Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a forintosításról szóló törvényjavaslatot. Szinte minden fontos kérdés eldőlt:a jelzálogfedezetű hiteleket forintosítják a korábban megismert (CHF esetében 256,5 forintos) árfolyamon,
bár az ügyfelek...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=59&i=206572
Ha jól értem akinek pl. az eredeti kamata 2% volt az pl. duplán szív, mert a kamatfelárral 4,1% ra nő a hitel kamata is a ft-ban megnövekedett tőketartozás mellett.
A helyzet viszont az, hogy nem nagyon lesz döntési szitu a jelenlegi terveket figyelembe véve (vagy legalábbis igen kevesek számára lesz döntési lehetőség).
Szerintem az elején biztosan Ft erősítő hatása lesz annak, hogy kikerültek a devizahitelek.
DE. A kormány fejébe nem látok bele, lehet, hogy olyan brutál unortodoxiával jönnek, hogy hirtelen Ft gyengülés lesz még így is.
Őszintén mondom, hogy fogalalmam sincsen. Szerintem várjunk még addig, amíg döntési helyzet közelében leszünk, addig látjuk, hogy a tervek milyen irányban haladnak, meg látjuk a Ft hogyan mozog, meg látjuk, hogy a kormány mikben gondolkodik, stb.
Zárójeles: rendszerkockázat szempontjából igazad van. Továbbá: a nagy devizahitelezés nagyon komoly HUF erősítő hatással bírt, nem kell magyaráznom miért. Ez felfutott egy darabig, fokozódott a hatás, aztán belassult a hitelkiáramlás, megállt, majd megindult a deleveraging. A hitelállomány leépülése HUF gyengítő, hiszen devizavétel történt HUF forrásból. Most egy takkban lerendeződött a sokéves törlesztés, de nem piacon, a jegybank beállt a túloldalra. Eddig ok. Viszont: a fizetési mérleg többletünk nem csak az exportnak köszönhető. A válság, devizahiteles bukók, nagyobb törlesztők azt hozták, hogy a belső fogyasztás összeroskadt. Mivel ennek komoly import tartalma volt, így a fiz, mérleg szépen javult. Az alacsonyabb törlesztők, és a jövőbeli árfolyambizonytalanság miatt tényleg nőhet a lakossági fogyasztási képesség és hajlandóság, ennek jelentős része megint importot növel, fiz. mérleget ront, talán HUF-ot gyengít. (Szándékhoz még: a devizapiaci taktikai atomfegyvert egyszer bevetettük, Kósa-Szijjártó duettet sose feledhetem, ilyenek lesznek a kalapban bármikor, fel is soroltál sokat. De a következő években nem erre hagyatkoznak majd. Ez a gyengülés folyamatos lesz, rendszerszerű, konzisztens, fokozatos, legalábbis ez lesz a cél. És mégegyszer: én üdvözlöm a folyamatot.
És ez nem hitelminősítői besorolás kérdése. Amikor bóvliba kerültünk a magas hozam miatt akkor is vették a magyar papírokat (korábban is olyan befektetői kör volt itt jobbára, akiket nem érintett a besorolás - látszott, hogy nem volt sokk a leminősítés hatására). Ha visszakerülünk bef. kategóriába, a nagyságrendekkel (értsd jelentősen.. :-) ) kisebb hozamszint mellett akkor sem fogják venni. Annyira.
:-) Van-e szándék, van-e szándék? Szándék, van.... (Kiscsillag) szándék van, mióta csak kormányrakerültek, sőt már előtte is. Egyébként szerintem helyesen. (Lehet, hogy csúszik majd az amcsi hozamemelkedés, de egyszer eljön, és akkor a feltörekvőktől majd megy szépen haza a zs. Őszintén Te fektetnél egy olyan egzotikus országba pénzt, ahol mondjuk éves 1-vagy 2 % - kal kapsz magasabb hozamot, mint otthon ? Nagy fordulópont előtt vagyunk. Nem emberöltővel ezelőtt, pusztán 2,5 éve volt 10 % feletti tízéves magyar hozam. Most 4. Akkor a rövidebb hozamok is 6-8 %-on voltak. Most 1,6-2 %.. Itt már nem lesznek stratégiai, nagy hozamcsökkenésre számító nagy játékosok..
Ha tényleg a lovak közé csapnak (mérték, eszközcsoportok), akkor lehet hatása, csak fordítva: egy QE elvileg az adott devizát gyengíti (elvileg: pl. hozamcsökkenésre játszva lehet vonzó az adott kötvénypiac, ill. az adott térség részvénypiacát is felhajthatja, így a beáramló tőke ideiglenesen akár erősíthetne is. Itt az egyenleg - hacsak nem lesz szűkebb és szerényebb - pl. német nyomásra - a QE, akkor az EUR-t gyengíti. Igen ám, de az SNB-nek követnie kéne az ECB-t. Bár amúgy is masszív fiz. mérleg többletük van (erősödés felé nyomás), de ha elérnék, hogy a tőkemozgások (portfoliotőke, vagy akár banki tartalékok)újra jobban kifelé áramoljanak, akkor gyengülhetne a CHF (sokan ezt amúgy várják, ha jövőre amcsi kamatszint, hozamok fel, akkor van rá esély). SNB pl. erőteljesebben negatív kamatráta mellett, vagy korlátozással a jegybanknál elhelyezhető összegekre gyorsíthatná a folyamatot de ezt egyelőre a lakáspiaci áremelkedés miatt nem tették meg (olcsó finanszírozás - hitelboom, áremelkedés). Erre van adminisztratív eszköz, nagyobb tartalékképzés előírása jelzáloghitelek esetén, stb.A Svájci kis és középvállati szektornak, egyész iparágaknak (turizmus, élelmiszeripar) sokkolóan fáj az erős CHF, még erősebb kinyesne sok céget a német, francia, osztrák versennyel szemben. Svájc be van ágyazódva az EU gazdaságába, külkereskedelmének zöme az EU-val zajlik, így importálják is az alacsony inflációt. Ha sáv odalenne, akkor defláció, jegybank bezsákola sok tízmilliárd EUR bukót, stb. Ezért nem valószínű. Sűrű hetek, érdemes nézni: 1,20 közeléhez tapadtunk, gold referendum nov. 30, ECB dec. 04., SNB ülés dec. 11. Benne van egy nagy fennforgás lehetősége. Reméljük az SNB bevadul, és beveti amit csak bír. Bár ez a devizahiteleseinket már nem érinti majd... (Nem ez a várakozás, de arra is van esély, hogy középtávon nagyon nagyot erősödjön a CHF, nos, akkor aztán lehetne akár 350-es CHFHUF is. Miért is ne lehetne mondjuk pár év múlva..?? Ez szerintem nem lesz, de 300 feletti USDHUF az simán.
Ha jól értem azt mondjátok az eur hitelesek mindenképpen jól járnak a forintosítással mert a ft " akárhogy is " de gyengülni fog az eur-hoz képest, viszont a chf hiteleseknél lehet ft erősödés is a chf-hez képest az eur/chf történések függvényében ?
"A Draghi eszközvásárlási programja erősítheti az eur-t a chf-el szemben ?"
Pont, hogy nem. Az eszközvásárlás = pénznyomda. Ez pont, hogy gyengíti az eurót. A dollár nem véletlenül erősödik másfél éve keményen, hiszen ott éppen most építették le a pénznyomdát. Az EKB meg most lendül bele.
Ebből sokkal inkább az a valószínű forgatókönyv, főleg, ha az ukrán-orosz konfliktus tovább destabilizálja az EU-t (+ itt van a kiújult görög szitu, meg az angol-EU feszültség, miközben az adósságválság zajlik általánosan is), szóval ebből könnyen az lehet, hogy az EURCHF letapad az 1.2-re, az SNB pedig feladja az árfolyamtartást (ahogyan ez már korábban párszor megtörtént). Ebben az esetben igen gyorsan 1 körülre megy az EURCHF. Ott majd lehet egy új szint, amit megint tartanak egy ideig.
Szerintem meg a helyzetben pont az a paradox, hogy a devizahitelek kikerülésével egy jelentős Ft gyengítő tényező szűnt meg. Ez minden egyéb változatlansága mellett egyértelműen Ft erősítő hatású. Ha a külső körülmény is kedvező marad még, akkor jó eséllyel erősödésnek lesz kitéve a Ft. Ez ellen persze kamatcsökkentéssel, unortodox képésekkel, további orosz fenéknyalással, durva korrupcióval, EU-ból kilépés kommunikálással könnyen lehet védekezni, tehát nem kérdés, hogy megoldják a fiúk a 350-es eurót úgy is, hogy egyébként erősödnie kéne a Ft-nak...
Fogsz Te még örülni a forintosítás árfolyamszintjének. Ha van valami, ami igazán erős érv egy forint gyengülési várakozás mellett, akkor ez a szempont aztán végképp az.
Tehát nyolc évvel az után, hogy felvettem a hitelemet, betonozzak be 10%-kal magasabb tőketartozást, mint amivel indultam, és kezdjem el törleszteni elölről?
Akkor marad az, amit felhoztak lehetőségként: devizában érkező jövedelem, magyarul elhagyni az országot.
Érdekes módon a választás előtt még nem emlegették a piaci árfolyamon történő forintosítást.
Ezt nem lehet tudni. Sokan azt nem látják, hogy a devizahitelezéssel nem lett volna probléma, azon túl, hogy gúzsbakötötte a gazdaságpolitikát, az nem lehetett eléggé rugalmas (kamatpolitika, EURHUF árfolyam). A gondot ez EURCHF drámai zuhanása okozta. A nagy SNB intervenció idején egész erős volt a HUF (értsd EURHUF). Azóta feljebb némileg, de az EURCHF kb. ugyanott van azóta is. Látni kell, hogy amit a forint mutatott pár év alatt, az nem annyira drasztikus (bármely nagy párban lehet hasonló mozgásokat találni, és most nem is a jenkeresztekre gondolok). Szóval a forint gyengülni fog, ezt teljesen biztos, de hogy az EURCHF középtávon mit fog tenni, az mondjuk éppen a hónap egyk legizgalmasabb kérdése.
"" Adósság. GDP 60% alatt kell legyen"
vagy folyamatosan csökkenő, ennek úgy emlékszem 2013-ban megfeleltünk."
Ennek 2002 óta nem felelünk meg.
""- Hozamszint." Kamatlábat találtam, a referencia érték tavaly 6% a miénk 5,5 ha ez lenne az akkor ez is ok ?
Az EMR2 -be nem léptünk ott 2 év tartózkodás kellene, de összeségében ha nagyon akarják elérhető 3 éven belül ?"
Nézd meg a német, finn, holland állampapírhozamokat. A 10 éves hozamaik: 0.79%, 1.01%. 1.03%. Ennek átlaga 0.94%. Tehát 2.94 lehetne nekünk max. 4.21% jelenleg (miután egy igen komoly hozaesésen vagyunk túl). Nem reménytelen, de még közel sem teljesítjük.
A 80%-os adósságszintből meg nem lesz 2-3 év alatt 60% sehogy sem, ez évtizedes történet. Ez alól mentességet kellene kapjunk, ha eurót akarnánk belátható időn belül. De ehhez nem lehet EU ellenes politikát folytatni. + a jelenlegi kormány jelenleg az "óvatos kihátrálásnál" tart nem az euró bevezetésnél.
Érdekes milyen szépen belátja (szinte) mindenki, hogy az SNB miért is ragaszkodik körmeszakadtáig az árfolyamküszöbhöz,az eurozónának miért fájt az 1,40 EURUSD, a japók miért is teszik taccsra a jent, az ausztrálok miért lóbálják tizenszázalékos gyengülés után is az intervenciót, de azt már nem fogják, hogy a magyar gazdaságnak miért lenne előnyös egy fokozatosan gyengülő EURHUF. Pedig ez lesz. Megnyerjük a currency war-t. Lengyelek, csehek még drágábbak lesznek, szlovákok és szlovénok beszopták az EUR-ral. Az import drágul, a belső piacra termelő magyar cégek előnyösebb helyzetbe kerülnek. Az exportőrök megerősödnek, új piacokon tudják jobban felvenni az árversenyt. Eddig nagyjából a lakossági devizahitelek miatt nem lett volna tolerálható egy komoly gyengülés (bár a nagymértékű kamatcsökkentésekkel ezt a kockázatot menet közben futottuk - ha elszálltunk volna, megoldotta volna a kormány okosba a forintosítást akkor is).Politikai kockázat ebben már nincs, sőt. Az elkölthető jövdelemet sem fogja majd vissza a gyengülés. Államadósság devizahányada drasztikusan csökken, jövőre talán 30 % - ra is lemehet. Infla szinte nincs, még jól is jön, ha ez kicsit emelkedik. Jegybank vág még, rövid hozamokat is lent tartja. Energiaimportunk is olcsóbb lett (gáz és olajár esés mértékének egy töredékével gyengülne az EURHUF, az is jelentős mozgás lenne..) Nincs mese, öveket csak azért nem kell becsatolni, mert nem lesz sokkoló a tempó. Ellenben annál tovább fog tartani..
" Adósság. GDP 60% alatt kell legyen"
vagy folyamatosan csökkenő, ennek úgy emlékszem 2013-ban megfeleltünk.
"- Hozamszint." Kamatlábat találtam, a referencia érték tavaly 6% a miénk 5,5 ha ez lenne az akkor ez is ok ?
Az EMR2 -be nem léptünk ott 2 év tartózkodás kellene, de összeségében ha nagyon akarják elérhető 3 éven belül ?
- Árstabilitás. Az inflánk max. 1.5% ponttal lehet több a 3 legalacsonyabb inflás eurós ország átlagánál. Ezt talán most teljesítjük, de eddig sose teljesítettük.
- Hiány. 3% alatti kell legyen a költségvetési hiánynak, fenntarthatóan. Ezt 3 éve teljesítjük, eddig nem.
- Adósság. GDP 60% alatt kell legyen. Hát ezt baromira nem teljesítjük. E tekintetben belátható időn belül nem is léphetnénk be az euró övezetbe (de itt lehet, hogy kaphatunk mentességet, hiszen ezt a tagállamok jó része sem teljíti).
- Hozamszint. A hosszú állampapírok max. 2% ponttal lehetnek magasabbak a 3 legalacsonyabb inflájú ország átlagos hosszú hozamszintjénél. Ezt sose teljesítettük, még most se.
- Árfolyamstabilitás. Ha az előző 4 pontot teljesítettük (vagy közel vagyunk hozzá) és beléptünk az EMR II árfolyamrendszerbe, akkor a Ft-nak +/-15%-os sávon belül kell tartózkodnia. Ez nem nehéz feltétel, hiszen tulajdonképpen 2001 óta teljesítjük a rendszerbe lépés nélkül (hiszen volt korábban ugyanekkora árfolyamsáv, ami tartható volt, beavatkozni is csak egyszer kellett, és a 2008-ban eltörölt egykori sávból azóta sem léptünk ki egy kivételes 1-2 hetes 240 alatti eurós időszakot leszámítva, ami erős oldal lévén könnyen védhető lett volna, ha sávban akartuk volna tartani a Ft-ot).
Csak az árstabilitásra emlékszem, ami talán az inflációvall függ össze,ebben talán jók vagyunk. Meg az államháztartási hiány / ez talán fenntartható ill. nem kirívó ? /
"A kormány nyilván nem akar majd Ft erősödést"
Ha netán váltanánk eur-ra akkor azt viszont erős ft-nál érdemes meglépni nem ? Vagy erről már teljesen letettünk, nem lehet hirtelen bedobják pl. egy felminősítés után ?
Devizahitelek: itt a forintosítási törvény, minden eldőlt
Ugrás a cikkhezbár az ügyfelek...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=59&i=206572