
- a lekötést nem hosszabbítja meg, a hároméves lekötési időszak utolsó napjára,
- a lekötést a lekötött pénzösszegnek egy részére nem hosszabbítja meg, az e résszel arányos, a hároméves lekötési időszak utolsó napjára,
- a lekötést a kétéves lekötési időszakban szakítja meg, a megszakítás napjára,
- 16 százalék, ha a magánszemély a lekötést az elhelyezést követően a hároméves lekötési időszak vége előtt szakítja meg, a megszakítás napjára megállapított lekötési hozam után.
A fentieken túl a magánszemély 6%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére kötelezett, ha a tartós befektetési szerződés szerinti lekötés megszakítására a hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően kerül sor. A magánszemély az így megállapított egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg állapítja meg, vallja be és fizeti meg [az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3/A. § (1) bekezdésének b) pontja és 11. § (2a) bekezdése].
Az adó alapját, azaz a lekötési hozamot a kifizető igazolása tartalmazza. A lekötési hozam megállapítására vonatkozó részletszabályokról a Szja. törvény 67/B. §-a rendelkezik.
A fentieken túl figyelemmel kell lenni a Szja. törvény 1. számú mellékletének 6.1. c) pontjában foglaltakra is. A hivatkozott rendelkezés értelmében adómentes az a juttatás, amelyet a magánszemély kártalanításként, kárpótlásként, kártérítésként vagy akár sérelemdíjként kap, kivéve a jövedelmet pótló kártalanítást, kártérítést, kárpótlást.
A kártalanítás, kártérítés címén kifizetett összeg után tehát főszabály szerint adóznia nem kell. Az Szja. törvény 1. § (9) bekezdésének a) pontja értelmében azonban, ha a kifizetett juttatásnak (kártalanításnak, kártérítésnek) van elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett része is, akkor ezzel összefüggésben adókötelezettsége keletkezhet.
Tájékoztatom, hogy a válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír. "
Nagyszerű!
Ezek szerint,a rajtam kívül álló ok miatt megszűnt számlák valamennyi nyeresége után meg kell fizetni az SzJA-t (és az ECHO-t).....
A Szja. törvény 67/B. §-a (6) bekezdésének a) pontja szerint kifizetőtől (ha az OTP az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 18. pontja alapján kifizetőnek minősül akkor adott esetben az OTP-től) származó pénz esetén a kifizető a tartós befektetésből származó jövedelemről, a tartós lekötés napjáról, valamint a lekötési időszak megszűnésének vagy megszakításának napjáról a jövedelem keletkezésének adóévét követő év február 15-éig igazolást ad a magánszemélynek. A fizetendő adót a magánszemély az adóbevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.
A fizetendő személyi jövedelemadó mértéke
- nulla százalék az ötéves lekötési időszak utolsó napjára,
- 10 százalék, ha a magánszemély
- a lekötést nem hosszabbítja meg, a hároméves lekötési időszak utolsó napjára,
- a lekötést a lekötött pénzösszegnek egy részére nem hosszabbítja meg, az e résszel arányos, a hároméves lekötési időszak utolsó napjára,
- a lekötést a kétéves lekötési időszakban szakítja meg, a megszakítás napjára,
- 16 százalék, ha a magánszemély a lekötést az elhelyezést követően a hároméves lekötési időszak vége előtt szakítja meg, a megszakítás napjára megállapított lekötési hozam után.
A fentieken túl a magánszemély 6%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére kötelezett, ha a tartós befektetési szerződés szerinti lekötés megszakítására a hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően kerül sor. A magánszemély az így megállapított egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg állapítja meg, vallja be és fizeti meg [az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3/A. § (1) bekezdésének b) pontja és 11. § (2a) bekezdése].
Az adó alapját, azaz a lekötési hozamot a kifizető igazolása tartalmazza. A lekötési hozam megállapítására vonatkozó részletszabályokról a Szja. törvény 67/B. §-a rendelkezik.
A fentieken túl figyelemmel kell lenni a Szja. törvény 1. számú mellékletének 6.1. c) pontjában foglaltakra is. A hivatkozott rendelkezés értelmében adómentes az a juttatás, amelyet a magánszemély kártalanításként, kárpótlásként, kártérítésként vagy akár sérelemdíjként kap, kivéve a jövedelmet pótló kártalanítást, kártérítést, kárpótlást.
A kártalanítás, kártérítés címén kifizetett összeg után tehát főszabály szerint adóznia nem kell. Az Szja. törvény 1. § (9) bekezdésének a) pontja értelmében azonban, ha a kifizetett juttatásnak (kártalanításnak, kártérítésnek) van elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett része is, akkor ezzel összefüggésben adókötelezettsége keletkezhet.
Tájékoztatom, hogy a válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír. "
Nagyszerű!
Ezek szerint,a rajtam kívül álló ok miatt megszűnt számlák valamennyi nyeresége után meg kell fizetni az SzJA-t (és az ECHO-t).....
Quaestor részvényesek, nem a kötvényesek !!!