Mennyit ér az OTP?  

Kár Romániáért, mert igéretes piac, gyorsan növekedő GDP.
Sajnos én sem látom ott rózsásnak az akviziciós helyzetet. Viszont eladni meg ugyanazon oknál fogva nem lehet mint Szlovákiában. A magyar lakta területeken feladni a poziciót (bel)politikai okoknál fogva nem lehet.
Abban is igazat adok Neked, hogy Szlovénia nem olyan vonzó célpont mint a többi balkáni ország. A bankpiac szempontjából. (Konkurencia, pénzügyi termékek fejlettsége és igy elérhető kamatmarzs, ROE) ez a piac inkább hasonlit egy nyugat-európaira mint a szomszédos volt Jugoszláviai piacok.
Igen, amelyik piacon nem lehet elérni a megfelelő méretnagyságot ott az eladás a logikus lépés.......de ahogy fentebb emlitettem más az üzleti logika és más a politikai elvárás az OTP-vel szemben. Nem ismerem az albán helyzetet, de ha a vásárolt bank ilyen gyenge, akkor annak eladása tűnik a megoldásnak. (Vagy hozzávásárolni, de van-e eladó bank ott?)

Információk a szlovén ABANKA-ról:
https://www.sdh.si/Data/Documents/asset-management/Abanka%20Teaser.pdf

Csak két megjegyzés:
Románia szerepe a legutóbbi elutasító döntéssel megkérdőjeleződött. Nem hinném, hogy az OTP nem végzett felméréseket, de az is számít, hogy a tulajdonosváltás után a (román) ügyfelek mennyire morzsolódnak le annak tudatában, hogy máról holnapra egy magyar bank ügyfelei lettek. A magyarlakta területek önmagukban nem lehetnek elegek egy erős pozícióhoz az országban.  Románia helyett Szlovénia adna magát elsőként, itt viszont az eurózóna tagság és az elérhető ROE mértéke jelentheti a kritikus pontot amellett, hogy van-e reális áron megvehető elég nagy méretű bank. Az Abanka ideálisnak tűnik a belépéshez.
A túl kicsi országok és/vagy bankok esetében nem zárkóznék el az eladástól sem. Ha a SocGen csomagba tartozó kisebb bankokat meg is kell venni, ahol nincs belátható esély a növekedésre, ott szinte egyből eladásra is fel lehetne kínálni. Például ha az albán bank durván 200Md Ft hitelállomány mellett tud évi 1-1,5Md nyereséget hozni a csoportba, ennyiért nem éri meg bajlódni vele.

Mondjuk nekem az a véleményem, hogy 2020-ra egy időre fel kellene hagyni az akviziciókkal.
Az érveléshez osszuk fel az OTP piacait csoportokba:
1. csoport: már meglévő erős piaci poziciók
- magyar,
- bolgár, 
- montenegrói 
2. csoportba a mostani akviziciók mellé sürgőssen kell még egy-kettő, hogy a bank a piacon benne legyen a legnagyobbak között:
- Horvátországban (már erős, de egy kisebb bank még belefér)
- Szerbiában (+ 1 vagy 2 bankakvizició)
- Romániában (előzetes tájékozódás mellett, hogy hajlandók-e engedélyezni.)
3. csoportba az új piacokat és azokat sorolom, ahol az OTP piaci részesedése rendkivül alacsony és különböző okoknál fogva a helyzet nem könnyen változtatható:
- orosz, (nagy piac, komolyabb piaci részesedés csak erőn felüli tőkebevetéssel érhető el és számottevő politikai kockázatok)
- ukrán, (lásd orosz piac)
- albán (itt van egy vétel engedélyezés alatt)
- macedón,
- moldáv,
- szlovén
Én ugyanis fontosabbnak tartom hogy az 1. csoport piacain a következő recesszió előtt (várhatóan 2021 körül eljön,) a poziciók megerősödjenek (bolgár + montenegrói Socgen vételek beolvasztása költségcsökkentések elérése egyidejű hitelexpanzióval.)
A 2. csoportbeli bankoknál még sűrgősebb, hogy a 2-3 bankból egy a piacon már számottevő méretű és költségtakarékos bankot  gyurjanak össze,  hogy a következő recesszióba a bankcsoport ezeken a piacokon is megerősödve mehessen be és a saját tőke további gyarapodásával jöhessen ki, akár több helyi akvizicióval a recesszióban meggyengült bankoktól.
A 3. csoportba sorolt új piacokon és egy megbékélt állapotban az ukrán és orosz piacon szerintem ráér az expanzió a következő fellendülés idején 2022-2024 között. (A következő recesszióig már egyszerűen nincs elég idő ezeken a piacokon komoly poziciók kiépitésére, illetőleg akockázatok mértéke jelenleg túl nagy.)
Ezzel a stratégiával el lehet kerülni a 2008-2014 közötti helyzetet, amikoris a bankcsoport 9 piacon volt jelen, de folyamatosan nyereséget ebből 2 OTP bank tudott csak produkálni, a magyar és a bolgár. Volt olyan év ahol az összes többi leánybank nyereségszaldója negativ volt. A következő recesszióban nem biztos hogy mégegyszer olyen szerencsénk lesz, hogy 2 piac megmenti az egész bankcsoportot, sőt megerősödve hozza ki a recessziós évekből.
Más szóval, nem szabad hogy mégegyszer előforduljon hogy egy válságos időben az eszközállomány több mint fele nulla nyereséget hoz éveken keresztül.
A meglévő 9 piacon kettő éven belül el kell érni, hogy legalább 6 OTP bank versenyképessége nagyot javuljon.

Elírtam, Szlovéniában az állami Abanka (nem az Adiko) jöhet szóba, erre hírek szerint az OTP is adott be nem kötelező ajánlatot az első körben.
https://www.portfolio.hu/finanszirozas/bankok/osztrak-magyar-terjeszkedes-johet-a-balkani-bankpiacon.305725.html

Kifejezetten 3. negyedévi, tehát friss adattal sajnos csak két leánybanknál találkoztam. Év elejétől a szerbiai leány 61,7M EUR, a macedón 8,6M EUR profitot jelentett. 
Inkább az éves nyereségtermelésüket próbáltam durván megbecsülni Md forintban:  moldáv 5, macedón 3, Montenegró 2,3, albán 1-1,5 körül lehet. Tényleg csak nagyságrendileg a horvát-szerb-bolgár trió 20-20Md Ft körül hozhat, a három hátralévő kicsi mondjuk összesen 10-et. 
Elsőre elég erősnek tűnt Egy_kezdő felvetése az évi 15%-os EPS növekedésről öt éven át, de amint elkezdtem számolgatni, annyira már nem is tűnt lehetetlennek. Az első év gyakorlatilag teljesült, a 2 és 3 év a komplett SocGen csomaggal, organikus növekedéssel és a szerb Komercijalna Banka mellett egy közepes román vagy szlovén bank (mai Adiko bank esetleg) megszerzésével megoldható. (Ha tényleg egyben leszerződtek a komplett SocGen csomagra, csak időben széthúzták, Csányi idei részvényvásárlása még érthetőbb.) A negyedik évre szükség lesz egy komolyabb orosz bankra, az ötödikre valami új piacra, de ezt elég majd akkor kitalálni. Sok minden közbejöhet, engedélyek stb., de sok munkával és szerencsével  akár valóra is válhat.

A Bloomberg irt egy cikket a friss kelet-európai bankeladásokról:
https://www.bloomberg.com/news/articles/2018-11-27/banking-deals-are-happening-in-europe-just-not-where-you-think
1. melyik ország   2. melyik bank   3. eladó    4. vevők vagy ajánlattevők  5. hol tart az eladás
I.
1. Multi-Country   2. Addiko Bank 3. AGAdvent/EBRD   4. IPO possible  5. Not started
II.
1. Croatia   2. Jadranska Banka   3. Government   4. Hrvatska Postanska Banka   5. Completed  
III. 
1. Serbia  2. Societe Generale Srbija   3. Societe Generale   4. OTP et al.  5. Not announced
IV.
1. Serbia    2. Komercijalna Banka   3. Government   4. —    5. Advisers by 4Q   
V. 
1. Slovenia  2. Gorenjska Banka  3. Government   4. AIK Banka   5. Pending  
VI.
1. Slovenia   2. Nova Ljubljanska Banka   3. Government   4. IPO    5. Completed
VII.
1. Slovenia  2. Abanka   3. Government   4. OTP, Apollo, Blackstone et al.    5.Tender started
Az OTP itt a III. pontban van emlitve, mint egyedüli vevőjelölt a szerbiai SocGen leánybankra és a VII. pontban mint egyik ajánlattevő a szlovéniai ABANKA bankra.
Eszerint a lista szerint még a IV. pont szerinti tenderben lehet esélyünk. 
de nincsen megemlitve a bolgár és az albán SocGen eladás és ugyancsak hiányzik a moldáviai és makedon Socgen bank eladási eljárására való hivatkozás.
Tud valamelyikőtök valamit ezek állásáról?

Olvastál valahol arról, hogy az eladás alatt lévő SocGen balkáni leánybankok hogyan teljesitettek a 3. negyedévben?

Igen, nem véletlenül vagyok én is itt. Mára már a portfolio kinőtte magát és számos nagyon szinvonalas szakember ir nekik rendszeresen.
Nem hiszem, hogy a tárgybani cikk irója pozicióból beszél (ir.) De az tényleg látszik már pár éve, hogy folyamatosan alacsonyabbra várja az OTPt. De hogy védelmembe vegyem, valószinűleg az elemzői konszenzusok is megvezetik. Én csupán azt várnám el tőle, hogy 
- a feldobott grafikonjainál ugyan jelezhetné, hogy melyik grafikon milyen arányban (mértékben) releváns, illetőleg 
- ne tüntessen már fel olyan elemzői értékeket, amelyek túlhaladottak.  Pld. feltüntethetné a grafikonokon az elemzői OTP pozició (piros pont) mellé azt ami ma már a gyj.-k és egyéb fejlemények alapján inkább valószinűsithető.
A másik téma a Csányi féle előrejelzések.
Én is szivesebben venném, ha a menedzsment kicsit bátrabban tenne becsléseket legalább a következő évre. Felőlem ezt megtehetné úgy is, hogy elmondaná azt is, hogy milyen optimális előfeltételeknek kellene ehhez teljesülni. Eddig ezt azért nem tették meg, mert 2007-ben Csányi igencsak túligérte magát. Mai napig emlegetik, hogy milyen nyereséget és árfolyamot igért akkor pár éven belül.
Most viszont szerintem kimozdultak ebből a passziv pozicióból. Csányi 1 milliárd eurós igérete, meg az azt megelőző vásárlásai, plusz az akviziciók folyamatos emlegetése, a régiós banki vezetőszerep belengetése, azért megtámasztották az OTP 10 ezer körül.
Viszont ha már merészebben igérnek, akkor tényleg el kellene ehhez mondani azt is, hogy mindez hogyan jöhet össze. Nem lehet továbbra is 15%-os ROE mutatót mint régi, de még mindig aktuális célt változatlanul hagyni, mert az nem lesz elég. Ők is tudják, hogy az akviziciókkal pont a saját tőke optimálisabb felhasználását és igy magasabb ROE-t céloznak meg. Nem lenne nagy igéret a 2 év ROE=20% közeli teljesitései után beigérni azt, hogy ezt a tőkehatékonyságot szinten fogják tartani és ennek eszköze lesz az akviziciók folytatása.
Reálisnak tartom az 5 éven belüli 2000ft/részvény eredményt. Hiszen az OTP tőkehelyzete lehetővé teszi, hogy benne legyen a legnagyobb 3 bankban Magyarország, Montenegro és Bulgária mellett Szerbiában, Horvátországban is. Ha ezt a poziciót sikerül elérni a következő válság előtt, akkor a válságba erősen lehet belemenni és megerősödve kijönni belőle.

Szép munka.
Annyit még érdemes hozzáfűzni, hogy az illető úriember foglalkozása újságíró. Elvégzi a munkátját, miközben igyekszik megfelelni a megbízóknak és/vagy ismeretségi körének, saját pozícióknak stb.
A Pf. még mindig a legszakmaibb portálnak számít Mo-n, sajnos a tartalom olyan, amilyen az átlagos Mo-i olvasó igénye, nem túl magas, de jobb mint a konkurencia.
Jóindulatúan kizárva a hozzá nem értést, egy újságíró motivációja többféle lehet: forgalom generálása az adott eszközben, klikkvadászat a saját portálnak, valakik pozíciójának a menedzselése, legritkábban a hír közlése a cél (főleg gazdasági sajtóban, hírt akkor kell közölni, amikor azt egyes piaci szereplők már előre beárazták, lásd ML "cégek" árfolyamai. Az említett cikkben még csak hírértékű információ sem volt.)
Mi lenne a helyzet az egyedüli külföldön is értelmezhető mo-i részvénnyel az OTP-vel, ha egyértelmű, szakmailag alátámasztott jövőképet kapna a piac például az elkövetkező 3-4 évre, mondjuk a menedzsmenttől? Beárazásra kerülne ennek a nagyobb része, megölné a forgalmat a BÉT-en és a spekulációkat bizonyos érdekkörökben, ahol pár 100 milliárd mozgatása nem okoz problémát. Sőt még azt is megkockáztatjuk, hogy CS.S. alapja sem tudna alulértékelt áron venni a részvényből, hiszen nagyobb válságoktól és szabályozói hülyeségektől eltekintve nem lenne ilyen időszak.
Mi lenne például egy spekulációs (trédelési-forgalmi) piacot megölő 3-4 éves forward guidance? Az, ami a cég működését ismerve most a legvalószínűbb, de a menedzsmentből senki sem fogja kimondani: az organikusnövekedés és az akvizíciók által tartva lesz a 16%-20% körüli ROE, az éves EPS évente minimum 15%-kal növekszik és ugyanígy az osztalék is.
Hogy ez mit jelent? Azt, hogy a kamatos kamat alapján (1,15) az ötödik hatványon az = 2.01 vagyis a 2017-es EPS legkésőbb 2022-re duplázódik, vagyis akkor lesz az éves nettó profit 560 milliárd forint körül. Viszont ezt kijelenteni-bevállalni senkinek sem érdeke, egyrészt bármikor jöhetnek nem várt események (ez bizalomvesztést okozna), másrészt az ilyen FG kizárja a pozitív meglepetés lehetőségét a részvényből, de a minimális mesterterv a menedzsmenten belül az pontosan ez az éves +15% EPS...
Ezt a következő, több helyen is elmondott CEO mondat vezeti fel: "A következő években az előttünk lévő régiós konkurenciát lelépjük." Hozzá teszük: ehhez jelenleg elengedhetetlen a 2000 Ft/rv EPS és a 15-20M€ piaci kapitalizáció...
Tehát, a javaslatunk továbbra is változatlan (amelyet a 2015.január.15-i svájci jegybankdöntés napjától alkalmazunk is), alulárazás 8.x, 9.x P/E környékén vétel, túlárazás esetén (ami egyéni mérlegelés kérdése) eladás...
Többieknek pedig ott vannak a certik és az ML tákolmányok (utóbbiak nem mellékesen, egy versenyhelyzetben és transzparens piacgazdaságban vagy kormányváltáskor a 0 felé fognak konvergálni. Kérdés, hogy kikényszerít-e ilyen gazdaságot az EU Mo-n vagy legalábbis nem ad pénzt ellenőrzés nélkül)...

Igen,csak napi volt day trader.

Igazad van abban, hogy az OTP,  miután összeségében kockázatosabb piacokon van jelen, ezért a P/E értékeltsége nem lehet ugyanakkora mint egy olyan lengyel banké, amelyik nagyrészt  az otthoni piacon dolgozik. Éppen ezért én sem gondoltam soha, hogy az OTP 12 hónapra előremutató P/E-je (elemzők szerint kb 10) szorosan a lengyel banki értékeltségnél kellene hogy legyen.
De!
A kockázatos piacok (éppen jellegüknél fogva,) nagyobb kamatmarzsokat tesznek lehetővé és az alacsonyabb pénzügyi penetráció miatt nagyobb volumennövekedéseket is hoznak. Ami akviziciók nélkül is egy konjunkturális szakaszban minden bank számára jóval az évi 5%-os nyereségnövekedést eredményez. De most láss csodát, a portfolio által bemutatott elemzői konszenzus a PKO és PEKAO esetében évi 12 és 14%-os nyereségnövekedéssel számol 2018 és 2020 között. (?)
Tehát ez semmiképpen nem stimmel még akkor sem, ha az akviziciókkal nem számolnak.
Az az érved ül, hogy az OTP nyereségét az utolsó 2 évben a céltartalékfelszabaditás is megdobta. Ez a tavalyi nyereséget kb. 35 milliárd ft-tal növelte (+20%). Ezzel tényleg meg lehet magyarázni egy akár 20%-os alulértékeltséget P/E alapon (a jelenlegi 40%-ból).
De!
A múltkoriban néztem meg, hogy mi lett volna, ha a céltartalékolási szint a 2 évvel ezelőtti 80% körül maradt volna.
Az eredmény szerint ezen szint tartása negyedévente további 6 milliárd ft-nyi céltartalékfelszabaditást hozott volna. Azaz évi 24 milliárdot, ami az adózott nyereséget tavaly is 21 milliárd ft-tal növelte volna. És ez még egy ekkora céltartalékfelszabaditásnál sem jelentette volna a felszabaditás végét. Még most is ott lapul 200 milliárd ft-nyi, amivel a konkurencia átlagához képest a bank többlettartalékolt.  A jelenlegi céltartalékolás felszabaditás ütem szerint ez még elegendő munició 3-5 évre (attól függően, hogy hogyan alakul a jelenlegi hitelállomány minősége.)
Összefoglalóan: (még a lengyel bankoknál is kisebbnövekedési ütem.)
Alulbecsült 2018-as nyereség (300 milliárd alatt, pedig kb 325 lesz)
Alulbecsült éves növekedési ütem a zömmelt kockázatos piacokon működő OTP-nél (3,5%/év, Lengyelek: kb 13%/év)
cserében:
jogosan figyelembe vett céltartalékfelszabaditás a nyereségben, annak elhanyagolása mellett, hogy még igy is 80%-ról 100% fölé növelte a +NPL90 fedezettséget a bank és ezt a felszabaditási ütemet a vizsgált 2018-2020-as vizsgált 3 évben is fenn tudja tartani.
Ezért vélem úgy, hogy a bank a lengyel bankokhoz képest alul van értékelve. 
És akkor még arról nem is beszéltem, hogy hosszútávon alacsony növekedésre van itélve az a bank, amely nem tud legalább regionálisan számotttevő poziciókat kiépiteni. 
Az OTP stratégiája tudja egyedül biztositani a túlélést 10-20 éves távlatban.
(Persze azt én sem tudom még el sem képzelni, hogy milyen bank lesz majd 20 év mulva, de azt sejtem, hogy az emberek többsége számára a bank egyet jelent majd az okosóráján vagy tabletjént egy kilikkeléssel meginditott alkalmazással és pár müvelet végrehajtásával.)

Engem az szokott zavarni, hogy miért kell a cseh és lengyel PE szinthez hasonlítani az OTP-t? Ezek tudtommal zömében hazai piacon működnek, saját országuk kockázatát futják, az OTP viszont orosz, ukrán és balkáni kitettséggel is bír. Az a normális, hogy alacsonyabb PE-n forog, sőt ha a mostani akvizíciók horvát-bolgár-szerb vonalon realizálódnak, a korábbi állapothoz képest a súlyok változása miatt valamivel még kisebb PE lenne indokolt. Erste és Raiffeisen inkább lehetne viszonyítási alap, de ott meg az anyaország már euroövezet.  
Emellett idén eddig negyedévente 10Md körüli céltartalék visszaírás (nálam rendkívüli eredmény) növeli az eredményt, amivel nem lehet normálisan kalkulálni, ennyiben jogos, ha az elemzők nem számolnak vele. Itt inkább az OTP-nek kéne valamiféle iránymutatást adni a piacnak, meddig és mekkora ilyen tételek várhatók.

Szerbiában 14-en jelentkeztek a Komercijalna Banka privatizációs tanácsadói pályázatára. Év végére kiválasztják a nyertest, maga a privatizációs felhívás 2019. júniusára várható csak. A bank Q3-ig 55M eurós nyereséget ért el. (A Socgen szerb leánya 61,7M eurót ugyancsak 9 hónap alatt.)
A Splitska most december elején egyesül a horvát OTP-vel, 2 napos bankszünnap alatt.
Eddig semmi nem cáfolja, hogy a Socgen tényleg csomagban adja az összes balkáni leányát az OTP-nek. A nagyok mintha évente következnének (17: Splitska, 18: bolgár, folyamatban), így 2019-re marad a szerb leánybank pügyi zárása). Marad még három kisebb, ezek összesen kb. 10Md nyereséget hoznának az OTP-nek évente. Macedóniával a mostani menekültügy miatti konfliktus nagyon rosszkor jön, az engedélyezés emiatt rizikósabbá  vált. Montenegróban korábban volt már egy elutasítás, most se lehet lefutott ügy. Moldova (Románia és Ukrajna között) Európa egyik legszegényebb állama, román nyelvű többséggel. Hiába jól felépített és vezetett bankok ezek egy csomó díjjal, az előbbi problémák mellett kis méretük miatt sem annyira optimálisak.  A három nagy bank minőségével sincs gond, ott az árazás lehet a kritikus pont.

Köszönöm szépen!
Megvallom , én ezt nem is vettem észre. (Illetőleg nem ismertem ezt a nagyon hasznos , a model használhatóságát jelző számot!
Ezek után viszont bennem is felmerül, hogy miért hiányzik a P/E grafikonról ez a (valószinűleg) viszonylag magas százalékot mutató R.
Még nem irtam Nagy Viktor úrnak, de most ezt megkérdezem!

Nagyon hasznos amiket írsz. A portfoliós elemzésekhez még egy apró, ám fontos észrevételt tennék hozzá. Rendszeresen láthatunk grafikus modelleket a régiós árazások alapján. Vajon hányan gondolnak bele, hogy mennyire lehet ezeket az az ábrákat komolyan venni? Vegyük az idézett cikk P/BV szerinti összehasonlitó ábráját. Ott a jobb felső sarokban szerepel egy R2=0.159 érték, ami nem más mint a model indikációs értékének egy jelző száma. Ez azt mutatja, hogy egyes bankok árazásában megfigyelhető eltéréseket az adott mutató 15.9%-ban magyarázza. Vagyis a különbségek 84.1%-áért felelőstényezőket teljesen figyelmen kivűl hagyja. Kockáztatnánk a pénzünket egy ilyen pontosságú modell alapján? Nyilván nem, tehát ez a model semmit se ér, ez alapján történő következtetések közlése egyenesen félrevezető. És akkor arról nem is beszélve, hogy más cikkeikben gyakran találkozhatunk 0.050 alatti R2 értékekkel is, aminek a jelentése pedig már egyenesen az, hogy az adott összefüggés egyáltalán nem is létezik gyakorlati szempontból... Persze lehet elmismásolni az R2 közlését is, mint a P/E garfikonnál a jelen esetben... Az, hogy ilyen alacsony R2 értékek mellett a grafikonon feltüntejük a regressziós (átlagos trendet) jelezni hivatott egyenest, az a svindlerkedés-megvezetés pszihológiájának egyik hatékony ezköze (horgony effektus). Javaslom 0.6-0.7 alatti R2 alatti összefüggésekre döntést senki se alapozzon. 

Megjelent egy újabb , az OTP fundamentumait és azokat a régiós bankokéval összehasonlitó cikke.
https://www.portfolio.hu/finanszirozas/bankok/alaposan-megvaltozott-a-vilag-az-otp-korul.305139.html
Sokszor nem értettem Nagy Viktor úrral egyet az elmúlt években. Rengeteg cikke jelent meg az elmúlt 2-3 évben ahol ő óvott a piaci túlértékeltségről. (Gyakorlatilag folyamatosan aggódott már 7000ft-os árfolyamtól felfelé.) Kedvenc mutatója a P/BV alapján ugyanis a régiós konkurencia, - de egész Európára kitekintve- szinte az összes bankhoz képest is erősen túlértékelt a bank.
Pld. 
Európa egyik banki zászlóshajója a Deutsche Bank jelenlegi tőzsdei értékitélete (tőzsdei érték / saját tőke):  P/BV=0,3.
Ez az OTP-nél jelenleg 1,7  !!!
(Ez alapán bizony az OTP akkor kerülne a helyére, ha az árfolyam lemenne mondjuk 2700ft alá. (Nem véletlenül irtam ezt mert pár éve ez volt egyik fórumozó társunk célárfolyama.)
Többen megirták már azonban, hogy a fenti mutatót csak akkor érdemes számitani és ez alapján bankokat összehasonlitani, ha azok szinte mindegyike veszteséges. 
Mondjuk egy válság mélypontján ez indokolt lehet, amikor nincsen nyereség, vagy minimális és a nyereségbe fordulás vagy annak megduplázása egy ideig szinte csak menedzsmentdöntés (mennyit és mikor céltartalékolnak, mikor és milyen tevékenységeket leánybankokat adnak el stb.)
De ezen már bizony messze túl vagyunk. Ma a Deutschebank P/BV alapont azért tűnik bombavételnek az OTP-hez képest, mert a tőke ott iszonytatóan rosszul hasznosul, folyamatosan esnek ki a csontvázak a szekrényből. (A napokban derült ki hogy ők is benne voltak a balti országok orosz pénzmosási ügyleteiben a Danske bankkal együtt.) Megkockáztatom, hogy ez a mutató még akkor sem ér semmit, ha a céget (ebben az esetben a bankot) felszámolják és remélil, hogy a tőzsdei értékénél többet lehet belőle az eszközeladásokkal kiárúsitani. 
Hogy miért?
Mert ekkor szokott kiderülni, hogy ezeknél a veszteséges bankoknál a kockázatokra képezett céltartalékok is nagyon szerények a konkurenciához képest. Nem véletlenül. Ha nincsen operativ nyereség éveken keresztül, akkor a kockázatértékelés is gyengén működik, illetve a kimutatott kockázatokra képezett céltartalék szint is alacsonyabb mint az indokolt lenne.
Tudok erre magyar példát. 
A takarék-jelzálogbank (leánynevén FHB) éveken keresztül 55%-os céltartalékot képezett az +NPL90 állományhoz képest, miközben az OTP már 80% fölött járt. (Ma már 100% fölötti ez a mutató az OTP-nél.)
Egyszerű matek volt ez már 2-3 évvel ezelőtt is. Ha az FHB ugyanúgy céltartalékolt volna mint az OTP, akkor elfogyott volna a saját tőkéje és fel lett volna számolva. (Pedig az FHB mai napig bizonytalan forrásból kapott vagy 26 milliárdnyi külső tőkeinjekciót kötvény formájában, amely üzlet jellege miatt ezt a pénzt beszámolhatta a saját tőkéjébe.
Tehát a P/BV nem ér semmit (különösen amiatt, hogy a veszteséges bankoknál általában a céltartalékképzés sincs a helyzet magaslatán.)
Akkor mi lenne a megfelelő mutató?
Ebben semmi új nincsen. Ha valaki összekuporgatott egy kis pénzt és megnézi, hogy hova fektesse be, akkor azt nézi meg, hogy milyen hozamra számithat (E) azon az árfolyamon amin megveszi az értékpapirt (P).
tehát nézi a P/E mutatót.
Minél biztosabb a befektetés annál kevesebb felárat szoktak elvárni a papirtól.
Az állampapirokat szokták a biztos kategóriába sorolni, (márha azt nem a görög, vagy argentin állam bocsájtja ki.)
És minél nagyobb kockázatok övezik a megvásárolni kivánt értékpapirt annál nagyobb lesz a kockázati felár is
Amerikai 10 éves állampapirok hozama kb 3% (P/E=33)
A legnagyobb amerikai részvényeknél P/E=20, azaz kb 5%-os a várható hozam. 
Európában inkább P/E=14 alatti mutatókat látunk. (7%-os hozam)
Magyarországon pedig a Blue Chip részvényeink P/E=10 alatt forognak. (több mint 10%-os hozam)
Tehát az OTP 10 alatti értékeltsége is teljesen rendben lévőnek látszik
De a fenti piaci értékeltség különbségeket nem lehet csupán azzal magarázni, hogy a különböző piacokon a kockázati felárak is különbözőek.
A másik tényező, ami magyarázza az eltérő P/E mutatókat, az a befektetőkben keresendő. A többségük ugyanis nem rövidtávra vesz és elad, hanem tartja a papirt. Tudja, hogy a várt osztaléknál is jobban számit, hogy a cég jövőbeni teljesitménye javul-e és ha igen mennyire. Ezért alkalmazzák az előremutató P/E mutatókat. (Általában 12 hónapra előre becsülik a teljesitményt.)
A baj csupán az, hogy még igy is komoly eltérések vannak, hasonló piacon, hasonló teljesitményeket mutató cégek P/E mutatói között
Minket itt az OTP értékeltsége körüli anomáliák érdekelnek.
A lengyel bankok előremutató P/E=14 mutatója a portfólio elemzői konszenzusa szerinti OTP P/E=10 fölött volt a múlt héten (ma már valamivel kisebb a különbség.) A különbség egy része abban áll, hogy az OTP tevékenyégének 70%-a balkáni és orosz-ukrán piacokon van, aminek a kockázati felára lényegesen nagyobb mint a magyar vagy lengyel piacé.
A másik ok viszont továbbra sem érthető.
A cikk egyik grafikonja például (régiós bankok árazása P/BV-2019) : 
X tengely: P/BV, Y tengely: ROE 2019-ben
15%-os tőkearányos megtérülést jelez 2019-re. Azaz 10 milliárd forinttal kevesebb nyereséget jelez mint amit a bank 2017-re jelentett és az ez évre várható 325 milliárd ft-nál 54 milliárd ft-tal kevesebbet. Tehát komoly, közel 20%-os nyereségvisszaesést. Amit indokolhatna az, ha a régióban gazdasági visszaesésre számitanának az elemzők, de az egyik román banknál ennek ellenére a mutató 18%-os a tőke megtérülés várható értéke. De tételezzük fel, hogy van esélye annak, hogy a tavalyi és idei 18-20%-os mutató - az akviziciók ellenére- lecsökken 15%-ra. (Megsúgom: az akviziciók nem csökkentik hanem növelik a ROE-t). Ha ezt feltételezzük, akkor rendben is van, a grafikon szerint z OTP a túlértékelt tartományba kerül.
De nézzük a másik grafikont: (P/E 2019)
X tengely: P/E 2019-ben, Y tengely: átlagos EPS növekedés 2018-20 között
Itt az OTP évi átlagban 3%-ban nő. (Azaz 3 év alatt összesen max 10%-ot)
Gyorsan leszögezem, hogy ez legalább már egy olyan grafikon, ahol a saját tőke nem szerepel, hanem ehelyett az előremutató P/E dominál és az, hogy milyen gyors lesz a bank nyereségnövekedése a következő években.
Ezzel csupán az a baj, hogy a bank már ebben az évben teljesiti a kb 325 milliárd nyereséget, ami a tavalyi 281  milliárd ft-hoz képest több mint 15%-kal nőni fog. Igy ebből az következik, hogy  a következő években a nyereség visszaesését jósolják, miközben a bolgár-albán akviziciók egyedül hozni fognak kb 20 milliárdot, igy a tavalyi eredményhez képest + 7%-ot. Nem hiszem, hogy nagyot kockáztatnék, ha a trendek alapján a bank ebben a 3 évben átlagosan akviziciók nélkül évi 8-10%-ot akviziciókkal pedig akár 15%-ot is teljesiteni fog. ha a grafikonban az OTP piros pontját elmozditjuk ennek megfelelően jobbra, akkor nyilvánvalóvá válik a bank alulértékeltsége.
De kérdezhetnétek, hogy mt ugatok, az elemzők a kockázatokat inkább pesszimistábban , a lehetőségeket pedig nemigen kell hogy figyelembe vegyék. Ennek bizonyitéka az, hogy a cégek az elemzői becslésnél általában jobban teljesitenek. Ez a normális ügymenet. Látszólag.
Ugyanis az OTP  érdekes módon az elemzői konszenzusnál 10-15%-kal jobban teljesit és a konkurenciánél ez a felülteljesités bizony max 5-10% (de időnként alulteljesitenek.)
Hol vannak azok az elemzők, amelyek átlagban a tőkearányos megtérülést 2017-re 15%, 2018-ra 14%, 2019-re 13%-ra jósolták. 2017-ben alulbecsülték 3%-kal, idén valószinűleg 4%-kal. 
Miért nem képesek modeljeiket ujraszámitani?  
Kedves Nagy Viktor úr!
Nem kellene a grafikonokba beilleszteni a mai napon már inkább valószinűbb értékeket és ezáltal reálisabb képet festeni a bankról?
Az elmúlt 2 évben (miután a 120 milliárdos nyereséget a bank 2016-ban 201 milliárdra növelte) többször olvastam Öntől is, hogy az OTP-nél meg volt a nyereségfordulat és most egy ellaposuló nyereségnövekedési pályára kell hogy felkészüljünk. Ezt a bank cáfolta 2017-ben: 281 milliárdos nyereséggel és idén is nagy valószinűséggel cáfolni fogja. És ezt nemcsak az akviziciók és a gyors régiós hitelkihelyezésnövekedés hajtja, hanem az is, hogy a bankcsoportnál a konkurenciához képest van még mindig egy minimum 200 milliárd ft-os többletcéltartalékolás. Ennek a felszabaditása még legalább 2-3 évig biztositja, hogy az amúgy természetesen növekvő céltartalékolás alacsony szinten maradjon. Sem Önnél sem más elemzőnél nem olvastam ennek a jövőbeni hatásáról. Sőt inkább azt hangsúlyozzák, hogy ez kifut, igy hiába bővül a hitelezés és nőnek a bevételek a nyereségszint már nem fog érezhetően nőni.

Shortot nyitottál?

11600-on adtunk el délelőtt megpróbáljuk, valószínü napon belül zárjuk .. 11600-ra a beállás tegnap még nem teljesült.

....habár, újra végig gondolva, ma már nem hiszem hogy rövid időn belül újra 10 ezer körül lesz a papir. Akár jelenik meg új hir heteken belül, akár nem. A Q3 eredménye (de leginkább a pozitiv folyamatok a hitelállomány növekedésében, a kamatmarzs lassú emelkedése Q2-hez képest,) önmagukban elég kell hogy legyenek egy sávváltáshoz a 9.600-10.600 helyett, 10.800-11.800.