Minden idők egyik legjobb eredményét könyvelte el 2011 második negyedévében a hazai bankszektor. A részvénytársasági hitelintézetek 79,4 milliárd forintos adózás utáni eredménye önmagában nem kiugró, azonban ha eltekintünk a közel 30,5 milliárdot...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=154220
A 90 napon túliak stabilan növekedtek annak ellenére hogy még nem robbant az árfolyam. A 90 belüliek mérséklése pedig rímel az újratágyalt hitelek arányának növelésével. (utolsó előtti ábra a cikkben)
"Csak sejtésem szerint nem azért nőt kevésbé a rossz hitelek aránya mert javult volna a helyzet, hanem mert újratárgyalással kicsit elodázták a bedőlést."
Szerintem meg azon egyszerű oknál fogva, hogy a jún. 30-ai CHF árfolyam és a tavaly jún. 30-ai (meg a dec. 31-ei) között nincs akkora különbség. Majd most Q3-nál lesz...
Éppen ki akartam térni az osztalékra :)
Q2-ben gyakorlatilag a nyereség 80% az osztalék, de ez valószínűleg az OTP külföldi leányvállalatainak az osztaléka. Nem hiszem hogy sokat lehet kiszedni pl. a belföldi lízingcégektől.
Értem én hogyha kevébé nő a rossz hitelek aránya, kisebb növekmény szükséges a céltartalékolásban. Csak sejtésem szerint nem azért nőt kevésbé a rossz hitelek aránya mert javult volna a helyzet, hanem mert újratárgyalással kicsit elodázták a bedőlést.
Törölt felhasználó2011. 08. 24. 07:24
#17
Tetszik, nem tetszik, a bankok a céltartalék ilyen hatalmas növelése ellenére is nagyobb profitot termeltek e számok alapján.
Egyébként az előző évvel összehasonlítva az is kevesebb volt. Éppen ezért érdekes lenne az előző év hiányzó negyedéve, mert lehet, hogy a céltartalék-képzés - hogy úgy mondjam - "szezonális".
De a lényeg, a lényeg: a bankok - abszolút mértékben - még a bedőlő hitelek, moratórium és minden egyéb ellenére is növelték a nyereségüket. Tehát nem kell siratni a bankokat, bár ők folyamatosan sírnak.
Nem, mellesleg azért se sirassuk a bankokat, mert amennyiben ők az ügyfelek felelősségéről és előre látási képességeiről papolnak, akkor említsük meg ebből a szempontból őket is.
1) A bankoknak sokkal inkább előre kellett volna látniuk és akkor viszont miért adták ki azt a sok hitelt az embereknek. Mert ugyebár, ha a - trollok és a bankok véleménye szerint - az ügyfeleknek ismerni kellett volna a chf ilyen mértékű veszélyét, akkor a bankoknak 100x inkább.
2) Az helyzetet a bankok a reálisnál nagyobb nyereséget akartak elérni (pl. huf költségek chf-ben történő elszámolása az ügyfélnél). Az ilyen dolgok tuti növelték a csődbe menők számát.
3) Még többen mennek csődbe, mert a bankok a saját felelőtlen döntéseiket és saját kockátzataikat a még fizetőkre hárítják, megmagyarázhatatlan költségekkel.
Tehát az ügyfelek megtettek mindent. A bank meg annyit tett meg, hogy nemhogy csökkentette a nyereségét, hanem növelte.
És, hogy lássuk a bankok hozzáállását: melyik az a tétel, ami drasztikusan és folyamatosan emelkedett (e adatok alapján): bezony az osztalék.
Amíg az osztalék (mondjuk ebben az évben) nagyobb, mint a céltartalék képzés, addig nem lehet gond.
Úgy látszik nem tartott soká a PSZÁF azon intése, hogy a bankok - a pénzügyi stabilitás érdekében - ne az osztalékra, hanem céltartalék növelésére használják inkább a pénzt. Ezek szerint a bankok helyzete már stabil.
Tehát ne sirassuk a bankokat! Síránkoznak ők eleget maguk miatt.
Megmondom mi a trükközés és honnan is a nyereség:
abból, hogy a devizahitelek kezelési költségét nem a fix forint kezdőhitelösszeghez, hanem a folyamatosan emelkedő CHF hitelösszegből számítják.
Így egy tízmillás kezdő hitelösszeg (amely 150 Ft/CHF árfolyamon 66.670 CHF, a mostani 250 Ft/CHF árfolyamon több, mint 16,5 milla, az ebből számított kezelési költség pedig 2,5%-os szintet alapul véve évi 250.000 Ft-ról évi 412.500 Ft-ra emelkedett, ami változatlan nominális %-os értéket is figyelembe véve mégis 65%-os emelkedésnek felel meg.
Tmonk, szerintem fáradt vagy, mert hülye az nem, azt tudom, de még mindig nem érted:
"A vállalati rossz hitelek aránya elég szépen hízott, a lakosságé nem annyival. De ha megnézzük az újratárgyalt hitelek arányát, az sokkal magasabb Q1-ben is meg Q2-ben is mint az azt megelőző időszakban."
Igen, NŐTT a rossz lakossági hitelek aránya, száma. Igen, NŐTTEK a rossz vállalati hitelek is. A céltartalék ÁLLOMÁNY ennek megfelelően NŐHETETT úgyis, hogy a céltartalék képzés (=új céltartalékok = céltartalék NÖVEKMÉNY) CSÖKKENT. Ehhez pontosan elegendő annyi, hogy az előző időszakban jobban nőttek a rossz hitelek, mint most.
Nem hiszem el, hogy még mindig nem érted.
Tök más példa: egyik évről a másikra csökkenhet az infláció, de attól még az árak nőttek (mert ugye az infla eleve egy növekményt jelent).
A vállalati rossz hitelek aránya elég szépen hízott, a lakosságé nem annyival. De ha megnézzük az újratárgyalt hitelek arányát, az sokkal magasabb Q1-ben is meg Q2-ben is mint az azt megelőző időszakban. Na itt van tere a trükközésnek (ez nem csak magyar bankok sajátossága, de mintha most ez felgyorsulna) - extend and pretend. Olyan hiteleket is újratárgyalnak, amelyek teljesítése nem biztos hogy hosszú távon javulni fog, de rövid távon már a jó hitelek rubrikába kerülhetnek, nem kell céltartalékolni utánuk.
Az a sejtésem hogy a bankok próbáltak előremenekülni, minél többet újratárgyalni hogy egyrészt szépüljön a mérlegük, könnyebb legyen lecsengetni a bankadót, aztán reménykedni hogy majd csak lesz jobb. Most már tudjuk hogy nem lesz jobb.
A félreértés oka:
1. A céltartalék képzés = a céltartalék állományának növekménye (azaz csökkenő céltartalék képzés mellett is nő az összcéltartalék).
2. Q2 júni 30-án ért véget. A bankoknak a féléves jelentés tekintetében marha nagy mázlijuk volt, hogy a CHF csak ezután kezdett a brutál rallyjába. Így fordulhatott elő, hogy idén eddig nem nőtt annyival a rossz hitelek aránya, mint tavaly. 240-es CHF-nél majd nagyon nem így lesz a Q3-ban... Na, ha akkor nem fognak növekvő céltartalék képzésről beszámolni, akkor ott tényleg trükkölnek.
- Infó 1: nőtt a rossz hitelek aránya.
- Infó 2: csökkent a céltartalék képzés az elmúlt időszakhoz képest.
- Te következtetésed: "trükközés".
Én szövegem: ez hibás.
Miért? A rossz hitelek aránya az adott pillanat állományi értékéből indul ki, az adott időszak céltartalék képzése önmagában is növekményt jelent.
Példa: a rossz hitelek egy banknál 10%-ról 12%-ra nőttek mondjuk idén (értékben legyen mondjuk 1000 mrd-ról 1200-ra). Tavaly meg 6%-ról 10-re (azaz legyen +400 mrd a növekmény). Ebben az esetben a bank trükközés nélkül tavaly 400 mrd-ot, idén 200 mrd-ot tesz céltartalékba. Azaz a céltartalékolása csökken (nem a céltartaléka!), miközben a rossz hitelek aránya nőtt. És nem "trükközés".
bár csak a számokat néztem meg, de pont, hogy nem erről van szó. épp hogy csökkentek a kamatbevételek, miközben a kamatkiadások nőttek.
viszont befektetési jellegű nyereségeket realizáltak, ami nem tudom mi lehet (nem olvastam el a szöveget), ez korábban nem volt jellemző. elkezdtek volna tőzsdézni?
Bedőlő hitelekről, de nagy profitról vallottak a magyar bankok
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=154220