Fennállásuk elmúlt 13 éve alatt -0,21%-os átlagos reálhozamot értek el a teljes befizetésre számítva a hazai magán-nyugdíjpénztárak - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének pénteken közzétett számításaiból. E mögött az átlag mögött...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=146592
Tokos, neked értelmezési problémáid vannak. Amit írtam, nem "mi lett volna ha" típusú. Az államnak 25%-al kisebb nyugdíjkifizetési kötelezettsége volt MNYP mellett.
Emlékszel arra a tavalyi balhéra, ami megelőzte a manyup akciót, hogy kértük az eu-t, vegye figyelembe a hiány és az adósságszint számításánál a manyupba került tartalékokat, mint pozitív hatást. Rémes oli erre nem volt hajlandó, kizárólag a manyup negatív hatását, a többlet eladósodást vették figyelembe és elítéltek bennünket miatta, a pozitív hatást - a majdani állami nyugdíjteher csökkenésre szartak!
Köszi olikám a manyup neutralitásához való ilyetén hozzáállásodat!
Nem neutrális!
Ugyanis ennyivel többletben nőttek az éves költségvetési hiányok és az ország adósságállománya. Ezeknek pedig súlyos következményei voltak: leminősítések, magasabb kamatszintek - drágább finanszírozás, nagyobb adósságszolgálat, kevesebb forrás maradt országon belül, a külföldi finanszírozás miatti magasabb devizakitettség és ezáltal árfolyamkockázat, stb.
Lásd például a ezt a mai hírt:
"Tegnap a Fitch és a Standard and Poor’s is leminősítette egy fokozattal Új-Zélandot. A besorolás csökkentésének az oka, hogy növekszik az országban a külföldi hitelek aránya."
"Semmivel sem hiányzott jobban a költségvetésből a nyugdíjkasszákhoz utalt pénz, mint a nyugdíjasoknak kifizetett nyugdíj, vagy a közalkalmazottak fizetése, vagy a hitelek törlesztése, stb. "
Csak felesleges extra kiesés volt, amiről ezért lemondtak.
"Az állam hozott egy döntést, miszerint a vásárol egy (nyugdíjfizetési) szolgáltatást. Ezek után a költségvetést erre tekintettel kellett volna tervezni. "
Lehet, és ezt a 400 mrd-t kitől vették volna el? Adóztál volna érte? Ugye nem, te elköltségelted volna inkább.
Azért köszi, hogy ezt is a nyakamba b@sztad volna :-).
Na ennél a mondatnál álljunk meg!
"Mint tudjuk, az a pénz, ami a nyugdíjkasszákba áramlott, hiányzott a költségvetésből,.."
Ez hazugság.
Semmivel sem hiányzott jobban a költségvetésből a nyugdíjkasszákhoz utalt pénz, mint a nyugdíjasoknak kifizetett nyugdíj, vagy a közalkalmazottak fizetése, vagy a hitelek törlesztése, stb.
Az állam hozott egy döntést, miszerint a vásárol egy (nyugdíjfizetési) szolgáltatást. Ezek után a költségvetést erre tekintettel kellett volna tervezni. Az egész más kérdés, hogy ezt javarészt csak a jövőben vette volna igénybe. Ettől még az a pénz sokáig teljesen, és később is igen nagy hányadban az állam számára biztosított forrást az államkötvény vásárlásokon keresztül.
Akkor it be is fejezhetjük a vitát, hiszen közgazdász jelenértéken számol. A mai állapot annyival más a tavalyihoz kpst, hogy van az államnak +360 mrd Ft-ja, amit elkölthet. És el is költ. Hiány ellenben nem csökken, a kötelezettségek nőnek. Ez az igazi bukó.
Ezt írták it mások is: méltányos volt a rendszer. Az állam számára összességében neutrális.
Ami nekem fáj: hazugsághadjáratra és megfélemlítésre építve rombolták szét pár hónap alatt a vegyes rendszert, és még a hiányt sem siekrül csökkenteni.
Megpróbálnék egy egyszerű példát hozni, hátha előrébb viszi a dolgokat, és más is megérti, mi fáj nekem, iletve sokaknak ebben a rendszerben.
Mint tudjuk, az a pénz, ami a nyugdíjkasszákba áramlott, hiányzott a költségvetésből, ezért az állam kölcsönt vett fel, fűtől-fától.
Tegyük fel az egyszerűség kedvéért, hogy az mnyp-k 40 éves futamidejű állampapírokba fektettek, mikor a pógár elkezdett fizetni az mnyp-be, akkor az mnyp ezen 40 éves futamidejű állampapírt vett, ami 40 év múlva nyugdíjba vonuláskor lejárt volna, és ebből fizették volna a pógár nyugdíját.
Akkor ezek után a kérdés, 40 év után ki fizette volna a pógár nyugdíját? Az állam, vagy az mnyp? Kinek, mekkora terhet jelentett volna? Lehet, hogy az államnak lett volna teher akkor is? Végül, ha az állampapírok hozama eleve magasabb volt, mint amit az mnyp számlákon jóváírtak, akkor mekkora költségcsökkenést jelentett az államnak? Jelentett volna valamit? Egyáltalán, ki járt az egésszel jól?
Tudom, ez egy leegyszerűsített modell, bár az eredeti felállás, mikor az mnyp-knek állampapírokat kellett kötelezően venniük, egészen közel áll hozzá. Amikor bevezették, hogy állampapírok helyett más eszközöket is lehet vásárolni, csak rontott a helyzeten, hiszen ezzel ennyivel csönkkent a keresleti oldal az állampapíroknál.
Tudom, az a válasz, hogy mikor beállt volna a dolog, akkor mekkora tehercsökkenést jelentett volna az állmnak. Lehet, kevesebbet kellett volna nyugdíjra költenie, de azt is tegyük hozzá, hogy kevesebből, mert éppen annyival kellett volna kevesebbet költenie, amennyivel kevesebb járulék folyt volna be az államhoz, vagyis nem történt volna lényegi dolog. Természetesen, ha az össz járulékszint ennyivel csökkent volna, akkor jó is lehetett volna, csakhát az nem csökkent volna, egyszerűen máshová ment volna a másik fele, az mnyp-kbe.
Csak az a gond, hogy most legalább ugynakkora hiányokat csinálunk, és ez így sokkal rosszabb... A GDP 11%-ának megfelelő megtakarítás ment a levesbe. A hiányt viszont valamiből továbbra is finanszírozni kell. Jelen esetben maradt a külföld.
Ez hibás számítás, mert nem volt befizetve az időszak elején mind az 1000 Ft, így a 35%-ot nem lehet simán évestíeni.
Nézz utána a módosított Dietz-formulának, az korrigálja a tőkemozgásokat a befizetés időpontját is figyelembe véve.
Az első féléves költségvetési hiány 1500mrd a tavalyi 1000mrd után. Ehhez tegyük hozzá hogy idén már ott volt az évi 360mrd manyup pénz fele is plusz bevételként.
Ez a 680mrd (68%-al több teher) sodor minked a csőd szélére
Továbbra is mondom: az MNYP rendszer felelős gazdaságpolitika mellett jól működött volna, felelőtlen esetben az átmeneti hosszú évek alatt problémás. Csakhogy felelőtlen esetben az állami nyugdíjrendszer is problémás. Lásd most, amilyen felelőtlen módon nem csak a jövő kérdéses, hanem amilyen gyorsan eltűnik az MNYP vagyon (13 év megtakarítása és éves többlethiánya, ami beérett volna).
"Az én modellszámításom szerint az 1998-2010 években a manyupokba áramlott kb. 2930 milliárd Ft kb. 4000 milliárd többlet eladósodást eredményezett az államnak, a mindenkori kamatokat is beleértve"
Most pedig az államosítással megszerzett 3000 mrd-ból mindösszesen 1340 mrd ment államadósságcsökkentésre, miközben az állam 3000 mrd-nyi jövőbeli kötelezettséget vállalt reálérték-megőrzés mellett.
Ha jól számoltál (szerintem kevesebb, mert 13 év alatt nem volt bő 30% kumulált reálhozam az állampapírokon) 4000 mrd adósságot, amiből 3000 mrd megvolt, most lecseréltünk 1340 adósságcsökkentésre 3000 mrd reálkötelezettségvállalás mellett. Melyik nagyobb gáz?
Ráadásul az MNYP rendszer előnyei (a 25%-nyi állami nyugdíjmegtakarítás) ezután jelentkezett volna, tehát a hiánynövelő hatása a következő évek során folyamatosan csökkent volna 0-ig...
Nem téves a számítás, csak te másról beszélsz.
Te egyfajta jövőbeli kötelezettségeket is jelenértékre valorizáló könyvelési modellről gondolkodsz - ha jól értettem.
Én pedig a mai napig megvont pénzügyi mérlegről. Olyan pénzekről, amik a manyupba, a nyugdíjkasszába, a költségvetésbe/ből ténylegesen be/kikerültek. A hitelfelvételek, a kamatkifizetések a 13 év során már megtörténtek és kifejtették "áldásos" hatásukat. Az évek során meg is kaptuk a negatív minősítéseket a magas költségvetési hiány és a növekvő államadósság miatt.
Leminősítettek függetlenül attól, hogy milyen jövőbeli nyugdíj ígérvényeket csökkentett a manyupba elvont pénz pótlása végett a nyugdíjkassza hiányának megszüntetésére felvett többletadósság.
Magasan tartották az alapkamatot, hogy a leminősítések ellenére forráshoz jussunk. A csőd szélére is kerültünk.
És ezeken nem segített az, hogy a manyuposoknak majd 20-30-40 év múlva kevesebb állami nyugdíj jár!
nem állandó nyugdíjfizetési kötelezettségről beszélünk, hanem évről évre növekvővel.
Amikor kiszámolod a nyugdíjkövetelésedet a nyugdíjba vonuláskor, akkor 'valorizálják' az átlagbéreidet. Ezeket a szorzókat évről évre az infláció körül emelgetik, hogy a befizetéseid reálértékét a nyugdíjbavonuláskori értékre hozzák.
Szóval emelkedik a kötelezettség. A maynupokkal pedig ennek a kötelezettségnek a negyede is lekerült az állam válláról. A mellé lekerült rész reálértékét pedig mint eddig tárgyaltuk megtartották.
Tehát összességében semmivel nem növelte az államadósságot, azaz egy fillérrel sem, azaz a számításod téves.
Az én modellszámításom szerint az 1998-2010 években a manyupokba áramlott kb. 2930 milliárd Ft kb. 4000 milliárd többlet eladósodást eredményezett az államnak, a mindenkori kamatokat is beleértve. Tehát ebből 2930 mrd a tőke és összesen kb. 1000 mrd a 13 év alatt felhalmozódott kamat.
Ez volt a helyzet 2010 év végén. Azóta erre további kamatfizetési kötelezettség keletkezett, ami 6%-kal számolva további 240 milliárd lesz 2011 végére - amennyiben a tőketartozást nem csökkentik.
A 2009-ben született férfiak átlagéletkora 70 év, nőké 78. link
Nyugdíjkorhatár 65 év.
40 év munkaviszonnyal számolva 5 és 11 év nyugdíj év mellett kicsit durvának találom, hogy a bruttó bér 34%-át kell járuléknak fizetni 40 évig a bruttó bér 66%-át adják ki nyugdíjnak 5 (-11) évig.
40év x 34% bér <=> 8év x 66% bér
13,6 <=> 5,28 (a befizetések 38,8%-át se kapod vissza nyugdíjként, tekintve hogy a magasabb fizetések az 5 éves tartamra esik a férfiaknál)
és így is hiány van a 40 éves rendőrök és a 65 évnél fiatalabb nyugdíjasok miatt...
tokos, az a kérdés hogy vajon mennyit kellett felvenni a manyup miatt, mert szerintem pont annyit amennyit nem fizettek oda be hanem a manyupba. De tekintve hogy ugyanannyi kötelezettséget is kivettek a manyupok, elméletileg semmit sem változtatott a helyzeten egy fillérrel sem.
Azt semmiképpen nem számolhatod ide, hogy eleve többet fizet ki az állami mint amit beszed, és önmagában hiánynövelő.
Közzétették a nyugdíjpénztári reálhozamokat
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=146592