Topiknyitó: Törölt felhasználó 2013. 04. 04. 12:05

Matolcsy egy zseni!!  

Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.



A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.



A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.

A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására



Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.

A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.



A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.



Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.

A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.

A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.



A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.



A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.



A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására



Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.



A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.



Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.



A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése



Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.



A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése



Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
gombócból_is_sok
gombócból_is_sok 2020. 04. 09. 10:45
Előzmény: #5859  Drian875
#5860
Rosszul állsz a dologhoz. Nézd, mennyivel jobban teljesítünk a kamat nagyságát illetően!
Drian875
Drian875 2020. 04. 09. 10:44
#5859
gombócból_is_sok
gombócból_is_sok 2020. 04. 08. 22:08
Előzmény: #5854  Stiv
#5858
Nem sokat segített egyelőre a beavatkozás. Mindjárt 360 már megint.
minort 2020. 04. 07. 15:21
Előzmény: #5856  gombócból_is_sok
#5857
Minek-minek majd Matolcsy elintézi ,hogy legalább 21 forintot érjen ...bruttóban:)
gombócból_is_sok
gombócból_is_sok 2020. 04. 07. 15:17
Előzmény: #5848  Stiv
#5856
új húszforintos? az meg mi a fasznak?
Stiv
Stiv 2020. 04. 07. 15:06
Előzmény: #5850  _Macika_
#5855

20 forintost ajándéknak,mondta is.
.Kuszaszem  bizakodó, pár hónapon belül 3%-os inflációt vár. 
Kivi leszek, ha elindul a benzinár felfele akkor mennyi lesz az infla.
Stiv
Stiv 2020. 04. 07. 14:58
Előzmény: #5849  signal2
#5854
Majd kiderül,hogy mire lesz elég. Nem lehetetlen a további forinterősödés.
Stiv
Stiv 2020. 04. 07. 14:55
Előzmény: törölt hozzászólás
#5853
Egyik oldalán ezzel a felirattal: Tisztelet a hősöknek. Az egészségügyi dolgozóknak és mindazoknak adóznak ezzel, akik a munka dandárját viszik ezekben a nehéz időkben. Több millió 20 forintost vernek. 
sungir 2020. 04. 07. 14:39
Törölt hozzászólás
#5852
minort 2020. 04. 07. 14:39
Előzmény: törölt hozzászólás
#5851
Ááá dehogy Európában,az egész univerzumban. Kérdeztem már egyszer, te biztosan nem kapsz ezért valamilyen juttatást?Mert akkor értek mindent,de ha ezek a saját gondolataid akkor........:https://www.youtube.com/watch?v=cMs3elZho2k
_Macika_
_Macika_ 2020. 04. 07. 14:37
Előzmény: #5848  Stiv
#5850
húsz? azt már lassan ki lehet dobni, semmit se lehet venni annyiért
nem 100e forintosunk lesz új
re 4% infla
signal2
signal2 2020. 04. 07. 14:35
Előzmény: #5846  Stiv
#5849
Ez akár elég is lehet, ha tud hasznosulni.
Stiv
Stiv 2020. 04. 07. 14:35
Előzmény: törölt hozzászólás
#5848
Kuszaszem azt mondja, hogy a forint biztonságban van.
.
Új húszforintosunk lesz.
sungir 2020. 04. 07. 14:28
Törölt hozzászólás
#5847
Stiv
Stiv 2020. 04. 07. 14:26
Előzmény: #5845  Stiv
#5846
Összességében a Monetáris Tanács 3000 milliárd forint új forrást adott a gazdaságnak, ez az idei várható GDP 6%-a
Stiv
Stiv 2020. 04. 07. 14:15
#5845
14:08  Ugrik a forint az MNB újabb kamatemelésére
.
Múlt héten már volt egy csaknem 1%-pontos burkolt jegybanki kamatemelés, most ehhez képest további 95 bázispontos kamatemelést jelentett be az MNB, aminek hatására a forint 359,5-ről 357,6-ig ugrott, így tegnap estéhez képest már 1,7%-os a forint szárnyalásának mértéke. 
.
https://www.mnb.hu/letoltes/kv-200407.pdf
Stiv
Stiv 2020. 04. 07. 14:02
#5844
Sajtótájékoztató a Monetáris Tanács április 7-i ülését követően
https://www.youtube.com/watch?v=z-jlVV0R36I
gombócból_is_sok
gombócból_is_sok 2020. 04. 07. 10:58
Előzmény: #5842  _Sigorszky
#5843
Szerintem azt hogy jön a hajtűkanyar és kitette az indexet.
_Sigorszky
_Sigorszky 2020. 04. 07. 10:50
Előzmény: #5839  _Macika_
#5842
Jujj, tűkön ülök, mit fog mondani.....!
Stiv
Stiv 2020. 04. 07. 10:40
#5841
Gyakorlatilag leálltak a gazdagok a MÁP+-vásárlással, kérdés, hogy meddig
.
Államadósság-finanszírozás szempontjából egy meglehetősen aggasztó trendet látni most a szuperállampapír piacán: a lakossági állampapírok kulcsterméke iránt hétről hétre esik a kereslet, múlt héten már csak 24,5 milliárdot jegyeztek le, és úgy tűnik, ebben jelentős szerepet játszik az, hogy a magyar gazdagok nagy része szinte teljesen leállt az újabb MÁP+-vásárlásokkal. Az állomány az ügyfelek portfólióinak többségében stagnál, de vannak olyanok is, akik visszaváltottak szuperállampapírt, hogy az így felszabadult pénzt inkább a részvénypiacokon fektessék be. 
.
https://www.portfolio.hu/bank/20200407/teljesen-leszalltak-a-magyar-gazdagok-a-szuperallampapirrol-uj-befektetesre-vadasznak-424072

Topik gazda

kublaj1
4 3 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek