Ezt a Nyilasi Attilától másoltam be, ajánlom a bankszövetség figyelmébe....
Jól látható, hogy például lakáshitelek esetében a magyarországi bankok évekig a 3% körüli kamatlábú svájci frankot adták tovább 6-8% körüli kamatokkal a svájci frank alapú hitelfelvevőknek. Vagyis a kihelyezett hiteleken a bankok 3-5%pont kamatmarzsot kaszíroztak. (Mindeközben a magyar bankok a világ legjövedelmezőbb, legnagyobb haszonkulcsú bankjai voltak 2-4% körüli ROA és 20-40% körüli ROE tőkemegtérülési mutatóikkal.) Ezek után a globális válság begyűrűzésének alibijával a magyarországi bankok brutálisan megemelték a svájci frank alapú hitelkonstrukcióik kamatlábát, miközben a svájci jegybank gyakorlatilag nullára csökkentette a pénzpiacon a svájci frank hitelek kamatlábát, és mindenki zsebébe korlátlanul tömködi a 0%-os jegybanki frankhiteleket. Vagyis ahelyett, hogy a magyar bankok a pénzpiaci helyzetet korrektul követve 3%(ponttal) csökkentették volna a svájci frank alapú hiteleik kamatlábát, totálisan ellentmondó, felháborító, és indokolatlanul kizsegerelő módón még meg is emelték 3%-kal az általuk alakalmazott svájci frank kamatlábakat. Ismétlem, mert ez a +/- 3% nem véletlenel előjeltévesztés: a magyarországi bankok 3%-os kamatcsökkentés helyett uzsorás módon 3%-kal emelték a hitelkamatokat. És mostmár a korábbi 3-5%pontnyi kamatmarzs helyett dupla és tripla annyi hasznot nyúznak le az ügyfeleikről: 8-9%pontot.
MIT JELENT A KAMATLÁBVÁLTOZÁS A HAVI TÖRLESZTŐRÉSZLETEKBEN?
1%pontnyi kamatlábváltozás a hitelek havi törlesztőrészleteiben 5-10%-os változást eredményez a futamidő függvényében. Vagyis a kb 3%pontos pénzpiaci kamatlábcsökkenés miatt a svájci frank alapú hitelek törlesztő részleteinek frankértékének 15-25%-kal kellett volna mérséklődnie. Ehelyett a csökkentés helyett a magyar bankok uzsorás módon 3%-kal megemelt kamatlábai miatt a törlsztőrészletek frankértéke 15-30%-kal emelkedett. A kettő közti különbség pedig óriási, hiszen ahelyett, hogy egy havi 1000 frankos törlesztés indokoltan 850-750 frankra csökkent volna, indokolatlanul 1150-1300 frankra emelkedett. Vagyis a havi törlesztőrészletek frankban számolt korrekt értékének kb másfélszeresét, hosszú futamidő esetében pedig szinte dupláját zsigerelik ki a magyarországi bankok a svájci frank hiteleseikből.
DEVIZAÁRFOLYAM
Mindezeken felül természetesen a svájci frank és a forint árfolyamáról még nem is beszéltünk. Az a fentiektől teljesen független, második faktor. Azzal még mindenki szorozgathatja a frankban számolt havi törlesztőrészleteket, és akkor tényleg ki is jönnek forintban dupla akkora havi törlesztők, mint indokolt lenne.
Ha pedig a két faktor eredőjét nézzük, akkor a jelenlegi 180 forint körüli frankárfolyam csupán 0-25%-kal erősebb mint a svájci frank alapú hitelek igénylése és folyósításakori 140-180 közötti árfolyam az elmúlt évek során. Vagyis a frankárfolyam változás negatív (0-25%) hatásánál erősebb (15-25%) pozitív hatása lenne a svájci jegybank által 3%-ponttal lenyomott pénzpiaci kamatoknak a svájci frank alapú hitelek forintban fizetett törlesztőrészleteire (jelen pillanatnyi állás szerint). Valójában a svájci frank alapú hitelek [155-175 közötti árfolyamnál felvett] döntő többségénél már soha nem látott alacsony szinten kellene lennie a forint törlesztőrészleteknek: 0-20%-kal olcsóbbnak mint a kezdeti törlesztőrészletek.
Apropó, ha már aktualitás, nézzük meg mit mondanak ebben a témában az előbbi cikkhez kapcsolódóan a Merrill Lynch \"sügérei\":
A BoA-ML londoni részlege a minap, egy másik átfogó elemzésében a közép-kelet-európai magánszektor devizaalapú eladósodásának kockázatait nevezte \"mítosznak\", mondván: jóllehet a Közép-Európában kihelyezett devizahitelek a jelenlegi válság egyik \"legdivatosabb témájává\" váltak, a jelenség egyes elemeit azonban a piac eleve aránytalanul eltúlozta, más kockázati elemek pedig gyakorlatilag eltűntek a térségi makrohelyzet javulásával. Ez az elemzés \"teljes félreértésnek\" nevezte azt a \"hiedelmet\" is, hogy a térségi valuták korábbi külső értékvesztése nyomán súlyosan romlott a pénzügyi szektoron kívüli magánadósok fizetési helyzete. A cég szerint ugyanis az adott devizáknál - például az eurónál vagy a svájci franknál - lezajlott kamatcsökkentések hatása felülmúlta a helyi valuták korábban lezajlott árfolyamgyengüléseinek hatását. (link
Elméleti síkon ugyanazt mondja a Merrill Lynch, amit én is kifejtettem, hiszen ennek így kellene lennie a valóságban. A Merrill Lynch \"sügérei\" azonban nincsnek tisztában azzal, hogy ebben az egyedülállóan különleges országban, Magyarországon a -3% az +3%, mert nem a pénzpiaci elmélet, hanem az uzsorabankok gyakorlata működik, és nem kamatcsökkentés volt itt, hanem kamatemelés, és a törlesztő részletek nem csökkentek, hanem másfélszeresre-duplájára nőttek.
De nem csak eméleti, hanem gyakorlati síkon is triviálisan bizonyítható a bankok inkorrekt kamatemelése: A svájci frank swap offer kamatlába már jóideje 0.30-0.40% körül van, a CHFHUF swapshort pozíció pedig az utóbbi időben már rekordszintű 8% körüli implicit kamatnyereséget hordozott, amely derivatív devizainstrumentukokkal svájci frankosítják a valójában forinthiteleket. Ez a swap kamatmarzs az MNB kamatcsökkentése óta most 7% körülire mérséklődött, de még így is rekordszintű profitot hoz, vagyis nincs alapja banki forrásköltségek növekedésére hivatkozni, mert az pont hogy rekord alacsony szintre csökkent, a svájci frankosítás pedig mostanában szinte soha nem látott extraprofitot hoz. És bárki által könnyedén elérhetők ezek a devizainstrumetumok, csak kamuzások és hüppögések a bankok magyarázkodásai. Ha állítólagosan továbbra is rekordszintű eredményeket és extraprofitokat termel az OTP, akkor milyen alapon emelték meg önkényesen és indokolhatatlanul a svájci frank hitelkamatlábakat, zsigerelnek ki dupla törlesztő részleteket, miközben a világon mindenütt nullára csökkent a svájci frank kamatlába??? (A válasz: A magyarországi bankok a felelőtlenségük okozta titkolt veszteségeiket uzsorázással próbálják kompenzálni.)
PS: A cikk alternatív konklúziója, hogy a svájci frankban történő eladósodás a várakozásoknak megfelelően nagyon is megalapozott és utólagosan igazoltan is rendkívül sikereses spekuláció volt. Igen, jól spekulált az, aki svájci frankban adósodott el. Hangsúlyozom, hogy a svájci frankban eladósodás spekuláció, de racionális és megalapozott spekuláció volt egyéni mikroszinten. Kivéve Magyarországon, ahol a jogállamiságot kipackázó magyar bankok ügyfeleikkel szembeni magatartása totálisan etikátlan, inkorrekt, illegális. Ezeket a \"túlszámlázásokat\" a bankoknak majd bírosági perek után kamatos kamatokkal kell majd visszafizetniük. Ugyanakkor ahogy azt már évekkel ezelőtt is többször hangsúlyoztam: makroszinten, a magyar nemzetgazdaság és a bankrendszer stabilitása szempontjából nem szabadott volna magánszemélyek devizahitelezését, különösen a derivatívákra épülő svájci frank alapú forinthitelezést megenegedni. Ez volt a magyar monetáris politika öngyilkossága.
Jól látható, hogy például lakáshitelek esetében a magyarországi bankok évekig a 3% körüli kamatlábú svájci frankot adták tovább 6-8% körüli kamatokkal a svájci frank alapú hitelfelvevőknek. Vagyis a kihelyezett hiteleken a bankok 3-5%pont kamatmarzsot kaszíroztak. (Mindeközben a magyar bankok a világ legjövedelmezőbb, legnagyobb haszonkulcsú bankjai voltak 2-4% körüli ROA és 20-40% körüli ROE tőkemegtérülési mutatóikkal.) Ezek után a globális válság begyűrűzésének alibijával a magyarországi bankok brutálisan megemelték a svájci frank alapú hitelkonstrukcióik kamatlábát, miközben a svájci jegybank gyakorlatilag nullára csökkentette a pénzpiacon a svájci frank hitelek kamatlábát, és mindenki zsebébe korlátlanul tömködi a 0%-os jegybanki frankhiteleket. Vagyis ahelyett, hogy a magyar bankok a pénzpiaci helyzetet korrektul követve 3%(ponttal) csökkentették volna a svájci frank alapú hiteleik kamatlábát, totálisan ellentmondó, felháborító, és indokolatlanul kizsegerelő módón még meg is emelték 3%-kal az általuk alakalmazott svájci frank kamatlábakat. Ismétlem, mert ez a +/- 3% nem véletlenel előjeltévesztés: a magyarországi bankok 3%-os kamatcsökkentés helyett uzsorás módon 3%-kal emelték a hitelkamatokat. És mostmár a korábbi 3-5%pontnyi kamatmarzs helyett dupla és tripla annyi hasznot nyúznak le az ügyfeleikről: 8-9%pontot.
MIT JELENT A KAMATLÁBVÁLTOZÁS A HAVI TÖRLESZTŐRÉSZLETEKBEN?
1%pontnyi kamatlábváltozás a hitelek havi törlesztőrészleteiben 5-10%-os változást eredményez a futamidő függvényében. Vagyis a kb 3%pontos pénzpiaci kamatlábcsökkenés miatt a svájci frank alapú hitelek törlesztő részleteinek frankértékének 15-25%-kal kellett volna mérséklődnie. Ehelyett a csökkentés helyett a magyar bankok uzsorás módon 3%-kal megemelt kamatlábai miatt a törlsztőrészletek frankértéke 15-30%-kal emelkedett. A kettő közti különbség pedig óriási, hiszen ahelyett, hogy egy havi 1000 frankos törlesztés indokoltan 850-750 frankra csökkent volna, indokolatlanul 1150-1300 frankra emelkedett. Vagyis a havi törlesztőrészletek frankban számolt korrekt értékének kb másfélszeresét, hosszú futamidő esetében pedig szinte dupláját zsigerelik ki a magyarországi bankok a svájci frank hiteleseikből.
DEVIZAÁRFOLYAM
Mindezeken felül természetesen a svájci frank és a forint árfolyamáról még nem is beszéltünk. Az a fentiektől teljesen független, második faktor. Azzal még mindenki szorozgathatja a frankban számolt havi törlesztőrészleteket, és akkor tényleg ki is jönnek forintban dupla akkora havi törlesztők, mint indokolt lenne.
Ha pedig a két faktor eredőjét nézzük, akkor a jelenlegi 180 forint körüli frankárfolyam csupán 0-25%-kal erősebb mint a svájci frank alapú hitelek igénylése és folyósításakori 140-180 közötti árfolyam az elmúlt évek során. Vagyis a frankárfolyam változás negatív (0-25%) hatásánál erősebb (15-25%) pozitív hatása lenne a svájci jegybank által 3%-ponttal lenyomott pénzpiaci kamatoknak a svájci frank alapú hitelek forintban fizetett törlesztőrészleteire (jelen pillanatnyi állás szerint). Valójában a svájci frank alapú hitelek [155-175 közötti árfolyamnál felvett] döntő többségénél már soha nem látott alacsony szinten kellene lennie a forint törlesztőrészleteknek: 0-20%-kal olcsóbbnak mint a kezdeti törlesztőrészletek.
Apropó, ha már aktualitás, nézzük meg mit mondanak ebben a témában az előbbi cikkhez kapcsolódóan a Merrill Lynch \"sügérei\":
A BoA-ML londoni részlege a minap, egy másik átfogó elemzésében a közép-kelet-európai magánszektor devizaalapú eladósodásának kockázatait nevezte \"mítosznak\", mondván: jóllehet a Közép-Európában kihelyezett devizahitelek a jelenlegi válság egyik \"legdivatosabb témájává\" váltak, a jelenség egyes elemeit azonban a piac eleve aránytalanul eltúlozta, más kockázati elemek pedig gyakorlatilag eltűntek a térségi makrohelyzet javulásával. Ez az elemzés \"teljes félreértésnek\" nevezte azt a \"hiedelmet\" is, hogy a térségi valuták korábbi külső értékvesztése nyomán súlyosan romlott a pénzügyi szektoron kívüli magánadósok fizetési helyzete. A cég szerint ugyanis az adott devizáknál - például az eurónál vagy a svájci franknál - lezajlott kamatcsökkentések hatása felülmúlta a helyi valuták korábban lezajlott árfolyamgyengüléseinek hatását. (link
Elméleti síkon ugyanazt mondja a Merrill Lynch, amit én is kifejtettem, hiszen ennek így kellene lennie a valóságban. A Merrill Lynch \"sügérei\" azonban nincsnek tisztában azzal, hogy ebben az egyedülállóan különleges országban, Magyarországon a -3% az +3%, mert nem a pénzpiaci elmélet, hanem az uzsorabankok gyakorlata működik, és nem kamatcsökkentés volt itt, hanem kamatemelés, és a törlesztő részletek nem csökkentek, hanem másfélszeresre-duplájára nőttek.
De nem csak eméleti, hanem gyakorlati síkon is triviálisan bizonyítható a bankok inkorrekt kamatemelése: A svájci frank swap offer kamatlába már jóideje 0.30-0.40% körül van, a CHFHUF swapshort pozíció pedig az utóbbi időben már rekordszintű 8% körüli implicit kamatnyereséget hordozott, amely derivatív devizainstrumentukokkal svájci frankosítják a valójában forinthiteleket. Ez a swap kamatmarzs az MNB kamatcsökkentése óta most 7% körülire mérséklődött, de még így is rekordszintű profitot hoz, vagyis nincs alapja banki forrásköltségek növekedésére hivatkozni, mert az pont hogy rekord alacsony szintre csökkent, a svájci frankosítás pedig mostanában szinte soha nem látott extraprofitot hoz. És bárki által könnyedén elérhetők ezek a devizainstrumetumok, csak kamuzások és hüppögések a bankok magyarázkodásai. Ha állítólagosan továbbra is rekordszintű eredményeket és extraprofitokat termel az OTP, akkor milyen alapon emelték meg önkényesen és indokolhatatlanul a svájci frank hitelkamatlábakat, zsigerelnek ki dupla törlesztő részleteket, miközben a világon mindenütt nullára csökkent a svájci frank kamatlába??? (A válasz: A magyarországi bankok a felelőtlenségük okozta titkolt veszteségeiket uzsorázással próbálják kompenzálni.)
PS: A cikk alternatív konklúziója, hogy a svájci frankban történő eladósodás a várakozásoknak megfelelően nagyon is megalapozott és utólagosan igazoltan is rendkívül sikereses spekuláció volt. Igen, jól spekulált az, aki svájci frankban adósodott el. Hangsúlyozom, hogy a svájci frankban eladósodás spekuláció, de racionális és megalapozott spekuláció volt egyéni mikroszinten. Kivéve Magyarországon, ahol a jogállamiságot kipackázó magyar bankok ügyfeleikkel szembeni magatartása totálisan etikátlan, inkorrekt, illegális. Ezeket a \"túlszámlázásokat\" a bankoknak majd bírosági perek után kamatos kamatokkal kell majd visszafizetniük. Ugyanakkor ahogy azt már évekkel ezelőtt is többször hangsúlyoztam: makroszinten, a magyar nemzetgazdaság és a bankrendszer stabilitása szempontjából nem szabadott volna magánszemélyek devizahitelezését, különösen a derivatívákra épülő svájci frank alapú forinthitelezést megenegedni. Ez volt a magyar monetáris politika öngyilkossága.
Tiltakozik a Bankszövetség
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=155219