Hát nagyobb potenciál van bennük mint a folyamatosan csorgó, egyhelyben toporgó bluekban.
Ehhez kockázatot kell vállalni, aki belép pozicióba.
Kis kockázat kis nyereség, nagy kockázat nagy nyereség.
Ugyanaz lefele is. Nagy kockázat lehet nagy veszteség is.
Megfelelő Money managmenttel kezelhető a papír, és jó hozamot ígérhet fordulat esetében.
"...Korai lenne még temetni a társaságot, mivel Rahimkulov színre lépésével egy új menedzsment irányítása alatt akár hosszabb távon is működőképes maradhat a BTel..."
A fő kérdés az volt, életben marad-e a cég. Most már egyértelmű, hogy igen.
Ha nem látná életképesnek az üzleti modellt, nem szállna be ilyen mértékben.
A részvényár akár eshet is nyitásban, de akár emelkedhet is drasztikusan.
Pár nagyobb eladó tolta le az árát, plusz a félelem. Ez utóbbi már pipa, innen már emelkednie kell.
A Béten mindenki megégette magát, ugyani az OTP 10.500körüli szintjéről 4000alatt van ma is. MoL 30ezres szintjéről 11ezer. Mtel 1500ról 340Ftnál, de Richter is szenved. Bux is alig több mint felén van mindenkori csúcstól.
Azért nem kell túlzásokba esni.
Itt minden papír folyamatos csalódás mindenkinek.
A hazai tőzsdén már nem először fordul elő, hogy kisbefektetők égetik meg magukat hazai részvényekkel, vállalati kötvényekkel vagy azért, mert a menedzsment szándékos csalásra építette üzleti modelljét, vagy azért, mert a cégvezetés saját alkalmatlansága vagy a működési környezet drasztikus megváltozása miatt menthetetlen helyzetbe kormányozta az adott vállalatokat."
A hazai tőzsdén már nem először fordul elő, hogy kisbefektetők égetik meg magukat hazai részvényekkel, vállalati kötvényekkel vagy azért, mert a menedzsment szándékos csalásra építette üzleti modelljét, vagy azért, mert a cégvezetés saját alkalmatlansága vagy a működési környezet drasztikus megváltozása miatt menthetetlen helyzetbe kormányozta az adott vállalatokat.
A befektetők számára intő jelként szolgálhatott, hogy a cég a növekedési terveit, és később már a napi működését sem saját cash-flow-ból, hanem idegen forrásból tudta csak finanszírozni, és mivel sem bankkölcsönhöz, sem egyéb hitelhez (pl. NHP) nem jutott hozzá, feszített kondíciók (14%-os kamatú forintos, 8%-os eurós kötvények) mellett kibocsátott kötvények újabb és újabb forgalomba hozatalával görgette maga előtt hatalmasra nőtt adósságállományát a BTel. A helyzet idén, a több milliárd forint összegű kötvénylejáratok teljesítésekor vált kritikussá, az egyik kötvényest pedig nem is tudta kifizetni a cég, emiatt kezdeményeztek felszámolási eljárást a BTellel szemben.
"A felfüggesztést elrendelő határozat rendelkezett arról is, hogy az MNB a fel
függesztésre okot adó körülmény megszűnését követően, de legkésőbb a felfüggesztési idő elteltével haladéktalanul intézkedik a fentebb írt tőzsdei termékek forgalmazásának visszaállítása iránt.
Mivel az MNB határozatának megfelelő
rendkívüli tájékoztatás a Kibocsátó által közzétételre került, az MNB 2014. november 6. napján kelt H-PJ-III-32/2014.
számú határozatával döntött a tőzsdei
forgalmazás haladéktalan visszaállításáról. "
Mit tettek közzé, amivel elégedett az MNB? Semmi újat nem láttam
Újabb nagy hazai tőzsdei sztori zajlik a szemünk előtt: a BTel külső szemlélők számára izgalmas, a részvényesek szemszögéből azonban drámai vergődése már jó ideje tart, az események azonban az elmúlt hetekben gyorsultak fel: a BTel nem tudta rendezni adósságait, a cég likviditási gondjai már-már a napi működést veszélyeztették, a társaság ellen felszámolási eljárást kezdeményeztek. Ekkor érkezett az orosz üzletember, Timur Rahimkulov, aki SkillInvest nevű cégén keresztül mentheti meg a bajba jutott vállalatot. De biztos, hogy ezzel minden szereplő, például maga a Btel, a részvényesek és a kötvényesek is jól járnak?
Jöhet a nyilvános ajánlattétel?
A BTel igazgatótanácsa október végén ülést tartott, ahol azt a határozatot hozták, hogy Rahimkulov cége, a SkillInvest egy 50 millió forintős tőkeemelésen felül 6 hónapon belül akár további 950 millió forint összegben emelhet tőkét a BTelben, elképzelhető azonban, hogy eddig el sem jut a történet. De haladjunk csak sorjában!
Amennyiben a SkillInvest a már bejelentett 50 millió forint összegű alaptőke emelésen felül további 950 millió forint összegben emel tőkét a BTelben, akkor tulajdoni hányada közel 54 százalékra emelkedik.
Mi lesz a vége az év horrorsztorijának?
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény alapján azonban a 25 százalékot meghaladó mértékű befolyásszerzés esetében nyilvános vételi ajánlatot kell tenni. Itt van egy kitétel: csak abban az esetben kell vételi ajánlatot tenni, ha a befolyást szerző részvényesen kívül senki sem rendelkezik a szavazati jogok 10 százalékát meghaladó befolyással. Számításaink szerint ahhoz, hogy a SkillInvest 25 százalékos tulajdoni hányadot érjen el, (az 50 millió forinton felül) közel 178 millió forint összegben kellene tőkét emelni, akkor azonban még mindig lenne egy másik tulajdonos, az augusztus végén még 12,5 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező Sokvári Attila, aki 10 százaléknál nagyobb befolyással rendelkezik, így a SkillInvestnek nem kellene nyilvános ajánlatot tennie.
Mi lesz a vége az év horrorsztorijának?
Más a helyzet viszont a 33 százalékos szintnél, (az 50 millió forinton felül) közel 325 millió forint összegű alaptőke emeléssel a SkillInvestnek 33 százalékot meghaladó mértékű befolyása lenne, ebben az esetben a tőkepiaci törvény szerint nyilvános vételi ajánlatot kell tenni.
Mi lesz a vége az év horrorsztorijának?
A tőkepiaci törvény alapján az alábbiak közül a legmagasabb összeget kell figyelembe venni a vételi ajánlatnál:
1. a vételi ajánlat felügyelet részére történő benyújtását megelőző 180 nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára
2. a vételi ajánlat felügyelet részére történő benyújtását megelőző 360 nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára
3. az egy részvényre jutó saját tőke értéke
A jelenlegi részvénydarabszámmal és a legutolsó ismert saját tőke értékkel kalkulálva az egy részvényre jutó saját tőke értéke 354 forint, az elmúlt 180 naptári nap forgalommal súlyozott átlagára 511 forint, az elmúlt 360 naptári nap forgalommal súlyozott átlagára pedig 703 forint, a Tpt. alapján (az elmúlt időszak árfolyamai és a legutóbbi saját tőke alapján) az utóbbi áron kell nyilvános vételi ajánlatot tenni. Számításaink szerint az összes kint lévő részvényre így közel 6,5 milliárd forint összegű lenne a vételi ajánlat. Persze az időben előre haladva az átlagár is jelentősen csökkenhet (az 1000 forint feletti árfolyamok kiesnek az átlagszámításból), tehát a vételi ajánlat összege is csökkenhet, de még úgy is több milliárd forintról lenne szó.
Mi lehetett Rahimkulov motivációja?
Egyelőre csak találgatni tudunk azzal kapcsolatban, hogy a SkillInvest miért száll be a BTelbe. Több lehetőség is felmerül, ezeket vesszük most sorra.
1. Remek rövidtávú befektetés beszállni a BTelbe
A SkillInvest 100 forinton szerez BTel részvényeket, ezeket a BTel köteles tőle visszavásárolni 150 forinton, 150 forintos piaci árfolyam felett pedig 20 százalékos prémiummal. Mindkét esetben jelentős haszonhoz juthat a SkillInvest. Az elmélet ellen szól, hogy egyrészt a Rahimkulov család nem tradelésről, inkább a hosszú távú befektetésekről ismert, másrészt kérdéses, hogy van-e annyi készpénz a BTelben, hogy a kötvénytartozások mellett a Skillinvest elsőbbségi részvényeit is kifizesse.
2. Csak a BTel átmeneti életben tartása a cél
Piaci információk alapján Rahimkulov tulajdonában nagy értékben vannak BTel kötvények, elképzelhető, hogy a SkillInvest legfeljebb akkora összegben emel majd tőkét (számításaink szerint legfeljebb összesen 375 millió forint összegben (50+325 millió forint)), amivel még nem kell vételi ajánlatot tennie a BTel részvényekre, de ezzel eléri, hogy működőképes maradjon a cég, és néhány hónap alatt "kifizetteti" a BTellel Rahimkulov kötvényeit. Ezen felül akár még az elsőbbségi részvények visszavásároltatásán is kereshet a SkillInvest.
3. Rahimkulov hosszútávon fantáziát lát a BTelben
Amennyiben a SkillInvest valóban összesen 1 milliárd forint összegben emel tőkét a BTelben, akkor a tulajdoni hányada alapján előbb-utóbb nyilvános vételi ajánlatot kell tennie az összes BTel részvényre, mégpedig igencsak magas áron, vagyis összességében egy olyan cégbe tenne milliárdokat a SkillInvest, amelynek üzleti modellje nem bizonyult életképesnek. Az internet forradalmasítására hivatott XPrime-szolgáltatás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a nemzetközi terjeszkedés (és most már a magyarországi növekedés is) behalt, az elmúlt években drágán megvett ügyfélállományok kevés cash-flow-t termelnek. Nem világos, miért tenne valaki milliárdokat egy ilyen cégbe, amely ráadásul egy olyan szektorban működik, ahol a bevételek legjobb esetben is csak mérsékelten emelkednek, a marzsok zsugorodnak, Magyarországon pedig újabb és újabb extra terheket kapnak a nyakukba a szektor cégei.
Tanulság: már megint pórul jártak a kisbefektetők
A hazai tőzsdén már nem először fordul elő, hogy kisbefektetők égetik meg magukat hazai részvényekkel, vállalati kötvényekkel vagy azért, mert a menedzsment szándékos csalásra építette üzleti modelljét, vagy azért, mert a cégvezetés saját alkalmatlansága vagy a működési környezet drasztikus megváltozása miatt menthetetlen helyzetbe kormányozta az adott vállalatokat.
A befektetők számára intő jelként szolgálhatott, hogy a cég a növekedési terveit, és később már a napi működését sem saját cash-flow-ból, hanem idegen forrásból tudta csak finanszírozni, és mivel sem bankkölcsönhöz, sem egyéb hitelhez (pl. NHP) nem jutott hozzá, feszített kondíciók (14%-os kamatú forintos, 8%-os eurós kötvények) mellett kibocsátott kötvények újabb és újabb forgalomba hozatalával görgette maga előtt hatalmasra nőtt adósságállományát a BTel. A helyzet idén, a több milliárd forint összegű kötvénylejáratok teljesítésekor vált kritikussá, az egyik kötvényest pedig nem is tudta kifizetni a cég, emiatt kezdeményeztek felszámolási eljárást a BTellel szemben.
Korai lenne még temetni a társaságot, mivel Rahimkulov színre lépésével egy új menedzsment irányítása alatt akár hosszabb távon is működőképes maradhat a BTel, egy dolog azonban a társaság részvényárfolyamának elmúlt hónapokban látott alakulásából jól leolvasható: sok befektető égette meg magát egy ígéretesen indult magyar tőzsdei sztorival. Már nem először.
"Továbbá a BTel a magyar számviteli szabályok szerint elkészített beszámoló alapján összeállított IFRS szerinti beszámoló könyvvizsgálatával megbízott könyvvizsgáló az IFRS beszámoló auditálására nem rendelkezett képesítéssel, így azt nem végezte el"
ezzel szemben kiadott egy ilyen című irományt csak nem írta alá
Nem hazudozok.
Te is írtad, hogy szokásos.
Ha szerinted is szokásos, miért hazudnék?
Mondtam, hogy a bluekon kívül, így az elit osztály kizárva. Ez meg prémium kategóriás.
Ellenben nem fogok szócsatába, hiába szeretnéd több oldalt írogatni mindig a semmiről.
"Részvényeseknek adott rövid lejáratú kölcsönök részletezése:
Adós neve Kölcsönfelvétel dátuma Lejárat Kamatráta Kölcsön összege
2013 2012
Juhász Zoltán * 2011. során több alkalommal 2012. december 31. MNB + 5% 0 120 500
Varga László Pál 2013. során több alkalommal 1 év MNB + 5% 123 000 0
Takács Krisztián 2013. során több alkalommal 1 év MNB + 5% 138 000 0
Takács Gábor 2013. során több alkalommal 1 év MNB + 5% 126 000 0
Tóth Milán 2013. során több alkalommal 1 év MNB + 5% 123 000 0
Összesen: 510 000 120 500
* Juhász Zoltán részvényeit 2013-ban értékesítette, így már nem tartozik a részvényesek közé. A vele szembeni követelést az
egyéb követelések között mutatjuk ki."
A nagy bluekon kívüli cégek többségénél előfordult, hogy a könyvizsgálónak nem volt megfelelő képesítése az új jogszabály szerinti IFRS beszámolókhoz, emiatt többen nem adták le időben a beszámolójukat és több céget felszólítottak a pótlásra. Annyi, hogy nemrégen került át a pszáftól MNBhez a szabályozás, és itt elkezdték komolyabban venni az ügyeket, és TWD-Btelen kezdték most el a büntetések kiosztását.
Ebben sincs semmi különös.
Annyi tény, hogy most kapott büntetést a cég az MNBtől, amit ki kell fizetnie.
BTEL (Business Telecom)
link