Nem alakult ki egységes álláspont a Portfolio.hu olvasói szavazásán, amelyen azt próbáltuk meg feltérképezni, hogy miként viszonyulnak olvasóink a kedden bejelentett új orosz-magyar megállapodáshoz. Az akkori bejelentés értelmében Oroszország két új...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=194137
Szerintem is. Visszanézhető, hetekkel ezelőtt szinte ugyanezeket az érveket soroltam. Ha ezek a szerencsétlenek mégis áterőltetik ezt a beruházást, könnyen Bős-Nagymaros-t nagyságrenddel meghaladó bukta lehet belőle. Ne legyen igazam...
"A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium azért nem tette közzé a Paks II-ről szóló háttérelemzéseket, mert azok döntés-előkészítő iratok. Per lett a dologból, ám most hirtelen nem találják a dokumentumokat "
Nocsak, OV szerint ez az évszázad üzlete és mégis ilyen hanyagul kezelik a dokumentációt? Mi zajlik akkor egy mezei pár milliárdos üzlet körül? Vagy ennyire hülyének nézik a publikumot?
Az usában zajlik a palagáz forradalom. Gazdaságossá, sőt kifejezetten olcsóvá vált a kitermelés és beindult a nagykapacitású CNG üzemek építése a tenger mellett, ahonnan óriástankerekkel fogják a világpiacra dobni az így szállíthatóvá tett palagázt.
Érdekes vélemény egy "sötétzöld" némettől a megújuló vs. atom témakörben.
" A szakértő egyértelművé tette, hogy nincs pótlólagos nukleáris import (a leállított atomerőművek termelését nem külföldi reaktorokból pótolják), van viszont német szénáramexport, ami klímavédelmi szempontból nem feltétlenül előnyös."
"Még csak az áram ára sem emelkedett, sőt – az európai piaci trendeket követve –még csökkent is. A német ipari áram olcsóbb, mint a magyar, a lakossági pedig valamivel drágább. (A nagy fogyasztók kedvezményt kapnak.)"
" Ezalatt a németországi energiatermelés látványosan átalakult. Jelenleg az áramtermelés 46 százaléka agrárgazdálkodók, illetve magánszemélyek kezében van, és több mint kétmillió energia-előállítási egység kapcsolódik a rendszerre (ebben a házak tetején lévő, a felesleget a hálózatba pumpáló napelemek is beleszámítanak).
Vannak olyan órák, amikor gyakorlatilag ingyen van az áram – állította Felix Matthes. Amikor a nap is süt, és a szél is fúj, a rendszer nagyon alacsony költséggel állítja elő az energiát. Ha ez egy napközbeni fogyasztási völgyidőszakban történik, akkor a pillanatnyi ár lezuhan. Ez a nagyon olcsó áram megjelenik az európai árampiacon, és senki sem tud versenyezni vele; a szakértő szerint ez az oka, hogy Csehország nem építi meg a temelíni atomerőművet."
" Egy ilyen környezetben más típusú erőműrendszerre van szükség – szögezte le Felix Matthes. Újságírói kérdésre szó szerint hülyeségnek nevezve az ötletet, hogy a paksi atomerőmű új blokkjainak áramfeleslegét (ahogy magyar kormányzati források állítják) Németország fogja megvásárolni. – Németországban követhetetlen tempóban bővül a zöldenergia-termelés. Ezek a beruházások 6-8-10 év alatt megtérülnek, utána úgyszólván ingyen termelik az áramot.Mire Paks II beindul, a német gazdaság dúskálni fog az olcsó nap- és széláramban. Aki nálunk drágábban termel, nemhogy Németországban, de az európai villamos hálózatok összekapcsolása miatt máshol sem tudja majd eladni az áramot – érvelt a szakértő."
" Az energiafordulat elsöprő lakossági támogatást élvez. Németország villamos energiájának 25%-a jelenleg is megújuló energiaforrásokból származik, és az ország évente legalább 10 milliárd eurót takarít meg a hagyományos energiahordozók importjának csökkenése miatt. A megújuló ipar 40 milliárd eurós forgalmat bonyolít le évente, és 2012-ben 377 000 embert foglalkoztatott."
" Az energia-intenzív iparágak rekord alacsony energiaárakkal számolhatnak Németországban, ami más európai országok iparához képest növeli a versenyképességet. A háztartások áramköltsége pedig az összes kiadásuk alig 2,5%-át teszi ki."
Az idő majd eldönti kinek lesz igaza, de ha a németeknek, akkor mi nagyon rápacsálunk Paks2-vel.
"minden gépjárművet (amit lehet) átállítani földgázra, CNG-re"
Ennek fényében hogyan viszonyuljunk tudatosan a palagázhoz, amelyből CNG-t állítanak elő az eddigi elfáklyázás helyett?
A "globális melegedés" nem azonos az "éghajlatváltozással". A tünetek ugyan hasonlók (bár az utóbbi igen gyors lefolyású és VISSZAFORDÍTHATÓ), de az okok nem. A globális melegedés az ipari forradalom által elindított fosszil-korszak EMBERI folyamata, az éghajlatváltozás pedig természeti folyamat, pl. glaciális, interglaciális (ld. erről bővebben az Akadémiai Kiadó környezetvédelmi lexikonát).
Sajnos, még a Védegylet - amely komoly környezetvédelmi elkötelezettségű - is helytelen szóhasználattal kelt megütközést. Csak az használjon "klímaváltozás" szót, aki környezetszennyezés mellett kötelezi el magát. Mi, környezetvédők NE TÁMOGASSUK A HAZUDOZÁST, "globális melegedésről" szóljunk, akár tetszik ez a gyilkos bankoknak, gyilkos hőerőműveknek, stb., akár nem.
Sajnos, nagyon kevés az információ a globális légkör gyilkos melegedéséről, ezért olyanok is helyeselnek a paksi bővítésnek, akik egyébként szeretnék túlélni ezt a globális katasztrófát.
A túléléshez
- gazdasági recesszió kell (egész pontosan: óriási mértékű, egykés létszámcsökkentés, mert a FENNTARTHATÓ létszámot már rég túlléptük),
- a recesszióhoz ÖNELLÁTÁS kell (ez az egyetlen sikeres kezelési mód, eddigi ismereteink szerint), az élelmiszert és energiát az agrárcsalád szintjén kell "önellátni", az ipart és szolgáltatást pedig túlnyomórészt település-szinten (ezért kell legalább 10 ezer lakos településenként),
- a gazdaságból ki kell iktatni az összes fosszilis szenet, mihelyt BIOMETÁN-fejlesztéssel és ENERGIATAKARÉKOSSÁGGAL - nélkülözhető lesz a szén, kőolaj, földgáz; célszerű mindenek előtt BETILTANI A BENZINT ÉS DIESELT, minden gépjárművet (amit lehet) átállítani földgázra, CNG-re (amit nem lehet, megy a kukába),
- fel kell készülni a trópusi kórokozók járványaira, amikért mindenki felel, aki sáros a globális melegedésben: 1. bankok (a növekedés-imádatukkal), 2. erőművek (a 3-szoros CO2-emisszióval ill. az atomerőművek a hőemissziójukkal), 3. mindenki, aki fosszilis szenekből hasznot húz, 4. mindenki, aki a világkereskedelem logisztikájában fosszilis szenet használ.
Ebbe a megoldási körbe Paks nem fér bele, Paksot le kell bontani, de legalábbis BEZÁRNI, AZONNAL.
Kamatot hitel után szokás fizetni. Ha kellően hülye vagy, hitelt felvehetsz úgy is, hogy egy vasat sem látsz belőle, csak ketyeg, az ellenértékét pedig majd megkapod ha elkészül. Lásd Grippen szerződés. Évekig lízingeltük úgy a flottát, hogy még az első gyakorló gép sem érkezett meg.
Egyelőre úgy néz ki, bár az illetékesek nem sietnek ezt velünk közölni, hogy megint ezt a konstrukciót sikerült választaniuk.
Én is leírtam vagy 3 - 4-szer, de mások már vagy tucatszor, hogy kamatot állomány után lehet fizetni. Ha nincs állomány, akkor mit küldünk ki az oroszoknak kamat címén? % jelből 3,95 darabot?
A hitel célhoz kötött. Állomány csak úgy tud keletkezni, hogy a Roszatom teljesít és a számla 80 %-a hitelből kerül kiegyenlítésre. Idén vajon mit teljesít a Roszatom? Nincs engedélyezve, sőt még meg sincs tervezve az erőmű, sőt a tervezés előkészítése sem kezdődött még meg, mert még arra is közbeszerzési eljárást kellene kiírni.
Az általad említett 120 milliárd kamathoz 2014. január 1-re visszamenőlegesen a teljes 3000 milliárdos 100 %-os kihasználtsága kellene. Ezek szerint már tavaly megépült az erőmű, csak láthatatlan festékkel van bevonva és csak azért nem termel áramot, mert 2025-ig kacsaúsztatónak használjuk?
Az általad említett 120 milliárd kamathoz 2014. január 1-re visszamenőlegesen a teljes 3000 milliárdos 100 %-os kihasználtsága kellene. Ezek szerint már tavaly megépült az erőmű, csak láthatatlan festékkel van bevonva és csak azért nem termel áramot, mert 2025-ig kacsaúsztatónak használjuk?
Azért egy gazdasági fórumon legalább a hitel, kölcsön, kamat fogalmak jelentésével nem ártana tisztában lenni.
Érthető hogy sokakat most a közelgő választás jobban izgat, de nem mellékes az ügy szerintem. Aláírták a hitelszerződést, amiben kiderülni látszik, hogy mégis csak ketyegni fog az a hitel már az első kapavágás előtt.
link
" Az orosz lapban és a hírügynökségi jelentésben egyaránt az szerepel, hogy a magyar fél az idei évtől (2014-től) évi 3,95 százalékos kamatot fizet az orosz állami hitelért az atomerőművi blokkok működésbe lépéséig, de nem később, mint 2026. március 15-ig. A hiteltörlesztés első 7 évében 4,50 százalékos, a második 7 évben 4,80 százalékos, az utolsó 7 évben pedig 4,95 százalékos lesz a kölcsön kamata."
Érdekelne FundMax kolléga véleménye, mert mintha nem egészen az ő kalkulációja szerint bontakozna ki a történet.
Ha a fenti hír igaz, jövőre már egy laza 120 mrd HUF kamat fizetendő, miközben nem hinném, hogy a papírmunkánál előrébb fog tartani a beruházás. És ez csak az orosz hitel része a dolognak, még sehol az önrész, még nincs költség túllépés, működési költség stb.
Függetlenül, attól, hogy vannak benne részigazságok, - imho - kb. annyit érnak a cikkei, mint a sötétzöldeké...
Leellenőriztem neked: ennek se számít se az, hogy az egyik 2013-as, a másik 2014-es adat, bruttót is hasonlít nettóhoz...
Néhány "csúsztatás":
- a telepítésre vonatkozó adatok 2014-esek a (megújuló általi) termelésre vonatkozóak 2013-asok
- az 596 bruttó érték a megújoló termelő nettó (azaz itt is elcsalt egy kicsit)
Két adat van
1) egy a napszegény jan-februári, melyben ezzel a telepítési adatokkal 16%-ot ért el (nettó) a megújuló. (A 42%-hoz képest ez se sok, de az ő általa írthoz képest... ráadásul napszegény időszakban.)
2) az előző évben 560TWh-nak 13,7% (netto), amit ki akart számolni, csak még ez sem sikerült neki. (Persze ezt meg nem a 42-höz kell hasonlítani.)
1) előző azonos időszakához viszonyítva: bsz: -4,5%, fsz: -16,6, gáz: 29%
2) egy év alatt +2,3, +4,2, -21%
Tehát úgy nagyjából "minden igaz", amit írt. Meg úgy általában minden "pontos és precíz", amit ír... kivéve a kormánypropaganda visszakacsintása (usa-stúl, olcsó áramostúl, világélvonalastúl). ;) (Pesrze a foszilis megtartásról is megnézhetné mit ír a magyar cselekvési terv, meg a tudományos élet. Mondjuk szerintem sem mi fogjuk lerombolni a környezetet...)
(Hogy tudatlanság, vagy elfogultság miatt... az szerintem lényegtelen is.) A wikipediával valószínűleg jobban jársz, mint az ilyen cikkekkel.
Nekünk meg nem kell a német utat választani. Habár a napergiával is jobban állnánk, mint ők (azért is szorgalmaznám a "minden" iskolára napelemet programot, amire akár 80%-os is kapnánk, így bőven 10 év alatt térülne meg).
És ott a geotermikus, amiből állítólag "nagyhatalmak" lehetnénk és éjjel nappal rendelkezésre áll.
Szerintem ilyenekben kell gondolkozni és nem abban, hogy megváltjuk a világot két plusz atomerőművel, vagy egy giganaperőművel...
"Németországban valóban igaz, hogy a villamosenergia-rendszerbe beépített közel 165 000 MW (100 százalék) kapacitásból közel 70 000 MW (42 százalék) a nap- és a szélerőmű (a termelt villamos energiára vonatkozó, értékelhető teljesítmény azonban csak 8800 MW) részaránya. A valós helyzet azonban teljesen más képet mutat, hiszen ha a bruttó hazai fogyasztást nézzük, akkor az 596 TWh (100 százalék) mennyiségből a nap- és szélerőművek már csak 76,9 TWh (12,9 százalék) részarányt képviselnek, így a fogyasztás közel 65 százalékát jelenleg is atom, szén és gázerőművek állítják elő. Ebből a legszennyezőbb széntermelés értéke közel 256 TWh, amely az éves fogyasztás 43 százaléka. Ez pedig annak a következménye, hogy a gáz- és szénerőművek esetén is jelentős változást hozott az „atomellenes” döntés. A kiöregedett széntüzelésű erőművek üzemidejét meghosszabbíthatják, emellett felgyorsult az új gáz- és szénerőművek építése is. Az utóbbi években, csak 2011-13 között közel 11 000 MW új gáz- és szénerőművi (lignit, de főleg feketeszén) kapacitást építettek. 2013-ban pedig az új szénerőművi kapacitások közel annyi villamos energiát termeltek (75 TWh), mint a nap- és szélerőművek összesen (76,9 TWh). Németországban így a növekvő fosszilis energiatermelés miatt növekvő szén-dioxid kibocsátással kell számolni a globális és az európai klímavédelmi célkitűzések ellenére."
sztem ez pontosan így van... bár nem tudtam minden részletet leellenőrizni, de sajnos valóban a legsz..abb módszert választották a németek, egybéként a jenkiknél is igen magas, emlékeim szerint 49% a szén aránya az áramtermelésen belül, ami brutálisasn magas környezetterheléssel jár
a bolygó köszöni szépen, jól elvan szennyezett levegővel is, ettől sokkal durvábbakon is átment már - az ember azonban nem...
ez a "kis" vacak szennyezés, amit mi okozunk, az hol van a több százezer évig tartó, erős vulkanikus tevékenységhez képest? hol van a kb. 900 millió (!) évig tartó, drasztikus meteor- és üstökös-bombázáshoz képest? sehol... igen ám, de mi, emberek, nem valami jól reagálunk a levegő magas szennyezettségére, vagy épp arra, hogy baromarcú kretének az óceánokba dobják a nukleáris hulladékkal teli hordót
felelősséggel kellene dönteni az energi termelésében és a keletkező hulladék elhelyezésében, és akkor nem lennének ilyen problémák...
1. Az elején van egy 5-6 éves előkészítési, tervezési, engedélyeztetési, pályáztatási szakasz. Utána megy föl 2025-ig az állomány. 2014-ben mit fog számlázni a Roszatom, ha még vállalkozási szerződés sincs aláírva, ha még a tervezés előkészítése sincs meg, nemhogy a terv, vagy az engedély?
Elején valóban azt mondta orbán hogy csak a működés megkezdésétől kell fizetni(2024) de a mostani állás szerint amint fel merül valamilyen költség már fizetnünk kell.
Azért mert itthon még nem kezdődik el konkrét építkezés a reaktort már oroszországba építhetik az ottani tervezési és egyéb költségeket már fizetnünk kell az orosz hitel kamatát és a 20% önrészt amit jelen helyzetbe 6% kamatra kapunk a piacról.
Van egy olyan kitétel fél évvel előre kell jelenteni mint két félnek minden művelet meg kezdését tehát nem 5-6 évre jelenthetjük ki hogy nem kell fizetnünk hanem csak fél évre.
1. Az elején van egy 5-6 éves előkészítési, tervezési, engedélyeztetési, pályáztatási szakasz. Utána megy föl 2025-ig az állomány. 2014-ben mit fog számlázni a Roszatom, ha még vállalkozási szerződés sincs aláírva, ha még a tervezés előkészítése sincs meg, nemhogy a terv, vagy az engedély?
Fenti figyelmen kívül hagyása miatt nagyjából megdupláztad a 2025-ig fizetendő kamatot.
2. Hol olvasod, hogy a kamatfizetésre 2025-ig moratórium lenne és a kamat tőkésedne és hozzáadna a tőkéhez? Mert hogy így számolsz. Valójában a 2025-ig keletkező kamatot folyamatosan meg kell fizetni, viszont arra nem ketyeg még további kamat.
A fenti rossz módon a valósághoz képest már 2025-re is majdnem negyedével megemelted a kamatozó állományt.
3. A számításoddal ellentétben nem 7 éves szakaszonként annuitásos a törlesztés, hanem minden 7 éves szakaszban 14 db egyenlő összegű tőketörlesztés van.
Az annuitás magasabb átlagállományt és magasabb kamatösszeget jelent, mint a valós, szerződésben szereplő egyenlő tőketörlesztő részletek.
4. A kamat tőkésítésével és az annuitással is azt érted el, hogy a végén, amikor a legmagasabb a kamat még aránytalanabbul emelkedik a kamatozó állomány.
De ezt nyilván te is tudod és szándékosan számolsz úgy, hogy minél előnytelenebbnek tűnjön. Lelked rajta.
Nem egészen úgy, nem egészen akkor és nem egészen annyit fogunk fizetni azért a 10 milliárdos orosz hitelért, amiből Paks II. épülhet – ez derül ki a hivatalos orosz portálon felbukkant szerződésből. Amit azonban villámgyorsan eltüntettek. De íme néhány érdekesebb részlet.
Alig, hogy kikerült – és a vs.hu leszemlézte –, a hivatalos orosz oldalról el is tűnt az az orosz dokumentum, ami érdekes részleteket árult el a januárban kötött orosz-magyar államközi szerződésről, melyből az Orbán-kormány az új paksi atomerőmű építését képzeli.
Ami a portál szerint érdekes részleteket tartalmaz. Az nem újdonság, hogy az orosz hitel összege legfeljebb tízmilliárd euró lehet, melynek lehívására 2014-2025 közötti időszakban van lehetőség, de az már igen, hogy ezt a 20 százalékot minden egyes számlában meg kell fizetni az építtető Roszatomnak. "A benyújtott számlák elfogadására 15 napja van a magyar félnek, utána minden számla elfogadottnak és kifizetendőnek tekintendő" – írta a vs.hu.
A törlesztéssel kapcsolatban új részletre derült fény: a hitelt 21 év alatt kell visszafizetni, évente kétszer kell utalni (március 15-én és szeptember 15-én), és az első tételt az új blokkok átadása utáni első fordulónapkor kell kifizetni, de legkésőbb 2026. március 15-én.
A 21 éves visszafizetési időszakot három részre bontották: az első 7 évben a hitel negyedét kell kifizetni egyenlő részletekben, a középső 7 évben 35 százalékát, a harmadik 7 évben pedig a maradék 40 százalékot.
Ami a kamatokat illeti: a korábbi kormányzati állításokkal ellentétben négy szakaszra tagolódik a szerződés, így a kamat 2014 és a törlesztés megkezdése között 3,95 százalékos, ezt követően 7 évig 4,5 százalékot, majd 7 évig 4,8 százalékot, végül 4,95 százalékot számolnak fel az oroszok a hitelügyletért. De a kamatszámítás alapja a mindenkori tőketartozáshoz kötött!
A késedelmes fizetést a szerződés szigorúan szankcionálja: a 15 napot meghaladó késedelem esetén másfélszeres büntetőkamatot ír elő, a további 180 napot maghaladó késedelem pedig jogot formál az oroszoknak arra, hogy egyoldalúan felmondja a szerződést, és a teljes tartozást egy összegben követelhesse a magyaroktól.
Előtörleszteni bármikor lehet, de ezt 90 nappal előre jelezni kell az orosz félnek.
Törölt felhasználó2014. 03. 13. 17:56
#261
Igaz orosz forrásból, de most már tudjuk a hitel részleteit:
No akkor van 4 periódusunk. Az első az építés 3,95 % kamattal. 5 éves építést és fokozatosan felépülő állományt, valamint a hitelkeret teljes kihasználását feltételezve 5 milliárd EUR átlagállomány x 5 év x 3,95 % = 0,9875 milliárd EUR kamat. A második a törlesztés első 7 éve, amikor az állomány 10 milliárdról 7,5 milliárdra csökken. Az átlagállomány 7,5+10/2=8,75 milliárd x 7 év x 4,5 % = 2,7563 milliárd EUR. A törlesztés következő 7 évében 7,5-ről 4 milliárdra csökkent az állomány. Az átlagállomány 7,5+4/2=7,75 milliárd x 7 év x 4,8 % = 1,932 milliárd EUR. Az utolsó 7 évben 4 milliárdról nullára csökkent az állomány. Az átlagállomány 4/2=2 milliárd x 7 év x 4,95 % = 0,693 milliárd EUR.
Ez összesen 6,3688 milliárd EUR kamat 26 kamatozó évben. Tehát az átlagos éves kamatteher 0,245 milliárd EUR és az átlagkamat 4,53 %.
Ha találunk ilyen futamidőre és ilyen összegben olcsóbb EUR forrást, akkor bármikor előtörleszthetünk. Ennek kezdetben elhanyagolható az esélye. Azonban később bőven elképzelhető több ok miatt:
- A kiváltandó tőke fokozatosan csökken. A hátralévő futamidő fokozatosan csökken. Az orosz hitel kamat idősávosan emelkedik. Tehát például az utolsó szakaszra egy 4 milliárd EUR összegű kötvénykibocsátás 1 és 7 év közt szórt futamidőre már lehet 4,95 % alatti.
- A kockázati felárunk rövid távon nem valószínű, hogy nagyot esne, de itt évtizedekről van szó, amin belül megvan az esély jobb forrásszerzésre
- Még akár az is lehet, hogy valamikor bevezetjük a jurót. Már ha létezik még abban a nagyon távoli jövőben, amikor ezt megtennénk.
A teljes adósságszolgálat a tőkével együtt az első 7 éves törlesztési periódusban évente átlagosan 0,751 milliárd EUR, a második 7 évben 0,776 milliárd EUR, az utolsóban 0,670 milliárd EUR.
Természetes mindez akkor igaz, ha a hitelkeretet teljes egészében kihasználjuk.
Keringtek a hozzászólásokban különböző, néha egészen óvodás téveszmék, amikkel végképp le lehet számolni:
- A kamatot a kihasznált, fennálló állomány után fizetjük, nem a hitelkeret után.
- Nem a hitelkeret 32 éves futamidejére fizetünk kamatot, hanem annyi időre, ameddig egy adott állomány fennáll.
- Nincs hitelbírálati díj, rendelkezésre tartási jutalék, folyósítási díj, előtörlesztési díj, kezelési költség, egyéb kutyafüle plusz költségek. Van késedelmi kamat, de ez egy sima forint állampapírnál is lenne, ha késedelmesen fizetné az állam. A késedelem, azaz az államcsőd viszonylag olcsó, 15 napig nem jár következménnyel, 15 napon túli késedelem esetén az adott periódusra érvényes kamat 1,5-szeresét kell fizetni. Az új Ptk. szerint például 8 % a késedelmi kamat az alapkamaton felül. Ez ahhoz képest baráti.
- A hitel felhasználása célhoz kötött. Csak Paks II építésére lehet fordítani. Konkrétan a számlák 80 %-át hitelből az oroszok fizetik maguknak. Tehát nincs olyan, hogy felvesszük a hitelt és eltapsoljuk.
- A majdani kormányok esetleges mutyizási szándékát ez a hitel nem támogatja, mert csak a Roszatom számláinak kifizetésére fordítható. A Roszatom lesz a fővállalkozó és a magyar cégek alvállalkozóként tudnak bekapcsolódni. Úgyhogy a mutyi nehezített pálya, mert nem csak a magyar politikánál, hanem a Roszatomnál is be kell vágódni. A Rosszatomnak viszont nem érdeke az irreálisan többletköltség.
Megosztó Paks II. - Nem mindenkinek tetszik a moszkvai megállapodás
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=194137