Topiknyitó: Törölt felhasználó 2013. 04. 04. 12:05

Matolcsy egy zseni!!  

Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.



A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.



A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.

A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására



Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.

A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.



A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.



Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.

A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.

A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.



A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.



A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.



A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására



Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.



A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.



Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.



A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése



Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.



A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése



Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
signal2
signal2 2021. 11. 23. 19:43
Előzmény: #7839  Stiv
#7840
Na jó, azért szeptember elején még 347 volt az EUR/HUF. És akkor már ment a kamatemelési ciklus. A fed és az ecb továbbra sem emel. Ebből nem azt látom, hogy a lassú kamatemelés miatt gyengül a Ft. Azt látom, hogy pont a kormányzati tény és bejelentett költekezés miatt, valamint az EU-s pénzek végleges elmaradásának növekvő valószínűsége miatt. 
Szóval Varga Mihály kamuzott egy ordas nagyot, hogy nem a költségvetés miatt gyengül a Ft, hanem a nemzetközi környezet miatt. Akkor a többi régiós deviza miért nem gyengül?
És az elemuzők is elmennek a pitchbe. A magyar hozamok már így is 3-400 bázisponttal az EUR és USD hozamok felett vannak, mégsem veszik a Ft kamatozó eszközöket. 
Igenis minden arra mutat, hogy a kormány kétségbeesett és fékevesztett költekezése, és a piacgazdaságba való újabb belenyúlkálása miatt gyengül a nemzeti devizánk.
Stiv
Stiv 2021. 11. 23. 19:34
#7839
Pofon a forintnak: vannak olyan termékek, amiket már euróban áraznak itthon
.
Az MNB-re vár a piac, nagyon úgy tűnik, hogy az eddigi szigor távolról sem volt elég.„
.
További 100 bázispontos emelés lenne szükséges”– magyarázza a Forbes.hu kérdésére Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője. .„Lehet, hogy csütörtökön 50 bázispontos emelés is elég lesz átmenetileg, de az is csak azért, mert az Egyesült Államokban kereskedési szünet lesz, így Európában is 
alacsony lesz a forgalom.”Az MNB kicsit késve kezdett reagálni a forintgyengülésre és az elszálló inflációra. 
.
Minden a forint ellen„Tökéletes vihar van a forint piacán”– mondja Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája.
.
Pedig a kamatemelésre mindenképp szükség van. A megkérdezett elemzők további 100 bázispontos emelést tartanak szükségesnek – persze úgy, hogy ezt már korábban meg kellett volna lépni.
.
„Nem lehet tovább várni. Már így is azt látjuk, hogy egyes termékeket, például budai ingatlanokat vagy drágább fogászati kezeléseket euróban áraznak”– magyarázza Móró.
.
https://forbes.hu/penz/forint-melypont-inflacio-jegybank-elemzok/
Stiv
Stiv 2021. 11. 23. 19:02
#7838

Azért nem semmi, hogy munkaidőben a forint szétverése közben ,Varga Misi a Fészbukon tölti az idejét.....
A kényes kérdésre meg nem válaszol...
.
Azzal foglalkozik,hogy mit csinál Hadházy Á,  az ország meg gödörben van...Ügyes...
Törölt felhasználó 2021. 11. 23. 13:50
Előzmény: #7834  bumm
#7837

Világgazdaság cikkében írta. A lényeget tekintve nettó hitelfelvevő lesz az ország, azaz az unortodox gazdaságpolitika megbukott, elrontották. Ezt látjuk jelenleg az államadósság növekedésében és az elértéktelenedő forint árfolyamán, ezt vallotta be most Misi, hogy elk@rták, nem kicsit nagyon.
geza77
geza77 2021. 11. 23. 13:40
#7836
371,990 hinnye "V A L A M I " megakadályozta csak nem egy betonfal?
Törölt felhasználó 2021. 11. 23. 12:59
Előzmény: #7831  signal2
#7835
Ezen Te meglepődsz?
A FED szerint nincs hatása a pénzmennyiségnek az inflációra. Ezt a szájukkal kimondták. Nem is egyszer. Azt is, hogy az M2 abszolúte irreleváns.
Ehhez képest Misike nem is mondott annyira cifrákat.
bumm 2021. 11. 23. 12:53
Előzmény: #7830  geza77
#7834
ezt most kinek mondta? Viktornak? Ezek egymást hülyítik!
geza77
geza77 2021. 11. 23. 12:52
Előzmény: #7832  CyrusTheGreat
#7833
és várjuk a turistákat is a legnagyobb járvány közepén, amikor más nyugati országokban, már az oltottak mozgását is korlátoznák akkor itt: indul a zimmer feri - Was ist der Stein tyúk Mutter? Mikor kommen Platensee? hozni viel eurót!!!
CyrusTheGreat 2021. 11. 23. 12:48
Előzmény: #7831  signal2
#7832
Varga Mihály ugyanezen interjúban kijelentette, hogy át kell súlyozni a gazdaságot a kevésbé konjunktúra-érzékeny ágazatok javára, majd ezzel együtt a külföldi turistákat akarja jobban vonzani (klasszikusan konjunktúra-érzékeny szektor) - de ugyanez elmondható, hogy a járműipar leállásai miatt is nettó hitelfelvevők leszünk (muhahaha), de azért nyomjuk tovább a gázt a járműiparban.
Pont ugyanannyira áll biztos lábon a gazdaságunk, mint amennyire koherenc Varga Mihály érvrendszere.
signal2
signal2 2021. 11. 23. 11:25
Előzmény: #7830  geza77
#7831
Tehát Varga MIhály szerint nincs összefüggés a gyenge Ft, és a költségvetési lazítás között. Varga Mihály szerint nincs összefüggés a kersletélénkítés (nyugdíjprémium, babaváró hitel, lakásfelújítás 50% támogatás) és az árak növekedése között. Jól van, Misi, köszönjük!
geza77
geza77 2021. 11. 23. 09:52
#7829
valahogy a feltörekvőket nem ugyanúgy bántják, ez hogy lehet? csak nem belülről jön a bántás?
FOSrint   371.230 +1.200    +0.32%  
czk             25.4295 -0.0205    -0.08%
pln               4.7071 +0.0062    +0.13%
hrk                7.5288 +0.0128    +0.17%
reggeli bekezdés
geza77
geza77 2021. 11. 23. 09:36
#7828
megvolt a 371
„Mindent megteszünk, hogy kicsit erősítsük” – Maga a lengyel miniszterelnök védte meg a zlotyt
https://www.portfolio.hu/deviza/20211122/mindent-megteszunk-hogy-kicsit-erositsuk-maga-a-lengyel-miniszterelnok-vedte-meg-a-zlotyt-512100
geza77
geza77 2021. 11. 23. 07:17
#7827
"Morcosan ébredt a forint a hétfői történelmi mélypont után
Örülhetnek a turisták, mert ezért a túrós táskáért csak 77 eurócentet kell fizetniük"
https://telex.hu/gazdasag/2021/11/23/forint-euro-dollar-frank-arfolyam-penzpiac-tortenelmi-melypont
*
Ezt a problémát hamar kivédik, majd megemelik 350re és mindjárt nem csak 77 centet kell fizetniük érte!! Jól megszívják a turisták hahahahahaha
Törölt felhasználó 2021. 11. 22. 21:29
Előzmény: #7822  bigyula
#7826
Ha lenne MÁP-om, ami nincs, mert úgy gondoltam, hogy nem olyan stabil befektetés egy Fidesz-kormány mellett ez, amely bármikor elveheti az emberek megtakarításait van már példa rá, vagy ahol a pénz könnyedén "elveszítheti közpénz jellegét", landolhat alapítványokban (és tudom, hogy mindig olyanokat írnak a "legbiztosabb befektetés" - de nem itt), szóval ha lett volna MÁP-om azt akkor váltottam volna vissza amikor "befagyasztották a benzinárat" és ilyen rendeletet egyáltalán képesek voltak hozni.
kjanek
kjanek 2021. 11. 22. 21:24
#7825
Azért ezt jó észben tartani a MÁP Plusz-al kapcsolatban.
" A nyilvános ajánlattételekben szó van másodpiacról, de lejárat előtti visszaváltási garanciáról nincs. Sőt! „A Magyar Állampapír Plusz államkötvényben a Kibocsátó arra vállal kötelezettséget, hogy lejáratkor annak névértékét és kamatát az értékpapír mindenkori tulajdonosának, illetve birtokosának megfizeti.” És rendre ez a szöveg található a többi lakossági állampapírnál is. Itt a kulcsszó a lejáratkor. Amíg nincs lejárat, nincs kötelezettség sem.
Bár jelenleg „békeidő” van a pénzpiacokon, nem is olyan régen, 2008-ban például még a forgalmazók sem voltak hajlandóak árjegyzést adni az egyébként kötelezően jegyzendő papírokra. Vagy érdemes visszaemlékezni 2011-2012 fordulójára, amikor bőröndben vitték ki sokan a pénzüket külföldre, nehogy véletlenül bennragadjon egy magyar bankszámlán.
Fontos hangsúlyozni, hogy a forgalmazás felfüggesztése sem minősülne államcsődnek, hiszen sehol sem vállalt arra kötelezettséget az Államkincstár, hogy mindenkor idő előtt visszaváltja ezeket a sorozatokat. Ezek a papírok békeidőben is korlátozottan likvidek (jelenleg maximum 30 millió forint visszaváltására vállal kötelezettséget a kincstár). Jó eséllyel akkor lesznek teljesen illikvidek, amikor baj lesz a pénz- és tőkepiacokon."
emerald 2021. 11. 22. 20:50
Előzmény: #7823  kjanek
#7824

Persze, jobb volt mint a nulla kamattal a bankba. Belátom ennek is az értelmét, az emberek részéről. 
.
Az állam(fidesz) viszont tudta/tudja mit tesz.Lehet céljuk a 400-as  euro. Sőt, szerintem ki sem fogják fizetni a végén a többséget.
Globális válság, vagy mit tom én mire hivatkozva. Ezért vetették meg a hazai polgárokkal.
Szerintem.-de tévedjek!
kjanek
kjanek 2021. 11. 22. 20:17
Előzmény: #7821  emerald
#7823
Ebben teljesen igazad van. Viszont minimálisan még mindig jobban jártak annál mintha valamelyik bankban vagy otthon a párna alatt tartották volna a pénzüket. Sokan vakon bíztak a Matolcsy, Varga félékben, hitték hogy ezek a "derék" emberek olyan intézkedéseket hoznak amelyek nem veszélyeztetik a befektetéseiket. Emlékezzünk csak, "dübörgött" a gazdaság, kanyarban előztünk még a csapból is az folyt hogy micsoda kiváló befektetés a MÁP Plusz.  Most viszont sokan észbe kaptak, megszabadulnak a csoda papírtól és átváltogatják EUR-ba vagy bármi másba a felszabaduló forintjaikat. Amennyiben tömegek döntenek így akkor bizony szűk lesz az ajtó és az amúgy is harmat gyenge forint egy pillanat alatt lendül majd át a 400-on és a Bandzsa majd nézhet pöszén kifele a h*lye fejéből. 
bigyula 2021. 11. 22. 20:14
Előzmény: #7821  emerald
#7822
Amikor bevezették a MÁP-ot, akkor írtam, hogy el lesz inflálva a hozam. A lényeg az volt, hogy a hazai lakosság finanszírozza a költekezést, mert azokkal kilehet cseszni később.
emerald 2021. 11. 22. 19:50
Előzmény: #7809  kjanek
#7821
Aki beleugrott egy MÁP pluszba, az se sokat értett a gazdasághoz, meg a tőke kezeléshez :)
Sokkal később ébrednek majd, mint kéne.
.
Nekem is ajánlotta a takarító néni, h Ő megmondja a tutit :)

Topik gazda

kublaj1
4 3 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek